Délmagyarország, 1992. október (82. évfolyam, 231-256. szám)

1992-10-27 / 252. szám

KEDD, 1992. OKT. 27. BELPOLITIKA 3 Miit ét előtt Hová mennek a szakorvosok? A legrosszabbak közé tartoznak Európában az ország lakosságának megbetegedési és halálozási adatai, a magyar egészségügy állapota pedig tulajdonképpen együtt rosszabbodik az ellátásra szoruló emberekével. Az elmúlt évtizedekben megmutatkozó feszültségek bebizonyították, a/ egészségügy a régi formában és a régi módon funkcionálni már képtelen, a helyzet válságosra fordult, a mintegy negyedszázados betegellátási szisztéma a mai körülmények között alkalmatlan feladatának teljesítésére. A szükséges beavatkozást a/, „önkormányzati ambulanciákon", az egészségügyi bizottság és az iroda közreműk désével kell végrehajtani miközben maga az egészségügy nem eshet ágynak: a működésben fölösleges harmadik lábat menet közben lehet csak amputálni, azaz az alapellátáson (házi - régen körzeti - orvosi szolgálat), a szakellátáson (rendelőintézetek) és a kórházon nyugvó mechanizmus csupán ily módon egyszerűsíthető. Az. Egészségügyi Világszervezet ajánlása is azt tartalmazza, hogy az ellátó rendszer álljon két lábra: 1. a háziorvos elsősorban felelős az őt választó lakosság egészségügyi állapotáért; 2. a háziorvost támogató szakellátás pedig magában foglalja a járó- és a fekvőbetegek gyógyítását. Az alapellátásban a betegségek megelőzése és a definitív ellátásra való törekvés, a szakellátásban a magas szakmai igényességű szolgáltatások nyújtása volna a meghatározó. Az egészségügyi törvény ugyanezeket az elveket visszhangozza: kórházak a megfelelő ambulanciákkal - és alapellátás. Utóbbi kereteinek kidolgozásán töri a fejét a szegedi önkormányzat is. Az egészségügyi bizottság tegnapi ülésén megfogalmazott probléma: miképpen nyissák föl a meglévő nagyobb integrált rendszert, hogy, és főként milyen alapellátást emeljenek le belőle. A vitaindító anyag a következő alternatívát tartalmazta: önálló háziorvosi intézmény és részben önálló gyermek háziorvosi intézmény létrehozása, vagy rendelőintézetek és háziorvosi intézmény, illetve ifjúsági rendelő és gyermek háziorvosi intézmény kialakítása. A kérdés az, hogy az alapellátás felső szintjét hová kellene húzni, a szakellátás alá vagy fölé: bennefoglaltassék-e a szakorvosi ellátás, vagy ezzel kezdődjék a kórházi szolgáltatás. Ami az önkormányzatot illeti, költségvetésében nincs normatíva az egészségügy támogatására, csak idő kérdése tehát a kivonulás, s tekintve a társadalombiztosítás súlyos pénzügyi természetű hiányait, a háziorvosi szolgálat így valóban könnyen átcsúszhat a vállalkozási szférába - nem ma vagy holnap, de holnapután biztosan. Persze ez még csupán a műtét előtti konzílium, az első egészséges léptek még igen messze vannak. <n Az intoleranciáról és az idegengyűlöletről (Folytatás az I. oldalról.) Sérelmek pedig vannak. A szintén jelenlévő fekete bőrű diákoké a legtöbb: nem mernek szórakozóhelyekre járni. Félnek. A magyar társadalom nyakán élőknek, kollégiumfoglalóknak tartják őket. pedig az oktatásért fizetnek. Az is elhangzott, hogy a tévé és a sajtó neveli idegengyűlölővé az ifjúságot, mert az afrikai országokat csak a nyomor oldaláról mutatja. - A magyar fiatal ezek után azt gondolja, hogy a nyakkendőmet is magyaroktól elvett pénzen szerzem. Ha adnának nekem egy kamerát, én is tudnék Magyarországon néhány helyet - mondotta egyikük. Ezzel szemben volt. aki úgy vélte, hogy Szegeden a fajgyűlöletnek oka van: a városban nem felejtették el a diszkóhajón történteket s a magyarok éppúgy félnek, mint a külföldiek. Nemzeti állam megteremtése a célunk, és rendteremtés, mert az állam túlságosan türelmes, főleg a cigányokkal szemben - szállt a replika a bőrfejűektől. - Verekednétek érte? - szólt egy kérdés. Igen. mert mert nincs más választás. Meg kell mutatni, hogy itt van államhatalom - jött a válasz. Derdák Tibor megfelelően értékelte a bőrfejűek ígéretét, hogy az Ortutayba nem verekedni jöttek: az est a megjelentek békés sértegetésével telt. PANEK JÓZSEF November: sztrájkhóiiap? - A szakszervezeti tömörülések akcióegységet kötöttek. Miért éppen most? Mi ennek a jelentősége? - A kormány szakszervezetellenes lépéseire végre így reagáltunk. De nem csak ezért jelent fordulópontot az október 19-i megállapodás. Hiszen a szakszervezeti vagyon megosztása és a választás körüli huzavona kényszerből egy táborba hozta a tömörüléseket. Ám ezentúl az érdekvédelmi ügyekben, a munkavállalókat érintő szociális, egzisztenciális kérdésekben és a szakszervezeti harc eszközeinek alkalmazásóban is egyeztetjük álláspontunkat és együttműködünk. Lényeges. hogy kijelentettük: minden ágazati, szakmai vagy ennél nagyobb kiterjedésű konfliktusról tájékoztatjuk egymást, országos méretű sztrájk vagy megmozdulás előtt kikérjük egymás véleményét, egyik fél akcióját sem minősíti és használja fel politikai célra a másik. - Az MSZOSZ október 2128. között 6 regionális tanácskozáson méri föl a munkavállalók hangulatát és akaratát. Az eddig hallottak alapján milyen lépésre készül a szakszervezet? KÖZÉLETI NAPLÓ MA KATONA GYULA, a 13-számú választókerület képviselője fogadóórát tart 16-18 óráig a Vízművek Tisza Lajos körúti székházában. DOBÓ JÁNOS, a 21-es választókerület önkormányzati képviselője 17 órától a Csáky utcai Általános Iskolában 620 lakás területének rendezése ügyében lakossági fórumot tart. HOLNAP az MDF Római körút 31. szám alatti székházában, 17 órakor, az ingyenes számítástechnikai tanfolyamon Kelemen Gábor programtervező matematikus vezetésével: gyakorlás a PATHMINDER SZÖVEGSZERKESZTŐVEL. A novemberi foglalkozásokat Mórahalmon tartják. DR. PIRI JÓZSEF, Algyő városrész képviselője 17 órától fogadóórát tart a Kastélykert utca 40. szám alatt (a volt tanácsháza épületében). ÉLET A CSILLAGBAN. A rácson túli világ és a társadalom kapcsolata a rendszerváltás óta kérdéseiről beszélgetnek szakemberek. Dr. Lévay Endre vendégei: Csóti András alezredes, börtönparancsnok, dr. Exterde Tibor, megyei bírósági tanácselnök, dr. Kása Ferenc egyetemi docens, igazságügyi városszakértő, akik az érdeklődők kérdéseire is válaszolnak - 17 órakor, a Nemzeti Kisgazda és Polgári Párt székházában (Victor Hugó u. 5.). A SZEGEDI MAGYARFINN BARÁTI KÖR autóbuszos kirándulást szervez Budapestre, a finn nagykövetség megtekintésére, november 2-án. Jelentkezés a 319-932-es üzenetrögzítőn. MSZP-félidő: Új tagok, új vezetők és új program A Magyar Szocialista Párt rendszeresen nyilvánosságra hozza taglétszámát. A változás utal a párt fogadtatására, népszerűségének alakulására is. A szegedi szervezet taglétszáma egy év óta folyamatosan növekszik, jelenleg 435fő. A többi párttal való kapcsolattartást kielégítőnek nevezték: az év során kétszer tanácskoztak a parlamenti, illetve a szegedi önkormányzati pártok képviselőivel. Az eredmények között tartják számon a Baloldali Nők Szegedi Fórumát, a nőklub megalakulását, a hívő szocialisták vitaestjét a Móra Ferenc Múzeumban, az MSZOSZ ágazati szakszervezetivel bővülő együttműködést, a párt kongresszusának sikeres megrendezését, s a tápai időközi önkormányzati képviselőválasztáson Mészáros Attila, a párt által támogatott jelölt helytállását. Az elkövetkező két évben a parlamenti és az önkormányzati választások sikere érdekében dolgoznak. Az önkormányzat két éve kapcsán szó esett a közjogi háttér ellentmondásairól, a gazdasági feltételekről. A helyi gondok részben abból fakadnak - vélte a szocialisták képviselője -, hogy egyik nagy pártcsoportosulásnak sem sikerült többséget szereznie a közgyűlésben. A helyi politizálás A félidőn túljutva a pártok tisztújítással, mérlegkészítéssel indulnak neki a következő kétéves ciklusnak. A szegedi szocialisták - a pártoktól szokatlan módon, a nyilvánosság fórumai előtt is nyitottan - tartották tegnap délután tisztújító összevont taggyűlésüket. Az 1956-os forradalomról, Nagy Imre szerepéről Géczi József országgyűlési képviselő emlékezett meg. Az elmúlt egy év mérlegét - a szocialista párt szempontjából Szemők Árpád mint városi elnök és Básthy Gábor önkormányzati képviselő vonta meg. Az új tisztségviselőket a taggyűlésen megjelent több mint 150 párttag választotta meg. gyakorlatának megfelelően a döntések a „függetlenek" és valamely koalíció összefogása vagy a két nagy frakció kompromisszuma útján születtek. A „függetleneknek" - állították eddig lényegében sikeresen kívül maradtak a két nagy politikai csoportosulás, a liberálisok és a konzervatívok iszapbirkózásán. A két szocialista párti, illetve az MSZP-támogatott tápai képviselő a „függetlenek " frakciójában tevékenykedik. Ezzel lehetővé vált, hogy befolyásukat a nagy politikai csoportoktól függetlenül, de „csapatban" politizálva érvényesítsék. így elért befolyásuk számarányuknál lényegesen Tanárok az élen A Magyar Szocialista Párt Szeged és Térsége Szövetsége újonnan választott testületei és tisztségviselői: Elnök: Nemcsók János biológus, egyetemi tanár; alelnökök: Balázs Mihály egyetemi docens, Kónya Gábor mérnök-tanár. Varga István középiskolai tanár. A 16 fős elnökségbe kilenc új tagot választottak. A szegedi szocialisták a párton belöli vitákat rendező egyeztető bizottságot és a gazdálkodást felügyelő pénzügyi ellenőrző bizottságot is újraválasztották. Az MSZP országos választmányába Nemcsók Jánost delegálták. nagyobb, de nem lehet meghatározó. Bár véleményalkotásuk szakszerűségét, megalapozottságát nem vitatják, előfordul, hogy - politikai és személyes indítékból - kezdeményezéseikkel a közgyűlés nem foglalkozik. Jelentős szerepet tulajdonítanak maguknak a városfejlesztési és a közoktatáspolitikai koncepció előkészítésében és kidolgozásában. Munkájukat segítik a párt helyi szakértői csoportjai, de támogatást várnak a szegedi illetőségű szocialista országgyűlési képviselőktől. Teendőik között tartják számon: a kommunáipolitika szociáldemokrata alternatívájának, a városi közszolgáltatások tulajdonlása és működtetése modelljeinek kidolgozását; az Önkormányzati törvény módosításaival kapcsolatos elképzeléseik rendszerezését; a hatékony helyi szociálpolitika feltételrendszerének és finanszírozási módjának megfogalmazását; a bázisszemléletű helyi költségvetésről a feladatorintáltra való áttérés előkészítését. Megoldandó a kultúra, a sport, a civil kezdeményezések támogatásának módja. Mindezt a választópolgárok számára érthető és vonzó programmá kívánják kovácsolni. Ú. I. A szakszervezetek szondázzák „a népet". Tagságuktól októberben - kérdőíven, nagygyűlésen, tanácskozáson - azt kérdezik: az új kötségvetési törvény elfogadása előtt, az év utolsó két hónapjában mit tegyenek, hogyan hívják föl a kormány figyelmét „a nép" véleményére és akaratára. A szakszervezeti bizalmiak regionális tanácskozása után nti Nagy Sándort, az MSZOSZ elnökét kérdeztük. - A tagsághoz közeli tisztségviselőkhöz fordulunk, hogy minél több, általunk képviselt ember véleményét ismerjük meg. Az eddigi találkozókon 25(X) bizalmi jelent meg, 100an mondtak véleményt. Úgy tűnik, a Magyarország északi, keleti és déli megyéiben élők a szakszervezetek közös fellépését követelik. Az eddig elhangzottak alapján nem lehet kizárni a hosszabb sztrájk vagy az utcai demonstráció lehetőségét sem. November elején, már a dunántúli bizalmiak véleményének és a többi szakszervezeti tömörülés álláspontjának ismeretében döntünk, hogyan lépünk. - Az MSZOSZ eddigi sztrájk-felhívásai nyomán azonban nem született sikeres demonstráció. A korábbi kudarcok tapasztalatai milyen megoldásra intenek? - A kormány nevezte sikertelennek a korábbi sztrájkot. A minősítést nem osztom, hiszen három-négyszázezer ember megmozdulását nem lehet semmisnek tekinteni. Fontos tanulság viszont, hogy a szakszervezeti demonstráció súlyát az adja. ha ahhoz minden munkahelyen. minden érintett csatlakozik. A szakszervezetet az élteti, ha tagjai rádöbbennek a szolidaritás, a közös fellépés erejére. ÚJSZÁSZI Teljesítményfinanszírozás Az egészségügy másik pólusán Az egészségügy reformja először a körzeti orvosi ellátást érintette. A következő lépcsőben, a két pólusú egészségügy másik pólusán, a járó -és fekvőbeteg ellátás teljesítményarányos finanszírozása a cél. Erről a témáról volt szó az MDF múlt hét végén megtartott V. Egészségügyi Fórumán, amelyen részt vett városunk alpolgármestere, dr. Ványai Éva is.. Ő szolgált összefoglaló információval arról, hogy milyen változások várhatók a közeli jövőben, a járó -és fekvőbeteg ellátás finanszírozásában. A célkitűzés az, hogy az egészségügyi ellátás minden állampolgár számára hozzáférhető legyen, a gyógyítás lehetőség szerint a család közelében, otthon történjen, s ne a magas költséggel működő kórházakban. Ennek érdekében a járóbeteg szakellátást kell alkalmassá tenni arra, hogy minél több kivizsgálás, és a gyógyítás maga is a járóbeteg szakrendeléseken történjen. Mivel a jelenlegi költségtérítési rendszer nem ösztönöz a takarékos gazdálkodásra, a gazdaságos ágykihasználásra, ezért másfajta finanszírozási rendszer szükséges mind a járó, mind pedig a fekvőbeteg intézményekben. A jogalkotók az előkészítő munka során a német pontrendszerből és az Egészségügyi Világszervezet kódjából kiindulva javasolják a hazai egészségügyi értékmérő rendszer kidolgozását. Feltétele: a minimális teendők rögzítése, a gyógyltómunka minőségének ellenőrzése és az egységes adatszolgáltatás. A pontok alapján kiszámolt, teljesítményarányos összegnek fedeznie kell a bért, az anyag, az eszköz és rezsiköltséget a járóbeteg elllátásban, amely várhatóan jövő év július elsejétől lép életbe. A fekvőbeteg intézményekben az aktív kórházi ágyak után úgynevezett eset átalányt fizet a TB, míg a krónikus kórházi ágyak esetében, az igénybe vett ápolási napok száma után történik az elszámolás. A fekvőbeteg szakellátás kizárólag teljesítmény alapon történő finaszírozása fokozatosan, több év alatt valósítható meg. K. K. Szabad a horogkereszt? Amit a törvény nem tilt, azt szabad. Nem értem belügyminiszterünket se, meg azokat se, akik továbbzengik szavait. Azt nem értem, hogyan juthattunk odáig a „demokráciában" hogy nálunk már a fasiszta jelvények használata se tilos. Viselése se. Nem munkaruhaként persze, hanem flangálni benne. Messze megelőztük tehát nyugati szomszédainkat is, mert ők még mindig ott tartanak, hogy náluk tilos. Állítólag ezért nem lehetett kituszkolni a bőrfejüeket a Kossuth-térről, noha mindegyik tulajdon fején viseli jelvényét. Járványként vonul végig Európán a szktnhed-mozgalom, sejteni lehetett, hogy ez is begyűrűzik hozzánk, de mi mossuk kezeinket, mert nincsen ellene törvényünk. Volt, aki náci sapkát rakott a fejére, még inkább fölismerhető volt tehát, ha már a kopasz fej nem elég. Bátran választhatta ki így is a legexponáltabb helyeket, biztosra vehette, a kutya se ugatja meg. Attól se kellett tartania, hogy valaki lekapja fejéről, és sokmillió magyar nevében megtapossa, és attól se, betapasztja a száját a szomszédja, ha kinyitja. Az árpádsávos zászlót is lengethette bátran, átvonulva vele a Szabadság térre is. Ki bánthatná, ha nálunk szabadság van még a Szabadság téren is? A csuklya is szabad, akár a Ku-kluxklanban? Aggódom, nagyon aggódom. Ha ez tgy megy tovább, egyetlen habókos suhanc körbepingálhatja az ország összes zsinagógáját horogkereszttel meg nyilaskereszttel, a másik meg az összes régi párttitkár házára vörös csillagot rakhat? Ha elég kurázsi van benne, meghívhatja bámész nézőnek akár a rendőrséget is? Úgyse avatkoznak be, mert nincsen rá törvényünk! Ha közben azt skandálja, hogy éljen a kormány, vagy éljen Csurka, még tapsolnak is neki? Hiszen végre jogállamban élünk, és amit nem tilt a törvény, azt szabad. Nincsen rá paragrafusunk? Hajlítanunk kellene egyet, de hamar. HORVÁTH DEZSŐ