Délmagyarország, 1992. november (82. évfolyam, 257-281. szám)

1992-11-11 / 265. szám

SZERDA, 1992. Nov. 11. GAZDASÁGI MELLÉKLET III. A pénz kényes jószág! Maradt a „négyszög" — mondja egy 9Xfalusi" bankár - Mit jelent egy bankárnak a pénz? - Nagyon kényes jószág, úgy kell vigyázni rá, mint a szemünk fényére. Magánemberként egyáltalán nem szeretem, de a munkámban legyűröm ezt az érzést. - Nem törődik a külsőségekkel. Bankár kollegái úgy tartják, hogy azért kell a több milliós autó, az elegáns öltöny, hogy bizalmat keltsenek az ügyfelekben. Mészáros János ma is Wartburgon jár... - Egy faluban, így Üllésen is, egészen más kelt bizalmat. A megspórolt pénzt pedig csak a személyes bizalom alapján hozzák hozzánk az emberek. De a rokonszenvet én csak szerénységgel tudom kiérdemelni. - Magára kellett, hogy erőltesse? - A, erről szó sincs. így neveltek. Az édesapám mindig arra tanított, hogy csak addig nyújtózkodjam, amíg a takaróm ér. - Sok pénzt lát hétközben. Sose vágyott arra, hogy gazdag legyen? - Soha. Elvárom az élettől, hogy legyen mit enni és ne kelljen foltos ruhába járni. Sose tudtam megérteni azokat, akik életüket is tönkre teszik azért, hogy vagyont gyűjtsenek, utánna meg rettegnek, nehogy megegye a pénzüket az infláció, vagy ellopják tőlük. - Sose mondta még senki, hogy... - ...hogy hülye vagyok? Dehogy nem! Éppen a múlt héten beszélgettünk bankárokkal, hogy kinek mennyi a '•.fizetése. Amikor meghallották, hogy az enyém mennyi, akkor •kiszaladt belőlük, hogy nem vagyok normális. Ráadásul négy éve se prémiumot, se jutalmat nem vettem föl. FOTÓ: NAGY LÁSZLÓ Mészáros János: A rokonszenvet csak a szerénységgel tudom kiérdemelni. A bankárok korát éljük - halljuk nap mint nap. Miközben a vállalkozások csődbemennek, a nagyvállalatok a tönk szélén vergődnek, a bankok igen csak adnak a külsőségekre: csodapolatákat emelnek, fényes irodaházakat építnek. Mészáros János, az Üllés és Vidéke Takarékszövetkezet elnöke mintha kimaradt volna ebből a külsőségekkel is bizonyítani akarásból. Csendes, halk szavú ember, több mint húsz éve „falusi" bankár. . - Nem tellne rá a szövetkezetnek? - Dehogy nem! A mi takarékunk azon bankok közé tartozik, amelyik stabilan áll a lábán. Tavaly 448 millió volt a betétállományunk, az idén már 568 millió, ehhez jön még 70 milliós célrészjegy is. - Mégis csend van az üllésiek körül. - így van ez jól. Az élet, ha későn is, de megtanított rá, hogy az arany középutat kell járni. - Tanulópénz? - Volt is, van is. Beszálltunk annak idején a Tomafruct Kft-be. Hatalmas bukás volt, de legalább időben visszapörgettük a pénzünket a vállalkozásokból. Ennek is köszönhetjük a mai stabilitást. - Ha már a gazdagságról beszéltünk, ejtsünk szót a szegénységről is. Egy bankár aztán igazán látja, hogyan szegényedik a lakosság! - Kilencvenben a szegedi egységünk 100 milliót adott kölcsön, tavaly már csak felét, az idén még kevesebbet. S ami a legszomorúbb, régen még tartós fogyasztási cikkekre vettek fel kölcsönt az emberek, ma meg sokan élelmiszerre. - Ugyanakkor nőtt a betét. Nem ellentmondás ez? - Cseppet sem. Eddig a mezőgazdasági termelés volt meghatározó a területünkön. De a falusiak elnyomorítása is megkezdődődött az elmúlt egy-két évben. Nincs értelme termelni, mert úgy sincs piac. így azután, amit eddig termelőeszközre, vetőmagra, műtrágyára költöttek, most behozzák a takarékba, hogy jobb időkben majd elővegyék és befektessék. - Mikor jön el az az idő? - Nehéz ezt megmondani. Tőlem is sokan kérdik a hozzánk tartozó falvakban, meddig van még biztonságban a pénzük? - Mit válaszol? - Majd szólok, ha ki kell venni! - Ezt komolyan mondja ? - A legkomolyabban. Nekem a betétesek pénzére kell vigyázni. - Ha egyszer mégis gazdag lenne, mire költené a pénzét? - Említettem már, hogy nagyot buktam a Tomafructtal. Ma is húzza a takarékszövetkezet kasszáját ez a kaland, tehát kifizetném az adósságokat. A maradékból pedig elmennék a Kanári-szigetekre. Egyelőre azonban otthon 21 fiú kanári ébreszt reggel. Szerencsére nyugodtam alszom, s nekem ez mindennél többet ér... Rafai Gábor Foodapest *92 Várakozáson felüli,az eddigi érdeklődés a Foö. fpest '92 Nemzetközi Élelmiszer, Ital és Élelmiszergépipari szakkiállítás iránt, amelyet november végén rendeznek a kőbányai vásárvárosban - tájékoztatta kedden az MTI-t Kerékgyártó György, a Hungexpo Agrostúdiójának projekt menedzsere. Elmondta azt is: az első ízben megrendezendő bemutatón jelen lesz a magyar élelmiszeripar teljes köre, valamint az Közép-Kelet- és NyugatEurópa élelmiszerpiacának legtöbb jelentős szereplője. Emellett számos Európán kívüli kiállító is jelentkezett a termékmustrára. A bemutatkozni szándékozó cégek száma már eléri a 750-et, s a kőbányai vásárvárosban mintegy 14 ezer négyzetméteren állítják ki portékáikat. A kiállítás keretében számos szakmai programot is kínálnak a szervezők az érdeklődőknek. így a Foodapest fórumon megvitatják hazánk és a régió élelmiszergazdaságának problémáit, valamint az EK-n kívüli országok esélyeit az EK élelmiszerpiacain. A szakkiállítást 14 éven aluliak nem látogathatják, a 18 évnél nem idősebbek pedig csak kísérővel nézhetik meg az árubemutatót. Ennek az az oka, hogy a kiállítók kérték, hogy elsősorban a szakmai közönséggel találkozhassanak, mivel üzleteket szeretnének kötni a kiállításon. így a fejlett országok gyakorlatához hasonlóan a szervezők igyekeztek eleget tenni a kiállítók kérésének. Kevesebb a parlagföld Hazánk művelhető területének mipdössze 6 százaléka marad parlagon a Földművelésügyi Minisztérium felmérése szerint. Ez mintegy 400 ezer hektárt jelent, a tavalyi 500 ezer hektárral szemben - jelentette be egy csütörtöki sajtótájékoztatón Raskó György, a szaktárca államtitkára. Cáfolta azokat a híreszteléseket, hogy a kárpótlási folyamat következtében országszerte sok megműveletlen terület van. Különösen sok megyénként mintegy 60 ezer hektár - a parlag Pest, SzabolcsSzatmár-Bereg és Bács-Kiskun megyében. Az államtitkár az őszi munkák helyzetét értékelve elmondta: a búza vetése jól halad, már 250 ezer hektáron földben van a magja. Várhatóan 2-3 héten belül még mintegy 200 ezer hektárt vetnek be az őszi búzával, s így a termőterülete mintegy 100 ezer hektárral haladja majd meg az előző évit. Az államtitkár reményét fejezte ki, hogy a gazdálkodók nem vetnek több őszi búzát az előrejelzettnél, mivel előreláthatólag jövőre a búza árának emelkedése nem várható a világpiacon. Az őszi árpát már a teljes tervezett területen, 192 ezer hektáron elvetették. Rozs 71 ezer hektáron került a földbe. Aszály A szövetkezeti átalakulások legfőbb tartalmi eleme, hogy az új szervezetben a tulajdon személyhez kötődővé válik. A közös tulajdontól való szabadulás egyszeri, s a megadott határidőn belüli lehetősége az átmeneti törvényben szabályozott. A kézzelfogható vagyontárggyal való egyéni és csoportos kiválást választók száma helyenként nagyon eltérő. Amit a kényszer kapcsolt csak egybe, az most hamar felfeslik. Logikusnak tűnik, hogy a több településes, sorozatos egyesítésekkel feldúzzasztott közös gazdaságok hullanak szét először alapelemeikre. A szegedi Tisza-Maros-szög Tsz Szőregen túl még magába foglalja Újszentiván, Tiszasziget és Kübekháza területének jórészét is. A nemrégiben megtartott vagyonosztó közgyűlésen a „várakozással ellentétes" végeredmény született. Amennyiben a november huszadiki alakuló közgyűlés a tervek szerint zajlik le, az új Tisza-Marosszög Szövetkezet továbbra is négy település gazdasága marad. A különbség, hogy már a névből is kimarad a termelő szó. A húsfeldolgozáshoz és -kereskedelemhez kapcsolódó huszonhat fős csoport mellett 28 egyéni kiváló függetlenítette magát. Ez létszámban és a kivitt vagyont tekintve is 7 százalék alatti arányt jelent. Kállay Péter elnököt kértem meg, hogy az összetartó szálakról szóljon. A tagoknak döntésük meghozatalában információkra volt szükségük. A jó vagy rossz előkészítés előrevetíti a lehetséges döntési mozgásteret. Itt nyár óta 25 tagú átalakulást koordináló bizottság tevékenykedett. Ebbe falunként, ágazatonként, korcsoportonként képviseltették magukat a tagok. Az első összejövetelt egy hosszú, befejezhetetlennek tűnő vitafórumnak lehetett tekinteni. Az utolsó pillanatban, a harmadik menetben tisztultak úgy le a dolgok, hogy a közgyűlésnek már csak az előterjesztések mérlegelésére és elfogadására kellett összpontosítani. Ebben a folyamatban tisztázódott, sokan csak azért kacérkodtak a kiválás gondolatával, hogy papír helyett kézzelfogható tárgyat birtokoljanak. Az önáíló gazdálkodást csak kevesen célozták meg. Amint sikerült bizalmat ébreszteni az emberekben, hogy a szövetkezetben maradó vagyon sem veszett fejsze nyele, többen visszamondták kiválási szándékukat. Az egyéni kiválókat traktorral, munkagépekkel, szarvasmarhával „fizették ki". A csoport értelemszerűen a tevékenységi körének megfelelő eszközökkel távozott. Osztozkodáskor mindig nehéz elérni, hogy senki se érezze becsapva magát. Az egyszerűsített, belső értékelés mellett a nagyobb értékű ingatlanokra, s egyéb rizikósnak tűnő vagyonrészekre hivatalos értékbecslést végeztettek. A kivitt vagyonhoz az azt terhelő 22 százalékos hiteltartozás is hozzátartozott. Ezzel szemben fizetőeszközként váltották be a 20 ezer forintos tagi részjegyet. Az 510 millió forintra értékelt vagyonú, átalakuló szövetkezetben közel 840 tagra számíthatnak, melynek fele nyugdíjas. E kereten belüli munkamegosztásról majd később döntenek. A szövetkezet,Jelnégyelése" a beruházások miatt sem tünt ésszerűnek, illetve kivitelezhetőnek, mivel a fejlesztések két pólusra, Tiszaszigetre és Szőregre összpontosultak. Az apróbb egységekre bontás a gazdasági racionalitásnak megfelelő formában mindenképp megtörténik majd. T. Sz. I. a zöldséget FOTÓ: RÉVÉSZ RÓBERT Makói kistermelők. Tavaly a zöldség volt jó, idén az ára Most törleszthetnek a kertészek a kereskedők packázásáért, elégtételt vehetnek kiszolgáltatottságukért. A termelőt most nem „fárasztja ki" a kereskedő, ha nem kapja meg a kért árat, már pakol is, otthon bespájzolja, biztos néhány hét múlva adja még többért is. Az aszály ellenére jól megy a karfiolosoknak, káposztásoknak, de csillagászati, 40-70 forinton kel el a sárgarépa, az őszi kelkáposzta is. Igaz, a tavalyi káposzta sok(k) idején leszántották, vagy trágyává érlelték dombjait. Az ügyeletes veszteségforrás a burgonya, 10-12 forintos árával. A fűszerpaprika felvásárlási ajánlata a termelő csődjével egyenlő, igaz a feketepiacon tízszer nagyobb jövedelmet hoz, mint a vállalati malmon. A zugkereskedő a tábla szélén, vagy a külföldi vevő egyaránt a markát dörzsöli; míg tőlünk 4 márkáért veszik, a vásárló 20-at fizet a kinti boltokban. A pritaminpaprika is áldozat. Zsombón még kiharcolták a szerződéses 30 forintos védőárat, de a szegedi „Új-Életnél" 5 forinttal is elámentek a kikötöttnek. A nyomaték kedvéért, a betakarítás időpontját is ők szabták meg. Hol van a tavalyi hó, mikor 15-ért elkelt a vadzöld is. Az illetékesek a belső ellátást most sem kockáztatják. Máris megjelent a holland karfiol 55, a sárgarépa 35 forintos dömpingáron, 70 százalék körüli EKártámogatással. Lelki szemeimmel máris látom a határainkon vesateglő, káposztával telt francia, lengyel, cseh vagonokat, kamionokat bebocsátásra várva. Sári Géza