Délmagyarország, 1992. november (82. évfolyam, 257-281. szám)

1992-11-10 / 264. szám

J ALAPÍT DELMAQY KEDD, 1992. Nov. 10., 82. EVF. 264. SZÁM ALAPÍTVA: 1910-BEN ORSZAQ ARA: 10,10 FT A papírtigris harapása Mindenszentek hétvégéjén Győr éli szokásos hétvégi nyüzsgését. Az emberek bevásárolnak, sétálnak, napsütésről álmodoznak a tejfehér fátyolba öltözött folyóparton. Nyoma sincs az utcai hangulatban valamiféle keserüsegnek, inkább belenyugvás vibrál a levegőben, hogy a város folyóját orvul elrabolta a szomszéd. Vagy mégsem? A Barosshídon reklámtábla - átfirkálva. A hirdetés egykor a közeli Kisduna Áruházba csalogatta a vásárlókat, most meg egészen mást mázoltak rá öles fekete betűkkel: a „Kis" szócskát átfestették „nincs"-re, a Duna után pedig odaírták: elterelték. Képünkön az elrekesztést végrehajtó egyik „osztag" láható. (A Szigetközről szóló riportunk a 7. oldalon.) Fiatalít a Fidesz? (4. oldal) Zrínyi és a horvát korona (2. oldal) „Atom Anti" Szegeden Jeles vendég, az olimpiai bajnok Kovács Antal tette tiszteletét a szombati, szegedi cselgáncsversenyen. A rendkívül népszerű „Atom Anti" ezúttal nem lépett tatamira, baráti látogatásnak szánta jöttét, aminek leginkább azok az ifjú judópalánták örültek, akik tőle vehették át az érmeket és díjakat. Az olimpiai bajnokkal készült interjú a 9. oldalon olvasható. FOTÓ: NAGY LÁSZLÓ Leányokkal kereskedtünk a sógoroknál Országgyűlés Puíajkás = forradalmár? Az e'képzelések szerint a öztársaság téren felállítandó, a barikád mindkét oldalán ellettek előtt tisztelgő emlékmű gondolatát több képviselő is .itározottan elutasította. Zimányi Tibor (MDF) azért bírálta élesen az emlékmű felállításának tervét, mert meggyőződése szerint a barikád egyik oldalán forradalmárok harcoltak. míg a másikon a szovjetek és segédcsapataik. Mint mondotta: az áldozatok közös emlékműve az 56-os forradalomban vagy a megtorlások során elhunytak emlékének besározása lenne, és egyenlőségjelet tenne a forradalmárok és a pufajkások közé. Zimányi Tibor hozzászólására reflektált Dornbach Alajos (SZDSZ), aki Az 1956-os forradalom és szabadságharc áldozatainak mementóul szolgáló Megbékélés emlékmű ügye állt a napirend előtti vita középpontjában az Országgyűlés hétfői plenáris ülésén. emlékeztetett arra, hogy 1989ben a Történelmi Igazságtétel Bizottság jogi szekciójában már felvetődött a közös emlékmű állításának gondolata, és mint hozzátette -, akkor Zimányi Tibor is egyetértett azzal. Az Országgyűlés alelnöke azon az álláponton volt. hogy az emlékműnek semmi köze nem lehet a bűnösök felelősségre vonásához. Csépé Béla (KDNP) az emlékmű kegyeleti célját hangsúlyozta, és felhívta a figyelmet arra. hogy a vétlen •..áldozatoknak kívánnak emléket állítani mindazok, akik csatlakoztak a Megbékélés Emlékmű Alapítványhoz. Zimányi Tibor ismét szót kérvén elmondotta: a TIB közgyűlése elhatárolódott a tervezett Megbékélés emlékműtől, illetve a szervezet két akkori vezető tisztségviselőjétől - Vásárhelyi Miklóstól és Hegedűs B. Andrástól -, akik a TIB nevében részt vettek az emlékmű alapkőletételén. A képviselő hangsúlyozva, hogy a történtek után már nem tud felnézni az Országgyűlés alelnökére felszólította Dornbach Alajost, hogy mondjon le tisztéről. \PM MILLIÓS NYEREMÉNYJÁTÉK A közelmúlt magyar vonatkozású, kellemetlen Szenzációja Ausztriában két magyar leánykereskedő letarlóztatasa. Közülük az egyik, a 38 éves Szilágyi György már ismerős az osztrák hatóságoknál: másodszor élvezi vendégszeretetüket. Az év elején kilenc magyar lány ausztriai futtatásáért tartóztatták le. 24 órán belül fogták el társát, a 27 éves Szatmári Norbertet, aki éppen egy brucki mulatóban próbálta behajtani a pénzt az egyik lánytól. A kihallgatások megkezdődtek, s annyi máris kiderült, hogy a két magyar legalább három tartományban tevékenykedett. Az osztrák sajtó szerint eddig két lányt, a 20 éves Szalai Zitát és a 19 éves Bartos Mónikát hallgatták ki: vallomásuk szerint május óta Bruckban, illetve Neusiedlben ,.dolgoztak" Szilágyiéknak, s jövedelmük 300 ezer schilling körül volt. A két magyar férfi hetenként egyszer kocsival járta végig a lányokat, és szedte be tőlük a járandóságot. Holnapi számunkban: » .„Azt akartam, hogy szerethessem az embereket" A nagy pecások Épp a napokban kezdtem kerestetni néhány barátommal Lázár György, egykori miniszterelnök címét. Amíg hivatalban volt. soha nem adott interjút, attól tartva, hogy a szemét firkász - aki a csőcseléket képviseli a nagyvezérek szerint - valami váratlan kérdéssel áll elő, s ő meg nem tud majd erre válaszolni, mert a felelet szellemi képességeit esetleg meghaladja. Gondoltam, most hátha ad majd nekem Lázár elvtárs egy interjút, hiszen felelőssége Bős ügyében kétségtelen. Ő volt akkor a főnök minálunk. Meg akartam tőle kérdezni, mit érzett, amikor kiszolgáltatta ennek a rémségnek az országot? De hát valószínűleg nem érzett semmit. Es mostmár az is biztos, hogy ezt az interjút nem fogom megcsinálni. Az elszámoltatás fontos, de boszorkányüldözések hajszáiban azért ne vegyen részt az ember. (Az ember - ezúttal - én vagyok.) De úgy elképzelem az új pártfeladatot, amit az igazságügyi tárca vezetője kaphatott. Ha nincs magyar megoldás a Duna-elterelés nagy bajára, akkor uraim, a közfigyelmet is el kell terelni. Ne a természeti katasztrófára figyeljen a nép, meg arra se, hogy két éve tehetetlenül állunk az öreg Duna mind nagyobb partján, hanem kössük le az embereket azzal, hogy ezt az ügyet melyik internacionalistának köszönhetjük. És Balsai István igazságügyminiszter bejelenti a tévében, hogy nemcsak az 56-os bűnök elkövetői, nemcsak a 68-asok, hanem a bősi építkezők is felelősségre vonhatók a népek barátságának megháborltásáért. Lelki szemeimmel látom is, ahogy a felelős beosztás villantóval ül a Duna partján, letekeri az orsót, húzza a horgot a vízben, és kifogja nekünk - nem a megoldást, hanem Lázár Györgyöt. Már csak ő hiányzott a konyhából. Jó étvágyat kívánok. Zelei Miklós FOTÓ: NAGY LÁSZLÓ Dlusztus Imre: Tehát egy zsidó ügyvédtől tanulta a szakmát. Mit gondol Csurka István eszmerendszeréről? Bába István: Ha Csurka pártot alapítana, akkor abba belépnék, azzal együtt, hogy a híressé lett tanulmányában foglaltakkal szemben vannak bizonyos fenntartásaim. Én nem úgy képzelem el a rendszerváltást, hogy faji vagy nemzetiségi megkülönböztetést teszünk, de úgy sem, ahogy most zajlik. Azokat az embereket ugyanis, akik a kommunista rezsim idején kompromittálták magukat, az államigazgatásból ki kellett volna emelni. Macedónia Háború küszöbén? Skopjében rendkívül feszült a helyzet: a pénteken lezajlott öswecsapások után négy nappal még mindig megerősített és állig felfegyverzett rendőrjárőrök cirkálnak, az utcákon, az összetűzések nyomai üvegcserepek és kiégett pavilonok. Közzétették a halálos áldozatok névsorát. Ketten a helyszínen haltak meg, két személy később halt bele sérüléseibe. Egyikük az ablakon nézett ki, amikor eltalálták, egy férfit pedig házának küszöbén lőttek agyon. A rendőrség kiterjedt nyomozást folytat, s feltételezi, hogy az albán-macedón összetűzéssé fajuló zavargásokat Koszovóból szították. Találtak röpcédulákat, amelyek ezt a feltételezést támasztják alá. Macedóniában nagyon tartanak attól, hogy a délszláv háborús gócpontok kiterjednek erre a köztársaságra is, s erre vall az, hogy Koszovóban rendkívül jelentős katonai erőket vont össze a jugoszláv hadsereg.