Délmagyarország, 1992. október (82. évfolyam, 231-256. szám)

1992-10-19 / 246. szám

HÉTFŐ, 1992. OKT. 19. A gázhálózat konstrukció­jának kidolgozására irányuló első levél mintegy másfél esztendeje fogalmazódott meg a polgármesteri hivatalban, a tervezés tavaly október hetedi­kén indult, s a kiviteli munká­latok a községben idén május­ban kezdődtek. Belterületen a település magánépületeinek számszerűen háromnegyed részébe igényelték a gázcsat­lakozást, megközelítőleg há­romszáz család részesül tehát a földgáz nyújtotta komfortban. Igaz, a csatlakozás harminc­ezer forintos összege, hozzá­véve a lakáson belüli további szerelési és készülék költ­Hűvös, borongós idő jelezte Pusztamérgesen is: ideje a fűtésre gondolni. Szerencséltette a helybélieket a korábbi jó idő, no és természetesen a gázvezeték-építők tempós munkája, s így a hideg idő beköszöntével a földgáz hálózat avatását tarthatták pénteken este Pusztamérges községben. ségeket komoly megterhelést jelentenek a lakóknak. Nem utolsó sorban azért, mivel a gázvezeték csatlakozást igény­lők fele nyugdíjas ember. Ünnep azonban mindenképp a falu életében, hogy a szegedi vonzáskörzet nyugati vég­pontjaihoz tartozó településre eljutott a földgáz, s a hálózat átadására sor kerülhetett. Az ünnepi fáklyagyújtásra össze­jött a község apraja-nagyja. Börcsök Antal polgármester mintegy kétszázötven ember előtt idézhette fel a vezeték­építés történetét. A községháza előtt a gázfáklyát Farkas Zol­tán, a Dégáz főosztályvezetője gyújtotta meg, majd leleplez­ték az épület falán elhelyezett emléktáblát. BELÜGYEINK 3 Fáklya háromszáz családnak FOTÓ: HÁRS LÁSZLÓ A médiaháború új célpontja: Haraszti? Az elv: „senki hatalma senkin" - A médiaháború egy táborba hozta az ellenzéki pártokat. Mely pontokon egyeztetik álláspont­jukat? - A legfontosabb az egyidejű rendezés, azaz olyan megoldásra törekszünk, mely összekapcsolja a törvényről és a személyi kérdé­sekről való döntést. Mindenképpen szeretnénk, hogy a rádió-, televízió­hivatal ne a kormánytól függő, hanem önálló hatóság legyen. Szeretnénk, ha a korábban köl­csönösen osztott konszenzusos elvet technikailag is rögzítenék a kinevezési törvénybe és azt csa­tolnánk a médiatörvényhez. Le­gyen kötelező - ne csak a törvény jóindulatú értelmezéséből fakadjon - bevonni a mindenkori ellenzéket a személyi kérdések eldöntésébe. - Az ellenzék egy vagy több jelölttel lép elő? - Még nem döntöttük el. Mind­két elképzelés lehetséges. - Hankiss legutóbbi személyi döntésére, Chrudinák leváltására azonnal reagált a miniszterelnöki sajtóiroda. A tévé elnökének lépése mennyiben befolyásolja a megegyezést? - Azt gondolom, ennek az ügynek nincs olyan csatornája, mellyel hathatna a tárgyalások témájára. Véleményem szerint a kormány is esélyt lát a meg­egyezésre. A miniszerelnök által kitűzött határidőig abban meg lehet állapodni, hogyan jutunk el addig, hogy a kormánypártok megkapják az új személyt, az ellenzék pedig a törvényt. - A miniszterelnök és a par­lamenti pártok frakcióvezetőinek megbeszélésén hat pontba fog­lalták a vitás kérdéseket. Ezek között nem szerepelt a műholdas adások problémája. - Pedig nem kevesebb történt, Dúl a médiaháború, de most közelebb a konfliktus rendezése, mint az elmúlt hónapokban bármikor. Az ellenzéki pártok médiaszakértőinek egyike, Haraszti Miklós (SZDSZ) a JATK újságíróképző programjának vendége volt. A kormánypárti képviselők által most össztűz alá vett Harasztit a médiaháborúban képviselt ellenzéki harcmodorról, a „háború" kimeneteléről és értelméről kérdeztük. mint aminek elkerülésére média törvényt rendel az alkotmány. A kormány ugyanis egyoldalúan csinált magának egy televíziót. Ezért az ellenzék ragaszkodik ah­hoz, hogy e problémáról is kon­szenzusos megállapodás szülessen. - A médiatörvény szelleméhez hogyan illeszthető a kormány kezdeményezése ? - Három módon lehet bizto­sítékot adni. hogy a műholdas adás nem kormány-tévé lesz. Az egyik: a moratórium megszüntetése ne legyen szelektív. A másik: a kura­tórium - a médiatörvény szel­lemében - paritásossá válik, az ellenzék mondhatja meg, kit delegál, s a külföldi magyarság műsorkészítőit is bevonnák. A harmadik: a médiatörvényben megkapjuk a garanciákat, hogy az a műholdra is vonatkozik. - A kormánypártok média­szakértői közül önt bírálta Kulin, s legutóbb Debreczeni József is, aki - többek között - azt állította, hogy önnek „nagy a felelőssége abban, hogy a helyzet így elmér­gesedell", s ön „kevéssé alkalmas a megegyezésre". Hogyan fogadja ezt a kritikát? - E politikai manőver lényege, hogy az ellenzék egységét megtörve megpróbálják elkerülni a kormánypártok szakadását.Nem az ellenzék tehet arról, ha a koalíció szétesőben van, a kormányt zsaroló csoportokra szakadt. Azt szeretnék, ha az ellenzéket rá lehetne bírni egy olyan szöveg elfogadására, melyet Kulin Ferenc, Debreczeni József, de Csurka István is nyugodt szívvel aláírna. Pedig ez elképzelhetetlen, ugyanis nem lehet megegyezni olyan alapon, hogy a média egyik vagy másik intézménye kormánybe­folyás alá kerüljön. - Túl sokat szó esik a médiában a médiaháborúról. Osztja ezt az általános vélekedést? - A médiaügynek az élet minőségével, a szabadság fenn­maradásával, végső soron a jólét lehetőségével való közvetlen összefüggését én nagyon érzem. A médiatörvény körül ugyanis két szemlélet csatázik. Az MDF vallja, Csurka-képviselte szárnya ki is mondja: valakinek, a kormánynak legyen meg a hatalma a médiában. Ez reformálatlan, állampárti gon­dolkodás, amelynek következ­ménye a hatalmi pozíciók elérése és biztosítása. Ezzel szemben az ellenzék váltógazdálkodást szol­gáló törvényt szeretne, melyben a mindenkori kormány és ellenzék helye meghatározott, melynek elve: senki hatalma senkin. ÚJSZÁSZI ILONA Vagyonmegosztás ­ébredési sorrendben Főiskolai megemlékezés A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola dísztermében október 21-én 14.30-kor ankétot tartanak gróf Klebelsberg Kunó (1875­1932) vallás- és közoktatásügyi miniszter halálának 60. évfordulója alkalmából. A találkozó témája az egykori miniszter kultúrpolitikai munkássága; előadást tart dr. Mészáros István egyetemi docens (Eötvös Lóránd Tudományegyetem); korreferál: dr. Bereczki Sándor főiskolai docens. Az akétot vezeti dr. Veszprémi László gyakorlóiskolai igazgató, az MTP tagozati elnöke. Az esemény előtt délután 2 órakor megkoszorúzzák Klebelsberg emléktábláját a panteon bejáratánál, valamint sírját a dóm altemplomában. Államcímer a név mellett (Folytatás az I. oldalról.) őszibarackost, kimaradt mun­kagépet s egyéb apróságokat kérhettek. A százhúsz hektár­nyi szőlő is szerepelt az aján­lati listán, de az ágazat ismert problémái miatt nem akadt rá jelentkező. Ábrahám Antal, a volt szö­vetkezetben maradók megbí­zott elnöke a hónap végi köz­gyűlésig vállalta az ügyek vite­lét. Az általa elmondottak vilá­gítják meg leginkább a mostani folyamatok hátterét. - Az ezerkétszáz tagból fő­ként az idősebbek nem érzé­kelték, hogy a gazdálkodóknak az adott időszakban bizonyos fokú védettséget nyújtó szak­szövetkezet most tényleg fel­robbanhat. Én, aki 1960-ban léptem be, hasonlóképp rosszul mértem fel a helyzetet. Egy­szerűen arról van szó, hogy mi 770-en ittmaradtunk a papíron 100 milliót érő, zömében nem ••••MHHMHMHHMMMHi / Uj vállalati biztos Az ÁVÜ új vállalati biztost nevezett ki Ellenbacher Ervin személyében a Budaprint Pa­mutnyomóipari Vállalat élére. A mostani döntést megelőzte, hogy az ÁVÜ a magyar textilipar leg­nagyobb vállalatánál már korábban olyan spontán privatizációs folya­matokat észlelt, amelyek szüksé­gessé tették az államigazgatási felügyelet alá vonást. Vállalati biztosként akkor a cég menedzs­Október 21-én 17.15 órától a Biológiai Szakbizottság Genetikai Munkabizottsága rendez előadó­ülést, Polner Gábor: „A lótenyész­tés problémái egy matematikus szemével", valamint Györgypál Zoltán: „Molekuláris jelcsere szimbiózisban élő növények és baktériumok között" címmel tart előadást. Ugyanezen a napon a Ne­veléstudományi-Pszichológiai mobilizálható vagyonrésszel. A mozgékonyabbak, a kiválók értelemszerűen olyanba fek­tették a vagyonjegyüket, ami­ből a jövőben hasznot remél­hetnek. Nekünk meg itt van a más földjében lévő csatorna, az utak, s földalapokba kijelölt, de valószínűen a nyakunkon maradó szőlő. Hamarosan, a következő közgyűlésen eldől, hogy lesz-e jogutód Szőlőfürt Szakszövet­kezet, vagy belső felszámolás révén a vagyonfelélés és fel­osztás útjára térnek. Egyébként a tagság napról napra fogyat­kozik, ottjártamkor már csak 450-en voltak. Sokan kikérték a tagság alapfeltételének tekin­tett 5 ezer forintos részjegyü­ket, s fgy külső tulajdonossá minősülve várják a fejlemé­nyeket. TÓTH SZELES ISTVÁN a Budaprint élén mentjének egy tagját nevezték ki. Az eddigi információk alapján úgy tűnik, ő alapvetően ellenérdekelt a vizsgálat lefolytatásában, illetőleg a tények feltárásában. Ezért döntött most úgy az ÁVÜ, hogy felmenti a korábbi vezetőt és új vállalati biz­tost nevez ki helyébe. A Budaprint vállalatcsoport vagyona öszszes­ségében több mint 5 milliárd fo­rint. Szakbizottság Neveléstörténeti munkacsoportja rendezésében dr. Koszenszky Richárd: „Felekezeti iskolák, közelmúlt, jelen, jövő" címmel tart előadást. A SZAB Klubtanácsának ha­gyományos szalonnasütő program­ja október 22-én lesz a Füvészkert­ben 15 órától, melyre a klubtagokat szeretettel meghívja és elvárja a Klubtanács. MA A SZOCIALISTA PÁRT irodáján (Tisza Lajos krt. 2—4. I. em. 123.) dr. Bálint János in­gyenes jogi tanácsadást tart, 15-16 óra között. A MUNKÁSPÁRT (MSZMP) Csap utca 62. szám alatti párt­házában 16-17 óráig dr. Krajkó Zoltán ingyenes jogi tanácsadást tart. JOGSEGÉLYSZOLGÁLAT az SZDSZ Földváry utca 3. szám alatti irodájában, 16-17 óráig. Tartja: dr. Pesti Gábor ügyved. A MUNKÁSPÁRT újszegedi (Folytatás az 1. oldalról.) a közjegyző hivatalos iratain, névtábláján és bélyegzőjén használhatja az állami címert. - A közjegyzőket a közel­múltban - még a jogászok is ­„egyszerű megítélésű" ügyeket intéző bírósági hivatalnokoknak tekintették, holott a bíróéval azonos szakképzettség alapján dolgoztak. Ma már hiába keressük e hivatal képviselőit a bíróság épületében. G. G.-né: - Magyarországon 1874-ben hozták létre a közjegy­zőséget. Magánközjegyzőségek működtek egészen 1949-ig. amikor is „államosították", a bíróság szervezetén belüli egységgé tették ezt az intézményt. Ebben az idő­szakban valóban népszerűtlen feladatot végeztek, mégis a köz­jegyzők adták a bírói utánpótlást. Az 1992. január 1 -jén életbe lépett új közjegyzői törvény azonban megteremtette a szabadfoglal­kozású közjegyzőség intézményét. E jogszabály szerint év végéig minden közjegyzőnek el kell hagy­nia a bíróság épületét, meg kell nyitnia magánirodáját. - Ezzel visszatértünk az európai joggyakorlathoz. A közjegyzőknek ez előnyöket, vagy nehézségeket hozott? G. G.-né: - A közjegyző abból a szempontból „vállalkozóvá" vált, hogy önállóan gazdálkodik, hiszen a tevékenységéhez szük­séges tárgyi, személyi és anyagi szervezete 17 órakor taggyűlést tart a Herke utcai helyiségében. HOLNAP KATONA GYULA, a 13-as választókerület képviselője 16-18 óráig lakossági fogadóórát tart a Vízmüvek Tisza Lajos körúti székházában. DOBÓ JÁNOS, a 21-es vá­lasztókerület önkormányzati képviselője 17 órától a Kodály Téri Általános Iskolában az Északi városrész területi rende­zésének ügyében lakossági fó­rumot tart. feltételeket saját magának kell megteremtenie. A közjegyző a maga ura, viszont korlátlan anyagi felelősséget vállal, azaz az általa okozott kárért személyében felel. Ezért az önálló iroda megnyitása előtt köteles legalább egymillió forint értékű felelősségbiztosítást kötni. K. K.: - Viszont bővült a te­vékenységi kör. Ezért vonzóbb foglalkozássá váll. Bizonyttja ezt. hogy egyetlen szegedi állásra kilencen (bírók, ügyvédek, jogta­nácsosok) pályáztak, s hogy erre a korábban elnőisedett pályára most a férfiak is visszatérnek. - Az ügyfelek milyen változást tapasztalhatnak ? G. G.-né: - A korábbi 2 szá­zalékos illeték helyett a közjegyzőt csak a jogszabályban megállapított díjazás és költségtérítés illeti meg. Ez az összeg többnyire kevesebb, mint a korábbi, s a legtöbb esetben alacsonyabb, mint azt az ügyfél gondolná. - Mi a közjegyző dolga? A jogi pályák rangsorában hol helyezhető el? - kérdezi egy olvasónk a bíróból lett közjegyzőkről szóló hírünk nyomán. G. G.-né: - A törvény a köz­jegyzőt a bt ró és az ügyvéd közé helyezi. Felelősség szempontjából közelebb áll a bírói munkához, mert döntést hoz, de például egyes okiratok (például házastársak közötti vagyonnyilatkozat, társa­sági szerződés) megfogalmazását közjegyzőtől és ügyvédtől egy­aránt kérheti a polgár. Munkánk 70-80 százalékát a törvény által kötelezővé tett hagyatéki eljárás lefolytatása, a hagyaték átadása jelenti. Az eljárás célja, hogy az örökléssel kapcsolatos valamennyi kérdés jogvita, pereskedés nélkül rendeződjék. K. K.: - A közjegyző fontos feladata a szerződések (például ajándékozási, adásvételi szerződés) és a jognyilatkozatok (például befogadói nyilatkozat, végren­delet) közjegyzői okiratba fog­lalása. A törvény okirat és ér­tékpapír megsemmisítésére hatal­mazza fel e tiszt viselőjét. A köz­jegyzői szolgáltatás teljeskörű­ségéből következik, hogy a közjegyző a hozzá kerülő ügyek­hez kapcsolódó hatósági eljárá­sokban is képviselheti megbízóját. G. G.-né: - Hatáskörünk arra is kiterjed, hogy a jogi jelentőségű tényt (például árverést, verseny­tárgyalást vagy sorsolást) jegy­zőkönyvben tanúsítsuk. A köz­jegyző aláírást és másolatot hite­lesít. - Az állampolgárnak miért áll érdekében, hogy közjegyzőhöz forduljon ? G. G.-né: - A közjegyzői ok­iratnak különleges bizonyító ereje van. Az ilyen okirat nem se­lejtezhető és nem veszhet el. alapja lehet bírósági végrehajtásnak is. A közokirat nem drágább, mint a magánokirat, ugyanakkor a per kockázatát, költségét takaríthatja meg általa az ügyfél. - Mi a feladata az újonnan alakított Magyar Országos Köz­jegyzői Kamarának? G. G.-né: - A közjegyzői tevékenységet - az igazságügyi szervek mellett - a közjegyzői kamara ellenőrzi. Ez az önkor­mányzati szervezet a közjegyzők érdekvédelmét látja el. Statisztikát készít, véleményezi és rangsorolja a közjegyzői állásokra érkezett pályázatokat, szakmai kérdésekben állást foglal. Kezdeményezte például, hogy az 1992. január 1­jétől a közjegyző előtt tett, vagy közjegyzőnél letétbe helyezett végrendeleteket országosan is nyilvántartsák. Regionális szerve­zete, a Szegedi Közjegyzői Ka­mara Csongrád, Bács-Kiskun, Békés és Szolnok megye 38 szakemberét tömöríti. ÚJSZÁSZI ILONA A SZAB rendezvényei

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents