Délmagyarország, 1992. október (82. évfolyam, 231-256. szám)

1992-10-28 / 253. szám

SZERDA, 1992. OKT. 28. te ISSLK GAZDASÁGI MELLÉKLET III. Térden rúgott vállalkozó . FOTÓ: SCHMIDT ANDREA A látszattal ellentétben nem szatócsbolt. Iratszekrény, a cég néhány termékével Évek óta figyelemmel kísérem az Auto-Mobil Vegyi Gmk-nál történteket. Ennek egyetlen oka van, bármikor bekopogok, valami váratlant, újat hallok. Az elején még egyszerűbb volt, a cég nevéből következtetni lehetett a tevékenységre. Mostanában szaporodnak a kaptafára nem húzható elemek. A közel egy évtized alatt az állandóságot szinte egyedül a cég vezetője, Simkó Ferenc képviseli. Mostani találkozásunk is tartogatott meglepetést. Beszélgető partnerem másnap indult az Újvilágba. Ez még a mozgékony, vegyészből üzletemberré változó vállalkozónak sem egy hétköznapi esemény az életében. Alighogy letette a telefont, - mondanom sem kell, hogy mindig marad az utolsó pillanatra utazással kapcsolatos elintézni való berobogott az irodába a felesége. Megpróbálta rávenni a férjét, hogy kellő számú, figyelmességet kifejező ajándékot vigyen magával. A tokaji törékeny, a szalámi (talán) tiltott... nem tudom miben maradtak, de percek alatt elment megvenni. így az első kérdést fel sem kellett tennem. - Nem üdülni megyek, hanem két másik cég vezetőjével kéthetes terepszemlére. Egy amerikai- magyar kapcsolatokat összeboronáló szervezet hálóján akadtunk fenn. Az előző turnusban lévő ismerősöm biztató üzleti ajánlattal tért vissza. A levelük szerint a gyémánt alapú fémmegmunkáló szerek, a sűrített levegős aerosolok, és a természetes alapú kozmetikumok „sávjában" lesz érdemes puhatolóznom. - Talán az autós termékek már nem adnak megélhetést? - Tevékenységünknek még mindig 85 százalékát teszik ki. Ráadásul a beköszöntött hideg is nekünk dolgozik, a hűtótömítőt, hidegindítót viszik, mint a cukrot. - Ha nem csal az emlékezetem, a hűtőtömítőnek kitüntetett hely dukál. - A gmk szülője. Az akkori Medikémiánál voltam laborvezető. A töméntelen, kis szériás autós terméket nem akarták ezzel is gyarapítani. Géemkában csinálhattuk. Akkor azt hittem, legyártunk tízezer darabot belőle, és oszolj. - Nem így történt. Az ötleten kívül mi kellett még az induláshoz? - Hárman dobtunk össze ötöt ezer forintot. Kilenc éve nem volt az épp megmosolyogni való összeg, sót... Majd sírva fakadtam, otthon a fiókban félretett bankónak fele hiányzott. Mint kiderült a feleségem előtte nap költötte el ruhára. Kölcsön kellett kérnem. -Megérte? - A két család vállalkozása alapanyagban, ingatlanban, gépekben 40 milliót testesít meg. A harmadik társ kiválását azért megsínylettük. - Amilyen sok volt régen a géemká, most olyan kevés. Mi lehet az oka? - Ma már újakat nem lehet létrehozni, a régiekből sok megszűnt vagy átalakult. Az is lehet, hogy nem mindenkinek természetes a korlátlan felelősség. Igaz mi is próbálkoztunk más formával is. Kereskedelmi tevékenységre alakítottuk a Kolorker Kft-t, amely mára zsákgyártó üzemmel is rendelkezik. Az általunk létrehozott, szép sikereket felmutató Egységes Sportkör támogatását adókedvezményes üzemágakkal képzeltük el. Azóta az adókedvezmény ugrott, a szakosztályok maradtak. - Más „ballépésre" emlékszik-e? - Más előjellel, igen. Egy német alapanyag szállító cég vezetője focizás közben megrúgott, majdnem elszakadt az ínszalagom. Utána ha árat akart emelni, csak a lábomat kezdtem el tapogatni. - Örülök, hogy a házasságát nem sorolja ide. - Már 18 évet kibírt, s még mindig lehet benne fantázia. Egyébként két fiunk van, mindketten karatéznak. - Szabadidejét mivel szokta eltölteni? - Hétfőnként a Talentklubban ütjük el az időtt az oda járó vállalkozókkal. Odahaza leginkább olvasni szoktam, így a negyvenen túl, bizony már szemüveggel. Tóth Szeles István „Magunkra lelni" Arra, hogy a gazdasági és foglalkoztatási gondokbajok megoldásának, orvoslásának igazi terepe a régió Európát és Amerikát az olajválság után kialakult helyzet döbbentette rá. A regionális vállalkozásfejlesztés, a helyi társadalom szerepe a gazdasági-társadalmi problémák megoldásában azóta jónéhány, számunkra is követhető, követendő modellt alkotott szerte az öreg kontinensen, és az új világban. Mi mostanában kezdünk velük ismerkedni. A múlt hét végén Szegeden rendezett országos szakmai napokon kiderült, sajnos még elég messze vagyunk attól a szemlélettől (megvalósításától különösen), hogy a regionális, a térségi vállalkozásfejlesztést a gazdaságélénkítés egyik fő elemének tudjuk. Pedig nap nap után érzékelhetők jelei annak, hogy országrészek, kisebb-nagyobb térségek kerülnek válságba. - S nem sietnek gondjainkat megoldani az országunkért tülekedő tőkeerős külföldi cégek, pénzügyi vállalkozásokkal, nagy ipari fejlesztésekkel, munkahelyteremtésekkel. Nem képesek erre hazai központi erőforrásokból sem ( ha vannak még egyáltalán ilyenek). A regionális vállalkozásfejlesztés a mentőöv. Ahogyan a szegedi tanácskozáson fogalmazták, „nekünk kell magunkra lelni és magunkért cselekedni": felismerni egy-egy térség adottságait, annak kihasználható előnyeit, a vállalkozás lehetőségeit. Azok a régiók és kezdeményezések lesznek képesek a fejlődésre, amelyek a kihívásokra helyben tudnak felelni. Felértékelődnek a helyi erőforrások. A legkedvezőbb helyi terepeket felderíteni, azok kihasználásához a pénz mellett a lehető legtöbb tudással felvértezni, informálni, kiképezni a vállalkozókat döntően fontos feladat most. Nem véletlen, hogy a múlt hét végén Szegeden annyi szó esett róla. Az itt véleményt mondó szakemberek szerint a regionális vállalkozásfejlesztés alapvető fontosságú a helyi konfliktusok megoldásában. Minél előbb hozzá kellene látni a mi térségünkben is. Akkor is, ha a regionalitás és a közigazgatás szempontrendszere itt-ott még ellentmondásos egymással. Akkor is, ha még nincs biztos pénzügyi támasz a vállalkozói szféra mögött. Akkor is, ha még nincsenek igazi közvetítők az üzleti körök és a közigazgatás között. Akkor is, ha még nem ismerjük a vállalkozásfejlesztés igazi szereplőit és munkamegosztásukat. Akkor is, ha még képlékeny a vállalkozói érdekvédelem, ha ellentmondásos a privatizáció és lehetséges hatásai. Akkor is, ha még számos más ha is van. Egy dologban nem kezdődhetnek ha-val a mondataink: a regionális, a térségi vállalkozások fejlesztését nem tehetjük feltételes módba: az ugyanis itt és most szükségszerű! Szabó Magdolna Növekvő forgalom, stagnáló árak Az 1992. október 19-22-ig tartó tőzsdei héten nagyon jó forgalmat tudhatott maga mögött a Budapesti Értéktőzsde. Árfolyamértéken 405,79 M Ft értékű üzletet kötöttek. Ez szinte megegyezik az előző hét eredményével, de figyelembe kell azt vennünk, hogy egy nappal rövidebb volt a kereskedési idő. A hét végére az index 2.51 pontot emelkedett, ami nem mondható éppen soknak. A részvényforgalom az összforgalom 5 százalékát tette ki. Ez is növekvő tendenciát mutat, de még így is nyomasztó az állampapírok túlsúlya. A heti összforgalomból 47 százalék a Fotex-re, 49 százalék az Ibuszra és csak 4 százalék jutott a többi papírra. Mint azt már az elmúlt hetekben megszokhattuk, ismét csak a Dunaholding részvénye tudott némi emelkedést produkálni. A múlt heti átlagára 25 320 forint volt, ami erre a hétre 26 000 forintra változott. Ez 2,7 százalékos emelkedésnek felel meg. Először került kibocsátási ára alá a Konzum részvénye. Igaz, hogy csak 30 részvény cserélt gazdát 380-as árfolyamon, azonban a cég eredményei ezt a tendenciát erősítik meg. Az elhúzódó délszláv konfliktus következtében hatalmas veszteségeket kénytelen elkönyvelni a pécsi székhelyű vállalat. Két hét alatt nagyot esett a Skála árfolyama is. Két héttel ezelőtt árfolyama 823-825-ös sávban mozgott. Jelenlegi ára 805 forint, ami még nem jelenti a végpontot. Az áresés mögött a közgyűlés azon határozata áll, amely kötelezi a céget 170 MFt kifizetésére. A Skála Sztráda gyengélkedése miatt amúgy is gondban lévő céget kellemetlenül érinti ez a fejlemény. Várhatóan az év végén nem tudnak majd osztalékot fizetni. Ez az árfolyamra is meglehetősen negatív hatást fog gyakorolni. Csütörtökön bevezetésre került az Államkötvények második sorozata. Már az első napon árfolyama 0,5 százalékot emelkedett, majd 80 M Ft-os forgalom mellett. További növekedés is várható, mert a banki papíroknál jóval nagyobb a hozama. Ágoston Róbert Ikarus-Mercedes tárgyalások Vállalkozási Hitelgarancia Rt. A Vállalkozási Hitelgarancia Rt. a jövő év januárjától kezdi el tevékenységét mintegy 3,5-4 milliárd forintos alaptőkével. Kizárólag a vállalkozói hitelekre adott kezességgel foglalkozik majd - tájékoztatta az MTI-t Apatini Kornélné, az intézmény létrehozásának egyik szervezője. Elmondta, hogy a gazdasági társaság nem pénzintézetként tevékenykedik majd, és kizárólag a kis- és közepes vállalkozású hitelekre nyújt kezességet. Alaptőkéjéből az állam 2 milliárd forintot jegyez majd, 1,5-2 milliárd forintot pedig a tervek szerint mintegy húsz bank fizet be. Az alapítók között a vállalkozók érdekképviseleti szervezetei is szerepelnek. A társaság alapító okiratát a következő két hétben véglegesítik, ekkor dől el az alaptőke nagysága és az is, hogy hány pénzintézet vesz részt a Hitelgarancia Rt. létrehozásában. A hitelért folyamodó vállalkozók továbbra is a bankokhoz nyújtják majd be kérelmüket. A vállalkozók részéről érkező hitelkérelmeket a pénzintézetek a saját hitelminősítő rendszerük alapján értékelik. Ha egy leendő projekt sikerrel járhat, de a pénzintézet úgy (téli meg, hogy kevés a vállalkozó fedezete, akkor a Hitelgarancia Rt. a pénzintézetek számára kezességet vállalhat, mégpedig a legfeljebb 100 millió forint összegű vállalkozói hitel 80 százalékáig. A hitel maximálisan 20 százalékának kockázatát tehát továbbra is a bank állja. A Vállalkozási Hitelgarancia Rt. tevékenységét egy költségvetési decentralizált pénzalap, a Kisvállalkozói Viszontgarancia Alap segíti. Ez az alap 70 százalékig viszontgaranciát biztosít a Hitelgarancia Rt. kötelezettségvállalásaira. Befektetési jegyek A Hunnia befektetési jegyek június 8-án megkezdett jegyzése óta jócskán túlhaladták a minimális 300 millió forintos tőkehatárt: a jegyzések értéke már több mint félmilliárd forint - tájékoztatták, az MTI-t a Hunnia Zártvégű Értékpapír Befektetési Alap kezelőjének, az Europool Befektetési Alapkezelő Kft.-nek ügyvezető igazgatói. A Hunnia befektetési jegy iránti nagy érdeklődés miatt szélesítették az értékesítési hálózatot, hogy minél több vidéki városban is elérhetővé váljon ez a befektetési lehetőség. így vonták be az országos értékesítési hálózatba az Első Magyar-Angol Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Rt.-t, a Hungarobroker Rt.-t, valamint az Ibusz Bank Rt. 44 fiókját. Velük együtt október 12-étől már az ország 84 kijelölt helyén lehet Hunnia befektetési jegyet vásárolni a jegyzési időszak végéig, december 16-áig. Még nem autóbusz, de már Mercedes. Merre mozdul a FÁK-piac? Az Ikarus-Mercedes kooperáció legfontosabb kérdése még mindig a piacelemzés - mondotta a Mercedes szakembereinek budapesti látogatása után az MTI tudósítójának Matolcsy Mátyás, aki magyar részről a tárgyalásokat vezeti. Az Ikarus meghatározó piaca a Független Államok Közössége volt. A vásárlások ezekben az országokban drasztikus mértékben csökkentek: a korábbi évek 8000 darabos értékesítése az idén 1000 darabra esik vissza. A FÁK-piac megtartása egy esetleges Mercedes együttműködés esetén fontos szempont. A magyar fél ennek tudatában kezdett közvetlen tárgyalásokat szeptember első napjaiban Moszkvában az Orosz Vagyonügynökség képviselőivel. (Mint ismeretes, a moszkvai vagyonügynökségnek az ATEX kezelésében 50 millió dollár tőkéje van az Ikarus Rt.-ben, s ennek sorsát az orosz fővárosban nem kis aggodalommal figyelik.) Az orosz tárgyalófelektől kapott információk szerint a központosított autóbuszvásárlás és elosztás a köztársaságban az idén már alig működik, a jövőben a vásárlásokat piaci alapokra helyezik. A meginduló privatizáció kapcsán'az autóbusz-kereskedelmet is vállalkozások veszik át. Új finanszírozási módszerek, kereskedőházak, lízingügyletek bevezetésére is számítani lehet. Az orosz vállalatok érdekeltek abban, hogy az Ikarus autóbuszokhoz alkatrészeket, mellső futóművet, hűtőt, lengéscsillapítót, vezetőülést gyártsanak, hiszen ezek a hazai beszállítások csökkenthetik az autóbuszvásárláshoz szükséges devizamennyiséget. Az amortizálódás, a selejtezés és egyéb műszaki okok által megalapozott autóbusz-igény meghaladja az 5000 darabot évente, ám a fizetőképes kereslet várhatóan 2500-3000 darabra lesz meg. A Mercedesszel való legutóbbi tárgvalások egyik legfontosabb kérdése tehát a FÁK-piac mobilizálhatósága, és az esetleges többoldalú kooperáció. Ez utóbbival kapcsolatban ismert, hogy Oroszországban a német fél autóbuszgyárat épít, ahol évente 2500 darab 0303 típusú Mercedes buszt készítenek majd. Az is nyílt titok, hogy a FÁK több országában is tervezik gyártó, vagy összeszerelő üzem létesítését. Ezeket a törekvéseket mindenképpen vizsgálni kell, amikor az Ikarus hosszú távú helyét keresik a világban - mondotta Matolcsy Mátyás.