Délmagyarország, 1992. október (82. évfolyam, 231-256. szám)

1992-10-22 / 249. szám

12 FÉLIDŐBEN DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1992. OKT. 22. Az utazó alpolgármester - Véleményem szerint Sze'd nemzetközi kapcsolatai tűnőén alakulnak, a régi szálkát megerősítettük és újakat ütöttünk. Mindez nem merül ti protokollban, bár érdemes 'tegjegyezni, hogy ennek tőünk keletre és nyugatra is agyobb jelentőséget tulajdonítanak. Minden kapcsolatfelételnél a gazdaságról indítóiunk - kezdi a beszélgetést 1 uhegyi József alpolgármester, akit politikai ellenlábasai előszeretettel tüntetnek ki az utazó jelzővel. - Merre járt az elmúlt két évben? - Svédországban a kommunális vállalatok működését, üzemeltetését tanulmányoztuk egy három napos program keretében. Franciaországban, Bretaigne-ban egy tizenkét fős gazdasági delegáció tagjaként jártam, Nantes-ban egy regionális konferencián Szegedet, mint egy átlagos európai nagyvárost mutathattam be. A Progress Alapítvánnyal Finnországban voltam, mindenekelőtt vállalkozásfejlesztési ügyekben. Most ott válságízű a helyzet, húsz százalék körüli a munkanélküliség, de hosszabb távon számíthatunk a segítségükre. - Legutóbb a technológiai parkkal kapcsolatban merült fel Finnország. - Húsz millió forint kellene a tervekre, s ennek felét állhatják a finnek, ha szakembereiket'is bevonjuk a munkába. Visszatérve az utazásokhoz, a francia kapcsolat, egy dél-angliai megyével megerősítve 150 ezer ECU-t hozott. Ebből ki kell dolgozni egy mezőgazdasághoz kapcsolódó információs rendszert, amely később egy regionális árutőzsde alapja lehet. Az utazásoknál maradva a legsikeresebb és legkülönlegesebb az oroszországi volt, a maga tizenhárom márványbányájával és bicikligyárával. - Az utóbbi időben többen megkérdezték, nem jelent-e veszélyes összefonódást, ha az alpolgármester szegedi vállalkozók támogatásával utazik. - Ha a város pénzén utaznék, az volna a baj, én azonban vállalom, hogy ezekhez a büdzséből szinte semmit sem kellett kémem. Az más kérdés, hogy a közgyűlés unalom ellen időnként előveszi ezeket a kérdéseket mondván, mindenféle olajfúrókkal összeáll a város. Ha a vállalkozók, a gazdasági élet prominens személyiségei, vagy az érdekképviseleti szervezetek általam elismert vezetői úgy látják, hogy üzleti tárgyalásajknál segítség lehet az alpolgármester jelenléte, szivesen megyek ezután is. Molnár úr sikeres vállalkozó, van tőkéje, több száz embernek ad munkát, s Oroszországban sem mindig felesleges a protokoll. Útjaimat egyébként az egyeztető tanács minden esetben jóváhagyta. - Mostanában min dolgozik nagyobb energiával? - A novemberi közgyűlésen szerepel a repülőtér önkormányzati tulajdonba vétele, a szennyvíz és a csatomázás kérdése, dolgozunk a jövőre felállítandó mérnöki irodán, a távfűtés korszerűsítésén, a vagyonkezelés struktúrájának kialakításán. - Ezek, mindegyike megérdemelne egy misét. - A jövő év nagy feladata az lesz, hogy a kommunális szolgáltató vállalatokat minél sikeresebben privatizáljuk. Szerintem ez elkerülhetetlen, s ami a vízműveknél elindult, az mindenképpen modellértékű lehet. Ezután jön a távfűtés, majd az 1KV, egyik sem lesz sétagalopp. A bérlakások eladása például még mindig egyhelyben topog, a vagyon felmérésével elkészültünk ugyan, de hiányzik a törvény. Sürgető a szennyvíz kérdése is, a város nyolcszázmillió, egymilliárd forint támogatásra számit ezzel kapcsolatban. Minnél gyorsabban cselekszünk, annál nagyobb az esélyünk a támogatásra. Tervek kellenek, de nem azért, mert ez a Tűhegyi ügye. KOVÁCS ANDRÁS Mi a véleménye az önkormányzat kétéves munkájáról? Szalay István, a JGYTF főigazgatója: - Mint a főiskola igazgatója elmondhatom, hogy a szegedi önkormányzat, nyilván közismert megosztottsága miatt, nem tudott ez idáig a város fejlődésének stratégiai kérdéseiben komoly és hosszú távú tervet kidolgozni. A megvalósuló szegedi Universitas jövője és Szeged város jövője között nem látom azt a határozott kapcsolatot, irányvonalat, amely eldöntené, hogy az önkormányzat az Universitast, a város iparát, az idegenforgalmat - esetleg ezek kombinációját - helyezi-e a jövő középpontjába. A magam részérói, talán kicsit önző módon, az önkormányzat helyében igyekezném kihasználni, hogy Szeged már ma is az ország első számú egyetemi városa, vidéki centrum. Mindezt a városra alapozva kellene továbbfejleszteni. A két rendszer összekapcsolása jelenleg is fontos tényező, a jövőre nézve talán döntő is lehet. A távlati célok hiányolása mellett el kell ismernem, hogy a napi feladataink megoldásában Szeged önkormányzatától a fenntartás, a pályázati lehetőségek biztosítása, az adminisztratív segítség, az épületgondok megoldása terén egyaránt támogatást kapunk. Engi Antal, szabadúszó: Ha a város országos hírnevét nézem, akkor azt kell mondanom, megmaradt a kedvező megítélés. Viszont mint mindenütt, itt is vannak problémák. A vidéki városokhoz képest Szegeden gyorsabbak a változások. A mostani problémákat szerintem megoldja majd az idő. Úgy érzem. Szegeden elsősorban az oktatást kellene fejleszteni. A kezdet a legnehezebb, a kisiskolásoknak kellene a legtöbb segítséget nyújtani, anyagilag támogatni őket. A felsőoktatást sem szabadna elhanyagolni, hisz végül is Szeged egyetemi város. Nem mondanék igazat, ha azt mondanám, hogy jobb ma szegedi lakosnak lenni, mint azelőtt. Sokat változott az ország, és Szegeden is nagyon sokan elszegényedtek. vagy legalábbis lecsúsztak. Az önkormányzat munkájával nem vagyok teljesen elégedett, de úgy érzem, azért jó irányba indultak el. Dr. Kenderessy Szabó Anna, orvosbiológus: - Az önkormányzat működésének kezdetén rengeteg rossz érzést szülő A HÉT KÉRDÉSE Két év telt el azóta, hogy hivatalába lépett a városi önkormányzat. Kritikával, elismeréssel egyaránt illették eddigi működésüket. Fiz alkalommal - a szokásoktól eltérően most nem teljesen véletlenszerűen - öt szegedi polgárt kérdeztünk arról, hogyan vélekednek a Szeged városi önkormányzat kétéves működéséről: 2 Szalay István •i Hl Kakujáné Söszler Gertrúd vita volt. A változások után a szegediek optimisták voltak, várták, most végre történik valami. Ehelyett azonban a különböző pártok képviselőinek, illetve az egymás iránt személyes ellenszenvvel viseltetők vitájától volt hangos a városháza. Nem hallhattunk mást, csak hogy az egyes viták mettől meddig tartottak - megoldás nélkül. Pesszimista lettem, Várnai Gábor nem érdekel annyira az egész, mintha más lett volna az indulás. Az a véleményem, hogy kevés pénzt fordítanak az egészségügyre. A már eleve sem a legésszerűbb országos rendelkezéseket pedig kifejezetten rosszul valósítják meg helyi szinten. A közlekedés borzasztóan rossz Szegeden. Az egyirányúsítással ellentétes hatást sikerült elérni. Ahelyett, hogy kevesebb autó lenne a Belvárosban, ma lépten-nyomon dugók keletkeznek, káosz van, mi meg csak szívjuk a füstöt. Hogy jót is mondjak, a városi vezetés figyelembe veszi az emberek rossz anyagi helyzetét, és dicséretes módon nem vetnek ki annyiféle adót, mint másutt az országban. Kakujáné Söszler Gertrúd, a Napforduló Szolgálat irodavezetője: - Hiányolom a képviselő-testület megfelelő társadalmi kontrollálását. Jónak tartom viszont a közmeghallgatásokat, már ha jól sül el majd ez az egész. Azt gondolom, a fejlődésben lemaradtunk kissé a többi városhoz képest. Kecskeméten például sokkal jobban haladnak a dolgok. Liberálisabb az ottani vezetés, nálunk túl sok idő megy el a politikai csatározásokra. Szegeden nincs megfelelő szociálpolitikai koncepció. Lassú a támogatások odaítélésének ügymenete. Továbbra is bürokratikus a városi hivatal felépítése. A több ezer dossziéból ki sem látszanak az ügyintézők, rengeteg segélyezési ügyet kell az ott dolgozóknak megoldani, amely leköti idejük nagy részét. Várnai Gábor, vállalkozó: - Van amiben jól, van amiben rosszul végzik a dolgukat. Elégedetlen vagyok azzal, ami a Vidámparkkal történt, és a köztisztaság sem igazán „köz tisztaság." Egyébként nagyjából elégedett vagyok. Pozitív irányba változott az önkormányzati munka az elmúlt időszakhoz képest. Gyorsabb lett az ügyintézés, nem küldözgetik az embereket ide-oda, nem fektetik az iratokat. Azt hiszem. az önkormányzat sokkalta jobban működhetne akkor, ha nem volna ennyire súlyos a pénztelenség, hiszen a jó ötletek mellett tapasztalhatjuk, hogy elengedhetetlen a pénz. Sajnos a régi, hagyományos kulturális rendezvények elmaradása miatt egyre inkább elszürkül a város. A közlekedéssel kapcsolatosan sok probléma merül fel. Teljes káosz van ma egyes helyeken a városban, tévedés volt az egyirányúsítás. Lámparendszer lassítja a forgalmat az Aradi vértanúk terén, a Csillag téren viszont nincs lámpa, állítólag nem jutott rá pénz. így teljes a zűrzavar. P. T.P (Folytatás a 9. oldalról) - Önként? - Kilencven százalékban igen. Úgy látom, lassan elérkezünk arra a pontra, hogy a képviselők nagy része megbízik az apparátusban. - Mennyire volt indokolt ennek az apparátusnak a felduzzasztása? Tudomásunk szerint ugyanis a jelenlegi létszám jóval nagyobb, mint a tanácsrendszerben. - A tanácsrendszerben a gazdasági ellátó szolgálat, a városgondnokság, az illetékhivatal különálló intézmények voltak; most ezek integrálódtak a polgármesteri hivatalba, tehát jelentkeznek az úgynevezett apparátusi létszámban. Ezen kívül természetesen ügyintézőket kellett felvennünk olyan új feladatok végrehajtására is, amelyek korábban nem terhelték az apparátust. Elegendő csak az útlevél-ügyekre (melyek azelőtt a rendőrséghez tartoztak), vagy a gépkocsi súlyadó körüli adminisztrációra céloznom. " - Mint jogász, mi a véleménye: az önkormányzati törvény megfelelő „hatalmat" biztosít a polgármesternek az önkormányzati testülettel szemben? Előfordult ugyanis Nem lesz fennakadás az a sajnálatos eset, hogy ön ígéretet tett a sikeres szegedi sportegyesületek anyagi támogatására, ezt azonban a közgyűlés leszavazta... - A közgyűlés kétharmados többséggel úgy dönthet, hogy bizonyos jogosítványait leadja a polgármesternek vagy valamelyik bizottságnak. A szegedi képviselő-testület összetétele azonban olyan, hogy ez csak a bizottságok szintjéig történt meg, melynek az a következménye, hogy a bizottságok fuldokolnak a munkában. Olyan ügyekkel is foglalkoznak, amelyet egy beosztott hivatalnok igen egyszerűen el tudna intézni. - Eszerint a képviselőkben mégiscsak él egyfajta bizalmatlanság az apparátus iránt... - Igen, az „azt hiszem el, amit saját magam is látok" elv működik a képviselőkben, amelyek a konzervatívok és a liberálisok közti viszonylagos erőegyensúly miatt itt felerősödnek, ám ez nem egyedi eset, hasonló jelenségről számolnak be más városok polgármesterei is. Visszatérve az önkormányzati törvényre: úgy látom, hogy a régi tanácsrendszer (megszabadítva természetesen a pártirányítás béklyóitól) jobban működne, mint a mostani rendszer, amely gyakorlatilag minden kisebb-nagyobb döntést valamilyen testülettől igényel. Jelenleg az a helyzet, hogy igen szűk az a terület, ahol a polgármester saját hatáskörében hozhatna döntéseket. - Vannak lobbyk a városházán? - Állandó lobbyk nincsenek; ám időnként felbukkannak... Két év után belátom, hogy ennek a lehetőségét nem lehet kizárni. Vannak olyan külső csoportok, amelyek egy vagy több képviselőt meg tudnak nyerni bizonyos törekvéseiknek. Én jóindulatúan azt tételezem fel, hogy valóban őszintén, jóakaratból támogatja ilyen esetekben az. illető képviselő azt az ügyet, melynek érdekében lobbyzik. - Megenged egy személyes kérdést? -Természetesen. - A „rendszerváltás" előtt közismertek voltak, s a választási kampányban nyíltan is felszínre jutottak kommunistaellenes nézetei. Milyen érzés most, az új önkormányzatban volt kommunistákkal (is) együtt dolgozni? - Nem okozott konfliktust, hiszen egészen más most a helyzet, a többpárti demokráciában, mint volt a régi rendszerben. Ismeretes, hogy a képviselők közt van egy, aki jelenleg is MSZMP-tag. Meg kell mondjam, ő egyike a legaktívabb képviselőknek, s egyike azoknak, akik a problémákat inkább szakmai, s nem politikai oldalról közelítik meg. - Az elkövetkezendő két évben is „egzaltált" képviselőtestületi ülésekre számíthatunk, vagy nyugodtabb lesz a hangulat? - Azt hiszem, hogy a képviselő-testület - az újságírók közreműködésével — fog még szórakoztató perceket okozni a város lakosságának. Ugyanakkor a hangsúlyt nem a döntéshozás módjára, hanem a végrehajtás hatékonyságára kell helyezni. Bízom abban, hogy konkrét ügyekben nem lesz fennakadás. KISIMRE FERENC -SANDI ISTVÁN