Délmagyarország, 1992. október (82. évfolyam, 231-256. szám)

1992-10-14 / 242. szám

SZERDA, 1992. OKT. 14. EGl SZÁZa GAZDASÁGI MELLÉKLET III. Dr. Martonosi István nem akar rossz házat venni Egy ember, aki összenőtt a székkel ^xpó és vidéke - A természetes viselkedés az életelemem. Erről nem te­hetek, de nem is szeretném magam megváltoztatni. - Akár hová megyek, veled majd' mindenütt találkozom. Hány példányban létezik Mar­tonosi István? - Természetesen csak egybe, de azt igyekszem jól beosztani. Néha persze rohanok körbe­körbe, mint az idián. A csalá­domon kívül senkinek sem tu­dok nemet mondani - sajnos. - Miért baj ez? - Mert néha olyan ügyekre és olyan emberekre is túl sok idők szánok, amelyek nem érnének annyit, ráadásul a család többet érdemelne belőlem. - Rendszerek jönnek, vezetők mennek, de Martonosi doktor a helyén marad. Bérletet váltottál ebbe a székbe? - Á, dehogy. Ilyen bérlet nincs. De az igaz, hogy éppen huszonöt éve ülök a KISOSZ­titkári székbe. 1968 februárjában én voltam a legfiatalabb titkár az országban. - Honnan jöttél? - A tanácstól. Öt év alatt ott többször hallottam egy kolle­gámtól, ha megkapsz egy ügyet, próbáld átadni másnak. Ha nem sikerül, várd meg a harminc napot, s ha nem történik semmi, válaszolj rá. - Nem fogadtad meg a ta­nácsát! - Nem is tudtam volna. Az első ügyfelem egy fűszeres volt, akinek csak a minisztériumban lehetett volna elintézni az ügyét. Tudod, hogy köszönt el? - Sejtelmem sincs. - Hányra menjek holnap reggel a doktor úr lakására, hogy időben felérjünk Pestre. - Mégis maradtál ebben a székben! Represent felmérés A közelmúltban a Távköz­lési Igazgatóság megbízásából piackutatást végzett a Repre­sent. Az érdekes, és a szegedi telefonfejlesztést is befolyá­soló felmérésről beszélgettünk a Bt munkatársaival: Hetesi Erzsébettel és Klonkai Lász­lóval. - Sok ezren várnak tele­fonra Szegeden. Ilyen hely­zetben milyen célt szolgál egy piackutatás? - A rövidesen belépő ka­pacitás jócskán meghaladja az igénylők jelenlegi körét. Az eddigi elosztást rövidesen piaci viszonyok váltják fel és ­előrelátóan - erre kíván fel­készülni a Távközlési Igaz­gatóság, amely nem csupán a telefonállomások számát gya­rapítja, hanem sokrétű, újszerű szolgáltatásokat is kínál a­lakosságnak. Mindez feltét­lenül indokolttá teszi a lakos­ság elgondolásainak, várható reagálásának megismerését. - így potenciálisan a város bármely lakója üzletfele lehet a Távközlésnek, tulajdonképpen kiket kérdeztek meg? - A lakosság három nagy csoportra osztható: akiknek van telefonja, akik már igé­nyeltek és akik még nem tettek lépéseket a telefonhoz jutás érdekében. Mindhárom cso­portból 300-300 fő körüli ­véletlenszerűen kiválasztott ­mintát kérdeztünk meg. Stíl­szerűen, a telefontulajdono­sokat telefonon, a többieket részint levélben, részint sze­mélyesen megkeresve. - Bizonyára többen szokat­lannak találták az ilyen kér­dezősködést. Valójában ho­FOTÓ: SCHMIDT ANDREA Dr. Martonosi István: Nagyon erőszakos ember vagyok... Sok tanácskozáson, konferencián és munkamegbeszélésen vettem már részt, ahol mindenki álig begombolkozva, öltönyben-nyakkendőben, „elvágólag" ülve az asztal mellett fejtette ki véleményét. Azután jött valaki, aki nem röstellte kigombolni a zakóját, és elkezdte mondani a maga humoros, de nagyon is életszagú történeteit, s mindenki egycsapásra odafigyelt dr. Martonosi Istvánra, a KISOSZ Csongrád megyei titkárára. - Összenőttünk már huszonöt év alatt. De annak örülök, hogy én még sosem voltam a fal felől. - Nem lehetett pedig könnyű eleinte, amikor a maszek keres­kedőknek nem sok becsülete volt. - Hatvannyolcban indult a Nyers-féle új gazdasági mecha­nizmus'. De sokszor azért kellett harcolni, hogy a sarki fűszeres kapjon egy láda zsírt, vagy egy karton Hitler-szalonnát. Azután sört nem akartak adni a ma­széknak... - Most meg itt van a Kánaán a vállalkozóknak. - Régen a politika a kis­kereskedőket nem szívlelte, de a vállalkozó soha nem érezte ma­gát ilyen rosszul mint most. -Miért? - Igaz, hogy ennyi dicsérő szót sose kapott mint most, de soha ennyi bőrt sem akartak lenyúzni róla, mint az utóbbi két évben. - Nem maradsz legalább munka nélkül! - Nem. Nagyon erőszakos ember vagyok, ha tudom, hogy igazam van. Az emberek csak azt a néhány száz gyorsan meg­gazdagodott vállalkozót látják, de hogy a többségük kínylódik, befuccsol, tönre is megy, azt nem veszik észre. - Mivel lehet téged igazán felbosszantani? - Mondok egy példát. Ha nincs annyi pénzem, hogy épí­tsek egy új házat, akkor veszek egy régit és megpróbálom úgy átépíteni, hogy nekem jó legyen. De ha olyan házat veszek, amit nem lehet átépíteni, akkor az az én szakértelmem hibája. Az bosszant a legjobban, ha folyton arra hivatkoznak, hogy rossz a ház, nem jó az alap, nem lehet semmit sem tenni. No meg az adminisztráció. Már csak az hiányzik, hogy a vállalkozóknak is bevezessék a blokkoló-órát. - Sértődős ember vagy? - Könnyen megsértődöm a vita hevében, de nem tartok haragot. Humorral intézem el a vitát, de aki nem érti a poént, azzal nem szívesen tárgyalok tovább. - Azt mondják, ma a me­nedzser típusú a jó vezető! - Irigylem, aki olyan. Nekem nagy bajom, hogy mindent magam csinálok, nem bízok senkiben sem. De ezen már aligha tudok változtatni. - Egy örökmozgó, izgága em­bernek mennyire fontos a pi­henés? - Szükségszerű. Nyáron min­dig két hét a családé, de be kell valljam, az utolsó napokban már az jár a fejemben, mihez kezdek, ha bejövök dolgozni. Rafai Gábor Százatök 100 ••gtt«*g kérés foglalkozás kívánta szolgái tatás sléréss gyan fogadták az emberek a megíkeresést? - Általában segítőkészek voltak a válaszadók, amiért ezúton is szeretnénk köszö­netet mondani. Ezen túl a Táv­közlési Igazgatóság ajándékait - köztük egy új típusú telefon­készüléket - a napokban sor­soljuk ki a kérdőívet vissza­küldők körében, akiket október 16-án 14 órára várunk az Igaz­gatóság épületében lévő Halló boltnál. Egyedül a - nyilván még szokatlan - telefonos ki­kérdezés során találkoztunk bizalmatlansággal, de megis­mertetve a felvétel céljait, mindenkitől választ kaptunk. - Hogyan gondolkodnak a szegedik, mennyien és miért szeretnének telefonhoz jutni? - A felvétel egyértelműen jelzi, igen nagy az érdeklődés a városban a telefon iránt. Ter­mészetesen az igények diffe­renciáltak, főként az anyagi helyzet, a foglalkozás és az iskolázottság függvényében. És ugye az is természetes, hogy a jobb anyagiakkal ren­delkezők, a rangosabb foglal­kozásúak, a magasabb iskolá­zottságúak érdeklődése a leg­nagyobb. Igen érdekes, és több szempontból meglepő, aho­gyan a telefonnal nem rendel­kezők rangsorolták igényük indokait: a legtöbben valami­lyen gond, probléma esetén történő segítségkérés eszkö­zeként tartják nagyon fontos­nak a telefont, és igencsak hátra sorolják a telefonnak azt az alapvető funkcióját, hogy mindennapi ügyeik intézését, intézmények, hivatalok, bol­tok, szolgáltató- és javító­hálózatok elérését szolgálja. - A közeljövő telefontulaj­donosainak milyen elgondolá­sai vannak a telefonhaszná­latról? - A telefonnal még nem rendelkezők több mint négy­ötöde ma úgy véli, leggyakrab­ban a városon belül telefonál­na, a többiek más településre. Közülük, akik már beadták igénylésüket, legtöbben napon­ta többször is használnák elképzeléseik szerint a telefont, míg a potenciális igénylők kö­rében azok vannak többségben, akik ma heti 2-3-szori tele­fonálásra gondolnak. * - A beszélgetést a fejlesz­tésekről és az új szolgálta­tásokról a közeljövőben a Távközlési Igazgatóság illeté­kes vezetőivel folytatjuk. Eddig azt hallottuk, olvastuk: világkiállítás, azonnal hozzátettük:Budapest. Mintha nem is magyarországi lenne az 1996-os Expó, hanem csak székesfővárosi. Mintha nem is egy vonzó országképet kellene vele mutatnunk a világnak, hanem csak egy idegencsalogató budapestit. Valahogy ez tűnt ki az eddigi előké­születekből. A világkiállítás „vidéke" mintha csak a fő­város néhányszor tíz kilométeres, közvetlen (azaz szál­láshelyként szóbajöhető) környezetére terjedt volna ki. Nyilvánvaló pedig - s ezt például a szeptember végén Szolnokon tartott regionális tanácskozáson, s tegnapelőtt egy szegedin is nyomatékosan hangsúlyozták - az Expó megrendezhetetlen a vidék részvétele nélkül. Különösen ha komolyan vesszük azt, hogy a „Kommu­nikáció egy jobb világért" jelszóval rendezendő esemény a mindennapi élet kapcsolatainak bemutatására kíván nyomatékot tenni, mint azt Barsiné dr. Pataky Etelka főbiztos már többször kifejtette. Egy ilyen szellemű kiállítás, rendezvénysorozat elképzelhetetlen a vidék nélkül. S különösen elképzelhetetlen a mi régiónk erőteljes részvétele nélkül, hiszen a világkiállítás időpontja egybeesik 1100 éves jubileumával a hon­foglalásnak, melynek nemzeti emlékhelyét itt ápoljuk. Kezdünk rádöbbeni végre a vidék világkiállítási rész­vételének fontosságára és . lehetőségeire. S remélhetően egyre több információval látjuk el a vállalkozókat ahhoz, hogy pályázni tudjanak a lehetőségek kiaknázására. Az expórendezési pályáztatási versenyben a vidékieknek nem csak „mellékes", „kapcsolódó", azaz periférikus, mondhatnánk úgy is, „vidéki" feladatokat, lehetőségeket kell kínálni. Fel kell értékelni például a kulturális expószolgáltatásokban a vidék szerepét. Vagy régióink természeti értékeit. Igazándiból számolni kell a vidéki tőkeerőkkel és vállalkozói kedvvel. Nem olyan már a hozzáállás az Expó és vidéke ügyéhez, mint pár héttel ezelőtt, amikor a régiók szerepének fontosságát hangsúlyozó szolnoki tanácsk­ozással szinte egyidőben az őszi fővárosi vásáron rendezett képviselői fórumon a világkiállítás előké­születeiről kijelentették honatyáink, hogy kétséges az idő rövidsége miatt, be lehet-e még vonni a vidéket az Expó megrendezésébe. „Ez lehetőség és kötelesség egyben" ­mondta két nappal ezelőtt az Expó kormánybiztosa Szegeden. Bízzunk benne, hogy igaza lesz; a világ­kiállítás pedig valóban a vidék rugójává válik. Szabó Magdolna Budapesti Értéktőzsde Növekvő forgalom Az 1992. október 5-tól 9-ig tartó tőzsdei héten 348,11 MFt értékű üzletet kötöttek. Ebből a kötvényforgalom 343 MFt-ot tett ki. Ez a magas szám 3 értékpapírnak köszönhető elsősorban. A részvényforgalom 5,11 MFt volt. Az előző héthez képest ez növekedés, de még mindig nagyon alacsonynak mondható. A Budapesti Értéktőzsde indexe a kezdeti 834,34-es értékről 827,68-ra esett vissza. Ennek oka a Szövetkezeti Sörgyár részvényeinek majd 300 Ft-os esése volt. A hét szenzációját az Állam­kötvény árfolyamesése jelentet­te. Hétfőn átlagára 2,1 száza­lékot zuhant. Ez a nagymértékű árfolyamesés meglehetősen szo­katlan az ilyen papíroknál. Emö­gött több okot kell keresnünk. Az eddigi keresleti piac kíná­lativá változott a nyilvánosságra hozott költségvetési elképzelé­sek hatására. A kétkulcsos áfa bevezetésével az infláció növe­kedésével, vagy csak kismértékű csökkenésével számolhatunk. Ennek föggvényében az Állam­kötvény ilyen árfolyamon nem hoz megfelelő hozamot, ezért elfordultak tőle a befektetők. A hét eleji mélypontot az árfolyam stabilizácója követte valamivel magasabb áron. A másik ok, hogy december l-jétől új kamat kerül megállapításra, amely várhatóan 7-8 százalékkal alatta lesz a mostaninak. Ettől az árfolyam újabb esése várható. Végre több kötésben is szere­peltek a CA befektetési jegyei. A hét során a kötések árfolyam­értéken 2,71 MFt-ot tettek ki. Ára'kisebb hullámot írt le, mert a hét közepén 105,17 százalékra ugrott a-keddi 103,86 száza­lékról. A hét végére visszaállt a 104 százalékos szintre. A részvények közül a Duna­holding újra 125 Ft-os emelke­dést mondhatott magáénak. Ez nem túl sok, de ha figyelembe vesszük, hogy árfolyama szep­tember 7-én még csak 21 300 Ft volt, nyilvánvalóvá válik egy felfelé mutató tendencia. A harmadik negyedéves nyereség­adatok kibocsátása után várható újabb emelkedés, mert az előz­etes hírek alapján ez eléggé ked­vező lesz. A hét folyamán a Szövet­kezeti Sörgyár részvényesei több mint 16 százalékos veszteséget szenvedtek. Kedden az árfolyam 290 Ft-ot zuhant, ami a szerdai napon stabilizálódott. A többi részvény ára stabil­nak mutatkozott. A Fotex 2 Ft­os emelkedést tudhat maga mögött, de ez nem jelentős, mert a 284-287-es sávból nem tört ki. Ára jelenleg 286 Ft. A szakem­berek véleménye szerint jelentős ármódosulás nem várható. Bíz­tató azonban a jövőre nézve az, hogy a vételi ajánlatok túlsúly­ban vannak. Az IBUSZ és a Skála ára a hét folyamán nem változott. Rövid távon mindkét papírnál legjobb esetben is csak stagnálás várható különböző okok miatt. A Skálánál a részvénycsere okoz esetleges költségeket, amely a cég likviditását is megrendítheti. A vezetőség korábbi rossz döntése 450 MFt-jába kerülhet a vállalkozásnak. Ez az összeg meghaladja az elviselhető mértéket. Az IBUSZ esetében a kárpótlási jegy - részvény csere körüli bizonytalanságok jelent­hetnek problémákat. Ágoston Róbert

Next

/
Thumbnails
Contents