Délmagyarország, 1992. október (82. évfolyam, 231-256. szám)

1992-10-28 / 253. szám

16 RÖVIDEN DÉLMAGYARORSZÁG SZERDA, 1992. OKT. 28. Szegedi ökológiai napok A Szegedi ökológiai napokat az idén október 28-30. között rendezik meg az MTA szegedi bizottságának székházában. A rendezvénysorozat első napján általános témájú előadások hangzanak el, majd a XXIII. Tisza-kutató ankét előadásaira kerül sor. ízelítőül néhány téma: Sáringer Gyula szól az ökológiai ténye­zők szerepéről a rovarok nyugalmi állapotának előidézésében; Gallé László A versengő hangyák receptje a koegzisztenciához, egy sajátos ökológiai egyensúly címmel tart előadást. Juhász Miklós a Dél-Alföld gyomosodásáról; Járdán Csaba, Margóczi Katalin és Gallé László a hangyaközösségek összetételéről; Fábián Miklós pedig arról beszél, hogy mi a térbeli heterogenitás szerepe a homokpusztai gyep hangyaközösségeinek términtázat alakításában. « A Tisza-kutató ankéton a régió szakemberei számolnak be eredményeikről. így például Gyovai Ferenc a hosszúlábú mocsári béka populáció dinamikájáról, természetvédelmi szerepéről, Bagi István a hullámtéri agyagárkok növényzetéről. Hamar József és munktársai a Maros vízminőségének környezetegészségügyi hatásáról adnak képet. Az ankét előadója - többek között -: Constantin Dragulsecu, Brankovic Dragaica, Simic Smiljka, Stojanovic Slobodanka, Györe Károly, Várhelyiné Zsuga Katalin, Kiss Árpád és Petrá Ede. Vegyél meleg sálat! Utánam zúg a kiáltás, mit zúg, inkább süvölt, vissz­hangzik. „ Tihanyi vagyok " - mondja a mester, s a kezét nyújtja, de attól való félelmemben, netán elveszítem a mar­komban szorongatott ötszázast, csak két ujjamat nyújtom, a gyűrűst és a pi­cinykét. Ettől még ugyanúgy Tihanyi lehet, de momentán nem tudom, a nevén túl ki ez az ember és egyáltalában mit keresek itt. Körülnézek, ez talán egy szabómühely, vagy az ollócsattogás, nyiszogás is csak valahonnan távolról csapódik vissza, kecskekörmös vidékek­ről, ahol nekem semmi dolgom. Vegyél meleg sálat! Újra hallom az intelmet, s közben az átfutó rosszullét okát kutatom, de később eszmélek rá, azért a heveny undor, mert a nyakamba kanyarított ezüstróka gerezna szőrszagú, bundasza­gú és fojtogató, az egyébként is fuldok­lóknak gyorssegélyként ható szeptemberi majdnem kánikulában. Hamarabb véget ér a fuldoklás, annyiban a segítség. Tudod hogy végzünk a prémérett te­nyészrókákkal, tudod hogy végzünk, tudod? Motyogok valamit, csorog a nya­kamon, hátamon végig az izzadság és Intelmek BECSEI PÉTER nem tudom a tenyészróka kivégzés mód­szerét. Maradok tisztelettel, de nem soká tudatlan, hát tudom hát, a nejlonzsákba kötve a gépkocsi kipufogójára rakják az állatot, megy a motor, gázkamra nag­yüzem. Hányinger kerülget. Igyál még egy pohárkával! Nem akarok inni, eddig se nyeltem semmit, csak lezúdult a torko­mon, de most hogy kipufogógázra kötve érzem magam, fuldokolni kezdek. Az még félig kábán felötlik bennem, vagy mintha már nem bennem, de kívülem: esetleg úgy mondhatni, fuldoklani és nem fuldokolni. A költő, aki éppen nem fakad dalra úgy tűnik kiigazít: a nyelv kincsestára így is csilingel , meg úgy is .Az, új költeményen az alkalmi társnő a társadalom asztalánál társul igen elör­vend és a csilingelő szón, melyen elévő­dött a költő, igen elörvend, s még a blú­za is feszesebben ráncolódik a mellyén. Ej, haj. „ Vegyél meleg sálat!" Újra ez a nyo­morult sál. Elegem van már a sálakból, a melegekből a vegyélekből. Igaz lélek­ből már rég körbecsattinttattam volna magamat Tihanyi mester ollójával, de nem tudom, van-e ollója, csak azt tudom, Tihanyi, de fogalmam sincs mitől az. Átmentem magam. Ez a legjobb megol­dás. Végre rájöttem mindenek nyitjára. Sem a körülvágás, se a meleg sál, semmi nem ér annyit, mint ha sikerülne átmen­tenem magam. Ijju-ijju-ijju... Nekiindu­lok, átmentési kísérlet kezdetét veszi, minden információt a zsebembe teszek, maradjon valami az utókornak. Dübör­gő, dühöngő dömperek tovadörömbölnek egyik is, másik is irányt tart, köztük vagyok átmenetben amoda, minden inte­lemmel, köztük újra a legsüvltőbb: ve­gyél meleg sálat! Mármost itt vagyok körülnylratlan, átmentetlen és sálatlan, haloványan csak arra számíthatok, fölém hajolnak a dömperek sajnálkoz­nak, azután a harmadnapon Szépheléna kéznyujtó hideg zavarral megjegyzi, tetszett amit írtál, csak érthetetlen, miért nem vettél sálat. A Szegedi Akadémiai Bizottság hírei Szerdán 18 órától a Modern Filológiai Társaság Szegedi Tagozatának soron következő programját rendezik meg. Ezúttal Fejér Ádám: Miért érti Voltaire a történelmet?, vala­mint Ördögh Éva: Vico törté­nelemszemlélete című tanul­mányát vitatják meg. Október 29-30-án az Orvos­tudományi Szakbizottság és a Magyar Gyermekorvosok Tár­sasága szervezésében a Ma­gyar Kutató Gyermekorvosok I. Országos Tudományos ülését tartják meg. Adatkiegészítések önadózóknak A megyei adófelügyelet az elmúlt héten 2300 önadózónak küldött értesítést, mert hiányos adatkiegészítő lapjukat a szá­mítógépes rendszer hiányos ki­töltés miatt visszadobta. Az adatok egyeztetése és kiegészí­tése végett az érdekeltek 15 napon belül kereshetik fel a Bocskai utcai ügyfélszolgála­tot, ahol hétfőn 8-tól 18-ig, kedden és szerdán 8-tól 15-ig, pénteken 8-tól délig várják őket. Csütörtök szünnap. Hogyan kell 60 milliót csalni? Előfizetőink figyelmébe! A hódmezővásárhelyi Legno Kft. 37 éves ügyvezető igazgatója rendőri őrizetben tűnődhet azon, hol rontotta el a játszmát, s miért nem sikerült megtartania a huszárvágással megszerzett 60 millió forintot. Az adóügyekben nyilvánvalóan jártas üzletember úgy fogott a dologhoz, hogy hamis számlákat készített, s beállított vele az adóhivatalba, mondván: neki áfa-visszatérítés jár. Pontosan 76 millió 115 ezer forint ütötte így a markát, de ezzel még nincs vége az akciónak, mert a „nyereményt" továbbadta egy budapesti bróker-cégnek. A váltóüzleten több mint 16 milliót „bukott", de így is 60 millió forint ütötte a markát. A számlák mögött természetesen sem áruforgalom, sem kézpénz­fizetés nem volt... Promenádj egy zetek Kedvezményes vizelde Mókás és meghökkentő dolgot vettem észre a minap. Jószerencsém a Széchenyi térre vetett, és ott, lévén megvárhatallanul sokat, majd fél órát késtem egy megbeszélt találkozóról, elárvulva és tanácstalanul őgyelegtem a tér fái között. Egyszerre megakadt a szemem a nyilvános vizeldére kifüggesztett táblán. Ez - a maga nemében tipográfiai remekmű - arról értesített, hogy a helyiség használatáért vasárnap luxusadót, 8 forintot kell fizetni a betérőnek, szemben a szürke hétköznapok este 6 órájáig tartó 5 forintos rendkívüli árkedvezményével. Elmerengtem magamban afölött az idealisztikusnak tűnő világkép fölött, melyet a humánus közvécéztetés e lánglelkű bajnoka megálmodott: aki megengedheti magának a vasárnapi megkönnyebbülést - és főleg a nehéz gazdasági helyzetből adódóan még van mit - fizessen, mint a köles. Előbb-utóbb emésztőszerveink is alkalmazkodni fognak ezen emberbaráti intézkedéshez. Addig pedig e pár évet - ha összeszorított fogakkal is - de kibírják az üres zsebüek. Prímások egymás közt Elsétáltam az egykori Tisza Szálló előtt. Néhány évtizeddel ezelőtt itt muzsikált idősb Rekedt Rudi. a később Torontóba települt cigányprímás, ő mesélte haláláig, kizárólag megblzhatóaknak, lehalkltott hangon: „A szegedi népek teljesen elállták az utat: a Bíboros árnak ki kellett szállni a kocsiból, és be kellett jönnie a lakodalomba. A banda kezet csókolt neki. de nekem nem engedte, hiába akartam. Mosolyogva kérdezte: „Miért csókolna egyik prímás kezet a másiknak?" Megáldotta a lakodalmat, majd meghallgatott két magyar nótát is. Emlékszem, az egyik az volt, „Rácsos kapu. rácsos ablak", a másik pedig a „Jaj de, jaj de messze mentem." Kutatóan nézett rám és azt kérdezte: „ Te most jósoltál nekem, vagy csak muzsikáltál, fiam ? " 1947 volt, és nem értettem, miért beszél olyan furcsán... VARNUS XAVÉR OSZI \ IADÁ RKA LENDÁ RI LM Október 28. KEK GALAMB Valamivel nagyobb termetű, mint a közismert balkáni gerle. Tollazata hamvaskék, nyaka oldalt zöldes ércfényű. Szárnyán két rövid fekete keresztsáv húzódik. Hazánkban elszórtan fészkel öreg bükkösök, ritkás ligeterdők, nagyobb parkok költésre alkalmas fáiban, faodvaiban. Elsősorban a fekete harkály elhagyott odvaiban fészkel. Tápláléka a fiókák növekedésétől függően változik. Eleinte apróbb fűmagvakat, majd nagyobb magvú gyomnövényeket szed össze. Elvétve apróbb rovarokat és csigákat is fogyaszt. A telet Dél-Euró­pában tölti. Védett! A Délmagyarország kézbesíté­sével kapcsolatos észrevételei­ket a 62324-633-as telefon 18-as mellékén várjuk. • A Magyar Posta a hírlapkézbe­sítéssel kapcsolatos bejelentése­ket a 62/312-423-as üzenetrög­zítős telefonon várja. • ff ff ff ff ff ff ff A FORD CAPIT0LT0L Autószalon és szerviz: SZEGED, DOROZSMAI ÚT 12. Tel./fax: 62/325 587. Nyitva: hétfőtől péntekig: 8-18-ig, szombat, vasárnap: 8-15 óráig márkaképviselet Szeretné előfizetni lapunkat? Ha eddig nem fizette elő a DÉLMAGYARORSZÁGOT, de most szeretné, akkor hívja fel a 62/312-836-os telefonszámot. A A többi a mi dolgunk! ? ff ffff ff ff I ff ff ff ff ff ff A RÁDIÓ „PARTISCUM" kereskedelmi adásának mai ajánlata: Tiniteiefon Szerkesztő: Forgách Ilona „Hallgass.) Ön is. Önnek Is szól!" mindennap 16-18óra között a 94,9 MHz-eo m DANUBIUS hullámhosszán; || Hirdetésfelvétel: Szeged. Stefánia Tel.. 324-702, Tel./fax: 325-930. BORONGÓS, ESŐS IDŐ. Az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése szerint ma estig előbb ködös, párás idő­re számíthatunk, majd újra elered az eső, feltámad a szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet 7-10 fok között alakul. Karete­bemutató Ma, szérdán délután fél 3­tól az Odessza Il-es számú Altalános Iskola tornatermében a „Combat DSC" kit-box sport karate csoport tart bemutatót. .316-666, autómentés, autódaru. Gyors, pontos, olcsó! Balesetek A rendőri jelentések egy súlyos, és egy könnyű sérüléssel végződő balesetről számoltak be. Hódme­zővásárhelyen, a Hódtó utcában kanyarodott ki a Kossuth Zsuzsa szakmunkásképző iskola udvaráról egy kerékpáros kislány. Az útteste akart térni, pedig biztonságos kerékpárút visz az iskola mellett. Későn látta meg, hogy jobbról egy motorkerékpáros közeledik. A motoros - akinek sem érvényes vezetói engedélye, sem személyi igazolványa nincs - fékezett, de így is elütötte a kislányt, majd ma­ga is elesett. A kerékpárosnak nem eseti komoly baja, a motoros vi­szont súlyosan megsérült. Igen szerencsésen végződött viszont az a baleset, amely Üllés határában történt. Egy hölgy vezet­te arra autóját, s a település belte­rületét jelzó táblánál hirtelen fé­kezett. A személygépkocsi meg­csúszott a vizes úton, s áttért a bal oldalra. Ott épp egy kisteherautó jött szembe, s a két jármű összeüt­között. A személyautó ezután is­mét kissé oldalra csúszott, s neki­ment egy ugyancsak szemből érke­ző személygépkocsinak, ezek után pedig a bal oldali árokba borult. A sorozatos ütközések és fölborulás ellenére senki sem sebesült meg komolyabban: összesen öten ­köztük egy gyermek - szerzett nyolc napon belül gyógyuló sérü­léseket. Fehér-tói madárősz, f92 A kilátóban tokjából veszi messzilátóját a városi vándor, törli a vízpárás üveget, s födetlen fővel áll a szépségek záporában, mint akit mög­babonáztak. A Fehér-tó álomra készülődik, las­san fölcseréli lobogó vadzöld virágszirmos öl­tözékét, mielőtt sárgás-zörgősre vetkőztetné a lopakodó november... Először a boldog nyárfalevél aranylik, követi a fűz teteje, s a nádutak cirma ölelgeti egy-egy vadkörtét bíborvörös októberi csókjaiért. Á ma­dárvártáig barangolva, mint felhő lebeg a men­ta és a tó kesernyés-édes illata. Az esőben is fénylik, s takarózik a nagy víz. Hallgat, mint aki­nek már nincs mondanivalója, mert a tavaszon s nyáron mindent elmesélt, s most csak vissza­álmodja a messziszállt költőmadarainak éne­két... A Hunyadi János iskolások „erdei iskolájá­nak" fehértói természetrajzi „óráját" vezetem..., s a kérdések záporából csak egyre hadd vála­szoljak az olvasónak is... „miért is ír ritkábban a szerette tóról és madarairól mostanában? Igen, ritkábban, mert... ebben a reklámtól, pénz­től és testi-lelki háborúktól, HBO-tól és rossz hírektől hemzsegő őszben... hallgatnak a muzsi­káló madarak... Eltűnt, elillan a tér, az a szel­lemi, erkölcsi, érzelmi aura, amelyben az ember tanító polgárként lélegezhet, létezhet... Való­ban? Talán, hiszen a mai „váltós" világban, amikor a struktúra, rendszer, kultúra, szerkezet, hatalom, termék, piac és még Isten a megmond­hatója, milyen váltásról esik folyvást szó! A legkevesebbszer talán mégis a gondolkodással kapcsolatban fordul elő ez a „ varázsszó". A gondolkodást végül is nem lehet rendeletre. intézkedésre, dátumra és divatra váltani egyik fajtáról a másikra. A kedves madarak furulya­szava nem kardcsörtető-piackereső pletykaté­ma... A gondolkodás nem vált - a gondolkodás változik, lassan, folyamatszerűen, mint az évszakok, s megőrzik pihényi szépségüket... s most írjak a 300 fős gulipáncsapat búcsútán­cáról villódzó szépséges sorokat...? A havasi partfutók fáradt gubbasztását, első idei ősz darucsapatának krúgatását, fiatal szirti sas látogatását, pólimadár esti árnyát, lócsér cir­kálását, októberi fecskemadár arcsimító szárny­játékát, káka tövén köszöntő ökörszem bóko­lását... lehetne folytatni vég nélkül az idei ősz fehértói madáréletének színes kavalkádját. De minek? Találkoznak e színek, hangok, illatok, madarak a városlakó polgár zizegő-kavargó ör­vénylő lelkével? Gyertyagyújtásig kísért az őszirózsa illata, s a kátyhalobbanás füstje ablaküvegnél gomo­lyog. Kívülről most érkező vadludak hangja kopogtat... lilik... lilik... most megyünk világgá! S hangjuk nem csak itt, de a messzi városban is üzenet, érzem itt a tavi varázslatban, a földi­sarak és égi-szépségek őszi ködében, erőm meg­százszorozódik, akarat kemény, elme tiszta... s mikor a csizmaorrához óvatoskodik morzsáért a gombszemű kisegér... már tisztán érzem... voltam fehértószerető kisdiák, most fehértó­szerető öregfiú vagyok, de a szélkiáltó madár tilinkója ma is olyan édesen szól a nádas felett, mint hajdanán... CSIZMAZIA GYÖRGY

Next

/
Thumbnails
Contents