Délmagyarország, 1992. október (82. évfolyam, 231-256. szám)

1992-10-12 / 240. szám

HÉTFŐ, 1992. OKT. 12 PRO MEMÓRIA 5 Klebelsberg Kunó emlékezete Életrajza dátumokban 1875. nov. 23. Születik Magyarpécskán; apja thumburgi gr. K. Jakab cs. és kir. huszárkapitány, anyja felsóeőri és alsóeóri Farkas Aranka 1876. Apja meghal; anyjával Székesfehérvárra költözik 1885. A ciszterci gimnázium tanulója 1893. Érettségi után rövid ideig a bécsújhelyi katonai akadémia növendéke 1894. A pesti egyetem jogi karára iratkozik 1895. A berlini egyetem jogi karának hallgatója 1898. Segédfogalmazó a miniszterelnökségen 1903. Titkár; a nemzetiségi ügyek előadója 1906. Miniszteri osztálytanácsos 1907. A miniszterelnökség nemzetiségi osztályának vezetője 1910. Közigazgatási bíró 1914. jan. VKM államtitkár 1915. A Hadigondozó Hivatal elnöke 1917. márc. 12. Miniszterelnökségi államtitkár; ápr. Kolozsvár országgyűlési képviselője; ápr. 26. A M. Történelmi Társulat elnöke; máj. 23. Tisza István kormányának lemondásával megszűnik államtitkársága 1919. febr. 18. Bethlen Istvánnal megalapítja a Nemzeti Egyesülés Pártját. A proletárdiktatúra alatt Gyula környékén, Almásy Denise tanyáján rejtőzik 1920. jan. 26. Sopron nemzetgyűlési képviselője 1921. dec. 3. Belügyminiszter 1922. jan. 27. Beteijeszti választójogi törvényjavaslatát; jún. 16. Vallás- és közoktatásügyi miniszter; júl. 19. Pécsett az egyetem elhelyezéséről tárgyal; júl. 26. Törvényjavaslata a gyűjteményegyetemről (1922. XIX.); nov. 16. Törvényjavaslata a M. Tudományos Akadémia támogatásáról (1923. 1.) 1923. szept. 23. Debrecenben fölavatja az elsó két klinikát; okt. 14. Pécsett megnyitja az egyetemet 1924. febr. 26. Benyújtja a középiskolai reform törvényjavaslatát (1924. XI.) 1925. máj. 28. A pécsi egyetem díszdoktora; jún. 22. Beterjeszti népiskolai törvényjavaslatát (1926. VII.); okt. 20. Előadást tart a berlini egyetemen; nov. 10. Károlyi Mihály elkobzott vagyonából Nemzeti Közművelődési Alapot létesít (1927. XIX., 1929; XXXIII.); dec. 10. Genfben a népszövetség ülésén átmeneti rendszabálynak minősíti a numerus clausust 1926. jan. 3. Megnyitja a természettudományi kongresszust; márc. 23. Szegeden kijelöli a klinikák helyét; máj. 11. Törvényjavaslata külföldi magyar intézetekre (Bécs, Berlin, Róma), kutatói ösztöndíjakra (1927. XIII.); okt. 3. Pécsett fölavatja a klinikai telepet; okt. 5. Szegeden leteszi a klinikák alapkövét; nov. 21. Választási beszédet mond Szegeden; dec. 12. Szeged országgyűlési képviselője Klebelsberg Kunó arcképe Kalmár Márton emléktábláján 1927. febr. 22. Beterjeszti törvényjavaslatát a polgári iskolai reformról (1927. XII.); márc. 16. Rómában fogadja Mussolini miniszterelnök; a római egyetem díszdoktora; Nápolyban, Bolognában, Milánóban jár; márc. 20. Megjelenik Beszédek, cikkek, törvényjavaslatok címmel gyűjteményes kötete; szept. 5. Fölavatja a tihanyi biológiai intézetet 1928. febr. 23. Beteijeszti törvényjavaslatát a numerus clausus enyhítéséről; márc. 27. „A szegedi egyetem legyen az Alföld egyeteme" - mondja Szegeden; jún. 11. Megnyitja a budapesti finnugor kongresszust; jún. 24. Megjelenik cikkeinek gyűjteménye Neonacionalizmus címmel; júl. 1. Máltai lovaggá avatják 1929. márc. 28. Megjelenik újabb cikkgyűjteménye Küzdelmek könyve címmel; ápr. végén; Németországban jár; ápr. 21. Fogadja Hindenburg köztársasági elnök; máj. 13. Megnyitja az első könyvhetet; máj. 29. Részt vesz az Alföldkutató Bizottság kecskeméti tanácskozásán; jún. 5-6. A Dunán Inneni Városok Kulturális Szövetségének ülésén; dec. 19. Megjelenik Jöjjetek, harmincas évek! című cikkgyűjteménye 1930. febr. 17. Előadása Bécsben; ápr. 27. Előadása Stockholmban; máj. 2. Fölszólalása Turkuban; máj. 11. Előadása Varsóban; szept. 8-28. Ideiglenesen népjóléti miniszter is; okt. 11. a Corvin-rend alapító oklevelének kelte; okt. 24. Részt vesz a Fogadalmi templom fölszentelésén, a Dóm téri épületegyüttes, a Nemzeti Emlékcsarnok fölavatásán; Szeged díszpolgára; okt. 25. Fölavatja az 5000. „népiskolai egységet", a szeged-rókusi 12 tantermes népiskolát 1931. febr. 28. Megjelenik Világválságban című cikkgyűjteménye; máj. 15. Leleplezik emléktábláját (Te saxa loquuntur) a Nemzeti Emlékcsarnokban; jún. 13. A Szegedi Szabadtéri Játékok első bemutatóján; jún. 30. Ismét Szeged országgyűlési képviselőjévé választják; aug. 18. Lemond a Bethlen-kormány; aug. 24. Búcsúzik minisztériumi munkatársaitól 1932. febr. 23. A Corvin-rend serlegavató beszéde; ápr. 24. Megalapítja a M. Olimpiai Társaságot, elnöke; máj. 29. Az Alföldi Bizottság vándorgyűlésén Szolnokon; jún. 4. Békéscsabán; jún. 19. Szegeden; szept. elején; Szegeden tartózkodik; szept. 5. Nyíregyházán; szept. 18. Szentesen; okt. 2. Paratífusszal klinikára viszik; okt. 11. Szívrohamban meghal. * * * Okt. 15. Temetése a Fogadalmi templom kriptájában 1933. febr. 11. A Klebelsberg-emlékkiállítás megnyitása a Műcsarnokban; Megjelenik Utolsó akkordok címmel minisztersége után írott cikkeinek gyűjteménye; jún. 10. Fölavatják szobrát a Testnevelési Főiskolán 1934. jan. 22. Leleplezik szobrát a bécsi Collegium Hungaricumban 1935. ápr. 11. Éölavatják szegedi síremlékét a Fogadalmi templomban; okt. 13. Megjelenik Politikai hitvallása, a „Klebelsberg-breviárium", idézetek műveiből 1938. Megjelenik a Klebelsberg-emlékkönyv 1939. máj. 16. Fölavatják budapesti szobrát az Eskü téren. PÉTER LÁSZLÓ Velős mondásaiból Ne feledjük, hogy a magyar hazát ma elsősorban nem a kard, hanem a kultúra tarthatja meg. * Olyan ország még nem volt, amely azért ment volna tönkre, mert kulturális célokra áldozott. * Minden nemzet a népek ádáz versenyében hivatkozni akar azokra a szellemi jogcímekre, amelyek előbbrevalóságál bizonyíthatják. A világháborúban harminc és felesekel és negyvenketteseket vonultattak fel, ma a szellemi küzdelemben a nagy embereket. * Az idegen nemzetek négyzetre emelik kiválóságaikat, mi magyarok gyököt igyekszünk belőlük vonni. * Akit magyarnak szült magyar anya. azt tartsuk meg magyarnak. * A politikai okosság azt kívánja, hogy magyarnak tekintsünk ebben az országban mindenkit, aki vetünk érzelemben, lelkiségben és nyelvben teljesen s fenntartás nélkül összeolvad. * A magyar nemzet nem elég gazdag ahhoz, hogy ,egyetlenegy komoly tehetséget is elkallódni hagyjunk. * Ürülnünk kell. hogy Ady a mienk.' * A trianoni béke következtében lefegyverzett Magyarországban a kultusztárca voltaképpen honvédelmi tárca is. * Az életképes nemzetekre a katasztrófa úgy hat. mintha visszavágják a fát. Annál erősebben hajt. * Áz optimizmus az élet oxigénje. * Meg kell mutatnunk a nagy nemzeteknek, a világ közvéleményének, hogy nagyobb a magyar nemzet belső értéke, mint a bennünket környező és a mi rovásunkra naggyá tett népeké. Ennek pedig a müveit Nyugat szemében fokmérője a műveltség. * Hiába: ápolnunk kell a kapcsolatokat a hálátlan Nyugattal: tetőtől talpig européereknek kell lennünk, hiszen Európa közepén élünk. * Minden javulás igazi előfeltétele nemzeti hibáink kíméletlen feltárása. * Áz öntelt sovinizmus éppolyan veszedelmes, mint a nemzeti kishitűség. * A mérséklet politikája árt az egyénnek, de használ az országnak.. A demagógia ellen csak egy szérum van: a kultúra. * Ami az életösztön az egyénnél, az a nacionalizmus a népeknél. * Háromféle magyar hazafiság van: szónokló, kesergő és alkotó hazaszeretet. * A neonacionalizmus a korábbi idők szónokló, ünneplő, civódó és kesergő hazaszeretetével szemben a munkás hazaszeretetet hangsúlyozza. Elsősorban a tudás erejével meghatványozott munka kultuszát iparkodik szolgálni. * Azért készítsük elő, amíg nem késő, a kulturális demokráciával a politikai demokráciát. * Sajátságos az. hogy mennyit vettünk mi ajpagyar néptől, amivel nincs arányban az, amit a szervezett államhatalom eddig a népnek nyújthatott. * Munka, tudás és tőke csak együtt termékenyíthetik meg a magyar közgazdaságot. ^ * Jövőben közgazdaságtanra már nem lennék hajlandó egyetemi tanárrá kinevezni olyan szakférfiút, aki nem töltött hosszabb időt az Egyesült Államokban. A gazdasági életnek ott születnek meg legmodernebb formái és termelési módszerei. * A szellemi világban az állam szükségképpen brutális kezétől érintetlenül az erősebb gondolatnak kell szabadon győznie. * Mint fénytől az árnyék, olyan elválaszthatatlan a hatalomtól a felelősség. * A miniszteri szó olyan, mint a legrövidebb lejáratú váltó: ott a szót nyomban tettnek is kell követnie. * A magyar jogfejlődésnek, a magyar jogalkotó géniusznak legszebb alkotása éppen a közigazgatási önkormányzat terén létesült. * Nem vagyunk többé tekintettel az iskolák jellegére, hanem a helyi viszonyok figyelembevételével egyformán támogatnunk kell minden jellegű iskolát: államit, polgárit, községit, hitfelekezetit aszerint, amint a kultúrpolitikai szükség megkívánja. * Modern nyelvek, természettudományi, közegészségi, technikai, gazdasági kultúra, mindez erős erkölcsi alapon, idealizmustól áthatva, ez a magyar kultúrpolitika jövő útja. SZEMELGETTE: PÉTER LÁSZLÓ Megemlékezések, tudományos ülés (Folytatás az 1. oldalról) Az ünnepségen a Klebelsberg-emléktáblát leleplező Surján László népjóléti miniszter hangsúlyozta: arcpirító, hogy Klebelsberg programja miszerint nem kard, hanem a kultúra képes felemelni és naggyá tenni a nemzetet - még ma is aktuális felhívás, amelyen pedig már régen tű! kellene lenni. A miniszter emlékeztetett továbbá arra, hogy Klebelsberg 1930-ban szimbolikusnak tartotta, hogy egyszerre avathatta fel a szegedi egyetemet és azt az 5000. népiskolát, amellyel teljesült az „öt év ötezer iskola" program. A magyar néptömegek iskoláztatását éppoly fontosnak tekintette, mint a felsőoktatás európai szintre emelését. Ábrahám István, prépost plébános megemlékezést mondott este 7 órakor a Dóm altemplomában, Klebelsberg sírjánál. Fél 7 órakor egyházzenei koncert kezdődött a Dómban, ahol közreműködött a Dóm énekkara, valamint orgonán Bottkáné Égető Mária, és Simon Tamás. A koncerten Varjasi Gyula vezé" nyelt. Tegnap délelőtt 10 órakor ünnepi szentmisével folytatódott a megemlékezés-sorozat a Dómban; a misét Gyulay Endre, megyéspüspök celebrálta. A Dóm téri Szent Gellért kapunál emléktáblát lepleztek le 11 órakor, ahol Ványai Éva, alpolgármester köszöntötte a jelenlévőket, majd Bakos István, minisztériumi főosztályvezető mondott beszédet. A mai program 10 órakor, koszorúzással kezdődik a Rókusi Altalános Iskolában; Máriaföldy Márton mond beszédet. A Városháza dísztermében délután 2 órakor Lippai Pál, polgármester köszöntőjével indul a tudományos emlékülés, amelyre négy előadót várnak: Glqtz Ferenc, igazgató, MTA Történettudományi Intézet; Romsics Ignác, ELTE egyetemi tanár; Várszegi Asztrik, pannonhalmi püspök főapát; valamint Katona Tamás államtitkár. Eközben délután fél 3 órakor emléktáblát koszorúznak a Temesvári körúti óvoda falán; Katona Sándor, püspöki helynök mond beszédet. Ünnepi emlékezés a dómban