Délmagyarország, 1992. november (82. évfolyam, 257-281. szám)

1992-11-10 / 264. szám

KEDD, 1992. Nov. 10. Képek a tb-tartozásért A VÁROS 3 FOTÓ: GYENES KÁLMÁN Macskássy Izolda és Gasztány Ferenc a tegnapi megnyitón. Történt ugyanis, hogy Gasztány Ferenc, magánvállalkozó - kép­keretező, csont-és fafaragó, kiállltásrendező, menedzser - nem tudta fizetni a társadalom­biztosítási járulékot ebben az esztendőben. Tartozása 1 millió forint, aminek fejében - október közepe óta - a tb-végrehajtók ingóságot foglalhatnak le tőle. Gasztány úr azonban nem várt a végrehajtókra, hanem eredeti ötlettel állt eló: rendezne egy kiállítást, pontosabban képvásárt, s az eladott művekért kapott összeg­ből fizetné ki tetemes tb-hátralékát, ami nem más miatt halmozódott fel. mint azért, mert az idén újította Meglehetősen szokatlan motivációból született az a kiállítás, amit tegnap nyitott meg dr. Ványai Éva alpolgármester a Csongrád Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság ügyfélszolgálati irodájában. fel műhelyét, s kezdett újabb vállalkozásba. Ahhoz, hogy legyen mit el­adnia, kellet egy önzetlen barát, aki mellesleg képzőművész. Macskássy Izoldának egyetlen segélykérő szót szólt, s a művész­nő azonnal ugrott, azaz adta a ké­peit, aminek árából - ha minden kiállított darab elkel - fedezhető lesz a tb-tartozás. A művésznő így indokolta segítő gesztusát: - Gasztány úr menedzsel, ő rendezi kiállításaimat, ő az, aki elviseli a hisztijeimet, kivitelezi hirtelen ötleteimet. Ha én vagyok bajban, azonnal segítségemre jön. Most ezt örömmel viszonozom neki. A tb-igazgatóságon egy hétig ­naponta 9-16 óráig - látható, illetve megvásorolható Macskássy­képek 6-8 havi részletre kaphatók. K. K. Álellenőrök Három lengyel állampolgár a T. C. tulajdonában lévő sze­mélygépkocsival Budapestről Szegedre igyekezett. A műúton egy ismeretlen rendszámú ­este 10 óra körül járt az idő ­BMW utasai megállásra kény­szerítették őket. A felszólítás röviden csattant: igazolják ma­gukat! A megszeppent lengye­lek előkotorták útleveleiket, az „ellenőrök" rövid szemle után visszaadták az igazolványukat. Mielőtt távoztak volna, T. C. kezéből kikapták a kistáskát, beszálltak a BMW-be, s Buda­pest irányába elhajtottak. A sértettek szerint a kocsiban a két álellenőrön kívül még egy férfi és egy nő tartózkodott. A kézitáskában vezetői és for­galmi engedély, zsebszámoló, export-importengedély, 18 ezer német márka, 3 ezer ame­rikai dollár és 2 ezer schilling volt. A lengyelek összvesz­tesége körülbelül I millió 200 ezer forint. A tettesek ellen or­szágos körözés van érvényben. MA A MUNKÁSPÁRT Belváros I. szervezete délután 4 órakor taggyűlést tart a Csap utca 62. szám alatti pártházban. A SZOCIALISTA PÁRT Sze­ged városi elnöksége 17 órakor ülést tart a Tisza Lajos körút 2-4. sziám alatt. KATONA GYULA, a 13-as választókerület képviselője 16-18 óráig fogadóórát tart a Vízművek Tisza Lajos körúti székházában. HOLNAP DR. VÁNYAI ÉVA, a 18-as választókerület képviselűje 15-17 óráig tart fogadóórát a Polgármesteri Hivatal ügyfél­szolgálatán (Széchenyi tér 11.). Gyurmabeszéd Hetek óta gyúrnak a szegedi Talent Centerben. Csendben és elmélyülten formázzák a Harmónia Egyesület vendégei életük sorsfordulóit, fájdalmaikat, gondjaikat, szorongásukat, s gyurmába „öntik" a világhoz való viszonyukat, létük apró rezdüléseit, örömeiket, kudarcaikat - gondolataikat a szűkebb-tágabb környezetről. Gyurmabeszéd saját kifeje­zésmóddal, egyéni szimbólum­rendszerrel, melyet bárki azon­<£.,' elsajátíthat, játszva megta­nulhat, s maga sem veszi észre, mennyire lényegtelen a fonnák képzőművészeti precizitása. Minden figura ugyanis csak szolgája, alárendeltje a lélek­ben megbúvó, az életsorsban rejtőző, egészséget, jellemet, tartást formáló kimondhatat­lannak. Azoknak a gondolatok­nak, a sértések, konfliktusok nyomán kialakult belső egyen­súlyzavaroknak, amelyek előbb-utóbb látható - keserűen megtapasztalható - betegség­hez vezetnek. Beteg ember „ki­gyúrja" a fájdalmát, az egész­séges a gyurmában újrateremt­ve és a megjelenítés katarzisát átélve legyőzi a benne lappan­gó feszültséget, hatástalanítja a későbbi betegség rejtett aknáit. Nyíregyháza után most Sze­geden folyik ez a különös gyurmabeszéd-tan folyam, amely alighogy véget ér, kezdődik - és folyamatos belépéssel bárki előtt nyitottan folyik - a Talent Center egészségkurzusa. Tétje van a gyurmaiskolá­nak, hisz - aki próbálta, tudja ­a kimondott szavaknál is" erő­teljesebb és felszabadítóbb ha­tású, ha a láthatatlan dolgokat, elvont fogalmakat látható, konkrét formában megjeleníti. S ha éppen azt mintázza az en­gedelmes plasztilinba, ami ­festék alatti rozsdaként, sző­nyeg alá söpört szemétként ­kikezdte biztonságát, már szembenézett a problémával. Már nem szenvedő alanya ­ura annak. iTzI Újabb színes tévét sorsoltunk ki Az Opel Rupesky Szalon és a Délmagyarország Kft. közös nyereményjátékának győztese ez év végén egy Opel Astra személygépkocsi büszke tulaj­donosa lehet. (Az Opelt 1992. december 18-án 15 órakor sor­soljuk ki Szegeden a Mars tér területén.) Ezen felül havon­ként egy színes televíziót is nyerhetnek játékosaink. Novemberi győztesünk - a tegnapi sorsolás után - Perecz Istvánné Szeged, Petőfi Sándor sugárút 45. szám alatti olva­sónk, aki örömmel vette át a televíziót munkatársainktól. A további játékhoz sok sikert kívánunk. MIRŐL IRT A DM? DÉLMAGYARORSZAG 75 éve Lenin lett az új orosz miniszterelnök Stockholm, november 9. A Pétervárról érkezett legújabb jelentések megerősítik, hogy Lenin, aki Kerenszki üldözése elől elrejtőzött, a pétervári ka­tona- és munkástanáccsal egyet­értésben maga szervezte a ma­ximalisták forradalmát. Lenin élére állott az új kormánynak, mely hadi forradalmi bizotság­nak nevezi magát. Legközelebbi környezetéhez tartoznak Trotz­ky, Szinovjev, Kamenev, Cser­nov és Skobelev. Valószínű, hogy Cseidze is vezető szerepet fog játsznai. Bécs, november 9. Beavatott körökben: Lenin forradalmának a legnagyobb fontosságot tulaj­donítják a közeljövőre nézve. (...) Berlin, november 9. (...) A Berliner Tageblatl ezeket írja: Az új forradalomnak kiszámíthatat­lan következményei lesznek, ha az orosz államhatalom véglege­sen átmegy a bolsevikiek kezébe. Lenin uralma a proletariátus dik­tatúrájátjelenti. (...) (1917. nov. 10.) DELMAGYARORSZAG 50 éve A Gamma fölött aratott egygólos győzelmével a Szeged elkerült az utolsó helvról Nagy és jogos az öröm szegedi sportkörökben a Gamma felett aratott győze­lem miatt. A Szeged meg­érdemelten győzte le a sokkal jobb helyezésű budai csapa­tot és hogy csak 1:0 (1:0) arányú lett ez a győzelem, abban ismét a balszerencse a részes. Még abban sem volt túlságosan nagy a piros­fehérek szerencséje, hogy biztosan hagyja el az utolsó helyet, ugyanis az „ellenlába­sak" sem adták meg magukat vasárnap. Csak a Kolozsvár kapott ki, de ez is elég volt ahhoz, hogy a Szeged ne maradjon sereghajtó. Hogy mi lesz a félbeszakadt Elekt­romos-vezetést jelentő Elekt­romos-Ferencváros mérkő­zéssel, ezt a jövő, illetve az egyesbíró fogja eldönteni. Az NB I. állása: 1. Nagyvárad 11 8 2 1 40:12 18 2. Vasas 11 7 2 2 29.27 16 3. Csepel 11 7 1 3 43:27 15 4. Újvidék 12 5 5 2 28:26 15 5. Szolnok 11 6 2 3 36:19 14 6. Ferencváros II 5 3 3 35:24 13 7. SalBTC 11 4 5 2 32:28 13 8. Gamma 11 4 4 3 30:23 12 9. lljpesl 11 5 2 4 27:28 12 ttí. DIMÁVAG 11 5 2 4 23:29 12 11. Kispest 11 2 3 6 19:28 7 12. Haladás 11 2 3 6 19:38 7 13. Törekvés 11 2 3 6 14:31 7 14. Elektromos 12 3 - 9 19:24 6 15. Szeged 11 2 2 7 17:46 6 16. Kolozsvár 11 2 1 8 20:31 5 (1942. nov. 10.) díL-MAmaonsM 25 éve Tanácskozás a vezetők munkaidő-gazdálkodásáról Mire megy el a vállalati igazgatók és főmérnökök munkaideje? Ezt mérték fel a szakemberek a textil- és a ru­házati, a műszer- és a vegy­iparban, s ennek a felmérés­nek az eredményeiből indult ki az az ankét, amely csütör­tökön reggel kezdődött a MÁV Utasellátó művelődési otthonában. A tanácskozást az MTESZ Központi Ipar­gazdasági Bizottsága, a Mé­réstechnikai és Automati­zálási Tudományos Egyesü­let, a Magyar Kémikusok Egyesülete, valamint a Tex­tilipari Műszaki és Tudomá­nyos Egyesület rendezi. Az ankéton mintegy 200 vállalati igazgató és főmér­nök vesz részt a legkülönbö­zőbb iparágakból. A felmérés ugyanis igen tanulságosan mutatja meg, hol kell változ­tatni az új mechanizmusban a vezetők munkaidő-beosztá­sán. (1967. nov. 10.) Bibó szellemisége - összekötő kapocs Az 1989-es szegedi konferenciáról Átlagon aluli éhező Csatornáról és szennyvíztisztítóról folydogál a lakossági fórum, s elérkezik a hallgatóság kérdéseinek ideje. Egyszerre csak fölemelkedik egy alacsony, szürke kabátos, madárszerű emberke, s panaszos-vádló hangon kifejti, hogy ő a jelenlegi díjnál többet nem tud fizetni. Indoklás: elmúlt hetven éves, nyugdíja alacsony, s mire becsülettel kifizet minden havi számlát, szinte teljesen elfogy a pénze. Ezt úgy hidalja át. hogy naponta kétszer eszik, reggel és este, az ebéd kimarad. Végezetül azt kéri, az illető urak ezt is vegyék figyelembe, ha majd fölemelik a vízdíjat. A fórumvezető együttérző válaszában előadja, hogy a bácsi sorsa szomorú ugyan, de a városfejlesztést mégis az átlaghelyzetü polgárra méretezik, és az egyébként is ritka eset, hogy senki ne legyen a családban, aki segít, föltéve, ha egyáltalán akar segíteni. A kicsi öregember a fórum hátralévő részét azzal a helyzetén mit sem könnyítő, de össztársadalmi szempontból kétségkívül megnyugtató tudattal hallgatta végig, hogy ő nem az átlagpolgárságot képviseli. Különösen akkor nem. amikor éhezik. NYILAS - A nyolcvanas évek elején, az egyetemen illegálisan ugyan, de egyre szélesebb körben terjedtek Bibó István gondolatai; szamizdatokban, fénymásolatok formájában, magnókazettákon. Honnan jött az ötlet, hogy - éppen Sze­geden - egy legális konferen­cia segítségével tegyük méltó helyére a század egyik legje­lesebb magyar gondolkodóját? - 1989-re Bibó Istvánt már az akkori állampárt liberális szárnya is elfogadta. Jelezte ezt, hogy 1986-ban megjelen­hettek (immár nem szamizdat­ban) Bibó válogatott tanulmá­nyai, három kötetben. Huszár Tibor szerkesztésében; Buda­pesten felvehette Bibó István nevét az ELTE egyik szakko­légiuma; s a szegedi konfe­renciát Pozsgay Imre állam­miniszter nyitotta meg. Fontos momentum volt, hogy az ak­kori ellenzék különböző irány­zatai között is összekötő ka­pocs tudott lenni Bibó mun­kássága, elfogadták - bár más­más értékeit hangsúlyozva ­népiesek, urbánusok egyaránt. E konferencia tehát kiváló lehetőséget nyújtott az ezen A múlt héten megrendezett Bibó-konfet-enciáról folyamatosan tudósítottuk olvasóinkat. Úgy véljük, befejezésül érdemes felidézni az előzményeket: az 1989. májusában, ugyancsak Szegeden tartott - s akkor nem „csupán" tudományos szempontból rangos, de komoly politikai töltéssel bíró - első Bibó-konferenciát. E rendezvényt a Bibó István Emlékbizottság szervezte, melynek elnöke Bellavics István volt. Őt kértük meg arra, hogy elevenítsük fel az akkori eseményeket. irányzatok közti kommuni­kációra is. Szegeden a Böl­csészkaron jó páran folytattunk intenzív stúdiumokat Bibó Istvánról, s meggyőződtünk arról, hogy abban a történelmi helyzetben számunkra olyan erkölcsiséget és gondolatiságot sugároz, melyet követni érde­mes. Természetesen szerepet játszottak a helyszín megvá­lasztásában Bibó szegedi kötő­dései, hiszen az egyetemet itt végezte el 1934-ben, majd 1945 után itt, a jogi karon köz­igazgatástant, államelméletet oktatott. - Kik segítették a szervező munkát? Igaz, akkoriban a kommunista rendszer már végóráit élte, de voltak-e, akik akadályozták? - A konferencia védnökei, ifi. Bibó István, Ilia Mihály és Vásárhelyi Miklós tanácsai alapján állítottuk össze a meg­hívottak listáját. Az ő tekin­télyüknek, ismertségüknek is köszönhető, hogy a konferen­cián az itthon és külföldön élő magyar szellemi elit legkülön­bözőbb irányzatait képviselő személyiségek részt vettek és előadást tartottak: Bíró Zoltán, Borbándi Gyula. Göncz Árpád. Kende Péter, Molnár Gusztáv, Pető Iván, Dénes Iván Zoltán és sokan mások. Az operatív szervezőmunkát az emlékbi­zottság végezte, külön kiemel­ném Laczkó Sándor (az emlék­bizottság titkára) és az azóta tragikusan elhunyt barátunk. Pete György nevét. Az egye­tem vezetése, különösen dr. Csákány Béla, a JATE akkori rektora nagyon sokat segített, rendkívül nyitott volt e ren­dezvényre. Köszönettel tarto­zunk Kenedi Jánosnak, aki nagyon sokat segített a konfe­rencia szervezésében. Nem emlékszem, hogy bárki is hát­ráltatta volna tevékenysé­günket; a JATE aulája előtti emléktábla-avatást, a konferen­cia előkészítését, a Lengyel András jóvoltából megszüle­tett, nagyszerű Bibó-emlékki­állítást egyaránt széles körű rokonszenv és hatalmas érdek­lődéi kisérte. - Van-et ezek után még valamilyen adóssága Szeged­nek Bibó István emléke iránt? - 1989-ben terveink között az is szerepelt, hogy Bibó Ist­vánnak a Dóm téri panteonban is emléket állítsunk. Ez akkor nem (és azóta sem) valósult meg. Talán a jelenlegi egye­temisták - felbuzdulva a múlt heti konferencián - tehetnének ez ügyben valamit. SANDI ISTVÁN

Next

/
Thumbnails
Contents