Délmagyarország, 1992. október (82. évfolyam, 231-256. szám)

1992-10-15 / 243. szám

4 PANORÁMA DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1992. OKT. 15. Új könyv Balogh Tibor: Lélek és játék Eric Beme azt mondja, hogy az ingereket nélkülöző személyiség ingeréhsége egy idő után szükségszerűen szervi elváltozásokhoz vezet. A gyermek símogatásra, a felnőtt elismerésre vágyik. Mindkettő olyan kölcsönhatás, amely a cserére, mint a társas érintkezés alapegységére épül. A „simogatott" gyermek, az elismert felnőtt rákényszerül társas érintkezésének időbelinyelvi megszervezésére. Játszmáink vannak. Történelmi-társadalmi és személyes jelentőségűek. A gyermekek nevelése bizonyos szempontból nem más, mint játszmák helyes lejátszására való szocializálás. Bizalmasainkat, társainkat, barátainkat úgy választjuk, hogy ők is ugyanazon játszmákat játsszák, mint mi. Itt van például a „Ha te nem lennél..."-játszma. Fehérné panaszkodik, hogy a férje erősen korlátozza társadalmi tevékenységében, ezért nem tanult meg táncolni. Idővel a férj veszített magabiztosságából, elnézőbb lett, Fehérné tánctanfolyamra iratkozott be és kétségbeesetten tapasztalta, hogy betegesen fél a táncparkettől. Fehérné azért lett Fehér felesége, mert olyan uralkodni vágyó személyiségre volt szüksége, aki mindattól eltiltja, amitől fél. Ám Fehérnének a tilalmakat azért jól esett úgy közvetíteni, például barátnőknek, hogy néki a tiltott dolgokhoz is lenne kedve, csakhogy a férje miatt... És ez még nem minden: a tilalmak miatti veszekedések olykor a nagyobb szabadság engedélyezésére, ajándékok vásárlására bírták a férjet. Mindez - mindennek varázsa - abban a pillanatban megszűnt, amint a férj tartósan elnéző lett. Vagyis ezt a játszmát nem kellett volna lejátszani, befejezni, hanem tovább játszani. A föntiek: csak egyetlen érdekes részlet felidézése egy, a közelmúltban megjelent könyvből; Balogh Tibornak, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola tanszékvezető tanárának Lélek és játék című munkája az Akadémiai Kiadó gondozásában jelent meg, s mindenki érdeklődésére számot tart, aki tudja: a játék elementáris szerepű az ember életében. A könyv rendkívül gazdag, élvezetesen változatos példatárral (szak- és szépirodalmi anyaggal), rengeteg képi illusztrációval, olvasmányos stílusú, egységes tárgyalásban tárja elénk ennek az elementeráris szerepnek a bizonyítékait: A lélek és játék című kötet a játék tömör, áttekintő leírása. Ez azt is jelenti, hogy nemcsak az ember különös magatartásaként tárgyaltatik, hanem a játék biológiáját, az állatok játékának természetét is összefoglalja a szerző. Megismertet aztán a gyermeki játék fő vonásaival, életkor szerinti alapvető típusaival, majd a felnőttek játékaival. Bemutatja a társadalmi szerepeket, a szerepjátékban megnyilvánuló agressziót és erőszakot, a szerencsével folytatott társadalmi szerepjátékokat. Bemutatja a játék és a játszma természetét, a játék és a játékosság sajátos nyelvi formáit. Olvashatunk tehát a játszó állatokról, a játszó gyermekekről, a sportoló, keresztrejtvényt fejtő, viccet mesélő-hallgató felnőttekről, s a művészetek iránt érzékeny személyiségről. Á Lélek és játék olvasói nem egyszerűen azzal a tudással lesznek gazdagabbak, hogy a játék halálosan komoly dolog, az emberi kultúra, a művészet, a tudomány, a politika lényeges eleme; hogy valószínűleg az emberi faj mentalitását valósághűbben jelöli a „homo ludens", a játszó ember fogalma, mint akár a „homo sapiens", az értelmes, akár a „homo fabens", az alkotó ember fogalma. Hiszen elemi szükségletünk, a szabadság kiélésére nyílik mód a játékainkban. Ezért is vágyunk játszani életünk végéig, ha nem tovább... Szép Ernő az elképzelt halál után ezzel fordulna Istenhez: „Kérem én még nem játszottam, Nem játszottam, Nem játszottam, Játszani szeretnék mostan." (Gyermekjáték) De fordítsuk a dolgot még komolyabbra: mi a vicc? A nyelvi kötöttségektől, a gátlásoktól mentessé váló, s ezt öncélúan, csak az öröm, a kellemesség kedvéért kereső ember logikai és érzéki szabadsága. „Továbbfejlesztett játék." A szabadságszükségletét szimbolikus módon is kielégíteni képes ember teljesítménye amelyben szintén a szabadsága nyilvánul meg. íme: A lócsiszár még kívánatosabbá akarja tenni paripáját: - Ha megveszi, s hajnali négykor fölül rá, fél hétre már Pozsonyban lehet. - És mit kezdjek én Pozsonyban reggel fél hétkor? SULYOK ERZSÉBET Pályázat kockázatokkal Egri fantáziák Tizenegy-tizenkét éves korú tanulók számára hirdette meg az „Új Egri csillagok" című ötletpályázatát a Pannon Könyvkiadó, az Új Magyarország és az Atlantic Sajtószolgálat. A pályázatot a Művelődési és Közoktatási Minisztérium hivatalos közlönye tette közzé egy ötezer példányban megjelenő, az ország valamennyi általános iskolájába eljutó hivatalos közlönyben. Nincs mese: figyelembe véve, hogy a pályázatban fontos sajtószervek is érintve vannak, alig lehet kétséges: legalább két-háromszázezer nebulónak lesz esélye fontolóra venni: megírja-e Gárdonyi Géza regényének képzeletbeli folytatását. Az ötlet eredetileg egy országosan ismert ötletember - Hernádi Gyula fejéből pattant ki, s a neves író meg is kapta a magáét. A Mai Nap című délutáni újság, mely amúgysem simulékonyságáról híres, szeptember 26-án közölt összeállításában összesen hét véleményt idézett Hernádi újabb szellemi kalandjáról, s ebből öt lényegében elmarasztaló volt: ,Jéem Hernádi Gyulával van bajom, de nem vagyok híve ennek az ötletnek." mondta a megkérdezett parlamenti képviselő. „Kétes kimenetelű vállalkozásnak tartom" - nyilatkozta az egri alpolgármester. „Ahogy én ismerem Hernádi urat, gúnyt fog űzni mindenből" vélekedik a főiskolai tanár, hazafiatlansággal és romantika-ellenességgel vádolva az írót. „Ez botrányos" - háborog egy idős történész. Érdekes azonban, hogy dr. Petercsák Tivadar, a Dobó István vármúzeum igazgatója, akinek a többieknél talán több oka lenne a fanyalgásra, megérteni látszik a vállalkozás eredendő hasznosságát. Hernádi - bármit írjon is a „folytatásban", kétségkívül eléri azt, amit sokszor még a legjobb történészeknek és tanároknak sem sikerül: megmozgatja az emberek fantáziáját és gyermekes érdeklődést csihol Eger és a magyar történelem egy fontos korszaka iránt. Amennyire tudni lehet, a Hernádi könyvnek az író szádéka szerint igen kevés köze lesz a történelmi valósághoz. A magyar irodalom ezen idős fenegyereke természetesen bestsellert ír, mely nem tanulságok nélkül, s nem is fantázia nélkül való, de semmiképp sem kíván versenyre kelni Gárdonyi Géza géniuszával. Viszont szórakoztatni, érdeklődést generálni, s egy kicsit elgondolkoztatni akar. Ugyanez a célja az általános iskolai pályázatnak is, mely a 11-12 éves gyerekek történelemtudatának erősítését, a magyar történelem egyik hősi korszakának, modellértékű személyiségeinek megismertetését, a gyerekek alkotóképességének fejlesztését tartja céljának. E két - irodalmi vagy nem irodalmi - eseménynek egészen bizonyosan lesz hatása az irodalmi ízlésre. És míg a puristák a nemzettudat és a nemzeti irodalom megcsúfolására gyanakszanak, vagy éppen panaszkodnak, a másik tábor tapsol, s az egész ügyből előreláthatólag az a könyvkiadó húzza majd a legnagyobb hasznot, amelyik megfelelő példányszámban és megfelelő időben lesz jelen a piacon az Egri csillagokkal - az eredetivel. Kubai emberi jogi vezető szabadlábon A havannai rendőrség szabadlábra helyezte Elizardo Sánchez Santa Cruzt, a Kubai Emberi Jogi és Nemzeti Megbékélési Bizottság elnökét, a Castro-rendszer belső ellenzékének egyik vezető személyiségét, akit múlt péntek este tartóztattak le fővárosi otthonában. Kubai ellenzéki források kedd esti tájékoztatása szerint az aktivistát a nemzetközi sajtóban személye iránt megnyilvánult rendkívüli figyelem és külföldi emberi jogi szervezetek tiltakozása nyomán bocsátották szabadon. Bogáncs Ez a jegyzet sohasem születhetett volna meg az Önök levese nélkül. Kiferdített mondatként hangzik, tudom, csak azzal nem vagyok tisztában, kinek címezzem e gondolatot Amely így, vagy úgy mégiscsak támogatókra vonatkozik, noha nem termékreklám ellenében kapott anyagi hozzájárulás egy produkció létrejöttéhez. Ott tartottam, hogy a jegyzet nem születhetett volna meg valakinek a levese nélkül és tényleg így igaz, mert inspiratív ereje és kézzel fogható, de legelébb is nyelvvel, szájpadlással realitásérzékű valóságában eltagadhatatlan. A leves, amely nem pusztán az enyém, hanem akár mindannyiunk levese, innentől kezdve szimbolikus jelentőséget kap. Noha a zöldbabbal, zöldségekkel és bússal ellátott kanalazható táplálék valójában néven nevezhető, de a rejtély nem oldódik meg, miként kerül bele bogáncs. Szúrós-tüskés növény, megfellebbezhetetlenül magyar gyom magyar termése. Minap Mórahalmon a Délibáb utcában jártam, s a tegnapi bogáncsos levessel együtt igazán akként sommázhatom a hetet immáron előre: igazán magyaros, otthonos, még ha a vendéglátás jellege eredendően nem is így ismerszik. Idősebb kolléga ízlelgeti a tüskés gömböcskét, s kommentálja, hogy kisnyugdíjasoknak kettőnél több jut. Ne sajnáljuk tőlük, megdolgoztak érte életük folyamán, hogy frissen kaszált bogáncsos zöldbabgulyást kanalazzanak munkában megfáradt évtizedeik pihenőszakában. Körbenézdegélek, s megtudom: ténylegesen nem jutott mindenkinek újmódi ízesítésű táplálék. Ehették a hagyományosat, gyomnélkülit. Mivel sikerült kikerülnöm a mesebeli kőle vésnél százszorta ötletesebb eledelt, s a tüske nem akadt a torkomra, félhangosan töprenghetek. Ugyan miért kell az egyenként is bizonnyal finom alkotórészeket eképpen elegyíteni egy kondérban, ha. lehetne mondjuk egyik nap csak zöldbab, másikon csak bogán cs? Hozzászokn án k. Még csak annyi poén se kerekedne belőle, mint amennyi most sincs. Minek a jegyzet végére poén. Azt legfeljebb országos üggyé nőtt műegyetemi csattanós maszlaghoz képzelhetnénk. Bogáncsból nem lesz csattanó. BECSEI PÉTER Régi-új szakma Szociális munkások Ha valaki a szociális munka, mint hivatás történetéről érdeklődik, általában azt kapja válaszul: az egész a felebaráti szeretet gyakorlásával kezdődött, lásd a bibliai történetet az irgalmas szamaritánusról. Hiszen a szociális munka alapja az emberi érték, méltóság elismerése, korra és nemre való tekintet nélkül. Kevesen ismerik ezt a szót: szociális munkás. Erről kérdeztük Pik Katalint, aki az ELTE Szociálpolitikai Tanszékének egyetemi adjunktusa. - Valóban, a szamaritárius segítség a biblikus időkig vezethető vissza. A szakmává fejlődés folyamata viszont három generációval ezelőtt kezdődött. Anglia például a szegénygondozás klasszikus országa volt, de említhetném Németországot vagy az Amerikai Egyesült Államokat is. - És ma hogyan dolgoznak a szociális munkások a nyugati országokban? - A jóléti államokban is élnek szükséget szenvedő emberek. Ezekben az országokban sokkal szervezettebb ez a munka, mint hazánkban (hisz nálunk, mint szakma, hosszú időre megszűnt). Ezekben az államokban a szociális munka tevékenysége, területe, ellátottsága, a munkakörülmények sokkal jobbak, mint idehaza. Svédországban, vagy a volt NSZK területén egy kitűnően felépített szociális ellátási rendszer működik. Nézzünk egy példát: a volt NSZK területén a hajléktalanok ellátása jól szervezett. Tudják, hogy ki a hajléktalan, ugyanis van egy jól bejáratott bejelentési rendszer. Pontosan tudja a szociális munkás és a hajléktalan ember is, hogy milyen ellátásra jogosult, ismerik és alkalmazzák is ezeket a törvényeket. Vannak ezen a területen szociális asszisztensek és munkások, vagyis közép- és felső szintű diplomával rendelkező emberek. -És nálunk? - Nálunk a szociális munkások képzése nappali tagozaton - Ferge Zsuzsának köszönhetően - harmadik éve folyik az ELTE-n. Két év múlva olyan diplomás emberek léphetnek ki az életbe, akiknek oklevelében már „szociális munkás" elnevezés szerepel. Ilyen egyetemi - nappali - képzés az országban már több helyen folyik (például Szegeden is). Sőt 1989-ben megalakult a Szociális Munkások Egyesülete, és bizonyos helyeken már van munkaköri leírás is. - Csak bizonyos helyeken? - Nyugat-Európában jogszabályok határozzák meg, hogy mi jár az állampolgárnak. Ha ezt nem kapja meg, kártérítési igénnyel élhet. A szociális munkásnak is vannak bizonyos jogosítványai és bizonyos kötelezettségei. Ha ezeket nem teljesíti, nagyon komoly felelősségrevonás várható. A szociális asszisztensnek nincs ekkora felelőssége, mert egy ügyet ő csak a szociális munkással együtt végezhet. Magyarországon ezek a feladatok még nincsenek kellőképpen kidolgozva. Véleményem szerint a szociális törvény írja majd elő az önkormányzatoknak vagy más testületeknek - az ellátási kötelezettséget. Ha ez megtörténik, a munkát el kell végezni, s ehhez szükség lesz olyaü szakemberekre, akik képzése most folyik. Csak példaként említem: öregszik a népesség, ez köztudott. S már most komoly gondok vannak az idősellátás területén. De bármilyen területről legyen is szó, nagyon fontos, hogy a szociális asszisztens és a szociális munkás tevékenységének középpontjában mindig a segítséget váró ember áll. URBÁN ILONA A távközlési vállalat bejelentette, hogy tekintettel az utóbbi időben kialakult krízishelyzetre, a telefonrendszer korszerűsítéséig postagalambokat boCsát előfizetői rendelkezésére. Mindenki annyi hírvivő madarat kap, ahány telefonvonal után fizet, a röptetések számát pedig a galambokra szerelt digitális kijelző mutatja majd. * (Bépé ötlete nyomán.) Kormányszinten is jóváhagyták az 1996-os budapesti világkiállítás szlogenjét, amely a világsikert aratott spanyolországi expo (helyszíne: Sevilla) ihletésére így szól: „Se villa, se kanál, se tányér." Hivatalos indoklás szerint a jelmondatban mindaz benne van, amit hazánk négy év múlva képes lesz bemutatni a világnak. (aser) - Az anyukám kéri, hogy szíveskedjék kölcsönadni a volt apukánkat, mert csak ő ért a bojlerünk bekapcsolásához.'