Délmagyarország, 1992. október (82. évfolyam, 231-256. szám)
1992-10-13 / 241. szám
KEDD, 1992. OKT. 13. KULTÚRA 5 Zöld hattyú — Benda Balázs Néhány hete még a JATE-klubbal szemközti pincebutik mellett láttam. Valami nyikorgó talicskát tolt, vastag papírokat, tágatörmeléket rakosgatott, talán még dudorásztott is. Huszonhat fok volt, simogató meleg. Gyere, menjünk oda hozzá, mondta a feleségem. Ne zavarjuk, mondtam és húztam tovább. Mert az ember egy rohadt dög. Mert az ember, amikor azt akarja, hogy őt ne zavarják, azt mondja, hogy nem akarom zavarni, és rettentő komoly arcot vág. Aztán meg már hiába csúszna vinnyogva, hiába tenné jóvá. Mert ha más nem, hát a jóvétehetetlen, az tökéletesre van csinálva. Nekem most száz forint a legtöbb pénz, nekem ennyivel lógott. A Béke előtt banánt árultak a múltkor. Hosszú kanyargós sor, olcsó vőlt banán. Néztem, hogy csak nők veszik a banánt. A férfi miért nem vesz banánt? A férfinek derogál banánt venni? Most csakazért is vennék két rohadt kilót abból a száz forintból. Száz forint az tíz kisfröccs a Bolhásban. Öt villamosjegy. Húsz kifli. Nagyon, rettenetesen kéne az a száz forint. Van egy hattyús képem tőle. Igazi hattyúk, igazi zöld hattyúk, gyönyörű giccs szép keretben, fent lóg anyukám falán. Vagy hat éve lóg ott. Benda Balázs írt, rajzolt, valamint elsősorban Benda Balázs volt. A nyáron felvették a JAK-ba. írta nekik az önéletrajzát. Ki az a Benda Balázs kérdezte, Széky János a pesti ÉS est után. Széky János prózát szerkeszt az Elet és Irodalomnál. Benda Balázs kalandos fickó, mondtam. Merthogy szívesen közölné az És-ben, mondta Széky János. Megkeresem? Hát persze, vigyorogtam. Arra gondoltam, hogy örül majd neki. Mert hiú volt, meg érzékeny, és egyre jobb. Hogy a szekér elindul, így mondják. Széky Jánossal hétfőn este beszéltem, úgy tíz felé. Hogy tán ő is, Benda Balázs is fent volt Pesten, azt hallottam. Ennyi csavargót, koldust, lecsúszott figurát még nem láttam. Fürtökben lógnak az utcán. A város ingerült, túlzsúfolt, és minden elképesztően drága. És becsapnak, és meglöknek, és rád üvöltenek. De az esti Budapest! Az esti Budapest gyönyörű. Az a rengeteg ablak, és mind magasan van nagyon magasan, és mind fénylik, és ragyog, és a Duna is olyan, mintha arany csorgna rá a budai dombokról. Megkeresem Benda Balázst, mondtam Széky Jánosnak és vigyorogtam. Hát persze, hogy megkeresem. De hát az istenit neki, olyan nincsen, hogy a házakon ne tegyenek ablakok. Ablak nélkül nem megy. Honnan jön a fény akkor, mi csillog az éjszakában, mész haza, este van, látod, már otthon van a kedves, szellőztet, kilebeg a föggöny, mintha valaki lélek integetne, ilyenek. Megkeresem Benda Balázst, mondtam. Hát persze. Huszonhét éves volt. Élt, ahogy élt. Meghalt, ahogyan nem szabad lett volna. Levéltári napok Egymillió kárpótlás, de jön a csőd is Mától tartják a 15. Csongrád megyei levéltári napok rendezvénysorozatát, amely, mint már hírt adtunk róla, több helyen és időben ad elsősorban szakmai jellegű eseményeket, előadásokat. Ez a látszólag tudományos hír mégis csaknem mindannyiunkhoz szól. A rendszerváltással, egészen pontosan annak két új törvényével felértékelődött a levéltárak szerepe. A két kárpótlási törvény alapján rengeteg vagyonigazolást kellett az intézményeknek kiadni, s a jogosultak 70-80 százalékának sikerült is megtalálni a jogot biztosító iratokat. Közel egymillió ügyön dolgoztak a levéltárosok és a földhivatal dolgozói. A csődtörvény szerint a csődeljárás során megszűnt vállalatok iratait is a levéltáraknak kell átvenniük. Az ország déli régiójában még nem súlyos a helyzet. Nem így a fővárosban és Borsodban. A megyei levéltár egyelőre néhány doboznyi csódanyagot kapott, másrészről azonban vannak jelzések, miszerint hamarosan újabb, most már tekintélyes mennyiségű szállítmányok érkezhetnek. Örömtelibb hír ellenben, hogy holnap Dr. Kálmán Attila, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium politikai államtitkára felavatja a hódmezővásárhelyi levéltár új épületét. Hat hosszú esztendő után vált beköltözhetővé az irodai és raktárépület. Itt kap édes otthont például a megyei pártarchívum, szükséglakást pedig a megszűnő megyei gazdasági szervek anyaga. A lévéltár épületében Nagy György emlékszoba is van, aki egykor vásárhelyi ügyvédként alapította meg a Magyar Köztársaság Pártot. DAL A Honvéd téri templomban a holland orgonával A denevérek is hegyezhetik fülüket Varnus Xavérral, szegedi koncertje előtt Tegnap, hétfőn este a szegedi Honvéd téri református templomban viharos sikerű koncertet adott a világhírű fiatal orgonaművész, Varnus Xavér. Az esten megjelent Faludy György költő, akinek verseire - Bach és Wagner művei után improvizált „az orgona zsenije", vagy egy másik méltatója szerint „korunk legkarizmatikusabb orgonavirtuóza." A koncert két különlegessége a helyszín (a művészt ugyanis kitiltották a szegedi dómból), illetve az a tény, hogy a hangversenyen a hollandiai Johannus orgonagyár digitális koncertorgonáján játszott. - Az első különlegességről csak annyit, hogy mindinkább érzem, mennyire fontos lenne függetleníteni magamat a magyar katolikus egyház hierarchiájától. Ehhez a végső lökést a szegedi döntés illetve egy néhány hónappal ezelőtti hódmezővásárhelyi balsikerű koncert adta, amikor is az orgona alkalmatlan volt a legminimálisabb igényű megszólaltatásra. Persze ehhez tudni kell, hogy a vásárhelyi eset nem egyedi. Soros György támogatásával készült egy felmérés a magyarországi orgonák állapotáról, s e katalógus szerint mindössze 6 százalékuk használható. Hadd jegyezzek itt meg két égbekiáltó ellentmondást. A műemlékfelügyelet körömszakadtáig védi a régi orgonákat - de csak a szekrényekig. A lelkét, a síprendszert, az egész, hangot adó struktúrát orgonakarbantartók vigyázzák, de orgonakarbantartó holnaptól bárki lehet, aki kiváltja az erre szóló engedélyt. Olyan ez, mintha én holnaptól Rembrandtot restaurálhatnék. Az ország egyik legrégebbi orgonáját, a sopronit egy jó szándékú elektroműszerész tartja karban, aki a sípokra téglákat rakott, hogy ne szóljanak olyan hangosan. - A Magyar Televízió portréfilmet forgat rólad, mégpedig ezzel a kamionban szállítható digitális orgonával. Kérlek, mutasd be ezt a hangszert. - Speciális építésű, programozható hangszer ez, .tökéletes élményt nyújt, a denevérek is hegyezhetik fülüket. Fölveszi a teljes koncertet, mely később korrigálható, javítható. Néha már azt mondom, hogy én vagyok a legfölöslegesebb, s csak a nevemért tartanak. Elektronikus érzékelók alkalmazkodnak a térhez, a hallgatósághoz, így mindig optimális hangon szólal meg. Ami a koncertsorozatot illeti, a budapesti hangverseny után a múlt csütörtökön Szombathelyen léptem fel a Savaria Hotelben. Kiderült, hogy valaki bombariadót fújt, sőt az orgonát szállító kamion liftjének kábelját is elvágták. Úgy látszik, vannak, akik nem szeretik a zenémet. FOTÓ: NAGY LÁSZLÓ Egy stratégiai tárca élén A klebelsbergi példa időszerű (Folytatás az /. oldalról.) - A két államférfi politikai filozófiáját, a konzervativizmust elítélően volt szokás - évtizedekig - emlegetni. Valójában milyen értékeket jelentett az őkonzervativizmusuk? - A politikai konzervativizmusnak nagyon sokféle áramlata volt. Amit Bethlen és Klebelsberg képviselt, az a keresztény Nyugat értékeit preferáló, a liberális értékekre nyitott, európai szintű konzervativizmus, amely elzárkózott az akkor is virulens szélsőjobboldali nézetektől; akik ez utóbbiakat vallották, ki akarták kapcsolni Magyarországot a művelt Európából és vissza akarták vinni valahova az ázsiai sztyeppékre. - Az egyéniségükben volt-e valami hasonlóság? - Teljesen különböző habitusokról van szó. Bethlen egy világfi. Számára az egyetem - mintegy dísz a karácsonyfán, tulajdonképpen nem volt szüksége rá. Nagybirtokos, családfája a középkorig visszavezethető; gróf - a helyzetének megfelelő öntudattal. Klebelsberg pedig egy tiroli katonacsalád gyermeke, aki szintén gróf lett, de az ő grófsága egész más, mint Bethlené. Számára fontos, volt az egyetem, „rendes" diákként szorgalmasan jegyzetelt és a későbbiekben is olyasféle misztikus kapcsolat fűzte a könyvekhez, ami csak a bölcsészekre jellemző. A személyiségek. a habitusok óriási különbségei ellenére a két gróf nagyon jól kiegészítette egymást: Bethlen fölülről tudta mozgatni a dolgokat, Klebelsberg pedig a mai Magyarország számára is példaértékűen, átfogó módon gondolkodott a kultúrpolitikáról, és mint tudjuk, cselekedett is. - Vajon hogyan szerezte meg Klebelsberg azt a rengeteg pénzt, ami kultúrpolitikai elképzeléseinek megvalósításához kellett? - A tárca büdzséjét természetesen akkoriban is a parlamentben szavazták meg, és majdnem bizonyos, hogy Klebelsberg nagyívű terveiből semmi sem lett volna, ha Behtlen nem támogatja. - Barátok voltak? - Nem. Klebelsberg vallásos, mélyen hívő ember; Bethlen nagyon fontosnak tartotta a vallásosságot a társadalomszervező elvekről való nézetei következtében, de az egyházi előírásokat nem tartotta magára nézve kötelezőnek. A pénzekről való szavazások sikeréhez éppen elég volt, hogy azonos kultúrpolitikai elveket vallottak. Mint tudjuk, a korabeli választójog - ami nem volt demokratikus - következtében a kormánypárt mindig rendelkezett 60-70 százalékos többséggel a parlamentben. A 60-70 százaléknak legalább a felét azok a memeluk képviselők jelentették, akik mindig akkor tartották föl a kezüket, amikor Behtlen hunyorított. - A miniszterelnök meg is védte kultuszminiszterét a parlamentben ? - Nagyon sok esetben és nagyon határozotton. Például amikor a külföldi magyar intézetek vagy éppen a szegedi egyetemi épületek létrehozása miatt támadták Klebelsberget, s megkérdőjelezték, hogy szüksége van-e az országnak annyi állástalan diplomásra, mint amennyit ezek termelni fognak, Behtlen azt mondta: azzal arányosan, ahogy a magyar arisztokrácia - amely hagyományos elitje volt a magyar társadalomnak - eltűnik a történelem süllyesztőjében, meg kell teremteni a feltételeket, hogy az alsóbb néposztályok gyermekei szakértelemmel rendelkező, európai látókörű köztisztviselőkké válhassanak. A születési elit helyett egy nevelt, mesterséges elit kialakítása mindkettőjük számára azért volt fontos, mert tisztán látták a korabeli Európában az állam szerepét, következésképpen a művelt köztisztviselő kar, a középosztály létének fontosságát. A klebelsbergi kultúrpolitika két pillére, az elit kialakítása, s-a másik póluson - az analfabétizmus felszámolása, a népiskolai program így lehetett valósággá - egyszerre. - Mintha ezek a konzervatív politikusok tisztában lettek volna azzal, hogy lesz általános és titkos választójog; s mintha a legalsóbb néprétegeket is kényes igényeik szerinti választópolgárokká akarták volna tenni... - Az előadásomat azzal zárom, hogy mindketten rendkívül céltudatos és távlatos államférfiak voltak. Nem igaz tehát az a feltevés, hogy a tevékenységük egyszerűen a status quo megőrzésére irányult, hogy szimplán hatalombiztosítási technikákkal éltek. Széles látókörű, s az ország jövőjéről reálisan gondolkodó politikusok voltak. SULYOK ERZSÉBET A Kincskereső októberi száma Faludy-vers, Camus-esszé „A vesztőhelyre sáros út vitt / és kikericsek kékjei..." - Faludy György Október 6. című versét olvashatjuk az októberi Kincskereső első oldalán. A vértanú tábornokról szóló költeményt a költő 1950. október 6-án írta - „az ávó pincéjében", s ezzel meg is teremtődik a kapcsolat huszadik századi szabadságharcunk - 1956 — bemutatásával, amelynek címe ugyancsak Faludytól származó (Petőfi-versre utaló) idézet: „Ezerkilencszázötvenhat, te csillag!" Tamási Áron, Fekete István, Déry Tibor vallomásai, Tamási Lajos és Buda Ferenc korabeli, András Sándor és Bella István később keletkezett, mártírokat sirató versei, Nagy Imre utolsó rádiószózata, Bibó István novemb er 4-i nyilatkozata s egy nagyon fontos külföldi reagálás, Albert Camus: A magyarok vére című gyönyörű esszéje idézi az 1956-os forradalom emlékét, valamint egy fontos dokumentum: Az én újságom korabeli (1956. október 31-i) számának fotókópiája, az egykori szerkesztő, Hollós Róbert vallomásával. A szerkesztők nem titkolt szándéka, hogy ez az összeállítás az október 23-i, hagyományokkal még nem rendelkező ünnepségek „műsorfüzetéül" is szolgáljon. Folytatódik Janikovszky Eva: Kire ütött ez a gyerek? című, Réber László illusztrálta művének közlése, és a másik folytatásos, Gaál Éva rajzos-szöveges afrikai képeskönyve, a Safir és Safina. A Karinthy Frigyes magyarításában népszerűvé vált Metta V. Victor-regény, az Egy komisz kölök naplója is újabb helytelen írású részlettel szórakoztatja a humor (és a komiszságok) kedvelóit A 15 éve elhunyt nagy költőre, Kormos Istvánra Móser Zdltán emlékezik - a szerkesztők pedig három csodaszép Kormos-vers közlésével adóznak a jelentós lírikus és a Kincskereső egyik elindítója emlékének. Nem hiányzik a levelezési rovat, a Szívhangok és a Nevető Irodalomóra sem, amelyben Gálik Péter Diák-Murphyjének újabb mulatságos törvényeiből okulhatunk. A szerkesztőség felhívással fordul jelenlegi és potenciális előfizetőihez - a lap népszerűsítését szolgáló versenyben érdemes részt venni, mert a legjobb gyerekterjesztők híres emberek lehetnek - nevük, fényképük felkerül a folyóirat Aranylapjára. A Kincskereső októberi számát Kaján Tibor és Magyar Mihály illusztrálta. Az '56-os forradalomról szóló írásokat dokumentumfotók kísérik.