Délmagyarország, 1992. október (82. évfolyam, 231-256. szám)

1992-10-27 / 252. szám

» DÉLMAGY KEDD, 1992. OKT. 27., 82. ÉVF. 252. SZÁM FOTÓ: NAGY LÁSZLÓ A jegyzőkönyvek az indulatokat nem őrzik meg Napirend előtti Országgyűlés Az indulatok is átbuknak a gáton Antall József bejelentette: a szlovák oldalon megtörtént a Duna medrének elrekesztése. A folyóvíz azonban a heves esőzések miatt átbu­kik a gáton, és az Öreg-Dunába ömlik. A víz­szintemelkedés jelentős, de közvetlen árvíz­veszéllyel nem kell számolni. A magyar figyelő­szolgálat mindenesetre állandóan nyomon kö­veti a fejleményeket. Antall József a képviselő­ket tájékoztatta arról is, hogy a kormány a Hágai Nemzetközi Bírósághoz fordult, a keddi szlovák válasz után pedig kész a konfliktusmegelőző in­tézkedéseket megtenni. A miniszterelnök az október 23-ai Kossuth téri incidens kapcsán leszögezte: a kormány saj­nálatosnak és mindenkor elítélendőnek tartja, ha ünnepélyes alkalmakkor kerül sor olyan jelen­ségre, amely az ünnepség hangulatát megzavar­ja. Elmondta azt is, hogy közvetlenül a Kossuth téri incidens után felhívta Göncz Árpádot és saj­nálkozását fejezte ki. Antall József ugyanakkor a leghatározottabban visszautasította azokat a célzásokat, amelyek a kormányt, illetőleg a ko­alíciót bármiféle kapcsolatba hozták az .ese­ménnyel. Oláh Sándor (36-ok) napirend előtti felszóla­lásában határozott fellépést tartott szükségesnek a fasiszta jelképek és mozgalmak ellen. Szorgal­mazta: Boross Péter belügyminiszter nyújtsa be önként lemondását, aminek elfogadásáról azután dönthet a miniszterelnök. Az elfogadással vagy a visszautasítással fejezheti ki a legjobban An­tall József viszonyát a Kossuth téren történ­tekhez. Tölgyessy Péter, az SZDSZ elnöke is a Kos­suth téri incidenssel foglalkozott. Támogatta kü­lönbizottság létrehozását nem csak az ügy, ha­nem a magyarországi szélsőséges jelenségek hátterének kivizsgálására. Nem tartotta elégsé­gesnek a kormány és személy szerint Antall József miniszterelnök elhatárolódását. Külön választ kért arra is: miként fordulhatott elő, hogy határőrök vettek részt a hadsereg főpa­rancsnokának megsértésében. A szónok elis­merte az ellenzék részbeni felelősségét is a tör­téntekben, s ígéretet tett arra: a jövőben ott lesz­nek minden ilyen rendezvényen, és jobban, látványosabban kiállnak Göncz Árpád mellett. Este nyolc óra előtt, sorozatos próbálkozá­sokat követően egy-egy alkalomra sikerült biz­tosítani a T. Ház határozatképességét, így a kép­viselők előbb önálló indítványok sorsáról dön­töttek, majd elfogadták az e heti ülés tárgy­sorozatát. Ennek megfelelően Kupa Mihály pénzügy­miniszter emelkedett szólásra, s hozzákezdett a magánszemélyek jövedelemadójáról, valamint a társasági adóról szóló törvénymódosítások együttes expozéjához. Süddeutsche Zeitung: Lárma­99J 99 terror A Kossuth téri botrány, a Göncz Árpádot sújtó „lárma­terror", mindennek a hullám­verése olyan belpolitikai vá­lsággá duzzadt Magyarorszá­gon, amely időnként még a Duna elterelése miatt kirobbant magyar-szlovák konfliktust is háttérbe szorította - állapította meg a Süddeutsche Zeitung, amely budapesti tudósítójának beszámolóját hétfőn nem a lap valamelyik belsó, külpolitikai oldalán, hanem a fontos bel- és külpolitikai anyagoknak fenn­tartott második oldalon kö­zölte. „Magyarországon az ün­nepnapokat, amelyeken az ország az 1956-os forrada­lomra emlékezett, a neofasisz­ták újbóli fellépésének botrá­nya árnyékolta be" - állapí­totta meg a tudósítás szerzője. A tudósító szerint Antall kormányfő az operaházi ün­nepségen sajnálatosnak.nevez­te ugyan az incidenst, „de nem talált keményebb szavakat" az államfő személyét, integritását érő támadás elítélésére. A müncheni lap tudósításában szemtanúkra és televíziós fel­vételre hivatkozva rámutatott arra. hogy a Göncz ellen tün­tetők egy része nyilaskeresztes sapkákat és karszalagokat viselt, „fellépésük arra enge­dett következtetni, hogy készü­lődésük ismert volt a rendőr­ség előtt". Bár átvonulásuk a televízió épülete elé, „a de­monstrációnak ez a része az eddigi ismeretek szerint előző­leg nem volt bejelentve, a rend­őrség nem avatkozott közbe" ­írta a Süddeutsche Zeitung munkatársa, megemlítve, hogy egy magas rangú rendőrtiszt úgy vélte: Magyarországon a náci szimbólumok viselése nem büntetendő, emberei ezért nem léptek közbe. M FÍ I^J ARA: 10,10 FT Az elnököket kifütyülik, ugye? (2. oldal) / Uj tagok, új vezetők és új program MSZP-félidő Szegeden. (3. oldal) Centenáriumi ünnepre készül a Dugonics Társaság (5. oldal) Sokféle író - egy piac Ma tíz órakor a Pesti Vigadó hangversenytermében köz­gyűlést tart a Magyar írószövetség. Várhatóan helyzet­értékelő és helykereső összejövetel lesz ez. amennyiben a magyar írók össznépi huráljának már nem a cenzúrával, Berecz Jánossal, vagy Aczél elvtárssal kell napi huzavonát folytatnia, hanem, akár hogyan is nézzük, egy nagyobb úrral, vagyis a Disznófejű Piaccal kell újfent és újfent szem­benéznie. Sokféle író van, viszont Piac csak egy van. Az Irók többsége például, ahogy hírlik, leginkább már egy mene­dzser típusú vezetőt látna az elnöki székben. Nehéz az álta­lánosítás, de annyi talán már az elmúlt három esztendő porfüggönye mögül is kitetszik, hogy a mamut könyvkiadók csődje után sok mozgékony, valóban piacorientált, viszont mecenatúrát is vállaló kiskiadó alakult, miután is a megje­lenés lehetősége javult. Soha annyi könyv nem jelent meg, mint az idei könyvnapon. Ettől függetlenül az írót másféle csáberők is eltérítik tolltól, papírlaptól. Soha ilyen könnye­dén politikussá, befolyásos emberré nem válhatott magyar író, mint most. Petőfit a maga idejében kigolyózták a politi­kából. Most nem golyózták válna ki, és milyen rossz lenne szegénynek. A magyar író, ha nem akar írni, bármi lehet. Akármi hatalmi potentát. Lehet a legnépszerűbb politikus és a legnépszerűtlenebb. Ha viszont úgy dönt. mégis csak Ima. és nem népnevelne, és nem jósolna, és nem dörögne, mint a viharos ég, csapjavitás és bicikliküllő nem érdekelné, csak éppen a mondattal foglalkozna, mert tán az lenne a dolga, akkor, minden szabadság és megkísértés ellenében mégis­csak akadna néhány problémája. Nincsen például kávéhá­za, sétánya, tere, szabad ideje. Elromlott az írógépe, a szö­vegszerkesztő drága. Méltánytalanul adózik. Pimasz új la­pok vannak, melyek visszadobják az írásait. A kacsingatás ideje lejárt. Viszont van neki Soros Györgye. Vagy nincsen neki Soros Györgye. Terjesztője az biztos nincs neki. Vagy az is van neki, de akkor meg kevés a honorárium...etc. Ma tíz órától több száz magyar író ül egy teremben, nézi egy­mást, és amikor ez az írás megszületik - hétfőn, délután ket­tőkor - még nem tudni, mi történik, és az hogyan történik. De ha ennyi író összekerül, az biztos, hogy valami meg­történik. Darvasi László Felhívás a rádióban Föltehetúleg az egész napos eső miatt ázott be az a telefonkábel, amelynek - többek között - a mentők segélykérő telefonszámára, 04-re is továbbítania kellett volna a hívásokat. A szükséghelyzetben a rendőrség 07-es telefonszáma vette át az életmentő szerepkört. Ha éppen azok nem tudnak segítséget hívni, akik a leginkább rászorulnak, annak emberélet lehet az ára. Tegnap délután három óra körül történt a baj: a 04-es telefon­szám nem válaszolt a hívók se­gélykérésére. Szerkesztőségünkből körbetelefonáltuk az érintetteket, s a rendkívüli helyzet magyarázatát kértük. A hibabejelentő - Az első jelzések után azonnal megkezdtük a bemérést, s ennek eredményeként kiderült, hogy a Szegedi Távközlési Igazgatóság épületétől körülbelül 70 méternyire történt valami a kábellel. Ügyele­tes csoportunk azonnal a helyszín­re sietett, és azóta is kint dolgoz­nak. Hogy meddig tart a munka, az attól függ, szárítással működőké­pessé lehet-e tenni a beázott kábelt, vagy elkerülhetetlen a szakaszcse­re. A beázás mintegy 400 állomást érint, köztük a mentőket is. A 04­es szám tárcsázói egymondatos tájékoztatást hallanak, amely fel­hívja a figyelmüket, hogy a 07-es számon elérhetik a mentőszolgála­tot is. Ennyit tudtunk tenni. A mentő - A hiba észlelése után azonnal intézkedtünk: most a rendőrség 07-es számát használjuk, és rádiókapcsolatunk van a men­tőállomással. Két autónk áll itt készenlétben. A lakosságot - a 04­es hívásra felelő információs hangon kívül - még oly módon is igyekeztünk tájékoztatni, hogy a rádióban bemondattuk a szám­változást. Bízunk benne, hogy életmentő szolgálatunkat nem akadályozza ez az átmeneti zavar. * Lapzártakor még dolgoztak a hiba elhárításán. Hívásunkra a 04 így válaszolt: „A mentők vonalai ideiglenesen nem működnek, kér­jük, hívja a 07-et! " NY. P. Az intoleranciáról és az idegengyűlöletről A szegedi bőrfejűek és Nagy-Magyarország Sávos lobogó és nemzetiszocialista jelképek nélkül, de a helyi bőrfejűek is jelen voltak tegnap este az Ortutay Kollé­giumban, ahol a Jövendő Értelmiségiek Köre Derdák Tibor (SZDSZ) országgyű­lési képviselő vezetéséve/ intoleranciáról, idegengyűlöletről, és bőrfejüekről rende­zett beszélgetést. Igaz, szószólójuk - egy szegedi középiskolás diák - rögtön el­határolta magát a fasiszta és anarchista csoportokéi, mondván: ők nacionalisták, akik Nagy-Magyarországért és Trianon helyrehozataláért harcolnak. Bár a meghívottak - dr. Laurinyecz Mihály teológus, dr. Petróczi Erzsébet pszicholó­gus, dr. Rácz József szociológus - arra ké­tek véleményeket, hogy melyek az ide­gengyűlölet társadalmi és lélektani gyö­kerei, illetve egyes emberek miért fogé­konyak e viselkedésre, hamar látszott, hogy a sérelmek felsorolásán túlra e kér­désekben nagyon nehéz eljutni. (Folytatás a 3. oldalon.) Bó'rfejú'ek ó'rsége a kupleráj eló'tt: Nem csinálunk Drezdából Frankfurtot.

Next

/
Thumbnails
Contents