Délmagyarország, 1992. október (82. évfolyam, 231-256. szám)

1992-10-27 / 252. szám

6 SPORT DÉLMAGYARORSZÁG KEDD, 1992. OKT. 27. Ami a tudósításokból kimaradt... Kalács és korbács Alkotótárs, avagy „alatt­való" a játékos? Ha bármelyik sportágban ténykedő edzők­nek, spontán kíváncsiságból, mintegy véleménykutatásként feltennénk e kérdést, szinte biztos, hogy válaszukban kivétel nélkül partnernek tekintenék a sportolót. Igen árg, de a valóság, a mér­kőzéseken történtek, a kispad­ról és tájékáról üvöltve, olykor sértegetve adott taktikai utasí­tások egészen mást mutatnak. Eme eszmefuttatásra a szombati női kosármeccs kész­tetett. Domokos Mihály, a Sze­ged SC vezetőedzője - pálya­futása alatt számtalanszor bizo­nyította - nem a nyugodt, tü­relmes, „rábeszélő" szakveze­tők soraiba tartozik. A mérkő­zéseken az oldalvonal mellett megállás nélkül, fáradhatatla­nul rója a métereket, gesztiku­lálva, olykor decibelben mér­hető hangerővel korholja csa­patát. Mindig „színen" van, holott a főhős nem az edző. A Ha az újságírónak minden apróságról be kellene számolnia egy-egy tudósításban, a legtöbb mérkőzés krónikája alighanem hosszabb lenne a „normálisnál". Pedig szinte valamennyi mérkőzésen (legyen az labdarúgó-, röplabda-, vízilabda-, kosárlabdameccs vagy bármilyen sportesemény) történik olyasmi, amire az Olvasó utólag is kíváncsi lehet. Nos, ezért találtuk ki ezt a rovatot... főszerepet a játékosoknak kell meghagyni, hiszen ők nyerik meg, vagy vesztik el a mér­kőzést... Domokos Mihály szí­ve joga edzői ars poeticájának ilyetén kifejezése, csakhogy egy bizonyos idő után játéko­sai bábbá válva megszokják ezeket az unalmassá váló szín­játékokat. Hát akkor most kalács, vagy korbács? - kérdezheti ezek után bárki. Mindkettő, megfe­lelően adagolva! A kemény, indulatos hang ugyanis bizo­nyos határig célra vezethet ­volt már rá példa de a túl­zásba vitt szigorúság ellenre­akcióként emel falat a közöny­ből, amiről aztán még a jó­szándékú intelmek is lepe­regnek... Kifizetnék őket, csak mennének már... Harmadik félidő... - mi csak így hfvjuk magunk között a va­sárnap estéket. Na nem a nagy ritkán otthon, családi, vagy ép­pen baráti körben eltöltött „ün­nepi" hétvégéket becézgetjük ily' kedvesen, hanem a hétfői sportmelléklet, A Dél Sportja összeállítására, a tudósítások elkészítésére szánt órákat. Vasárnaponként mindenki siet, mindenki ideges. (Egé­szen lapzártáig.) Persze, a tele­font akkor is illik felvenni, ha az ember pontosan tudja, hogy mit kérdeznek majd tőle az is­merősök és az „ismeretlenek". Nem titok, amikor a Szeged SC labdarúgói idegenben ját­szanak, a vonal másik végén ­szép egymásutánban - leg­alább húsz-harminc szurkoló kér bennünket arra: ne kímél­jük őket, áruljuk el nekik az eredményt. (Lám, még ez az alaposan legyengített csapat is érdekli a népet...) Szomorú felismerés: a sze­gedi focibarátok hozzáedződ­tek a sikertelenséghez! A hat­vani 2-3 után például az egyik telefonáló megjegyezte: - Csak egy góllal kaptak ki? Ez igen!... Egy másik úr jóval iro­dalmibb stílusban fogalmazott: - „Kutyaütőkből" soha nem lesz szalonna... A legérdekesebb reagálás egy alighanem sokat megélt bácsikáé volt: - Uram, én csak egy „közepesen megbecsült" nyugdíjas vagyok, de a futball a mindenem. Nincs sok pén­zem, ám egy nemes célra bár­mikor felajánlok pár forintot. Komolyan mondom, még a gyűjtést is megszervezném. Bo­dó Antalnak és Pataki Ta­másnak most már tényleg „végkielégítést" kellene fizetni, hátha akkor észreveszik magu­kat és elköszönnek végre... GY. E.-R. J. A. Hitelvesztés, tisztesség Én csodálom Pataki Ta­mást! Mindenekelőtt a makacs­ságát. Először azért, mert soro­zatos kudarcai után még min­dig ragaszkodik az edzői poszthoz; másodszor azért, mert hú a fogadalmához, mi­szerint nem nyilatkozik a DM újságíróinak. Az edzöséghez való viszo­nya az ő személyes ügye, de a második már nem. Ugyanis abban a makacsságban, hogy nem ad információt az újság­írónak, igazában a lapnak, már nem csak a közte és az újságíró közötti viszonyról van szó, ha­nem a szurkolók érdekeinek, információéhségének lebecsü­léséről is! Mert az újság csak közvetít a Szeged SC labda­rúgó-szakosztálya és a szurko­lótábor között. Minden szurko­Olvasói levelek Bizonyára feltűnt Kedves Olvasóinknak, hogy rovatunkban egyre többször jelennek meg olyan dolgozatok, melyeket Önök Írtak. Mindig örömmel adunk helyet a Szeged sportjáért aggódó, jobbító szándékkal fogalmazott véleményeknek. Még akkor is, ha mindenben nem is tudunk azonosulni a leírtakkal, ha bizonyos dolgokról másként vélekedünk, máshogyan ítéljük meg a történéseket. Minden későbbi félreértéseket elkerülendő, ezek a - rengeteg megszívlelendőt, hasznos tanácsot tartalmazó - sorok tehát nem a mi, hanem az Önök nézeteit tükrözik... ló elvárja az edzőtől és a szak­osztály-vezetőségtől, hogy tá­jékoztassanak a sportág hely­zetéről, belső ügyeiről, tervei­ről stb. Ennek megtagadása úgy is felfogható, mint a szurkolótábor semmibevevése! Annak a jelenlegi szurkolótá­bornak, amely esőben, borús ideiben még kimegy a pályára a Szeged SC csapatának vergő­dését nézni. Akiknek a mérkő­zés kezdetén Pataki Tamásnak már (gy illenék köszönni: - Uraim! Köszönöm, hogy eljöttek és bocsássanak meg, hogy még mindig itt vagyok! Olvasva az újságíró és Sze­ged SC egyik illetékesével folytatott vitát, a következőket szeretnénk megjegyezni: van­nak még olyan fogalmak is, amelyet (gy neveznek: tisztes­ség. Ez esetben azt jelenti: ha valami félresikerült, s ha a sze­mély elveszttette a hitelét, ak­kor önkritikusan meg kell érez­ni, hogy mikor kell búcsút mondania. Ez vonatkozik nem csak Pataki Tamásra, hanem Bodó úrra és hű alattvalóira, hűbéreseire is. Érdekes! A rendszerváltás lendületében sorra váltanak le még értelmes, tehetséges em­bereket is. De Bodó úr széke ­az egyesület szívós tönkreté­tele után is - stabil! Ki érti ezt? Avagy, ilyen volna a sport területén a demokrácia? Márton Kálmán Imre Markovics Endre utánpótlás emlékverseny A Dózsa- és a Seremet­tanítványok sikere A sok éves hagyománynak megfelelően idén is randevúz­tak Szegeden - Markovics Endre emlékének adózva - az ország legtehetségesebb ifjú röplabdásai. Három nap alatt a 73 csapat több. mint 700 játé­kosa 230 mérkőzést játszott. (Méltó módon emlékeztek meg tehát a nagy utánpótlásver­senyek elindítójáról, akinek sírját a résztvevők most is megkoszorúzták.) A leány utánpótlás szinte teljes mező­nyéhez egyébként most felso­rakozott a „fiú vonal" is. A verseny rendezői (a me­gyéi sportigazgatóság, a városi sportigazgatóság, a Csongrád Megyei Röplabda Szövetség) elégedettek lehetnek, de elismerés illeti a sokat segítő támogatókat (az Ortutay és az Ady kollégiumot, a Tabán, a Felsővárosi iskolát, a Deák, a Radnóti gimnáziumot, a Sze­rencsejáték Rt.-t, a SZÉSZ-t, a Piért-et, a Florint, a Város­gazdálkodási Vállalatot, a Kenderfonót, a Szegedi DRE-t és a Magyar Röplabda Szövet­séget) is. A díjakat egyébként Marko­vics György, Mondi József (az MRSZ szakfelügyelője) és Bá­lint Ákos városi sportigazgató adta át az arra érdemeseknek. Eredmények. Serdülő leány (6 csapat): 1. Vasvári DSK Nyíregyháza (edző: Ba­lázs István), 2. Nagy L. Isk. Veszprém, 3. Szegedi DRE. Különdíjasok: 1. Kurunczi Szilvia (Nyíregyháza), 2. Két­hely Krisztina (Veszprém), 3. Láng Ilona (Szegedi DRE), 4. Fejéregyházi Tímea (Göd). Serdülő fiú (5 csapat): 1. So­mogy SC Kaposvár (edző: Burcsa Tibor), 2. Papíron SC. Különdíjas: Korlovics Péter. Fiú gyermek (10 csapat): 1. ZTE (edző: Kovács József), 2. Felsőváros Szeged, 3. KSC II. Különdíjas: Rózsavölgyi Ta­más (Szeged). Fiú mini (13 csapat): 1. Felsőváros, Szeged (edző: Seremet Attila), 2. KSC 1., 3. Nyíregyháza. Különdíja­sok: Varga Zsolt (Szeged), Győrffi Gábor (KSC). Leány gyermek (21 csapat):'I. Felsőváros Szeged (edző: Dó­zsa Erzsébet), 2. Sportula II. Nyíregyháza. 3. DSI 2. Külön­díjasok: Rumpf Melinda (Fel­sőváros), Csatári Tünde (Sport). Leány mini (18 csa­pat): 1. Paks 1. (edző: Poór Jó­zsef), 2. Nagybajom, 3. Lehel, 4. Sportula 1, 5. Tisza Szeged. Különdíjasok: Tormási Orso­lya (Nagybajom), Zubor Enikő (Paks). Brazil focihangulat Röszkén Jelszó: „Vagy a labdát, vagy a babát!" A röszkei falunap esemény­sorozatában a sport is fontos szerepet kapott. Vasárnap, a megyei III. osztályban szereplő gárda a gyálaiakat fogadta baj­noki labdarúgó-mérkőzésen. (Előmérkőzésen az öregfiúk játszottak, s nyertek a hazaiak. 4-2-re.) A nézők - 350-400-an lehettek! - szórakozásáról nemcsak a csapatok, hanem egy zenekar is gondoskodott, valóságos dél-amerikai hangu­latot varázsolt a nézőtérre. Az izgalmas, nagy iramú mérkő­zésen a hazaiak hatalmas len­dülettel kezdtek, nem akarván szégyent hozni az ünnepi alkalomra. Gyorsan vezetést szereztek, végig irányították az első félidőt (3-1). A második játékrész óriási gyálai góllal kezdődött, (gy a hátralevő já­tékidőben a vendégek előtt csillant fel az egy pont meg­szerzésének reménye. Közvet­lenül a vége előtt egy gyors röszkei támadás végén a játék­vezető szabálytalanságot látott a gyálaiak büntetőterületén belül, s 1 l-est ítélt. Ezt vitatták a vendégjátékosok, mégpedig olyan vehemenciával, hogy a bíró kénytelen volt idő előtt véget vetni a mérkőzésnek. így a „faluriapi mérkőzés" folytatódik - a CSLSZ fegyel­mi tárgyalásán. Ám ott már nem lesz muzsika... TURI JÓZSEF Kikapott a Postás TEKE A tekézők Szuper Ligájában a Szegedi Postás férficsapata legutóbb Ózdon vendégszere­pelt, és egy szoros mérkőzésen (Stérék jó darabig vezettek...) kikapott a Spartacustól. Ózdi Spartacus-Sz. Postás 5:3(5391:5358). Férfimérkőzés. Ózd. Pontszerzők: Juhász 951, Rendes 916, Németh 911, ill. Stér 943, Berényi 937, Deák 899. Ifjúságiak: Ozd-Sz• Postás 4:0 (1735:1581) Pontszerzők: Bíró 884, Bialaszek 851. * A Postás Dorozsmai úti csarnoka adott otthont Bács­Kiskun, Békés és Csongrád megye területi ifjúsági és serdülő egyéni bajnokságának. A szegedi fiatalok remekül szerepeltek, hiszen valamennyi kategóriában „helyi" győztest ünnepeltek. Eredmények. Ifjúsági fiúk: 1. Bódi Tibor (Sz. Postás) 449 fa, 2. Berényi Lajos (Szánk) 421, 3. Fehér Béla (Szánk) 417. Serdülő fiúk: 1. Földesi Zsolt (Sz. Postás) 437, 2. Vígh István (Orosháza) 404, 3. Kör­mendi Zsolt (Kecskemét) 395. Ifjúsági lányok: 1. Ótott Kata­lin (Sz. Postás) 473, 2. Horváth Marianna (Sz. Postás) 439, 3. Pál Andrea (Szánk) 413. Ser­dülő lányok: 1. Cziráki Me­linda (Szegedi ESK) 416, 2. Kormányos Edina (SZESK) 416, 3. Bárdos Gyöngyi (SZESK) 391. Ez a területi verseny egyben Csongrád megyei bajnokság is volt. Az ifjúsági fiúknál Bódi, Korcsmarek, Papp (mindhárom Sz. Postás), a serdülő fiúknál Földesi, Segesvári, Csányi (mindhárom Sz. Postás), az if­júsági lányoknál Ótott, Hor­váth, Gyuris (mindhárom Sz. Postás), Lonkai (SZESK), a serdülő lányoknál pedig Czirá­ki, Kormányos, Bárdos (mind­három SZESK) sorrend alakult ki. A TACCS jelenti A „Mencseszter" profi csapat! Az A/l ligában (ha valaki még nem tudná: a JATE kispá­lyás labdarúgó-bajnokságáról van szó) tisztázódtak a dolgok. Még a múlt héten lejátszott, a 3. fordulóból elmaradt mérkő­zésen az Absztinencia minimá­lis különbségű győzelmet aratott a Ficsúrok ellen (4-3), így két 7 pontos csapat „szösz­mötölt" a Santorin-Abszti­nencia rangadón, amelynek eredményét mindkét csapat viszi magával a felső házba. Egyetlen gól döntötte el a cso­portelsőség sorsát: Santo­rin-Absztinencia 1-0! A V1CO a feljutás reményével vette fel a harcot az eddig kevés sikerrel szereplő Arany Ászokkal. Az eredmény (de az idójárás is) vízilabda-mérkőzést sejtetett. A V1CO gárdája kíváncsian várta, hogy a 7-4-es győzelme elegendő lesz-e a feljutáshoz. A döntés a Mencseszter kezé­ben (lábában) volt... Döntöttek. Ismét bebizonyosodott, hogy a Mencseszter azt ver meg, akit akar, akkor, amikor kell, any­nyival, amennyi szükséges a feljutáshoz. A Ficsúrok (a V1CO legnagyobb örömére) 2—2-ig tartani tudta a lépést, de azután jött a henger: Ficsú­rok-Mencseszter 2-6! Az A/I-es csoport végeredménye: 1. Santorin 5 4 1 - 11-4 9 2. Absztinencia 5 3 1 1 14-9 7 3. Mencseszter 5 2 2 1 12-9 6 4. VICO 5 2 2 1 17-15 6 5. Arany Ászok 5 1-4 12-18 2 6. Ficsúrok 5 - - 5 10-21 ­Az A/2 csoportban egy mérkőzést játszottak. Az addig 1 győzelemmel és 3 egy gólos vereséggel álló 1. Fc Gyulát alaposan elverte a Menetelő Rákok gárdája (2-7). Az A/2-es csoport állása: 1. Menctelú Rákok 4 3-1 16-10 6 2. Szürke Verehek 4 3 - 1. 12-7 6 3. Partizán Beokád 4 3-1 11-66 4. Mczőnyfolcnv 3 2-1 7-54 5.1. Fc Gyula 51-4 9^15 2 6. Szomorú Fllenör 4 - - 4 5-17 ­Jól fizet a totó A Szerencsejáték Rt. tá­jékoztatása szerint a totó 43. fogadási hetén nem volt sem 13 plusz l-es, sem 13 találatos szelvény. A többi nyerőosztály viszont jól fizet: a 25 darab 12 találatos szel­vény nyereménye egyenként 336 ezer 771 forint; 11 találatos szelvény 592 darab volt, ezek egyenként 5689 forintot érnek; 10 találatos szelvény 6836 darab, nyereményük egyenként 739 forint. 2+1 Az elmúlt hét két olvasónknak hozott szerencsét. A két fő­mérkőzés számszerű végeredményét (Sz. Dózsa-Gyula 1-0, Dorozsma-Gyomaendrőd l-l) Nagy Károly és Terhes Lász­lóné is eltalálta, fgy ők 20-20 db kéthasábos totószelvényt nyertek. „Jutalmukat" - amelyhez gratulálunk - postán küldjük cl. Név: Lakcím: Végeredmény 1. Szeged SC-Baja 2. Szegedi VSE-Nagyszénás +1 Ruzsa-Mórahalom Pótmérkőzés: Kistelek-Szentes A postára adás határideje: október 30., péntek. Cím: Délmagyarország, 6740 Szeged, Stefánia 10. A borí­tékra írják rá: 2 + 1.

Next

/
Thumbnails
Contents