Délmagyarország, 1992. október (82. évfolyam, 231-256. szám)

1992-10-30 / 255. szám

Foci - Szeged SC módra... ...ezzel a címmel rendezett kerekasztal-beszélgetést csütörtökön délután a Magyar Rádió Szegedi Stúdiójának vezetője, Vágási Kálmán. A résztvevők a jobbító szándékú eszmefuttatással, az NB Il-es csapat helyzetének taglalásával a jelenlegi „mélyre­pülés" okait, a gondok megszüntetésének lehetőségeit, a vál­ságból való kivezető utat igyekeztek megvilágítani. A beszél­getésre természetesen Bodó Antalt, a Szeged SC elnökét és Pataki Tamást, a csapat vezetőedzőjét is meghívták. Amikor a stúdióba érve meglátták, kik lesznek társalkodó partnereik - erről pedig már korábban értesültek -, bejelentették: nem kívánnak részt venni a beszélgetésen, s angolosan távoztak... A fórumon elhangzottak a szegedi rádió szombat délelőtti magazinjában hallhatók, szer­kesztett változatát pedig holnapi lapszámunkban közöljük. A Szeged SC atlétikai szakosztályát is megszünteti (7. oldal) ZÍ i—23. CSILLAGSZORO-SHOW a Mars téri vásárterületen. A vásár nyitva tartása naponta 10—19 óráig. Lehet, hogy mindennap erre jár majd a TÉLAPÓ?! (U^^^-j-ú Legyen Ön ^ssSsy is részese a NAGY KARÁCSONYI Ezalatt Ön és gyermeke kitűnően szórakozhat a színes vásári kavalkádban. MEGLEPETÉSNEK!!! Bővebb információnk a 13. oldalon! PÉNTEK, 1992. OKT. 30., 82. ÉVF. 255. SZÁM FT Nemzetközi konferencia Szegeden. Csernobil utóhatásai Csernobil atomerőművének üzemzavara, amelynek eredmé­nyeként sugárfertőzés érte az erőmű környezetét, máig fog­lalkoztatja a világ tudósait. Sze­ged valószínűleg döntő szerepet játszik majd a kutatások össze­hangolásában. Városunkban mű­ködik ugyanis a Humán Genom Kutató Kft., amely nem kisebb feladatra vállalkozik, mint arra. hogy központja legyen a cser­nobili katasztrófa utóhatásait vizsgáló nemzetközi kutatá­soknak. Ebből az alkalomból hívtak össze sajtótájékozatót teg­nap délután a Humán Genom Kutató Kft. székhelyén, a Der­kovits fasor 2. szám alatt. A kutatóközpont egy nemzet­közi konferencia színhelye is volt a napokban. Az emberi gé­nek, és mutációs terhelhetőségük vizsgálata matematikai és számí­tógépes módszerekkel - így ha­tározható meg a tudományos ta­nácskozás témája. A konferencia magyar résztvevői mellett kül­földről is városunkba látogattak azok a biológusok, orvosok és genetikusok, akik kutatásaik kö­zéppontjába a csernobili atom­erőmű-robbanás utóhatásainak elemzését állították. Megállapodásuk szerint a jö­vőben összehangolják majd a vizsgálatokat, s az amerikai, orosz, japán, belorusz, ukrán és magyar tudósok a szegedi köz­pont segítségével cserélik ki tapasztalataikat. Az Egyesült Államokban már létezik egy kutatási program, amely a Hiro­simát leromboló amerikai hidro­génbomba fölrobbanásának kö­vetkezményeit is vizsgálja. Az összehangolt munka révén az eddiginél hatékonyabb együtt­működésre, s ennek következ­ményeként mélyrehatóbb tudo­mányos eredményekre számít­hatunk a csemobilt illetően is. Mérgesen a megye A mozgástér? Szűk, egyre szűkebb A megyegyűlés falun még nem ülésezett. Egészen tegnapig, amikor a Csongrád Megyei Köz­gyűlés képviselőit Pusztamérges, a térség legnyugatibb csücskének községe látta vendégül. Az al­kalom különlegességéhez hozzájárult, hogy egy országgyűlési képviselő, történetesen a pusz­tamérgest általános iskola egykori tanulója, Géczi József (MSZP) is bekapcsolódott a vitába. A tes­tület - Lehmann István elnök vezetésével - a megyei közgyűlés egészségügyi programját és a jövő év költségvetési koncepcióját vitatta meg. Ez utóbbi napirendi pontot az esztendőnként legalább egyszer kötelezően megtartandó közmeghallgatás témájaként jelölték meg. (Folytatás a 3. oldalon.) A régiófejlesztés társasága FOTÓ: GYENES KÁLMÁN Polgármesterek illetve megbí­zottaik, országgyűlési képviselők vettek részt azon a megbeszélésen, amit dr. Farkas László, a dél-alföl­di régió köztársasági megbízottja kezdeményezett. A résztvevők ­köztük Bratinka József, Józsa Fábián, Fekete Pál és Póda Jenő országgyűlési képviselők - a Magyar Befektetési és Fejlesztési Rt. képviselőjét, Báger Gusztávné dr.-t hallgatták meg. Az összejövetel azt szolgálta, hogy a Dél-Alföldön is mihama­rabb kezdődjön meg a Regionális Fejlesztési Társaság létrehozá­sának előkészítése. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a társaság létrehozása fontos a régió szempontjából, egyelőre viszont még tisztázatlan, hol lesz a tár­saság székhelye, hogyan működik majd és milyen módon vesznek benne részt az önkormányzatok. Mindezt - újabb megbeszéléseken - meglehetősen gyorsan kel! tisztázni, hiszen a társaságot már decemberben szeretnék megala­kítani. Takarékos idők H0R0SZPÓfc^ MILLIÓ FORINTOS nyereményjátékot indít hétfőtől a (Holnap bővebben!) Mikor a kisnyugdíjas vagy a minimálbérből - magyarán a létminimum alatt - élő filléreket kotorászik össze előttünk az ABC pénztáránál, az aktusról aligha a takarékosság jut eszünkbe, legföljebb a szükség és ínség dermesztő hidege. Pedig lehet, hogy hibás ez a reflex, mert mifelénk - amolyan balkáni módon - jó hatvan-hetven éven át reklámozták úgy a takarékosságot, mint egyetlen bevált receptet arra, hogy jól bánván a forintokkal (pengőkkel) elkerülhessük a filléres Ín­ség keserveit. E reklámban végülis van némi igazság, dehát az aesopusi mesék kora (is) lejárt. Mivelhogy manapság éppen a tücsök is vígan élheti meg a telet és a hangya áttelelésére sincsenek kifejezett garanciák. No de hagyjuk, s a takarékosság mai világnapján emel­kedjünk csak magasb régiókba! Gondolkozzunk el inkább azon, hogy mily örvendetes népünknek a létbiztonság fogyat­kozásával egyenes arányban növekvő össznépi megtakarítási hajlandósága. Hisz bankokban-betétekben fekvő milliárd­jaink hiján ugyan miből is finanszírozhatná a pénzügy a költ­ségvetés szépen hízó hiányát? És gondoljunk arra is, hogy megtakarított milliárdjaink elvben a gazdaság motorjává is válhatnának, ha hitelek formájában a bankoktól a vállalko­zásokhoz kerülnének az eddiginél kisebb kamatra és nagyobb mennyiségben vagy éppen részvényekre váltódnának egy va­lóban jól működő részvénypiacon! A megtakarítók javára is. Szóval gondoljunk e napon sok emelkedett, modern és örömteli dologra és felejtsük, hogy manapság nemcsak akkor okoz bosszúságot a pénz, ha nincs vagy kevés van belőle. Fe­lejtsük hát a bankrendszer avtttságát, a pénzkezelés-mozga­tás nehézkességeit, azt, hogy egyik-másik bankfiókban két órába is beletelik egy egyszerű művelet elintézése, amire He­gyeshalomtól nyugatra egy-két perc is elég. Feledjük mindezt, mert a pénz azért végül is jó dolog! Hátha nekünk is lesz belőle egyszer elegendő. Szávay István * A takarékossági világnap alkalmából az OTP Bank megyei igazgatója, dr. Perjési József tegnap este sajtófogadást tartott. Elterelés után: a száraz Duna medre Vízlépcsőd Magyarország így csak rosszul járhat Megtörtént, amire számítani lehetett: Szlová­kia egyoldalú lépéssel elterelte a Dunát, meg­kezdte a vízlépcső C variánsának üzembe helye­zését. Ezt a helyzetet a Londonban szerdán elfo­gadott megállapodás sem fogja föltehetően gyö­keresen megváltoztatni. Márpedig Magyaror­szág csak rosszul járhat a mostani helyzetben. A szegedi vízügyi szakember. Vágás István szerint azzal, hogy lemondtunk Dunakiliti és Nagymaros üzembe helyezéséről, minden lehe­tőséget elveszítettünk a szlovák tevékenység be­folyásolására. Szerinte ezért is, no meg a Sziget­köz védelme valamint gazdasági és környezeti érdekeink szempontjából is a legjobb megoldás az lenne, ha az egész Mű elkészülne az eredeti tervek szerint. Véleménye szerint a közvéle­ményt különböző időkben különböző okokból ugyan, de folyamatosan félreinformálták, ami­nek következtében Magyarország jókora káro­kat szenved a vízlépcső elutasítása eredménye­ként. (Interjúnk a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents