Délmagyarország, 1992. október (82. évfolyam, 231-256. szám)

1992-10-27 / 252. szám

KEDD, 1992. OKT. 27. BELPOLITIKA 3 Miit ét előtt Hová mennek a szakorvosok? A legrosszabbak közé tartoznak Európában az ország lakosságának megbetegedési és halálozási adatai, a magyar egészségügy állapota pedig tulajdonképpen együtt rosszabbodik az ellátásra szoruló emberekével. Az elmúlt évtizedekben megmutatkozó feszültségek bebizonyították, a/ egészségügy a régi formában és a régi módon funkcionálni már képtelen, a helyzet válságosra fordult, a mintegy negyedszázados betegellátási szisztéma a mai körülmények között alkalmatlan feladatának teljesítésére. A szükséges beavatkozást a/, „önkormányzati ambulan­ciákon", az egészségügyi bi­zottság és az iroda közremű­k désével kell végrehajtani ­miközben maga az egész­ségügy nem eshet ágynak: a működésben fölösleges har­madik lábat menet közben lehet csak amputálni, azaz az alapellátáson (házi - régen körzeti - orvosi szolgálat), a szakellátáson (rendelőinté­zetek) és a kórházon nyugvó mechanizmus csupán ily mó­don egyszerűsíthető. Az. Egészségügyi Világszervezet ajánlása is azt tartalmazza, hogy az ellátó rendszer álljon két lábra: 1. a háziorvos első­sorban felelős az őt választó lakosság egészségügyi állapo­táért; 2. a háziorvost támogató szakellátás pedig magában foglalja a járó- és a fekvőbe­tegek gyógyítását. Az alapel­látásban a betegségek megelő­zése és a definitív ellátásra való törekvés, a szakellátásban a magas szakmai igényességű szolgáltatások nyújtása volna a meghatározó. Az egészségügyi törvény ugyanezeket az elveket visszhangozza: kórházak a megfelelő ambulanciákkal - és alapellátás. Utóbbi kereteinek kidolgozásán töri a fejét a sze­gedi önkormányzat is. Az egészségügyi bizottság tegnapi ülésén megfogalmazott prob­léma: miképpen nyissák föl a meglévő nagyobb integrált rendszert, hogy, és főként mi­lyen alapellátást emeljenek le belőle. A vitaindító anyag a következő alternatívát tartal­mazta: önálló háziorvosi intéz­mény és részben önálló gyer­mek háziorvosi intézmény lét­rehozása, vagy rendelőinté­zetek és háziorvosi intézmény, illetve ifjúsági rendelő és gyer­mek háziorvosi intézmény kia­lakítása. A kérdés az, hogy az alapellátás felső szintjét hová kellene húzni, a szakellátás alá vagy fölé: bennefoglaltassék-e a szakorvosi ellátás, vagy ezzel kezdődjék a kórházi szolgál­tatás. Ami az önkormányzatot illeti, költségvetésében nincs normatíva az egészségügy tá­mogatására, csak idő kérdése tehát a kivonulás, s tekintve a társadalombiztosítás súlyos pénzügyi természetű hiányait, a háziorvosi szolgálat így való­ban könnyen átcsúszhat a vál­lalkozási szférába - nem ma vagy holnap, de holnapután biztosan. Persze ez még csupán a műtét előtti konzílium, az első egészséges léptek még igen messze vannak. <n Az intoleranciáról és az idegengyűlöletről (Folytatás az I. oldalról.) Sérelmek pedig vannak. A szin­tén jelenlévő fekete bőrű diákoké a legtöbb: nem mernek szórakozó­helyekre járni. Félnek. A magyar társadalom nyakán élőknek, kollé­giumfoglalóknak tartják őket. pe­dig az oktatásért fizetnek. Az is el­hangzott, hogy a tévé és a sajtó ne­veli idegengyűlölővé az ifjúságot, mert az afrikai országokat csak a nyomor oldaláról mutatja. - A ma­gyar fiatal ezek után azt gondolja, hogy a nyakkendőmet is magya­roktól elvett pénzen szerzem. Ha adnának nekem egy kamerát, én is tudnék Magyarországon néhány helyet - mondotta egyikük. Ezzel szemben volt. aki úgy vélte, hogy Szegeden a fajgyűlöletnek oka van: a városban nem felejtették el a diszkóhajón történteket s a ma­gyarok éppúgy félnek, mint a kül­földiek. Nemzeti állam megteremtése a célunk, és rendteremtés, mert az állam túlságosan türelmes, főleg a cigányokkal szemben - szállt a replika a bőrfejűektől. - Vereked­nétek érte? - szólt egy kérdés. ­Igen. mert mert nincs más válasz­tás. Meg kell mutatni, hogy itt van államhatalom - jött a válasz. Derdák Tibor megfelelően érté­kelte a bőrfejűek ígéretét, hogy az Ortutayba nem verekedni jöttek: az est a megjelentek békés sértege­tésével telt. PANEK JÓZSEF November: sztrájkhóiiap? - A szakszervezeti tömörülé­sek akcióegységet kötöttek. Miért éppen most? Mi ennek a jelentősége? - A kormány szakszervezet­ellenes lépéseire végre így rea­gáltunk. De nem csak ezért je­lent fordulópontot az október 19-i megállapodás. Hiszen a szakszervezeti vagyon meg­osztása és a választás körüli huzavona kényszerből egy tá­borba hozta a tömörüléseket. Ám ezentúl az érdekvédelmi ügyekben, a munkavállalókat érintő szociális, egzisztenciális kérdésekben és a szakszerveze­ti harc eszközeinek alkalmazá­sóban is egyeztetjük álláspon­tunkat és együttműködünk. Lé­nyeges. hogy kijelentettük: minden ágazati, szakmai vagy ennél nagyobb kiterjedésű konfliktusról tájékoztatjuk egymást, országos méretű sztrájk vagy megmozdulás előtt kikérjük egymás vélemé­nyét, egyik fél akcióját sem minősíti és használja fel po­litikai célra a másik. - Az MSZOSZ október 21­28. között 6 regionális tanács­kozáson méri föl a munkavál­lalók hangulatát és akaratát. Az eddig hallottak alapján mi­lyen lépésre készül a szakszer­vezet? KÖZÉLETI NAPLÓ MA KATONA GYULA, a 13-szá­mú választókerület képviselője fogadóórát tart 16-18 óráig a Vízművek Tisza Lajos körúti székházában. DOBÓ JÁNOS, a 21-es vá­lasztókerület önkormányzati képviselője 17 órától a Csáky ut­cai Általános Iskolában 620 la­kás területének rendezése ügyé­ben lakossági fórumot tart. HOLNAP az MDF Római körút 31. szám alatti székházában, 17 óra­kor, az ingyenes számítástech­nikai tanfolyamon Kelemen Gá­bor programtervező matema­tikus vezetésével: gyakorlás a PATHMINDER SZÖVEG­SZERKESZTŐVEL. A novem­beri foglalkozásokat Mórahal­mon tartják. DR. PIRI JÓZSEF, Algyő vá­rosrész képviselője 17 órától fo­gadóórát tart a Kastélykert utca 40. szám alatt (a volt tanácsháza épületében). ÉLET A CSILLAGBAN. A rácson túli világ és a társadalom kapcsolata a rendszerváltás óta kérdéseiről beszélgetnek szakem­berek. Dr. Lévay Endre vendé­gei: Csóti András alezredes, bör­tönparancsnok, dr. Exterde Ti­bor, megyei bírósági tanács­elnök, dr. Kása Ferenc egyetemi docens, igazságügyi városszak­értő, akik az érdeklődők kérdé­seire is válaszolnak - 17 órakor, a Nemzeti Kisgazda és Polgári Párt székházában (Victor Hugó u. 5.). A SZEGEDI MAGYAR­FINN BARÁTI KÖR autóbuszos kirándulást szervez Budapestre, a finn nagykövetség megtekinté­sére, november 2-án. Jelentkezés a 319-932-es üzenetrögzítőn. MSZP-félidő: Új tagok, új vezetők és új program A Magyar Szocialista Párt rendszeresen nyilvánosságra hozza taglétszámát. A változás utal a párt fogadtatására, nép­szerűségének alakulására is. A szegedi szervezet taglétszáma egy év óta folyamatosan nö­vekszik, jelenleg 435fő. A töb­bi párttal való kapcsolattartást kielégítőnek nevezték: az év során kétszer tanácskoztak a parlamenti, illetve a szegedi önkormányzati pártok képvise­lőivel. Az eredmények között tartják számon a Baloldali Nők Szegedi Fórumát, a nőklub megalakulását, a hívő szoci­alisták vitaestjét a Móra Ferenc Múzeumban, az MSZOSZ ága­zati szakszervezetivel bővülő együttműködést, a párt kong­resszusának sikeres megrende­zését, s a tápai időközi önkor­mányzati képviselőválasztáson Mészáros Attila, a párt által támogatott jelölt helytállását. Az elkövetkező két évben a parlamenti és az önkormány­zati választások sikere érdeké­ben dolgoznak. Az önkormányzat két éve kapcsán szó esett a közjogi háttér ellentmondásairól, a gazdasági feltételekről. A helyi gondok részben abból fakad­nak - vélte a szocialisták kép­viselője -, hogy egyik nagy pártcsoportosulásnak sem sike­rült többséget szereznie a köz­gyűlésben. A helyi politizálás A félidőn túljutva a pártok tisztújítással, mérlegkészítéssel indulnak neki a következő kétéves ciklusnak. A szegedi szocialisták - a pártoktól szokatlan módon, a nyilvánosság fórumai előtt is nyitottan - tartották tegnap délután tisztújító összevont taggyűlésüket. Az 1956-os forradalomról, Nagy Imre szerepéről Géczi József országgyűlési képviselő emlékezett meg. Az elmúlt egy év mérlegét - a szocialista párt szempontjából Szemők Árpád mint városi elnök és Básthy Gábor önkormányzati képviselő vonta meg. Az új tisztségviselőket a taggyűlésen megjelent több mint 150 párttag választotta meg. gyakorlatának megfelelően a döntések a „függetlenek" és valamely koalíció összefogása vagy a két nagy frakció komp­romisszuma útján születtek. A „függetleneknek" - állították ­eddig lényegében sikeresen kí­vül maradtak a két nagy politi­kai csoportosulás, a liberálisok és a konzervatívok iszapbirkó­zásán. A két szocialista párti, illetve az MSZP-támogatott tápai képviselő a „függetle­nek " frakciójában tevékenyke­dik. Ezzel lehetővé vált, hogy befolyásukat a nagy politikai csoportoktól függetlenül, de „csapatban" politizálva érvé­nyesítsék. így elért befolyásuk számarányuknál lényegesen Tanárok az élen A Magyar Szocialista Párt Szeged és Térsége Szö­vetsége újonnan választott testületei és tisztségviselői: Elnök: Nemcsók János biológus, egyetemi tanár; alel­nökök: Balázs Mihály egyetemi docens, Kónya Gábor mérnök-tanár. Varga István középiskolai tanár. A 16 fős elnökségbe kilenc új tagot választottak. A sze­gedi szocialisták a párton belöli vitákat rendező egyez­tető bizottságot és a gazdálkodást felügyelő pénzügyi elle­nőrző bizottságot is újraválasztották. Az MSZP országos választmányába Nemcsók Jánost delegálták. nagyobb, de nem lehet megha­tározó. Bár véleményalkotásuk szakszerűségét, megalapozott­ságát nem vitatják, előfordul, hogy - politikai és személyes indítékból - kezdeményezése­ikkel a közgyűlés nem foglal­kozik. Jelentős szerepet tulaj­donítanak maguknak a város­fejlesztési és a közoktatáspoli­tikai koncepció előkészíté­sében és kidolgozásában. Mun­kájukat segítik a párt helyi szakértői csoportjai, de támo­gatást várnak a szegedi illető­ségű szocialista országgyűlési képviselőktől. Teendőik között tartják számon: a kommunái­politika szociáldemokrata al­ternatívájának, a városi köz­szolgáltatások tulajdonlása és működtetése modelljeinek ki­dolgozását; az Önkormányzati törvény módosításaival kap­csolatos elképzeléseik rendsze­rezését; a hatékony helyi szoci­álpolitika feltételrendszerének és finanszírozási módjának megfogalmazását; a bázis­szemléletű helyi költségvetés­ről a feladatorintáltra való át­térés előkészítését. Megoldan­dó a kultúra, a sport, a civil kezdeményezések támogatá­sának módja. Mindezt a vá­lasztópolgárok számára érthető és vonzó programmá kívánják kovácsolni. Ú. I. A szakszervezetek szondázzák „a népet". Tagságuktól októberben - kérdőíven, nagygyűlésen, tanácskozáson - azt kérdezik: az új kötségvetési törvény elfogadása előtt, az év utolsó két hónapjában mit tegyenek, hogyan hívják föl a kormány figyelmét „a nép" véleményére és akaratára. A szakszervezeti bizalmiak regionális tanácskozása után nti Nagy Sándort, az MSZOSZ elnökét kérdeztük. - A tagsághoz közeli tiszt­ségviselőkhöz fordulunk, hogy minél több, általunk képviselt ember véleményét ismerjük meg. Az eddigi találkozókon 25(X) bizalmi jelent meg, 100­an mondtak véleményt. Úgy tűnik, a Magyarország északi, keleti és déli megyéiben élők a szakszervezetek közös fellépé­sét követelik. Az eddig elhang­zottak alapján nem lehet kizár­ni a hosszabb sztrájk vagy az utcai demonstráció lehetőségét sem. November elején, már a dunántúli bizalmiak vélemé­nyének és a többi szak­szervezeti tömörülés álláspont­jának ismeretében döntünk, hogyan lépünk. - Az MSZOSZ eddigi sztrájk-felhívásai nyomán azonban nem született sikeres demonstráció. A korábbi ku­darcok tapasztalatai milyen megoldásra intenek? - A kormány nevezte siker­telennek a korábbi sztrájkot. A minősítést nem osztom, hiszen három-négyszázezer ember megmozdulását nem lehet semmisnek tekinteni. Fontos tanulság viszont, hogy a szak­szervezeti demonstráció súlyát az adja. ha ahhoz minden mun­kahelyen. minden érintett csat­lakozik. A szakszervezetet az élteti, ha tagjai rádöbbennek a szolidaritás, a közös fellépés erejére. ÚJSZÁSZI Teljesítményfinanszírozás Az egészségügy másik pólusán Az egészségügy reformja elő­ször a körzeti orvosi ellátást érin­tette. A következő lépcsőben, a két pólusú egészségügy másik pólu­sán, a járó -és fekvőbeteg ellátás teljesítményarányos finanszírozása a cél. Erről a témáról volt szó az MDF múlt hét végén megtartott V. Egészségügyi Fórumán, amelyen részt vett városunk alpolgármes­tere, dr. Ványai Éva is.. Ő szolgált összefoglaló információval arról, hogy milyen változások várhatók a közeli jövőben, a járó -és fekvő­beteg ellátás finanszírozásában. A célkitűzés az, hogy az egész­ségügyi ellátás minden állampol­gár számára hozzáférhető legyen, a gyógyítás lehetőség szerint a család közelében, otthon történjen, s ne a magas költséggel működő kórházakban. Ennek érdekében a járóbeteg szakellátást kell alkal­massá tenni arra, hogy minél több kivizsgálás, és a gyógyítás maga is a járóbeteg szakrendeléseken tör­ténjen. Mivel a jelenlegi költségtérí­tési rendszer nem ösztönöz a taka­rékos gazdálkodásra, a gazdaságos ágykihasználásra, ezért másfajta finanszírozási rendszer szükséges mind a járó, mind pedig a fekvő­beteg intézményekben. A jogalkotók az előkészítő munka során a német pontrend­szerből és az Egészségügyi Világ­szervezet kódjából kiindulva java­solják a hazai egészségügyi érték­mérő rendszer kidolgozását. Felté­tele: a minimális teendők rögzíté­se, a gyógyltómunka minőségé­nek ellenőrzése és az egységes adatszolgáltatás. A pontok alapján kiszámolt, teljesítményarányos összegnek fedeznie kell a bért, az anyag, az eszköz és rezsiköltséget a járóbeteg elllátásban, amely vár­hatóan jövő év július elsejétől lép életbe. A fekvőbeteg intézményekben az aktív kórházi ágyak után úgy­nevezett eset átalányt fizet a TB, míg a krónikus kórházi ágyak ese­tében, az igénybe vett ápolási na­pok száma után történik az elszá­molás. A fekvőbeteg szakellátás kizárólag teljesítmény alapon tör­ténő finaszírozása fokozatosan, több év alatt valósítható meg. K. K. Szabad a horogkereszt? Amit a törvény nem tilt, azt szabad. Nem értem belügyminiszterünket se, meg azokat se, akik továbbzengik szavait. Azt nem értem, hogyan juthattunk odáig a „demokráciában" hogy nálunk már a fasiszta jelvé­nyek használata se tilos. Viselése se. Nem munkaruhaként persze, hanem flangálni benne. Messze megelőztük tehát nyugati szomszédainkat is, mert ők még mindig ott tartanak, hogy náluk tilos. Állítólag ezért nem lehetett kituszkolni a bőrfejüeket a Kossuth-térről, noha mindegyik tulajdon fején viseli jelvé­nyét. Járványként vonul végig Európán a szktnhed-mozga­lom, sejteni lehetett, hogy ez is begyűrűzik hozzánk, de mi mossuk kezeinket, mert nincsen ellene törvényünk. Volt, aki náci sapkát rakott a fejére, még inkább fölismerhető volt te­hát, ha már a kopasz fej nem elég. Bátran választhatta ki így is a legexponáltabb helyeket, biztosra vehette, a kutya se ugatja meg. Attól se kellett tartania, hogy valaki lekapja fejéről, és sokmillió magyar nevében megtapossa, és attól se, betapasztja a száját a szomszédja, ha kinyitja. Az árpád­sávos zászlót is lengethette bátran, átvonulva vele a Szabad­ság térre is. Ki bánthatná, ha nálunk szabadság van még a Szabadság téren is? A csuklya is szabad, akár a Ku-klux­klanban? Aggódom, nagyon aggódom. Ha ez tgy megy tovább, egyetlen habókos suhanc körbepingálhatja az ország összes zsinagógáját horogkereszttel meg nyilaskereszttel, a másik meg az összes régi párttitkár házára vörös csillagot rakhat? Ha elég kurázsi van benne, meghívhatja bámész nézőnek akár a rendőrséget is? Úgyse avatkoznak be, mert nincsen rá törvényünk! Ha közben azt skandálja, hogy éljen a kor­mány, vagy éljen Csurka, még tapsolnak is neki? Hiszen vég­re jogállamban élünk, és amit nem tilt a törvény, azt szabad. Nincsen rá paragrafusunk? Hajlítanunk kellene egyet, de hamar. HORVÁTH DEZSŐ

Next

/
Thumbnails
Contents