Délmagyarország, 1992. október (82. évfolyam, 231-256. szám)

1992-10-16 / 244. szám

PÉNTEK, 1992. OKT. 16. Pályaválasztási tájékoztató Minden évben nagy gondot okoz az általános iskolásoknak (és szüleiknek), hogy tanulmányaik befejeztével hol tanuljanak tovább, mit válasszanak hivatásuknak. Sajnos ma már a munkanélküliség, és ebből adódóan az egyes szakmák, foglalkozások telítettségével is számolnia kell a pályaválasztónak. Ehhez nyújt nagy segítséget a nem régen megjelent Csongrád megyei pályaválasztási tájékoztató (1993/94), amelyet a Csongrád Megyei Pedagógiai és Közművelődési Szolgáltató Intézet adott ki. A tájékoztató az idei tanévben végző 8. osztályos tanulók nappali tagozatos középfokú iskolai továbbtanulási lehetőségeit tartalmazza a következő tanévre. Ismerteti a továbbtanulásra jelentkezés, és a felvétel általános tudnivalóit és változásait, a középfokú iskolatípusokkal kapcsolatos fontos alapismereteket. Részletesen bemutatja a megye 46 középfokú oktatási-nevelési intézményeiben induló osztályokat és szakmákat, a kollégiumi elhelyezés lehetőségeit, a választható idegen nyelveket, a felvételinél figyelembe vett tantárgyakat, a felvétel tudnivalóit és esélyeit. Felsorolják az egyes iskolákban induló űj tipusű képzési formákat, és az új osztályokat is. A füzet tájékoztat egyes, gyakrabban keresett megyén kívüli továbbtanulási lehetőségekről, a tiszthelyettesképző szakközépiskolákról, és a Csongrád megyében igénybevehető pályaválasztási szolgáltatásokról. Emellett ismerteti a megyei középfokú iskolákban rendezendő „Nyitott kapuk napja" teljes programját is, amely október 26. és november 26. között lesz. A 8. osztályos tanulók az általános iskolájuk segítségével szerezhetik be a pályaválasztási tájékoztatót, más érdeklődők az intézetben is megvásárolhatják. P~Sz! KULTÚRA 5 Ma: díszdiplomaosztás A városházán ma 15 órakor kezdődő ünnepségen a következő idős pedagógusok kapnak díszoklevelet: Vas díszoklevél: Kocsis Ilona, dr. Palásti Lászlóné, Rudisch Ferencné Gyémánt díszoklevél: Balogh Gyuláné, Báthory Zsófia, Berei Béla, Fonyó Pál, Füles Imréné, dr. Kardos Alajos, Mihály Jánosné, Táncsos Józsefné, Tóth József, Venner Józsefné, Waldmann Béláné Arany díszoklevél: Almási Károlyné, Balázs Tibor, Bán Béláné, Becsey Istvánná, Földi Józsefné, Hajdú Jánosné, Harmath István, Harmath Istvánné, Hell Istvánná, Kiss Gyuláné, Kovács Béláné, Krasznai László, Link Mihályné, dr. Lózsa Albertné, Merksz Endréné, Ökrös János, Rudisch Ferenc, Süli Dezsőné, dr. Tarnai Lászlóné, Vedres Györgyné, Erdei Jánosné, Károlyi Jánosné, Kolláti István, Marjanucz Aurélné, Medgyes Jenő, dr. Palásthy Pál, dr. Szűts Lászlóné, dr. Tury Géza. Könyvek az amerikai hadseregtől A Délmagyarország információi szerint meghívót kaptak az alkalomra a szegedi József Attila Tudományegyetem képviselői is. Mint arról korábban beszámoltunk, az amerikai hadsereg ajándékaként más intézmények - a kaposvári Táncsics Gimnázium, a Közgazdaságtudományi Egyetem, a pécsi tudományegyetem, nyelvtanuló klubok és cserkészcsapatok - mellett a JATE ez év májusában már kapott egy nagyértékű, könyvtárnyi mennyiségű ajándékcsomagot. A Nyugat-Európában állomásozott amerikai helyőrségi könyvtárakból származó adomány, mintegy .2-2,5 ezer kötet jelenleg raktárban van, mert az Egyetemi Könyvtár átalakítása még nem fejeződött be. A Dugonics téren, a központi egyetemi épületben székelő könyvtár bővítése után, a tervek szerint a jövő tavasszal már használhatja a könyvtárlátogató közönség az ameAz Atlanti Kutató és Kiadó Társulat az 1956-os forradalom 36. évfordulójára emlékezve ma, október 16-án Budapesten tartja meg a Könyves Kálmán király könyv-projekt napját, amelyen az amerikai hadsereg ajándékaként 5 ezer angol nyelvű kötetet adnak át magyar intézmények képviselőinek. Az ünnepséget a Társulat elnöke, Király Béla országgyűlési képviselő nyitja meg, a díszvendégek: Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke és Charles H. Thomas, az USA nagykövete. rikai kincseket. Mert az egy millió forint értékűre becsült, valójában nagyon nehezen becsülhető értékű ajándékcsomagban valódi kincsek vannak: olyan, nem is túl régi kiadású kézikönyvek - enciklopédiák, lexikonok, bibliográfiák - amelyekhez a könyvbeszerzés bevett útján sosem jutott volna hozzá az Egyetemi Könyvtár. Az anyag másik része elsősorban hadtörténeti témájú könyvekből és csodálatos kiállítású térképekből áll. A kézikönyveket a könyvtár tájékoztató részlegében helyezik majd el, az utóbbi anyagból pedig különgyűjteményt hoznak létre, az Ausztriától ugyancsak ajándékba kapott osztrák könyvtár mintájára. A Szegeden, de Magyarországon és Közép-Európában is kuriózumnak számító állományt a speciálisan történeti, hadászati érdeklődésű kutatók mellett tehát mindenki használhatja, aki olvas angolul. SULYOK FOTÓ: GYENES KÁLMÁN Madártávlatból - ma 790 oldalon, 109 képpel Kistelek történeti monogr áfiáj a Ismeretanyagban rendkívül gazdag történeti monográfiát vehetnek kézbe mostantól a kisteleki polgárok, és mindazok, akik a város teljes története iránt érdeklődnek. A levéltári napok alkalmából Kistelek Város Önkormányzata, a Csongrád Megyei Levéltár közreműködésével kiadta a Kistelek története című várostörténeti munkát, amely időben a kezdetektől 1970-ig, és tárgyban az emberi megtelepedés természeti körülményeitől a kisteleki bel- és küterület födrajzi neveiig dolgozza fel a város históriáját. A díszes kiállású, 790 oldalon megjelenő, 109 fotóval illusztrált kötet Blazovich László szerkesztő, és tizenhat szerző munkáját dicséri. Ismeretanyaga és rendszerezettsége a szerzői közösség 1988 óta folyó munkájának eredménye. Adatbőségére jellemző, hogy a tizenhat fő fejezét tanulmányai, és a benne rendszerezett tények mellett 12 függeléket is nyújt, ami az terjedelmes kötet áttekinthetőségének is hasznára válik. A kötet fejezetcímei már maguk is meghaladják egy ismertető terjedelmét. íme: - A föld és népei a honfoglalás előtt, benne: A megtelepedés természeti körülményei (Moholi Károly), A föld lakói a honfoglalás előtt (Horváth Ferenc); A honfoglalástól a telepítésig (Blazovich László, Horváth Frenc); A telepítéstől a polgári forradalom és szabadságharc kitöréséig (Géczi Lajos), benne: A betelepedés folytatása, a lakosság származása, A község úrbéres terhei, A jobbágyok közterhei, A földesúri haszonvételek és a község, Úrbéres birtokviszonyok, társadalom, Mezőgazdaság, A kézműipar, A község igazgatása és háztartása, Az oktatás ügye, 1848 előtt; Kistelek az 184849-es forradalomban (Barta László); A neoabszolutizmus időszaka (Géczi Lajos); A kiegyezés kora (Marjanucz László), benne: A tőkés fejlődés társadalmi feltételei, A polgári közigazgatás szervezete, Gazdasági élet, A helyi közélet fő eseményei, Társadalom és műveltség; Az I. világháború, forradalmak (Farkas Csaba); A két világháború között (G. Tóth Ibolya); A népi demokratikus átalakulás korszaka (Kanyó Ferenc), benne: Hatalmi változások és az új élet megindulása, A közigazgatási és a néphatalmi szervek, A gazdasági élet alakulása és a földreform, Az 1945 novemberi választások, Gazdasági és társadalmi stabilizáslódás, A politikai élet alakulása és az 1847-es választások; Kitekintés. A község pályája!948 és 1970 között (Belényi Gyula); A tanyák településtörténete és a tanyás gazdálkodás (Juhász Antal); Művelődéstörténet 1869-től 1948-ig (Tóth István); Vallási élet, egyházak (Rostás Sándor); Egészségügy és népjólét (Bóna Endre); A kisteleki posta története (Majoros István); A bel- és külterület földrajzi nevei (Gyimesi Zoltán). A monográfiát a levéltári napok keretében tegnap mutatták be a kisteleki városházán. Nem könnyű sétagalopp Vágtáztak a Halottkémek imm i in—a /n in ii n i rr -|inrr^-i»nnr—íím—n—mmr ""):iii<i»ir*mr"' - Hát zenekar az?! - válaszol a bajszos taxisofó'r. - Már csak a neve alapján - teszi hozzá. Úgy éjjel két óra fele jár, s már nincs eró'm mesélni a sámánizmusról, a külföldön megjelent lemezekről, a rituális színházról, és a szegedi koncertről. niu..J i IIIM niKwimiiiii n I i—HIIIII ni—in inni—in mi'i >11111111111 ii nmiii i nmi iii iiii niiniiimniT Dacára annak, hogy kevés reklámot kapott a Vágtázó Halottkémek fellépése - plakát nem volt, mindössze a JATE-klub műsorfüzetében és a Délmagyarországban szerepelt a dátum -, szép számmal gyűltek össze a Máv Művelődési ház előtt a rajongók. Utoljára két évvel ezelőtt jártak a Tisza-parti városban, s egyébként is elég ritkán játszanak. A csapat nagy része dolgozik, van köztük tanár, fizikus, a frontember, Grandpierré Attila pedig csillagász. Kandidátus, az Országos Csillagászati Kutatóintézetben a csillagkitöréseket vizsgálja, de most életének nem ez a része az érdekes. Inkább az a másik, mikor esténként a színpadra pattan, extázisba esik, és együttesének sámánisztikus zenéjével az ősi hitvilágot idézi. - Lemezbemutató koncert a mai. - Persze ez nálunk nem olyan, mint más együtteknél, hogy lejátszuk az új nótákat, plusz veszünk még néhányat a régi, sikeresebbek közül. Mindig arról muzsikálunk, ami éppen foglalkoztat bennünket - ösztönös. így sokszor már a következő lemez anyaga hallható. - Meglepődtem, amikor egyszer a Berzsenyikalendáriumban találkoztam a VHK-val. - A középiskolai tankönyvek nem éppen azt az oldalát mutatták be Berzsenyi Dánielnek, amikor például egy-egy embert tartva a kezében ugrott át hat méteres akadályokat, vagy - s ezért is írtam a kalendáriumba -. van egy verse, mely a táncokról szól. Itt leírja, hogy amíg a franciák hűvösen keringőznek,, ugyanakkor egy magyar, Berzsenyi szerint, otthagyja partnerét, hirtelen beindul - ma így mondanánk s utána a belső érzései diktálnak, nem a társasági illemszabály. Egy olyan törvényt követ a táncoló, ami megmutatja a belsőt - s ez igaz a VHK-ra is. - A sámánoknak évszakonként más-más „tennivalójuk" akadt. A tavaszi körmenet idén már megvolt, ősszel készültök hasonlóra? - Tervezzük, de még pontosan nem tudom mi lesz belőle. Maradjon egyelőre meglepetés. Attila felsétál a színpadra, karját mellén összefűzve figyeli a roadok szorgoskodását. Nagy a rendetlenség még, s látszik már, hogy késik a koncert. Odakint gyűlik a közönség, néhányan az előtérben álldogálnak, fotósunknak felkelti a figyelmét egyikük érdekes, a hatvanas éveket idéző lábbelije. Kísérlete értelmetlen haragot szül. Nem lehet fényképezni, a lábát sem, hiszen az is őhozzá tartozik - s mint ilyen, a többi testrészhez hasonlóan, nem lehet túl józan, teszem hozzá magamban. Időközben beengedik a zsűrit, a színpadon még próbálgat az előzenekar, majd leoltják a villanyt, s indulhat a banzáj. Attiláék kedvenc előzenekara, a szegedi Metanoia játszik. Dob, üstdob, szólógitár, basszusgitár, hegedű, „ének", vashordó és'-csövek a felállás. A csúcsponton még egy motoros láncfűrész is előkerül - persze a kisebbik fajtából. A muzsika jó, a hangulatot megalapozták, jöhet a VHK. A 16 éve vágtázó csapat még nem fulladt ki, őserő árad a hangfalakból, gyomrozó dobok, reszelő gitárok, szaggatott ritmusok és szuggesztív üvöltés. A gitáros egy pillanatra sem pihen, körbe-körbe rohangál, néha csatlakozik hozzá a kiterjesztett karjával csapkodó, ugrándozó Grandpierre Attila is. A VHK zenéje különös elegye a magyar népzenének, az alternatív zenének és a jó öreg punknak, ennek megfelelően a közönség is az alternatívoktól kezdve a rockereken át néhány tarajos, fejű punkig terjed. Tombol a nézőtér is. A színpadon tudatos tudattalanság, odalent azonban nem vagyok erről meggyőződve. Miért nem lehet itt inni? - affektál egy lány, barátja inkább a levegőt hiányolja. Mi is, úgy hogy kimegyünk: Az ajtó előtt álló lány „levesz" még bennünket egy húszasra. Mohó tekintettel kap az apró felé, mondhatnám, de nem, szeme véres, tekintete zavaros. A rendezők búcsúzóul megmutatják még a falon azt a vérfoltot, ahol a koncert előtt a rajongók verték szét egy kismacska fejét. Önkéntelenül is egy budapesti zenekar neve ugrik be: Rituális Rémtettek: Aztán elhessegetem a képtelen gondolatot, hiszen az elkövetők valószínűleg egyszerűen jó heccnek vélték borzalmas művüket. TAKÁCS VIKTOR