Délmagyarország, 1992. október (82. évfolyam, 231-256. szám)

1992-10-15 / 243. szám

8 SZOLGÁLTATÁS DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1992. OKT. 15. Segítségre nem számíthatnak Az átalakulással járó nehézségek, az üzemek és munkahelyek privatizációja, nem kevésbé az új Munka törvénykönyvének nagyvonalúsága, úgyszintén az emberek és gazdasági vezetők hiányos tájékozottsága mára igen nehéz helyzetet teremtett a vak emberek számára. Úgy tűnik, hogy ma már a létszámcsökkentés ürügyén legelőször a csökkent munkaképességűeknek, köztük első helyen a legsúlyosabb helyzetben lévő vakoknak mondanak fel, mondván: „menjenek rokkantnyugdíjba", vagy „éljenek meg a személyi járadékukból", netán „forduljanak az önkormányzatokhoz segélyért." De mit is jelent ez a sokat emlegetett és hivatkozott „vak személyi járadék?" Ezt a juttatást 1972-ben vezették be azzal a céllal, hogy a látókkal szembeni hátrányukat ellensúlyozhassák. Egy vak embernek ugyanis mindenért fizetnie kell. Ha kísérőt vesz igénybe a közlekedéshez, ha tanulni, művelődni akar, felolvasót kell keresnie, ha bevásárol, háztartást vezet, ugyancsak látó segítségre szorul. A járadék tehát ennek ellensúlyozását lenne hivatott biztosítani. A járadék összege a bevezetéskor, 1972-ben havi 500 forint volt. Az elmúlt 20 évben a vakok több mint 80 százalékánál ez alig változott. A nyugdíjasok ugyanis nyugdijukkal összevontan kapják ezt a kiegészítést, (gy (úgymond): a „kettős juttatás" elkerülésére a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a járadékot évente nem emelte. így alakult ki az a helyzet, hogy több mint 26 ezer vak ember ma is 500 és 1000 forint közötti járadékot kap. Csupán 6 ezer fő esetében ennél magasabbat. ítélje meg a kedves olvasó, hogy a fent leírt céljának így mennyiben felel meg e juttatás, és hogy mennyiben lehet indoka a munkából való kirekesztésnek...? Pedig még érvényben van az a jogszabály is, mely szerint bizonyos telefon-alközpontok kezelésére (és ilyen a forgalomban lévők 95 százaléka) csak vak dolgozót lehet alkalmazni. Mivel azonban a jogszabály nem szankcionál, ezért kevesen tartják be. De ugyanilyen, a vakokra nézve sértő az az újabban széles körben elterjedt munkáltatói nézet is, miszerint a vak dolgozónak - elsősorban a telefonkezelőknek - egyszerűen nem emelnek bért, hanem azt a kötelező alsó határon tartják, mondván: „ők úgyis kapnak személyi járadékot." Csongrád megyében ma alig több mint 70 vak ember dolgozik, míg két évvel ezelőtt számuk meghaladta a 120-at. Megyénkben munkát vak ember úgyszólván kizárólag a Fonalfeldolgozó Vállalatnál kap, ki tudja, meddig?! Ott is csak minimálbérért. A vak nyugdíjasok döntő többsége a nyugdíj alsó határán van, vagy ekörül, járadékkal együtt is. Az emelkedő megélhetési költségeket, lakbért fizetni már alig tudják. Segítségre pedig - a legtöbb esetben - nem számíthatnak. így köszönt ránk 1992-ben a Fehér bot napja. Vajon törvényszerű, hogy így legyen? Meggyőződésünk, hogy nem! Még az ország valóban nehéz gazdasági helyzetében sem! Suti Lajos, . Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének Csongrád megyei titkára Idegenforgalmisok expo-ügyben (Folytatás az 1. oldalról.) A kulturális kormányzat elképzeléseiről Gáborjányi Péter beszélt .Többek között a két esemény lehetséges kapcsolódási pontjairól, a világkiállítás téziseiről, s arról, hogy szándék már van a vidék szerepének erősítésére. Konkrét tett sajnos még alig - ez derült ki Pál Huba szavaiból, aki a Megyei Önkormányzatok Szövetségének képviseletében az expo előkészületein szorgoskodik. Azazhogy harcol azért, a vidék, az önkormányzatok is szerepet kapjanak, méghozzá minél előbb és minél konkrétabbat, mert máris fáziskésésben vannak. Pedig fontos feladatokat kellene vállalniuk a rendezvényekből, a vendégfogadásból. Ám ehhez számukra több információ szükséges, vállalkozásbarát környezet, a települések együttműködése. Térségi koordinációt sürgetett, információs decentrumok kiépítését, amiben nagy feladatok várnának az idegenforgalmi szakemberekre. Rájuk azonban egyenlőre mintha nemigen lenne szüksége az expo szervezőinek: az idegenforgalmi szakmának nincs képviselője sem a világkiállítási tanácsban, sem a programirodán - mondta el Sándor Judit, aki az Országos Idegenforgalmi Hivatalt képviselte a tanácskozáson. Pedig az expo sikerét minPénz, pénz, papírpénz (Budapesti tudósítónktól.) Száz esztendővel ezelőtt. 1892 augusztus ll-én vezették be a Monarchia arany alapú közös valutáját, az osztrákmagyar-cseh koronát. A centenáriumra jelentette meg most - a Danubius Kódex Magyar-Osztrák Kiadói Kft. Rádóczy Gyula-Tasnádi Géza: Magyar papírpénzek 1848-1992 című albumát. Fogyasztói ára is jelentősebb mennyiségű papírpénzt tesz ki: 3900 forint. Nem a szegények könyve. A sors nem tesz velük kivételt, ahogy a papírpénzből sem igen jut nekik, úgy nem kapnak most a papírpénzeinket bemutató albumból se. A sajtótájékoztatót is stílszerű helyen, az Andrássy úti Ballantines Clubban tartották, Pest szebbik részén. Megtudtuk a jeles helyen, hogy a csodálatos könyvben minden papírpénz látható, ami a két dátum közt minálunk megjelent. Sőt, azok is, amelyek nem itthon láttak napvilágot: Kossuth Lajos Angliában. Amerikában kiadott bankói, s azok az olasz pénznyomó lemezek is, amelyekről már nem készült Kossuthhankó, mert jöttek a zsaruk és el kellett dugni előlük a pénzjegynyomdai készültséget. A színeiben is kifogástalan könyv a mai hivatalos Pénzjegynyomdában készült, a Jura Kft. közreműködésével. Nagyon drága volt a kivitelezés. Ezért, a magas ár ellenére, a kiadónak oly csekély haszna lesz a könyvön, hogy nem is tartják érdemesnek, hogy a zsebükbe tegyék. A leadózott tiszta hasznot felajánlják a magyar rákkutatás céljaira, s megelégszenek az erkölcsi hilszonnal: országvilág láthatja - az album három nyelvű! - ők ezt meg tudták csinálni. Ablak a világra...? denki az idegenforgalomtól várja (pl. a vélt 12-16 millió látogató idehozatalától, gardírozásától). Csakhát a magyar idegenforgalomnak egyenlőre még elfogadott országos koncepciója sincs! A szakemberek szerint pedig ennek adott két alapvető, „meglovagolható" tényezője: a kultur- és az üzleti turizmus. - Amik kitörési pontokat jelenthetnének idegenforgalmunk megújulására, ha 1996-ot ehhez eszköznek tekintenék, és hosszabb távra gondolkodnának. S komplex, láncszerű programkínálatra törekednének, mely a települések összefogására épülne, racionális sugarú régiókat alkotva. A hozzászólások során markánsan megfogalmazódott, hogy a világkiállítást primer idegenforgalmi eseménynek tekintő szakemberek nehezményezik, hogy az expo rendezői szinte semmibe veszik az idegenforgalmi szakmát, s nem vonják be az előkészületekbe. Borvendég Béla, a szegedi önkormányzat városfejlesztési bizottságának elnöke elmondta, úgy tűnik, igaz a példabeszéd arról, hogy a világkiállítás egy torta, s mindenki akkora szeletet vág belőle, amekkorát tud - csak éppen a kést dugdossák, amivel szelni lehet. Takács János, Csongrád megye főépítésze pedig a híres Kneipkúrához hasonlította a vidék jelenlegi helyzetét expo ügyben: hol jeges, hol forró vízbe mártanak bennünket. Nincs vezérfonal, nincsenek kapcsolódási pontok, nincs „Ez nem kívánságműsor..." Maratoni tárgyalás a Vidiánál (Folytatás az I. oldalnU.) . A rutin csődegyezetetökkel ellentétben a Vidia Rt.-é délelőtt 10-től délután 3-ig tartott, szünetekkel taikítva Mivel a cég 550 hitelezőnek tartozott összesen 1,2 milliárd forinttal, nem tűnt túlzásnak, hogy a részvénytársaság az Ifjúsági Ház nagytermét bérelte ki. Mint ahogy az lenni szokott, a partnereknek csak az egyötöde jelent meg - mellesleg az ország minden sorkából érkeztek kintlévőségeket kergető megbízottak -, s tudvalevő volt: ha egy is nemet mond közülük, nincs megegyezés. A megbízott vezérigazgató, dr. Tóth Margit pár mondattal utalt az első, augusztus 25-i sikertelen csődegyeztető után történtekre. Arra többek között, hogy a 850 millió forintos alaptőkével rendelkező részvénytársaság szeptember l-jén közgyűlést tartott, amelyen új igazgatóságot választottak. Ezt követően került sor Ivanicsné dr. Rigler Anikó vezérigazgató és Elekes Zoltán gazdasági igazgató felfüggesztésére. Majd október 6-án a magánvállalkozó Molnár Sándor aláírta a Vidia Rt. állami részvénypakettjének megvásárlásáról szóló szerződést, s lett 733 százalékos többségi tulajdonosa a cégnek. A hitelezőknek elküldött kilábalási terv már az ő elképzeléseit tükrözte, miszerint a kereskedőház Molnár FÁK-beli és nyugat-európai kapcsolatainak köszönhetően kilép az országból, 1993-as exportimport forgalma eléri a 35, belföldi forgalma pedig az 1,3 milliárd forintot (a Vidia legjobb évének, az 1990-esnek felét), márkaképviseleti rendszert épít ki, exkluzív szerződéseket köt. Persze, mindennek a feltétele, hogy a hitelezők bízzanak az idén is veszteséges cégben, s jóváhagyják az rt. ajánlatát: vagyis engedjék el a hitelkamatokat, a tartozásokat pedig ütemezzék át. Molnár Sándor az utolsó két hétben egyenként és személyesen tárgyalt valamennyi nagyhitelezővel, köztük a bankokkal, az Apehhel, a társadalombiztosítással, ők - egy kivételtől, a meglepetést okozó OKHB-tól eltekintve - készek voltak a megegyezésre. Képviselőik a hozzászólásaikban burkoltan figyelmeztették is a .kicsiket", hogy sikertelen csődegyeztető után búcsút mondhatnak a pénzüknek. Ugyanis a teljes vagyont banki jelzáloghitel terheli. Ráadásul egy beszűkült piacon elveszíthetik eddigi legnagyobb vásárlójukat.is. Kinek fognak a jövőben eladni? A .kicsik" természetesen tiltottak a pénzük után, nem egykönnyen adták be a derekukat, a legutolsó százezer forinthoz, is ragaszkodni próbáltak. Á levezető intő szavai - ez nem kívánságműsor, hanem csődegyeztető - után már jópáran megváltoztatták a véleményüket. (A szünetekben, a kulisszák mögött mentek a bok' szolások, a számlaegyeztetések. Amiknek köszönhetően például a VPOP már azt is hajlandó volt elismerni, hogy az. általa kimutatott 214 millió forint - ami a Vidia szerint 76- körül valami nem stimmel. Lehet, hogy a számítógép a hibás ?) A csődegyeztetó tetőpontja az. volt, amikor az OKHB képviselője kijelentette: telefonon konzultált a főnökeivel, s az igenhez, - vagyis, hogy e bank esetében Molnár Sándor kiváltsa a hitelt - egy cenzúra-bizottsági ülés döntése szükséges. Mire néma csönd lett. s Mihály Zoltán, az igazgatóság tagja bejelentette: ezek szerint nincs megegyezés, felszámolják a Vidiát. A csavar következett, vagyis az egyik hitelező kijelentette: azért, mert az OKHB képviselője nem teljes felhatalmazással jött el, nem büntetheti a többit. Kérte, szavazzák meg az rt. ajánlatát, azzal, hogy legyenek kivételek, akikkel Molnár más feltételek szerint állapodik meg. Molnár Sándor, aki hozzászólás nélkül, pókerarccal figyelte az események menetét, a Délmagyarotvág kérdéseire a következőket válaszolta: termeszetesn örül a végeredménynek. Am nem érti az OKHB. mint számlavezető bank hozzáállását, amellyel szóbeli megállapodást kötött a hitel kiváltásáról. Szerinte ezzel a magatartással sok ügyfelet veszít el a Dél-Alföldön. A nyolc kishitelező külön bejáratú alkuja pedig összesen is csak 2-3 milliós többletbevételt jelenthet számukra, ugyanakkor elveszíthetik vele a legnagyobb vevő jóindulatát. FEKETE KLÁRA Figyelem! Értesítem a hölgyeket, hogy Szegeden, a Híd u. 6. félemelet 1. Merchédes Menyasszonyiruha Szalon '93 -as evi gyönyörű modelljei már megtalálhatók és a '93 -as évre az előjegyzést megkezdtük. NÉZZE AZ ÁRAT! SZEGED, KOSSUTHL. SGT. 72. (Ruhagyár) Nyitva: H-P-ig: 9-18 óráig Sz: 9-13 óráig. 4 m-es padlószőnyeg Ólomzsínóros lüggöny Nyugati Import padlószönyegek, függönyök munka- és költségmegosztás. A települések önkormányzati szövetségének nevében szóló Ott József, Kistelek polgármestere arra figyelmeztetett, hogy az önkormányzatok pénzkereteik további megnyirbálása esetén aligha tudnak színvonalas rendezvényekkel kapcsolódni az expohoz. Akkor pedig - mint többen hangsúlyozták - megkérdőjeleződhet a világbemutató sikere, a fővárosi szakkiállítás nem lesz képes annyi látogatót idecsalogatni, hogy nyereséges legyen Magyarországnak az expo. A vidéki rendezvények, jól és időben propagált, vonzó programsorok segíthetnének azzá tenni, az idegenforgalom hathatós közreműködésével. - A szegedi tanácskozáson résztvevők úgy summáztak: a vidék hajlandó megmenteni az expót. Feltéve, ha az idegenforgalmi szakma teljes mellőzését, a „feje feletti átnyulkálást" megszüntetik a világkiállítás szervezői. A vendégek tegnap délután ellátogattak Ópusztaszerre, ahol a nemzeti emlékhellyel, a skanzennel, a Fesztykörkép munkáival, illetve a későbbi itteni üzleti lehetőségekkel ismerkedtek. SZABÓ MAGDOLNA ©

á mo» COLOB fcft. «ZEQgP Dorozsmai út 35. sz. TEL: 624361 -616 ÉPÍTKEZÉSEKHEZ, FELÚJÍTÁSOKHOZ: - HABARCSOK, - KÜLSŐ, BELSŐ FALFESTÉKEK -SZÍNEZŐPASZTÁK - MIKROMÉSZ (FESTŐMÉSZ) Közvetlen a gyártól. Megrendelés és szállítás ütemezése: 361-616-os telefonszámon. rácsok mögött emberek, rendőrök vi^ gyáznak rájuk. Nem hagy^ hatják el a körletet. Legtöbbjük nagyon messziről, Ázsia, Afrika távoli tájairól kalandos körülmények között érkezett Magyarországra." Bővebbet a témáról az Embercsempészet: dollárezreket vágnak zsebre című írásból. Es még ezer csirip-csirip. A Telebingo , játékkal Suzuki terepjárót nyerhet!