Délmagyarország, 1992. október (82. évfolyam, 231-256. szám)

1992-10-07 / 236. szám

A ALAPIT' DELMAGY SZERDA, 1992. OKT. 7., 82. ÉVF. 236. SZÁM ALAPÍTVA: 1910-BEN ORSZÁG ARA: 10,10 FT - Találomra megnyerhet! Mity Az Opel-Rupesky Szalon és A DÉLMAGYARORSZÁG /L P' izgalmas nyereményjátéka. (Opel-Rupesky Szeged, Fonógyári út 2-6. T.: 324-800) Beteljesedett 1848 és 1956 álma... Megemlékezések az aradi vértanúkról Budapesten, Szegeden és Aradon Az aradi vértanúk napjai október 6. alkalmából szerte az országban tartottak koszorúzásokat. Budapesten, a Fiumei úti temetőben, gróf Batthyány Lajos Mauzóleumánál először Göncz Árpád köztársaság elnök, Szabad György, az Országgyűlés elnöke, illetve - Antall József miniszterelnök nevében - Boross Péter belügyminiszter koszorúzott, majd a Magyar Honvédség, a Fővárosi és a VIII. kerületi Önkormányzat, valamint a parlamenti pártok, frakciók és a függetlenek képviselői rótták le kegyeletüket. A Batthyány örökmécsesnél a kormány két tagja, Surján László népjóléti és Kupa Mihály pénzügyminiszter tisztelgett az első magyar miniszterelnök emléke előtt. * Az ősziesre forduló esős, hűvös időben többszázan vettek részt kedden este Szegeden az Aradi vértanúk terén azon a megemlékezésen, amelyet a tér névadóinak emlékére szerveztek. Az obeliszknél tartott kegyelet-teljes emlékezésen a Himnusz elhangzása után Dobos Katalin színművésznő elszavalta Petőfi Sándor Egy gondolat bánt engemet című versét, majd dr. Ványai Éva alpolgármester mondott beszédet. Ezt követően dr. Lippai Pál polgármester felavatta azt a fekete gránittáblát, amely a 13 aradi hős vértanú nevét vésték fel örök mementóként, majd az önkormányzati szervek és a társadalmi szervezetek koszorúit helyezték el a mártírok emlékművénél és a piarista gimnázium emléktábláján. A kedd esti szegedi megemlékezés a Szózattal zárult. (Folytatás a 2. oldalon.) Egyedül a szobában Karinthy Frigyes zseniálisan egyszerű példáját idézte a rádió műsorának politikusvendége. „Ha egy szobában egyedül vagyok, embernek érzem magam. Ha bejön egy nő, férfinek. S annál inkább vagyok férfi, minél inkább nő a nő. " A példa bölcsessége továbbgondolható és gondolandó. Mert - mint a riporter is továbbfűzte a példabeszédet - magyar is csak akkor leszek tudatosan, ha egy ír, spanyol vagy hottentotta kopogtat be a szobámba. Apa akkor, ha kisgyerekem lép be, férj, ha a feleségem, főnök, ha a beosztottam, beosztott, ha a főnököm... De hát miről is fecsegek én, ennél sokkal, de sokkal fontosabb kérdésről zsibong hónapok óta nemcsak a sajtó, mégpedig arról, hogy magyar vagyok-e? Mert egyesek szerint akkor lennék igazán magyar, ha családfám minden hajtása az, ha nemzeti színű zakóban járnék, minden utcasarkon elénekelném a Himnuszt, és magyarbajusszal büntetném csintalankodó csemetéimet. Pedig én úgy szeretnék magyar lenni, hogy szépen és értelmesen fejezem ki magam ezen a nyelven, hogy ismerem e nép történelmét és vérzivataros évszázadainak tanulságait, hogy cselekvő módon állok jó ügyei mellé, hogy büszke vagyok nemzetem kiválóságainak sikereire, nevezzék Kocsis vagy Magyar Zoltánnak. Szent-Györgyi Albertnek vagy Puskás Öcsinek. Magyar vagyok, bár kutyabőrt képtelen vagyok felmutatni, véremben - hasonlóképpen József Attiláéhoz - több nép vegyült el: legyelek, taljánok, románok, németek (vagy hétköznapibban: svábok) tolultak össze múltamban. Azt hiszem, ez a nép. ez a nemzet úgy lehet európai, mint minden más nemzet. Hogy integrálódása nem jelenti specifikumainak tagadását. Chagall úgy lett a szürrealizmus világhírű művésze, hogy sohasem tagadta meg az oroszországi Vityepszk zsidó közösségének mikromitológiáját. Picasso ágy vált internacionális alkotóvá, hogy spanyol temperamentuma ott forr minden művébenn, Bartók úgy lett egyetemes zseni, hogy muzsikájában ott tombol a magyar népzene szinte valamennyi indulata. (Hallottam már, hogy egyesek megkérdőjelezték Bartók magyarságát Kodályéval szemben, s helyére szerették volna tenni e két zseni művészetét, úgy mai módra.) Vajon, hogy igazolná magát ma az aradi tizenhárom?! Ilyen veszélyek között élünk mostanság. Csoda-e, ha a rádiókabaré görbe tükrében nevetségessé válik minden Bocskai-kötésű szólam, díszmagyar indulat, kirekesztő szittya szónoklat. Ülök a szobában. Egyedül. Mondhatnám a költő szavait kissé kiforgatva: „ Magyar vagyok, mit érdekel engem a magyarság maga." Mégis szorongok. Vajon ki kopogtat? Ki lép be? Tandi Lajos Le Pen-mozgalom Magyarországon? Antall József hamarosan egy „magyar Le Pen-mozgalommal" fog szembekerülni, írta keddi számában a Die Welt. A megfigyelőkre hivatkozó írás szerzője, Carl Gustaf Ströhm megállapította, hogy Magyarország, a kommunizmus utáni időszak egyetlen „mintaországának" hajója viharos vizekre sodródik. Antall József miniszterelnök egyre nehezebben tudja ellenőrzés alatt tartani kormányzó pártjának centrifugális irányzatait. A problémákat Csurka István író, az MDF alelnöke váltotta ki, Csurka kijelentéseit bírálói nacionalistának, antiszemitának és külföldiellenesnek minősítették - emlékeztet a lap. Á középen álló Antall zárt ajtók mögött ugyan élesen bírálta Csurkát, de pártja nem engedheti meg magának a nyílt elítélést, mert ez a párt kettészakadásával és a kormányzó többség elvesztésével fenyeget - írta a Die Welt a budapesti tudósításban. 1V1 A.Í rillirijlíWM ILBFIHIILLILI' Bírjuk ki decemberig! Idegek és telefonok Az utóbbi hetekben még a korábbinál is elkeserítőbb helyzetben érzi magát az, aki netalán telefonálni óhajt. Perceket, fél-, sőt (egyesek szerint) egész órákat kell várni a vonalhangra, s utána már hallgathatjuk is a foglalt jelzést... Az újabban tapasztalható „helyzetről" Vojnár Lászlót, a Magyar Távközlési Rt. szegedi igazgatóját kérdeztük. Nem egészen öt percbe telt, amíg sikerült munkahelyén fölhívnunk, de mint korábban rögtönzött közvéleménykutatásunkból megtudtuk, mások rendszeresen másfél-két órát is várnak vonalra, miközben idegrendszerük fokozatosan rongálódik... - Miért kapunk ilyen nehezen vonalat? - A jelenleg működő telefonközpont teljesítőképessége csúcsán üzemel, és nem bírja el az egyre növekvő terhelést. Az utóbbi időben tapasztalható rosszabbodásnak még az is oka, hogy a nyári szabadságok végeztével még inkább megnőtt a forgalom. - Semmit sem lehet tenni a javulás érdekében ? - Igazi megoldást csak az új telefonközpont üzembe helyezése hozhat. Ez december végére várható. Addig már csak enyhíteni tudjuk a bajokat: jelenleg is keressük azokat a műszaki megoldásokat, amelyek valamelyest csökkenthetik a nehézségeket. így például azon dolgozunk, hogy a Szeged környéki hívásokat helyben, a szegedi központ nélkül bonyolítsák le. Lehetőségeink szerint igyekszünk tehermentesíteni a várost az átmenő hívásoktól is. - Ugyancsak sok bosszúság forrása, hogy a hívásra gyakran foglalt jelzés a válasz. - A közületi előfizetők alközpontjai is túlterheltek: nehéz őket hívni, s belülről sem tudnak kifelé telefonálni. Ehhez több vonalat kellene bekötni, ám erre az új központ befejezéséig kevés az esély. Visszatérve a vonalhangra: mérőhívásaink valamelyest javuló tendenciát mutatnak: péntek óta tehermentesítő intézkedéseink eredményeként - átlagosan harminc másodperc várakozási idő után lehet vonalat kapni. - Igaz, hogy több előfizető jelezte: nem egyenlíti ki a telefonszámlál, amíg ilyen a szolgáltatás színvonala? - Hozzám még nem érkezett ilyen hír, és remélem, hogy elviselhető szinten tudjuk tartani szolgáltatásunkat az új központ átadásáig hátralévő hónapokban. NY. P. Átadták a nyári tárlat közönségdíját Mérlegen két év képzőművészete Az idei, 27. Szegedi Nyári Tárlat záróakkordjaként tegnap, kedden délelőtt a városházán átnyújtották a Délmagyarország Kft. áltat felajánlott közönségdíjat. Az ünnepi eseményen részt vett a polgármesteri hivatal kulturális vezetése mellett a tárlat előkészítő bizottsága is. A szavazócédulák összegzését követően a számlálóbizottság jelentése szerint 1387 értékelhető szavazólapot vizsgáltak meg. A nyári tárlat több ezer látogatója közül ennyien éltek a lehetőséggel. Összesen 133 művészre voksoltak. A legtöbb szavazatot Gábor Éva Mária szobrászművész szerezte. A népszerűségi lista további sorrendje: Kligl Sándor. Tenk László, Papp György, Stéhlik János, Cs. Pataj Mihály, Galambos Tamás, Buhály József és Gyémánt László. Az eseményt dr. Ványai Éva alpolgármester felhasználta arra, hogy konkrét adatok tükrében számvetést készítsen az elmúlt két esztendő képzőművészeti mecenatúrájárólh (Részletes ismertetését később közöljük.) A nyári tárlattal kapcsolatban megállapította. hogy minden eddiginél nagyvonalúbb tárlatot sikerült rendezni. Az önkormányzat 1 millió 160 ezer forintos támogatása mellett a kiállítás megrendezéséhez segítséget nyújtott a Művelődési és KözokFOTÓ: SCHMIDT ANDREA A közönségdíjas Gábor Éva Mária átveszi az elismerést lapunk főszerkesztőjétől tatási Minisztérium, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola, a Providencia Biztosító Rt., az OTP Megyei Igazgatósága, a Tisza Volán, a Móra Ferenc Múzeum és a Délmagyarország Kft. A város által adományozott nagydíj mellett tizenegy egyéb dfjat ítéltek oda. A város három művet vásárolt meg: Janzer Frigyes Táncosnő című szobra a Szegedi Szabadtéri Játékok új irodájába kerül. Huber József Ünnep című bronzportréja a Deák Ferenc Gimnázium auláját díszíti majd. Fontos Zoltán Öreg garabonciás című festménye a polgármesteri hivatalban marad. Ezt követően a Délmagyarország által felajánlott 30 ezer forintos közönségdíjat Dlusztus Imre főszerkesztő nyújtotta át Gábor Éva Mária szobrászművésznek. (A díjazottal készült beszélgetést lapunk 4. oldalán olvashatják.)