Délmagyarország, 1992. október (82. évfolyam, 231-256. szám)

1992-10-13 / 241. szám

DÉLMAQY KEDD, 1992. OKT. 13., 82. ÉVF. 241. SZÁM ORSZÁG Glatz Ferenc idézi az egykori kultuszminiszter alakját FOTÓ: NAGY LÁSZLÓ A Klebelsberg-évforduló szegedi ünnepi eseményei között tegnap délután tudományos emlékülést rendezett a városháza dísztermében az önkormányzat és a Móra Ferenc Múzeum. Dr. Lippai Pál polgármester megnyitójában számba vette, mit köszönhet Szeged a jeles államférfinek és kultúrpolitikusnak: minisztersége idején, 1926-tól épültek meg például a Tiszaparti klinikák, a Dóm téren a természettudományi kar épületei, a bölcsészkar számára akkor alakították át és rendezték be a Leszámoló palotát (Egyetem utcai épület). Ekkoriban épült fel a polgári iskolai tanárképző főiskola két tanítói internátussal. Klebelsberg népiskolai programja a rókusi iskola felavatásával itt vált teljessé, ez volt az Alföld ötezredik népiskolája. Szeged 1931-ig, míg Klebelsberg miniszter volt, 21 millió 141 ezer pengőt kapott közoktatási célokra. Ekkora összeget a város egy évszázad alatt sem tudott volna kultúrájára áldozni saját erejéből mondta a polgármester. Az emlékülés tudós előadói sokoldalúan mutatták be Klebelsberg életművét és személyiségét. Glatz Ferenc, az MTA Történettudományi Intézetének igazgatója „Állami kultúrpolitika - nemzeti célok" címmel Klebelsbergről, a miniszterről (1922-1931) beszélt. A profi módon politizáló, európai látókörű kormányférfiről, akinek nemcsak a mostanában újrarendezett nemzeti panteonban van helye. Hiszen példája aktuális, eleven, jövőnkre nézve is iránymutató. Várszegi Asztrik főapát, püspök „Klebelsberg és az egyház" címmel tartott előadást. Az ünnepi ülés harmadik előadója, Romsics Ignác egyetemi docens (ELTE) Bethlen István és Klebelsberg Kunó kapcsolata ürügyén az egykori kultuszminiszter politikai filozófiáját vázolta föl. Az ülésszak előtt interjút adott a Délmagyarországnak, amelyet 5. oldalunkon olvashatnak. Egyre több a határsértő A kiskunhalasi határőr igazgatóság szeptemberi adatai szerint a hatásértők száma továbbra is dinamikusan nő. (328 fő, a növekedés az előző hónaphoz képest több mint 100%.) Állampolgárság szerinti összetételt tekintve meghatározóak a török, a jugoszláv, az albán és a bolgár határsértők. Nőtt a Jugoszláviából érkezett menekültek száma. Elhelyezésük a tajói menekülttábor megszüntetésével alapvetően Csongrádon történt. Az év folyamán a határátkelőhelyeken átléptetett utasok száma meghaladja a 12 millió főt. Szeptember hónapban 1 356 914 személy és 364 392 járműTépte át a határt. Várakoztatás elsősorban a hétvégeken alakult ki, a személyforgalomban 2-4, a teherforgalomban 3-6 órás időtartamban. Jelentősen nőtt jugoszláv részről az úgynevezett „bevásárlóturizmus." Hétvégekre esik a turistaforgalomban a turnusváltás, ennek következtében az összképtől eltérően Tompán 25 százalékkal nőtt a buszforgalom, A kamionforgalom lökésszerűen és szintén a hétvégeken éri a határátkelőket. Ez a tendencia október, november hónapban várhatóan tovább erősödik. Számolni lehet, elsősorban a hétvégi napokon, jelentős utasvárakoztatással. ARA: 10,10 FT — így még nem nyert — részletre! Az Opel-Rupesky Szalon és a DÉLMAGYARORSZÁG izgalmas nyereményjátéka. ^ (Opel-Rupesky Szeged, Fonógyári út 2-6. T.: 324-800) Expo: a vidék rugója (3. oldal) Az én földem (4. oldal) Országgyűlés Megemlékezés Amerika felfedezéséről Hétfő délután, nem sokkal 3 óra után megkezdte e heti plenáris tanácskozását az Országyűlés. A határozatképesség megállapítása után Szabad György házelnök Amerika felfedezésének 500. évfordulója alkalmából, valamint annak apropójából mondott néhány megemlékező szót, hogy az Országgyűlés 90 évvel ezelőtt „vette használatba" jelenlegi épületét. A tárgysorozat megállapítása előtt a képviselők igazolták Kiss Péter (MSZP) mandátumát. Lopni jó? Pakolnak a kiskertsorokon. Kipakolnak, meg bepakolnak. Pontosabban szólva bepakolnak, nehogy kipakolják őket. Mert a hétvégi házak, kerti vityillók kirámolásának, fosztogatásának ideje érkezett el. Egyre több kárvallott tulajdonos „helyszínel", nézi felháborodva, keserű indulatokkal ellopott holmijának hűlt helyét, vandál módon felfeszített, megrongált ajtóit, betört ablakait. Vagy termésének hiányát a fáin, szőlőtőkéin, a répaágyásokban. Nagy „termésbetakarttás" kezdődött - a tolvajok visznek szinte mindent, ami eléjük kerül. Már nemcsak a nagyobb, drágább, könnyebben értékesíthető tárgyakat emelik el. Lopnak mindent, mi ehető, saját háztartásukban hasznossá tehető, zsibpiacon, ha potomra is, de pénzre már nemcsak a profi bűnözők, illetve magukat annak hívő kisstílű tolvajok garázdálkodnak. Szakemberekkel - rendőrökkel, társadalomkutatókkal beszélgetve a jelenségről, hallottam az új fogalmat, hogy mostanában „kényszeresek" is lopnak. Mármint olyanok, akiket a rosszabbodó körülményeik, a megélhetési, családellátási kényszereik visznek rá arra, hogy tisztességes úton elég pénzt szerezni nem tudván mások javait vegyék el. - S olyanok, kiknek késztetésük van rá, hogy „sajátizálják" a sokfelé most éppen gazdátlan köztulajdon rájuk esőnek vélt részét. Régről való kényszerek ezek: a tulajdonváltó, a zavaros, ínséges időszakók, a társadalmi pozícióharcok időin mindig felbukkantak mifelénk. Mindazáltal elfogadhatatlanok. S persze törvénytelenek. Am, amtg profi károkozók a paragrafusok kanyarulatain cselezve milliós haszonnal „sajátizálnak" állami, szövetkezeti tulajdonokat, míg a maffiává avanzsált bűnszövetkezések szélhámosai arany karkötőktől és gyűrűktől súlyos kezekkel tömik degeszre pénztárcájukat, míg az útjukba kerülő embert sem kímélő igazi betörők garázdálkodhatnak büntetlenül, nehéz a „kényszeresre" tolvajt kiáltani. - Csendben bementjük előlük vikendházi ingóságainkat, kiskerti terményeinket a biztonságostnak hitt) városi lakásba. Bepakolunk a kipakolás elől. S míg tesszük ezt, legfeljebb azon gondolkodunk, igazándiból jópofák-e a négyéves gyerekek, akik az óvodából hazatérve mostanában azt éneklik, hogy „Lopni jó, lopni jó, lopni mindig jó"... Szabó Magdolna Gorbacsov mehet? Az orosz alkotmánybíróság nem ellenzi, hogy Mihail Gorbacsov a hét végén Németországba utazzon, de addig elég idő áll rendelkezésre ahhoz, hogy megjelenjen a bírák előtt tanúként - adta tudtul hétfői nyilatkozatában a bírói testület. Gorbacsov külföldre utazását azután tiltották meg a moszkvai hatóságok, hogy többszöri felszólítás ellenére sem hajlandó tanúskodni az SZKP betiltásáról zajló perben. Az exelnök mozgásszabadságának korlátozása miatt már eddig is több, tekintélyes államférfi emelte fel szavát. Gorbacsovot a hét végén Németországba várják Willy Brandt temetésére, s nem kizárt, hogy személyesen Helmut Kohl kancellár fog közbenjárni érdekében abban az esetben, ha az orosz vezetés mégis ragaszkodna az utazási tilalomhoz. Az ITAR-TASZSZ hírügynökség az alkotmánybíróság nyilatkozatát elemezve úgy értelmezte a fenti megfogalmazást, mint amely zöld utat ad Gorbacsov németországi látogatásához. Az orosz hivatalos hírügynökség arra is felhívta a figyelmet: mindeddig nem tisztázott, hogy az orosz hatóságok milyen jogi normák alapján tiltották el az exelnököt a külföldi utazástól. FOTÓ: SCHMIDT ANDREA Katona Tamás beszédével A szegediek nagy érdeklődése mellett nyílt meg tegnap a Móra Ferenc Múzeumban az az emlékkiállítás, amelyen a vértanúhalált halt 13 aradi honvédtábornok relikviáinak egy részét láthatja a közönség. A kiállítási megnyitó kezdetén Galkó Bence, a Szegedi Nemzeti Színház művésze Petőfi Sándor Egy gondolat bánt engemet című versét mondta el, majd az 1848-49-es szabadságharcról tartott egykori szegedi egyetemi előadásai miatt is méltán népszerű történész-politikus, Katona Tamás emlékezett a mártír tábornokokra. Olyan kor volt az, mondta, amelyből még sokáig eredt Magyarország minden szivdobbanása, s amelyben államférfiak és katonák adták életüket, bátran a hóhér közelében is. A világszabadság ennek a kornak volt találmánya. Ez a szó - fűzte hozzá Katona Tamás - amit halkan kell kimondani, de egyszer s mindenkorra. Ez a szó igazolja, hogy hangerő és igazság között nincsen semmi összefüggés. A kiállítást az év végéig tekintheti meg a közönség.