Délmagyarország, 1992. október (82. évfolyam, 231-256. szám)

1992-10-31 / 256. szám

4 A HELYZET DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1992. OKT. 31. Milosevic tele Mire vadásznak a tolvajok? „Ha biztos nincs, még akkor is van" - szól a közismert balkáni-mediterránt közmondás, szólásmondás. S ami a leg­érdekesebb: való igaz! Az embargó sújtotta Kis-Jugoszláviát talán legszembetűnőbben - természetesen a polgárháborún kívül - a gázolaj- és u fütőanyaghiány sújtja. „Az első valódi Milosevic-féle tél" - mondogatják az em­berek. Azaz inkább érzékelik! Újvidéken, akárcsak Szerbia többi városában, a helyi buszjáratokat radikálisan lecsökken­tették. Naponta átlagosan hat árára állnak a szerencsétlen utazó rendelkezésére. Ez a fajta takarékoskodás vonatkozik a vidéki járatokra is. Ennek ellenére, békésen kocsikázva Újvi­dék belvárosában, páratlan dugába, amerikai zsibongásba keveredek. Jé, van üzemanyag? Természetesen - tájékoztat útitársam, kollégám mióta megemelték az árát (literje most mór hivatalosan is közel két márka). Mindenütt lehet tankolni, igaz, korlátolt mennyiségben (havi 15 liter), s ha valaki többet óhajt kocsikázni, az igénybe veheti a privát pumpákat (2,5 DM/liter), vagy a feketepiacot. S ha egyik helyen sem sikerül gázolajra lelni, akkor marad a körülszimatolás, a telefonálga­tás (tessék feltárcsázni a 982l-es számot, s egy kedves szőke női hang azonnal tájékoztatja, hogy a városban hol van ben­:in). Persze, nem a gázolaj a lakosság legfőbb gondja. A helyzet ennél súlyosabb. Például a tej. Ha valaki ehhez a fontos ter­mékhez óhajt jutni, kénytelen reggel fél hatkor kibújni a me­leg ágyból, és sorbanállni, hiszen ha érkezik, akkor pillanatok alatt eltűnik a polcokról, még a mennyiségkorlátozás ellenére is (egy család = 2 liter per nap). A másik, ebben a momentumban szinte megoldhatatlan probléma: a fűtés. Igaz, a fűtési idény már rég elkezdődött, s az ősz is jóval hidegebb a vártnál, a lakások, intézmények, is­kolák mégsem melegek. Egy: nincs fűtőanyag. Kettő: ha ta­lálunk, akkor meg megfizethetetlen. A hőtelepek már most be­jelentették: mazut, azaz nafta csak decemberig van! Az igazi tél pedig januárban, februárban szokott kezdődni... Az iskolák, az egyetemek a kényes helyzetet mérlegelve kénytelenek szombaton, sőt egyes helyeken vasárnap is dol­gozni, hogy decemberben, januárban szünetelni tudjanak. Úgy érzem, a lakosság leginkább a téltől, a hidegtől, fagytól fél. Ha az ember rövid időn belül szeretne megismerkedni egy ország gazdasági helyzetével, a társadalmában uralkodó vi­szonyokkal. akkor olvasson apróhirdetéseket! S valóban. Az apróhirdetések tükrözik leginkább a valós helyzetet. Például: egy úr, Zastava kocsiját olajkályhára szeretné cserélni, vagy egy hölgy, aki gépkocsiját bármilyen bundáért kínálja. Felesleges a kommentár. Viszont ha még az apróhirdeté­seknek sem hiszünk, hisznek, akkor elmesélek két rövid mesét. Egy: ha történetesen „behalászunk" egy buszt, s felszállunk, azaz tülekedünk (morgó embertömegre gondoljunk), mire ügyeljünk a legjobban? A pénztárcánkra? Még véletlenül se! A táskánkban rejlő vécépaplrra! Ugyanis a tolvajok leg­inkább erre a ritka portékára vadásznak. Kettő: fantasztikus látvány az előkelő vendéglők illemhelyein a leláncolt toalett­papír.../ FARAGÓ ATTILA Megemlékezni már szabad... Képviselői szavazat a tömegsírokról Ezekben a napokban a délvidéki magyarságnak a felszabadulás napját kellett ünnepelnie negyvenöt éven át. A fájdalmat, hogy szinte minden magyarlakta falu szinte minden családjából az apa, a nagyapa, a fivér jel­telen tömegsírban nyugszik, vagy a Tisza, a Duna vize vitte el az örökkévalóságba, négy és fél évtizeden át ma­gába kellett fojtania minden özvegy sorsra jutott hitves­nek, feleségnek és nagyma­mának, az árván maradt gye­rekeknek és az egyedül ma­radt testvéreknek. Negyvenöt éven át erről nyilvánosan beszélni nem volt szabad. Arról, hogy Tito partizán­jai, hogy kellőképpen megto­rolják az eléggé el nem ítél­hető újvidéki és sajkásvidéki !942-es razziát, valószínűleg felsőbb utasításra, de ha nem, akkor hallgatólagos jóváha­gyással, az. ártatlan bácskai, bánáti és baranyai magyar la­kosságon álltak bosszút. A sajkási kivégzóosztag végig­vonult a Tisza mindkét part­ján, Bánátban és Bácskában, Közép- cs Észak-Bácskában, a Duna mentén és a Baranyai Háromszögben is. Az áldozatok számát nem tudjuk, de a kutatások, a fel­tárások alapján legkevesebb 20-40 ezer ártatlan magyar áldozatról kell beszélnünk. Mert megkezdődtek azért a kutatások. És két évvel ez­előtt már szabadon megemlé­kezhettünk temetetlen vagy tömegsírokban nyugvó halot­tainkról, még akkor is, ha a helyi és a felsőbb hatalom esetleg nem nézte azt jó szemmel. Akkor is, amikor a szerbek úgy általában a mind a mai napig nem mutatnak hajlandóságot tetteik beisme­résére. A szerb büszkeség még azt sem engedheti meg, hogy ezt egyáltalán el­higgyék. A szerb parlament­ben még szavaztak is arról, hogy mindez nem történt meg. A kiválasztott nép ilyet nem tesz. Pedig milyen jó lenne egyszer már bevallani min­dent. és megbékélni egymás­sal. Hogy többé ne fordulja­nak elő hasonló megtorlások, etnikai tisztogatások. Mint ahogy Horvátországban tör­tént, mint ahogy most tör­ténik Boszniában, és mintha ismét kezdődne Szerbiában. DORMÁN LÁSZLÓ . Rendkívül kritikus hangú határozatban ítélte el csü­törtökön az Európai Parlament a bősi erőmű esetleges műkö­désbe helyezését, és a képvi­selők egyúttal reményüket fe­jezték ki, hogy a Londonban született legújabb megállapo­dás közelebb vihet a konfliktus megoldásához. Az Európai Közösség stras­bourgi képviselő-testülete a legnagyobb politikai pártok kezdeményezésére tűzte napi­rendre a bősi erőmű kérdését. Az elfogadott állásfoglalás „rendkívül riasztónak" minő­síti a bősi erőmű kapcsán ki­alakult konfliktust, hangsúlyoz­va. ItogSi a feszültség növeke­dése a térségben veszélyezteti a Közép-Európában végbeme­nő demokratikus megújulást. Utal rá, hogy az erőmű műkö­dése fenyegeti a körzet ivóvíz­készletét, és általában is súlyos Ktmvhniirft alaposságú tudományos vizs au usuuurg — gálati és nem kérték ki a térség X • i * f a lakóinak véleményét sem Európai natarozat ái,ap,tja meg a ; határozat. ... .. ,.. ,, . . . ... Az állásfoglalás mindezek környezeti kihatasokkal jarhat, - A súlyos okologiai es nem- . amelyek következményei Szlo- zetközi politikai következmé- alapjan tam°gatJa egy- a k(" vákia területén kívül eső térsé- nyekkel járó erőmű létrehozá- nye/etl klhatas"kat alaposan geket is közvetlenül érintenek, sát nem előzte meg kielégítéH"i'anulmány°zó független szak értői bizottság felállítását. A határozat elfogadását megelőző vitában egyébként a hozzászólók egyöntetűen nyugtalanságukat fejezték ki a várható környezeti ártalmak miatt, amelyek kapcsán az egyik felszólaló rámutatott amennyiben szlovák részről to­vábbra is az 1977-es szerződés érvényességére hivatkoznak, Bős - magánkézben... Szlovákia magánkézbe szeretné adni a bősi vízlépcsőt, mely iránt állítólag nagy a külföldi érdeklődés. A CSTK csehszlovák távirati iroda jelentése szerint Lubo­mir Dolgos, a nemzeti vagyon igazgatásának és privatizálásá­nak szlovák minisztere csütörtöki pozsonyi sajtóértekezletén azt mondta, hogy közelgő magyarországi látogatásán meg­állapodásra kíván jutni magyar kollégájával, Szahá Tamással a beruházás nemzetközi privatizációjáról. . - . . . , ,, „ . ' , , . _ ugy emlekeztetni kell arra. Dolgos szerint tanulmányt kellene keszltem a beruházás u _ x_. . , . , ., kereskedelmi hasznosításáról. „Külföldi partnerek nagy érdeklődést tanúsítanak a bősi vízlépcső iránt" - mondta. hogy a régi rezsimek idején a környezetvédelem ismeretlen fogalom volt. Gabona Szibériának Szibériának legalább 2 millió tonna étkezési és takar­mánygabonát kell vásárolnia, hogy pótolja a természeti csa­pások okozta terméskiesést ­jelentette az ITAR-TASZSZ. A „Szibériai Megállapodás" nevű társulás, amely a térség 19 köztársaságát, körzetét, já­rását, illetve autonóm területét tömöríti, november 13-i bar­nauii tanácskozásán vitatja meg az. import lehetőségeit. Szibéria olajjal, fával, más természeti kincsekkel és hadiipa­ri termékekkel fizethetne a ga­bonáért - mondta Vlagyimir Ivan­kov, a társulás vezérigazgatója. Balti államok A bejelentés visszhangja A balti államok pénteken egyhangúlag elítélték Borisz Jelcin orosz elnök csütörtöki bejelentését, amely szerint Oroszország - az orosz nemze­tiséggel szembeni bánásmód miatt - leállítja a csapatkivo­nást országaikból. Lennart Meri észt elnök szerint az elnöki rendelet sérti a 1992-es Helsinki Záróok­mányt, amely intézkedik az azonnali, ütemtervnek megfe­lelő kivonásról. Az észt elnök - aki a kérdéssel kapcsolatban az AP-nek adott telefoninterjút - elmond­ta: felszólítja az EBEÉ-orszá­gok külügymnisztereit, hogy decemberi stockholmi találko­zójukon vitassák meg az ügyet. Andrejs Krastins lett alelnök újságíróknak nyilatkozva úgy vélekedett: a döntés azt tükrö­zi, hogy „Oroszországban nem szilárd a hatalom". A csapat­kivonás felfüggesztésével Jel­cin vissza akarja szerezni ott­honi népszerűségét, még mi­előtt decemberben várhatóan összeütközésbe kerül konzer­vatív ellenfeleivel. A lett po­litikus leszögezte: Oroszország álláspontja a balti kérdésben napról napra változik oly mó­don, ahogyan módosul, válto­zik a politikai helyzet az or­szágban. Kijelentette: ameny­nyiben Oroszország szoronga­tott helyzetben lévő liberális vezetői továbbra is megenge­dik, hogy szélsőségesek ellent­mondó politikai változásokat diktáljanak, az nem csak a balti államokat, hanem egész Európát veszélyezteti. A jövőbeni litván kormány­párt, a Litván Demokratikus Munkapárt szóvivője közös nyilatkozatot javasolt a három balti állam elnökének. Audríus Azubalis, a litván parlament elnöke pedig Jelcin döntését bírálva, egyúttal visszautasí­totta, hogy Litvániában meg­sértenék az emberi jogokat. A kérdéssel kapcsolatban Azuba­lis azt is elmondta, hogy Lit­vánia - eddig egyoldalúan ­szociális tervet terjesztett elő a kivonandó katonák számára, Oroszország azonban úgy nyilatkozott, hogy ezt még át kell gondolnia. A NATO is aggodalmának adott hangot pénteken a csa­patkivonás felfüggesztésével kapcsolatban. A szervezet szó­vivője felszólította Oroszorszá­got a kivonás ütemtervének be­tartására. „Csúcsjavaslat,, Oszthatatlan, egységes Román-magyar csúcstalálkozót javasolt az ünnepélyes elnöki eskütétel alkalmából a parlament két háza előtt elmondott beszé­dében pénteken Ion Iliescu, tCTTcv évre újjáválasztott román államfő „a két ország közötti félreértések" eloszlatására. Kije­lentette. hogy ebből a célból kész találkozni a magyar állam ve­zetőjével. Iliescu beszédében csak röviden szólt a külpolitikai kérdések­ről, és a magyar-román kétoldalú kapcsolatok vonatkozásában utalt arra, hogy azok javítását látja szükségesnek, (a többi vi­szonylatban a kapcsolatok fejlesztéséről beszélt), s rögtön hangot adott abbéli reményének, hogy sikerül ennek elérésére megkötni a kétoldalú alapszerződést. A román elnök kifejtette, hogy országában messzemenően biz­tosítják a nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgárok emberi jogait, és ennek fényében teljesen alaptalannak nevezte a külön autonómiákra irányuló törekvéseket, megerősítette a román nem­zeti államnak az alkotmányban leszögezett oszthatatlan és egy­séges jellegét, és ígéretet tett arra, hogy elnökként egy jottányit sem enged ebben a kérdésben. Beszédének ezt a részét, amely közvetve az RMDSZ vasárnapi, „belső autonómiát" hirdető nyi­latkozatára válaszolt, a parlament két háza együttes ülésének résztvevői - az RMDSZ honatyáinak kivételével - felállva tap­solták meg. Elfogadták az amnesztiatörvényt A dél-afrikai elnöki tanács pénteken jóváhagyta F. W. de Klerk elnök törvényjavaslatát a sokat vitatott amnesztiatör­vényről. Ezzel gyakorlatilag a parlament megkerülésével is törvényerőre emelkedhet az elnöki javaslat, annak ellenére, hogy a háromkamarás törvény­hozás egyik háza nyolc napja elutasította azt. Az amnesztiatörvény a politikai bűnök elkövetőire ter­jedne ki, beleértve az. apartheid cselekményeket végrehajtó állami közegeket is. Többek között az Afrikai Nemzeti Kongresszusnak is az volt a ki­fogása a tervezet ellen, hog^" ezzel a dél-afrikai vezetés sa­ját, államilag támogatott bű­nözőit menti fel. A csupán a kormányzó Nemzeti Párt által támogatott indítványt éppen ezért nem szavazta meg a par­lament színes bőrű háza sem, s mivel az elfogadáshoz mindhá­rom kamara támogatása kell, ez a javaslat parlamenti bu­kását is jelentette egyben. A törvényhozási szavazást követően de Klerk elnök kije­lentette, hogy kudarcát nem hagyja annyiban és a kérdést az elnöki tanács elé viszi. Az államfő egyébként 1989-es megválasztása óta még so­hasem használta ezt a módot akarata keresztülvitelére. Káosz és megvesztegetés az orosz olajexportban Az orosz belügyminiszté­rium egyik illetékese szerint „teljes a zűrzavar" az orosz nyersolaj- és kőolajszármazé­kok exportja terén, s elhatal­masodott a korrupció is. Ivan Szardak, a belügymi­nisztérium gazdasági bűn­ügyekkel foglalkozó főosztály­vezetője az Izvesztyijának el­mondta. hogy a kenőpénz mennyisége dönti el, hová jut olaj és hová nem. A balti köz­társaságokba például annyi olajat szállítanak, hogy a fe­lesleget mindjárt tovább is ad­ják Grúziának, mintha az olaj távoli külföldi szállítótól szár­maznék. Oroszországban 120 cégnek van joga olajat és olajter­mékeket szállítani külföldre. A szóban forgó vállalatok fölött senki sem gyakorol ellenőrzést, s lényegében úgy játszanak az árakkal, ahogyan csak akarnak - mondta. Gyakran dömping­árat alkalmaznak. így fordul­hatott elő, hogy a tavalyihoz képest 15 dollárral is csök­kentették az olaj tonnánkénti árát, s közel 300 millió dol­lárral megkárosították az orosz államot. Mindezt természetesen kellő ellenszolgáltatás fejéhen teszik az exportcégek alkalmazottai: s kenőpénzüket külföldi ban­kokban helyezik el. Ivan Szardak vizsgálati fő­osztálya megvesztegetést ta­pasztalt az olajüzlet lénye­gében minden szakaszában. Mint elmondta, tonnánként két dollár „jár" az üzletkötőnek attól a vevőtől, aki aztán to­vább exportálja <tz orosz fekete aranyat - idézte a belügyest az AFF. A Kígyó utcai trafik-illatszerrel szemben már kaphatók KARÁCSONYI KÉPESLAPOK 6 Ft-tól Fekete Holló Postabolt Bevásárlóút Grázba autóbusszal 1992. november 9-10-én, Részvételi díj: 1350 Ft. Érd .: Szeged, Római Ruhaház és Élelmiszer. Római krt. 38. Kistermelők, figyelem! Nitrogén műtrágya nálunk csak 1150 FtÁnázsa, idcn még 25% áfa nélkül. Agrofarm Deszk, (benzinkúttal szemben). 9-16 óráig, szombat: 12 óráig. TYUKVASAR November 3-án (kedden) 5 órától 160,- Ftrib Szeged, Mars tér baromfisor kék pavilon. Tel.: 325-531, 319-755 Bevásárlóutak! Triesztbe minden héttőn és pénteken 1 800 Fvf6 Bécsbe: minden csütörtökön 1100 Fvfő Münchenbe: november 5-én 2 150 Fvfő Jelentkezés: Joker Iroda Szeged, Arany J. u. I Tel. 62312-139.

Next

/
Thumbnails
Contents