Délmagyarország, 1992. október (82. évfolyam, 231-256. szám)

1992-10-07 / 236. szám

SZERDA, 1992. OKT. 7. GAZDASÁGI MELLÉKLET III. Újrakezdés — ősz fejj el .Nincs reménytelen helyzet ír Kovács Ferencné (56) békésen élhetné a nyugdíjasok életét, elszöszmötölhetne a ház körül és a kiskertben, ugyanis két évvel ezelőtt búcsút mondott az úgynevezett aktív életnek. Mégsem ezt teszi: ma amellett, hogy nyugdíjas - az 1991. augusztus 29-én létrehozott Progress alapítvány ügyvezetője. Azé az alapítványé, amely a kicsiket, a kisvállalkozásokat segíti a megyében. Napi 8-10 órát dolgozik, szervez, terveken, programokon dolgozik. Koráról csak jellegzetesen ősz haja árulkodik. Honnan ez a fiatalokat meghazudtoló erő? - tettem már föl magamnak többször a kérdést. Ezúttal kiderülhet a háttér. - Szarvason végeztem a mezőgazdasági technikumban 1955-ben. Orvosnak készültem, gimnáziumba szerettem volna menni, de nem sikerült, a származásom miatt - édesapám Dombegyházán falusi kocsmáros volt. Eletem első kudarcát nagyon nehezen éltem meg. Mivel hálás voltam, hogy egyáltalán középiskolába járhattam, hű akartam maradni a mezőgazdasághoz - így jelentkeztem az agrárakadémiára. Oda, ugyanilyen okok miatt, nem vettek föl. Ez volt sorrendben a második kudarcom. Orvos aztán már sosem lett belőlem, még egy közgazdasági szakközépiskolát elvégeztem. de annál többet nem. FOTÓ: SCHMIDT ANDREA Kovács Ferencné: Kapocs lehetnék. - Innen eredeztethető a szívósság, a szorgalom? - Valamint az is. hogy tudom: ebben az országban, ebben a megyében többségben vannak azok. akiknek nincs vagyonuk. de van szorgalmuk, szellemi tőkéjük, tapasztalatuk. A saját életem a példa, hogy nincs reménytelen helyzet. Örök optimistának tartom magam. - Hogy kezdődött az alapítvány szervezése? - Ehhez tudni kell. hogy a Békés megyei pályakezdő évek után a Csongrád Megyei Tanács mezőgazdasági osztályától mentem nyugdíjba, a nagy átszervezés idején. De nem tudtam nyugodni, az új dolgok mindig nagyon érdekeltek, s úgy gondoltam, talán van még bennem annyi ... Szóval, hogy jó lenne egy megyei szervezetet, információs központot létrehozni, amelyik a kisvállalkozókat segíteni. Először csak a mezőgazdaságban gondolkodtam, később bővült a kör. A nyugdíjazásom után az Agrártudományi Egyesületnél, az MTESZ-nél dolgoztam, ez lett volna a bázis, de kevés volt a pénz. Ebben a helyzetben 1991 februárjában váratlanul megjelent a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány pályázati kiírása, megyei vállalkozói központok létrehozására. Amikor az első körben nem nyertünk, létrehoztuk a Progresst, 9 alapító taggal (köztük a városi és a megyei önkormányzattal), 4,5 millió forintos alaptőkével. - Ma hol tart a Progress? - A vagyona 11 millió, a tagok száma 31, a Phare-tól ígértet kaptunk 40, az MVAtól 10 millió forint támogatásra. Elkészült az üzleti tervünk, meghirdettük a pályázatot a megyei vállalkozói központ igazgatói székére... - Es mi lesz Kovács Ferencnével? - Hát, igen, ha igazgató lesz, akkor kell-e ügyvezető? Ugye, így merül föl a kérdés. Hamarosan eldől a sorsom. Mindenesetre szeretnék részt venni a munkában: kapocs lehetnék az alapítók és a kuratórium között. Fekete Klára A névadók kötelezik a Lombardot Az átlagéletkor harminc év „A lombardok már a XIIXIII. században élénk közvetítőkereskedclmet folytattak Kelet és Nyugat között, pénzintézeteik fejlettségének köszönhetően hamar Európa pénztárnokaivá léptek elő. A kort ugyancsak megelőző Angliáig is eljutottak, emléküket ma is őrzi a Lombard Street. Amerika felfedezéséig egy lépéssel mindig koruk, mindig Európa előtt jártak." Ennél többet nem is mond a névadókról Domonkos András, a szegedi központú Lombard Pénzügyi és Befektetési Rt. elnök-igazgatója, akit először az alapításról kérdeztünk. - A céget tavaly alapította hat magánszemély, mindegyikünk több éves pénzpiaci tapasztalattal, pénzintézeti múlttal rendelkezett. Az alapítók közül ketten Szegeden vagyunk, ketten-ketten Győrben, illetve Kaposváron dolgoznak. - Akkor ez nem is olyan kis vállalkozás. - Tulajdonképpen alig vagyunk többen harmincnál, s ebbe még az is belefér, hogy október elsején megnyitottuk budapesti irodánkat is. Találtunk egy jó irodavezetőt, tízéves pénzintézeti múlttal. Átlagéletkorunk egyébként mindössze harminc év. - Mit takar az elnevezésben is szereplő pénzügyi és befeketetési terület? - Elsősorban lízinget, annak teljes skálájával. Ezen kivül pénzügyi tanácsadással, hitelkérelmek, pályázatok készítésével, pénzügyi brókertevékenységgel, hitel- és váltóügyletekkel foglalkozunk. - Hogyan tud egy ilyen vidéki cég nagybankokkal, tőkeerős vállalkozásokkal versenyre kelni? - Egy nagyösszegű, mondjuk százötven milliós lízingügyletnél előfordult, hogy tízmillióval olcsóbban tudtuk vállalni, mint a versenytársak. Kisebb aparátus, kisebb rezsi, s ami nem lebecsülendő, pénzügyi brókertevékenységünknek köszönhetően, sikerül megtalálni az adott pillanatban legolcsóbb forrást. - A szakma bizonyára ismeri önöket, messzire azonban nem hallatszott a nevük. - Nem csak a szorosan vett szakmával jó a kapcsolatunk, több autókereskedéssel működünk együtt, akik új gépjárműveket forgalmaznak. Rajtuk keresztül eljutunk a kisvállalkozásokig is. Persze tevékenységünknek ez csak egy kisebb szelete, hiszen nagyságrendileg egészen más ügyletekkel is foglalkozunk. - Kinek adnak pénzt a mai csődökkel terhelt világban? - Ahol likvid a lízingtárgy, ami lehet személyautó, nyomdagép, kisebb értékű forgalomképes ingatlan, ott olyan induló és törlesztőrészlettel kalkulálunk, hogy a lízingtárgy értékére fedezetet nyújtson. Ennek ellenére minden céget megvizsgálunk hitelképesség szempontjából. Százötven milliónál már óvatosabbnak kell lenni, hiszen a gépsort, amit időközben lebetonoztak, nem olyan könnyű értékesíteni. Ilyen lízinghez már extra bonitás kell. - Meglehetősen szokatlan az emiémájuk, korántsem követi a mai divatirányzatokat. - Sokáig gondolkoztunk rajta, s abban azonnal megegyeztünk, hogy nem átlagos. A dinamikus, sikerekre nyitott embertípus ábrázolása egyéb7 ként jól illeszthető cégfilozófiánkhoz..., különben, mi már megszerettük. Kovács András MVA-hírek Az MVA ismét támogatja az Europartnerariat soron következő rendezvényének magyar résztvevőit. A támogatást a magyar részvételt szervező Magyar Válalkozói Kamarán keresztül vehetik igénybe a vállalkozók. A találkozóra, amely egy különféle európai országok üzletembereit összehozó rendezvénysorozat része, Olaszországban, Mezzogiorno városában kerül sor ez év december 3-4-én. A Magyar Vállalkozói Kamara egy 25 000 ECU-s szerződést nyert el a projekt megszervezésére. Névvállalkozás Több hónapos tapasztalat bizonyítja, hogy a Heti Csődétesítőben mindig az „Euró-" és az „lnter-" címszavakon a legnehezebb túljutni, ugyanis ezekből több tucat szerepel a felszámolási és a csődlistán. Az újonnan alakuló vállalkozások mintha versenyeznének egymással, ki tud fellengzősebb nevet kitalálni. Önmaguk hitelesítéséül nyilván nem véletlenül folyamodnak a jól hangzó Euró- és az Interelnevezésekhez, hiszen eleget halljuk manapság, merre kell venni az irányt. Nincs is sok* értelme azon morfondírozni, ugyan mitől európai vagy nemzetközi egy párszemélyes káefté (minimum egy marketing-menedzserrel), amelyik épp csak összeszedte az induláshoz feltétlenül szükséges tőkét, kitalált egy hangzatos nevet, bérelt egy fáskamrányi irodát, azután belevágott a lehető legmagyarabb tevékenységbe. Az viszont elgondolkodtató, hogy egy nemrég megjelent kimutatás szerint az új vállalkozások 83 százaléka húsz főnél kevesebbet foglalkoztat, és egyre nagyobb számuk ellenére alig-alig járulnak hozzá a nemzeti össztermékhez és mint tudjuk, ellenőrizhetetlenségük folytán az adóbevételekhez sem a kellő mértékben. A varázsszóként emlegetett kisvállalkozások nagy része ráadásul kényszerből jön létre, nem annyira a gazdasági igény, a piaci kereslet szüli őket, inkább a munkanélküliség. A vállalkozás alanyi jog, és bár a törvények bizonyos feltételekhez kötik egy-egy gazdasági tevékenyég beindítását, a vállalkozói engedélyt kiadó polgármesteri hivataloknak se pénzük, se emberük nincs arra, hogy ellenőrizzék, mi lesz végül a dologból. Ha pedig egy vállalkozás - akár emberi mulasztás, akár a szakértelem vagy a tőke hiánya miatt - csődbe megy, annak nemcsak a vállalkozó issza meg a levét. Hitelezők és póruljárt polgárok nyomoznak hetekig, hogy kiderítsék, mi lett az egyik napról a másikra megszűnt kalandor-vállalkozással, hogy azután hónapokig pereskedhessenek a pénzükért, ha egyáltalán van kedvük belevágni a túl sok reménnyel nem kecsegtető. de annál pénz- és időigényesebb jogi procedúrába. Persze, a sokak által vadkapitalizmusnak titulált időszak kárvallottjai azok a vállalkozók is, akik jó, valódi piaci igényen alapuló ötletükhöz nem tudnak megfelelő indulótőkét szerezni, mert a bankok - érthetően - nemigen szeretnek kockáztatni, az ország pedig igencsak híján van a szabad tőkének. Ha pedig mégis elindulnak valahogy, nem tudni, mi sújtja őket inkább: az elvonások, a/ információhiány, a kiszámíthatatlan rendeletalkotás, vagy az egymásnak ellentmondó, nehezen értelmezhető jogszabályok. Nem csoda, ha azt mondják, a jövő bizonytalan, és (némelyek rablógazdálkodó technikákat alkalmazva) a minél gyorsabb megtérülésre törekszenek. Az illetékesek nyugalomra intenek. Abban biztosan igazuk is van. hogy az efféle „anomáliák", „átmeneti viszszásságok" kiszűrése a piac dolga. Hogy egyedül a fogyasztó hivatott eldönteni, mi az, ami valóban európai, és mi az, aminek a csődértesítőben a helye, akár lnter- akár nem. Keczer Gabriella Gyorsan növekszik a belföldi államadósság. Az akadály egyre magasabb. A belföldi államadósság az idei esztendő végére várhatóan eléri a 2136,7 milliárd forintot. A múlt esztendő végén a belföldi államadósság 1835,9 milliárd forint volt. és 1990. december 31-én még csak 1357,2 milliárd forintot tett ki. Az év végére tervezett 2100 milliárd forintot meghaladó államadósságból 1708,9 milliárddal a Pénzügyminisztérium a Magyar Nemzeti Banknak tartozik. Az államkötvényekben kialakult adósság 276,2 milliót tesz ki, a kincstárjegy-tartozások összege 108,7 milliárd forint. A fennmaradó 24,2 milliárd forinttal a költségvetés a kereskedelmi bankoknak tartozik. Annak ellenére, hogy 1991-ben már a költségvetési deficit finanszírozásában egyre nagyobb szerepet kapnak a piaci eszközök, még mindig igen nagy az aránya az adósságfinanszírozásban az MNBhiteleknek. Ráadásul az 1990 előtt nyújtott MNB-kölcsönök kamatozása alacsony, csupán a jegybanki alapkamat 40 százalékát teszi ki. Ez veszélyezteti a Magyar Nemzeti Bank nyereséges működését. Az MNB-nek, mint az ország külföldi adósságkezelőjének azonban évről évre nemzetközileg kimutatható nyereséget kell realizálnia. Ezért a következő években szükségessé válik az alacsony kamatozású jegybanki államadósságok átalakítása piaci kamatozású állami értékpapírokká. A Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint e témáról a tárgyalások hamarosan megkezdődnek, 1993 április végéig vizsgálják meg, hogy mekkora legyen az értékpap írosítandó hiteladósság mértéke.