Délmagyarország, 1992. október (82. évfolyam, 231-256. szám)

1992-10-21 / 248. szám

4 A HELYZET DÉLMAGYARORSZÁG SZERDA, 1992. OKT. 21. „A szomszédokat nem lehet kicserélni..." Mintegy 500-600 szlovák nemzetiségű honfitársunk él Csongrád megy ében. Helyzetükről tá jékozódott megyei önkormányzat és a szlovákok lakta települések - Ambrózfalva, Csanádalberti és Pitvaros - képviselő-testületi meghívásának elget léve dr. Rudolf Chmel. a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság magyarországi nagy követe. A diplomata és a kíséretéhen megjelent Jakab Róbertné, a Magyarországi Szlovákok Szövetségének ügyvezető elnöke sajtótájékoztatón válaszolt az újságírók kérdéseire. NR F FOTÓ: GYENES KÁLMÁN - Történészek, irodalom­tudósok és más szakemberek, de politikusok is összehasonlít­ják a magyarországi szlovák­ság és a szlovákiai magyarság helyzetét. A tényeket, a követ­keztetéseket a politikusok ak­tualizálják, a napi viták érv­rendszerébe építik. A nagykö­vet úr milyennek ítéli az itt éld szlovákok helyzetét? - kérdezte a Délmagyarország. - Történelmi és egyéb okok miatt óriási a különbség a két népcsoport helyzete között. A magyar nemzetiség Szlovákia Magyarországgal határos déli részén, egy tömbben él. Hely­zete a szocializmus évtizedei alatt sem volt oly kritikus, mint azt mondani szokás, hiszen is­kolákkal, kiadóhivatallal, újsá­gokkal rendelkezett. Kultu­rális, iskolapolitikai jogait néz­ve majdhogynem autonómiá­val rendelkezett. Jelenleg par­lamenti képviselői révén poli­tikai téren is meg tudja hatá­rozni önmagát. Ezzel szemben a magyarországi szlovákság a '60-as évektől elvesztette is­kolahálózatát. Ennek következ­tében néhány generáció kap­csolata megszakadt az anya­nyelvvel, azt a fiatalok mint idegen nyelvet tanulják. Tehát az itt élő szlovákságot csakis kulturális, folklorisztikus je­gyek jellemzik, e szinten létezik nemzeti öntudata. E népcsoport Magyarország te­rületén szétszórtan él, s a családi kapcsolatok következ­tében is asszimilációs kész­tetése erős. - Hogyan lehet ezen vál­toztatni? - Az erőszakos fellépés, a „szlovakizálás" nem segít. E kérdésben is tinóm pedagógiai és pszichológiai lépésekkel kell előre haladni. Az itteni szlovákság nemzeti öntuda­tának regenerálását feltétlenül az iskolaügy gondjainak meg­oldásával kell kezdeni. A szlo­vák tanárok képzése, az álta­lános iskolások és a főiskolai hallgatók cserelátogatása, vagy a nyitrai és a szegedi tanár­képző főiskola kapcsolatához hasonló együttműködés ösz­tönzése, bővítése indokolt. Segíthet, ha a szlovákok lakta településeken Szlovákiából ­magyarul is tudó - lelkészek végezhetnének szolgálatot, így az itteniek élő kapcsolatba ke­A JATIC rektori hivatala pályázati Íródjanak vezetésére pályázatok menedzselésével foglalkozó referenst keres. A kinevezés feltétele közép (felső) fokú angol nyelvismeret, külkereskedelemben, pénz­és számvitelben való jártasság, lehetőleg felső (vagy középfokú) végzettséggel. Jelentkezés: Szeged, Dugonics tér. 13. II. cm. Tel: 311-895 Balogné Molnár Gabriellánál. rülhetnének anyanyelvükkel. Hiszem, hogy a kulturális auto­nómiát a magyarországi szlo­vákok is megkapják, e jogokról a nemzetiségi és kisebbségi törvény is szólni fog. Az itt élő szlovákok helyzete javulna, ha igényeik találkoznának a ma­gyar kormány gesztusaival. - A nagykövetség szegedi konzulátusának megnyitását tervezték. Mikor valósul meg az elképzelés? - kérdezte a rádió nemzetiségi műsorainak munkatársa. - A konzulátus terve a szlo­vák kulturális központ itteni fiókintézetének létrehozásához kötődött. Csakis a pénzügyi feltételek hiánya miatt a terv „nincs napirenden." A fiók­intézet egy békéscsabai kultúr­ház felépítésével valóra válik. Erre a célra a szlovák kormány idén egy-, jövőre tízmillió koronát szán. - A hónap elején Pozsony­ban rendeztek konferenciát, melynek témája: a magyaror­szági szlovákság helyzete. Az anyanemzet és az itteni szlo­vákok megjelent képviselői nem értettek szót, a magyaror­szági szlovákok egy része eltávozott a rendezvényről. Miért? - kérdeztük Jakab Róbertnétól. - A konferencia néhány szervezőjének magatartása ellen tiltakoztunk. Néhányan ugyanis rosszul értelmezték hivatalukat, azaz saját kisebb­ségük képviselőit a szomszé­dos ország többsége elleni gyűlölet szítására akarták föl­használni, ahelyett, hogy utat mutattak volna: a 300 éve Magyarországon élő szlovák­ság hogyan őrizheti meg önmagát. - A magyar-szlovák diplo­máciai kapcsolatok alakulását hogyan ítéli meg a nagykövet úr? - A mai nagykövetség szer­vezete januártól - nagy való­színűséggel - kettéválik. A szlovák nagykövetség örökli a vízlépcsővel, a kisebbségek helyzetével kapcsolatos kérdé­seket. Véleményem szerint a jövőbeli kapcsolatokat pozitív alapon kell szervezni, hiszen tudomásul kell venni: a szom­szédokat nem lehet kicserélni... ÚJSZÁSZI ILONA Engedményes aranyvásár 14 karátos honosított olasz arany ékszerek 25% árengedménnyel! 15 g feletti vásárlás esetén aranymedál az ajándék SZEGED: 1992. október 22., csütörtök, MTESZ-székház 10-17 óráig Elvesztettük a háborúkat A hajnali szürkületben is látszik, Pozsony fejlődése nekilendült, a közelünkbe értek, de elhagyni talán még nem fognak bennünket. Az elmúlt két évben megváltozott a város autóparkjának képe, a házakon nyugati és japán cégek táblái. Már kedden reggel fél nyolckor, a város központjában, a vízépítési vállalat titkárságán Július Binder vezérigazgató előszobájában toporgok. Binder mérnök a szakmai gazdája szlovák részről a hősi vízlépcsőnek. A kívül elegáns portál mögött bent, az irodában a bútorok a hatvanas évek lepusztult nyugalmát árasztját. A vitrinben poharak, beléjük vésve Gabcikovo, Nagymaros. Július Binder egy pillanatra kilép az irodájából. Meciar homlokráncai - Hétfőn jött meg Binder úr Brüsszelből, mi történt? - Nem tudok mondani semmit. Nekünk Brüsszelben minden sikerült, de nagy a politikai probléma. A Magyar Köztársaság semmilyen engedményt nem tett. Tessék hazamenni és érdeklődjön Mosonmagyaróváron. Csöng a telefon. A New York Times keresi Július Bindert. A vezér tekintete dönt: Binder úr nincs itt, mondja a titkárnő. - Most úgyse érek rá - mondja Binder. ­Fontos tárgyalásom van. - Megvárom. - Háromnegyed óra múlva - mondja Binder úr és visszavonul. Betessékelnek a tárgyalóba, Spáková asszony kávét ad, a fotel mögött, a falnak támasztva Havel volt elnök színes fényképe, a falon egy a százezerhez arányú dombortérkép a Gabcikovo-Nagymaros vízlépcsőről. A Kossuth Rádió kedd reggel azt közölte, hogy a Duna elterelését elhalasztották. Mit fog mondani Binder? - Nem halasztottunk semmit - kezdi a beszélgetést fél 9 után a vezérigazgató. - A Duna ma 0 órától az 1858 és az 185l-es folyamkilométerek közt zárva van, s meg­kezdtük az elterelést. Pontos terv van, hogyan tereljük el. Bontható elzárás lesz. mi nem csinálunk olyat, hogy a Duna ne legyen visszahozható a régi medrébe. De az elrekesztő betontömböket elkezdjük rakni. Mi meg­gyógyítjuk a Dunát, a folyó most beteg. - Mi baja van? - Pozsonynál mélyül a meder - hallom az ismert érvet, amit ellenőrizni azonban nem tudok. - 1956 óta három és fél centit mélyült. Ha elmossa a már csak 80 centis záróréteget, kimossa a meder alól a homokot, a homok helyére fokozatosan betüremkedik a ka­vicsréteg, ami Pozsony mindkét partját tartja, és a partok beszakadnak. Ezt akadályozzuk meg. Különben is, Ausztriában 13, Németországban majdnem 30 vízlépcső van. Most itt is lesz. Amit megépítettünk, jó és biztonságos, a Szigetköznek jó és tiszta vizet adunk. - De ha akarják, elzárhatják a vizet. - Ez csak akkor igaz, ha azt hiszik rólunk, hogy terroristák vagyunk. - Megnézhetem a C-variáns építését? - Oda most nem lehet menni. -Hova lehet? - Bőshöz és a gátakhoz, a felvízcsatomához. Őrizzük az építkezést, félünk a provokációtól, csak egy petárdát durrantson el valaki, és súlyos dolgok történhetnek. Most zárva a Duna, de a hajózás két hét múlva megindulhat az üzemvízcsatornában, Szlovákiában. Ha én dönthetnék, hamarabb végbemenne a változás, fgy tizennégy napig fog tartani. A politika miatt, sajnos. Holott mi a vízminőséget is megjavítjuk. A magyarok tisztább vizet fognak kapni. Nálunk minden szennyvíztisztító kész, a magyaroknál nincsenek készen. A víz mennyisége is nagyobb lesz. Remélem, a magyarok vannak olyan okosak, hogy nem hisznek Lipták Bélának. Szerintünk 1977-ből a két ország között érvényes szerződés van, ami nem mond ellent a békeszerződésnek sem, mert a békeszerződés megállapítja, hogy a két fél másképp is rendelkezhet. Ennek alapján 77-ben megállapodtunk, hogy a határ marad, a hajózás eljön. - Mennyiért hagynák abba ? - Csak példának mondom, ha például 100 milliárd márka fizetésében megállapodna velünk Magyarország. - Ez közelit a reális összeghez? - Igen. - Ennyit kéne fizetnünk Szlovákiának? - Csak példát mondtam. - Nem fél, hogy ez hidegháborúhoz vezet? - Miért, most milyen háború van? Szerbiának, Jugoszláviának, Ukrajnának averziói vannak Magyarországgal szemben. És önök eddig minden háborút elvesztettek. Mi azt akarjuk, hogy a magyarokkal jól kijöjjünk. Nekünk fontos ez, és nem igaz, hogy Nyugat igazat ad a magyaroknak. Azt csak önök szeretnék hinni. Önöknek feltételezéseik vannak, nekünk érveink. Mit csináltak a magya­rok? Először azt mondták, a szlovákoknak nem lesz pénzük Bősre. Volt és van pénz. Aztán azzal jöttek, hogy a szlovákok nem tudják megcsinálni. És tessék, meg tudtuk csinálni. Brüsszelben is jó eredménnyel jártam. - Kikkel találkozott? - Nem mondok neveket, nem vagyok politikus. De ott is azt mondták, hogy nem akarnak helyettünk dönteni. Mi egyezzünk meg a magyarokkal. - Mi úgy akarunk tárgyalni, hogy közben áll az építkezés. - Az öregapám arra tanított, hogy az okost becsaphatják egyszer, a butát kétszer, de aki harmadszor is hagyja magát becsapni, az nem is ember. A magyarok most akarnak harmadszor becsapni minket. Többet nem akarok Brüsszelbe menni. A magyar ellenzők attól félnek, ha a Duna az új mederben lesz és körülötte egy" paradicsom, mindenki látni fogja, hogy éveken át hazudoztak. - Ha a magyarokkal akarnak tárgyalni, miért nem tárgyalnak? - Tárgyaltunk és tárgyalunk. Ez ma­gyar-csehszlovák terv. Nézze meg a térképen is, amin magának mutatom a vízművet, rajta a Víziterv és a Hydroconsult cégjelzése. És magyarul nyomták rá, szolgálati használatra. De én nem titkolok semmit. A C-variáns is közös munka. Magyar kollégákkal konzultántunk. - Kikkel? - Neveket nem mondok. De a magyar fél pontosan tudja, mi a C-variáns. - Meg lehet nézni? - Nem. Két hét múlva, amikor kész, mindenki mehet oda. Most nem. Folynak az elterelés munkálatai. A nagy szárazság miatt a Dunán most úgyis roppant nehéz a hajózás. Ez az ideális időpont. Binder úr kisérőt ad, első dolgunk, hogy Gútor fölé, a C-variánshoz hajtunk. A falu fölött a gát, a biztonsági szolgálat pisztolyosai, a fekete seriffek állnak a bejáratnál. Itt iesz a tározó, jobbra fönt lesz az elrekesztés, teherautók rohangásznak, buldózerek dolgoznak. A leendő mederben még áll a távvezeték. A hatalmas betontömböket nem hordják. Úgy látszik a munkálatokból, hogy október 20-án az elterelést akkor sem lehetett volna megcsinálni, ha tényleg akarták volna. Ha megtörténik, innen, a Gútor fölötti tározóból fog a bősi turbinákra vonulni a víztömeg. Gyerünk oda. Útközben látni a túlparti Vajkát, ami akkor majd sziget lesz. Busz helyett komppal jönnek ki az emberek az öreg Duna és a vízmű közül. Bősnél a két hajózózsilip kész, a gát falát belül a Slovasfalt munkásai bitumenozzák, a trafók berregnek, már be vannak kötve a hálózatba, várják az indulást. Norvég, svéd újságírók kószálnak. Itt is fegyveres az őr. Az irodaház egyik fele még épül, a másik felében már adminisztrálnak. Ennyi volt látható kedden. A kísérő többször is elmondja, itt paradicsom lesz. Turisták jönnek majd, már most is nagyon drága a telek. Nem akarunk venni, jövünk vissza. A magyar oldalon, Rajkánál Lipták Béla érkezik ötödmagával Mosonmagyaróvárról, gyalog. Hatalmas transzparenst cipelnek. - Mi a helyzet? - kérdezi Lipták professzor. - Készül a mű. - Mire számíthatunk a szerdai tüntetésen? - Semmi jóra. - Most az kell, minél durvábbak legyenek, hadd lássa a világ - mondja a professzor. Ülünk a határ innenső oldalán, remélve, lövöldözés tényleg nem lesz. Azokat a háborúkat ugyanis valóban elvesztettük. - Talán ezren leszünk a szerdai tüntetésen ­mondja Lipták professzor. Összehozzuk annak az egynegyvenedét, amit az osztrákok csináltak Hainburgnál. Nem ismerek rá erre a népre, aki 56-ban nekiment a vörös hadseregnek. Most borzalmas letargiában van. ZELEI MIKI ÓS PALYAZATI FELHÍVÁS! A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság pályázatot hirdet kizárólag fé tr. fi í il-c részére hivatásos közbiztonsági szolgálat teljesítésére. szegedi és hódmezővásárhelyi rendőrkapitányságok állományába. Pályázatot nyújthatnak be mindazon férfiak, akik: • büntetlen előéletűek • 35 évnél nem idősebbek • sorkatonai szolgálatot teljesítettek • érettségi vagy szakmunkásképző iskolai bizonyítvánnyal rendelkeznek • egészségileg alkalmasak és a rendőri szolgálatot élethivatásuknak tekintik. A kinevezetteket megillető jogok: • érettségizettek őrmesteri, szakmunkásképző iskolát végzettek őrvezetői rendfokozatot kapnak • a felszerelt rendór kezelő illetménye: 18-19 000 Ft • teljes fizetés jár a betegállomány ideje alatt is • 50%-os MÁV-utazási kedvezmény • jelenleg évi 19 000 Ft készpénz, valamint 8 000 Ft ruhautalvány és év végén plusz havi teljes illetmény. Jelentkezni lehet ezen felhívás alapján személyesen a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság személyzeti osztályán Szeged, Kossuth L. sgt. 22-24. Bóvebb és részletesebb felvilágosítást a kötelezettségekről, jogokról, á szolgálati elfoglaltságokról, a szabadidőről és az egyéb tudnivalókról a jelentkezés helyén adunk. SCOTT szükséges gyengédség A SCOTT 100 ÉVES MÚLTRA VISSZATEKINTŐ AMERIKAI MULTINACIONÁLIS TÁRSASÁG A LEGIGÉNYESEBB EGÉSZSÉGÜGYI PAPÍRTERMÉKEKET KÍNÁUA A TISZTELT VÁSÁRLÓKNAK TOALETTPAPÍR LÁGY. MÉGIS ERŐS PAPÍRZSEBKENDŐ ÉS -SZALVÉTA ESZTÉTIKUS, PUHA TÖKÉLETESEN FINOM ...ÉRINTSE MEGI PAPÍRTÖRÜLKÖZŐ A MARADÉKTALANUL IGÉNYESEKNEK SCOTT KFT. 1052 BR. ARANYKÉZ U. 6. TEL./FAX: 1 38-3215

Next

/
Thumbnails
Contents