Délmagyarország, 1992. október (82. évfolyam, 231-256. szám)

1992-10-10 / 239. szám

SZOMBAT, 1992. OKT. 10. KULTÚRA 5 Púpos úr, páncélingbenTéli régészet A kánikulában megálmodott hideg a madarakat dél felé űzte, a régészeket pedig a dolgozószoba mélyére. Ősszel-télen az ő munkájuk má . kevésbé látványos, mint nyáron. Ilyenkor inkább a rendszerezés, értéi elés kerül elc'Tbe Troqmayer Ottót, a Móra Ferenc Múzeum igazgatóját kértem, foglalja össze az '992-es év régészeti kutatásainak, terepmunkáinak eredményeit, hisz december első heteiben ismét régészeti hét várja a szakmai és laikus érdeklődőket. Idén a múzeum másfél millió forintot fordított régészeti tevékenységre, ásatásokra. A feltárásokon egyetemi hallgatók is részt vettek, hisz az egyetem és a múzeum közös tanszéket tart fenn, amely igen hasznos mindkét fél számára. Tizenöt éve folyik a gorzsai ásatás, egy újkőkori teli - több egymásra rétegződött település - feltárása, amelyet Horváth Ferenc vezet. A jövő évre tervezik a befejezést. Az ásatás a korszakra nézve nemzetközi jelentőségű a terület időrendi etalonjának kialakításában. Részpublikációk már jelentek meg, s továbbiak várhatók még. Kisebb leletmentés volt a szegvári oromdülői avarkori temető feltárása, melyet Lőrinczi Gábor végzett. Ez egy kora avar különleges rítusú temető, kb. 570-VII. sz. eleje közötti időből. Itt több mint 300 sírt tártak fel, közöttük fülkesírokat is. A temető legnagyobb jelentősége - a távolkeleti eredetű ékszerek mellett - abban rejlik, hogy talán sikerül az avar honfoglalás egyik népcsoportját különválasztani. Az óföldeáki ásatás vezetője dr. Béres Mária. Ő egy sokperiódusos előtemplomot vizsgált, s közben földerőd részleteire bukkant, tornyok alapjaira talált. Ugyanő a dortmundi egyetem építészettörténeti tanszékevei együttműködve téglaagyag-elemzést végez. Ez páratlanul pontos megfigyelése a föld és fa szerkezetének. A helyreállítás a további tervek között szerepel. Pusztaszeren folytatódik a kolostor feltárása Vályi Katalin régésszel, aki a háztípusokat vizsgálja. A központi udvaros kolostor felett, s alatt is világi település volt a X-Xl. és a XIV-XVI. sz. körül, s így a feladat igen nagy: feltárni mindegyik réteget, de csak a kolostort helyreállítani. Pávai Éva Csongrád-Ellés Monostoron egy XII. századi templom alapfalain dolgozott. A háromhajós bazilikális templom Szent László korában már állott, e körből való pénzt is találtak a területen. Egy kuriózumra is bukkantak: egy centrális sírra, amelyben vasalt koporsóban egy púpos úr feküdt, ráfektetve pedig egy páncélinget találtak. E lelet páratlan a középkorkutatásban (a pániéi akkoriban igen nagy érték volt). Sajnos, egy rókacsalád befészkelte magát a sírba, s így a csontokat nem eredeti helyükön találták meg. Ormándi János a szegedi alsóvárosi templom kolostorudvarában a közelmúltban fejezte be munkáját. A különböző periódusok szerkezeti elemeit vizsgálta, tárta fel. A terepmunka mellett a múzeum falai között is van mit tenni. A régészek rendszerezik anyagaikat, publikációkon dolgoznak, hogy a szakma és a nagyközönség számára is közkinccsé váljon munkájuk. . Kiirti Béla az egyedülálló algyői honfoglaláskori - közel százsíros, X. sz.-beli - temetőről ír hosszabb dolgozatot, amely az évkönyv mellékleteként fog megjelenni. Lőrincz Gábor a csanyteleki temető publikációján dolgozik. A temető Kr. e. 1500-1400 közötti, vegyes rítusú (urnasíros-csontvázas).a középső bronzkor végéről. Itt 92 sírt tártak fel. HBO-csatorna Kábeltévés újdonságok Október elején a TV-5 képe helyén három nagy betű: HBO tűnt fel a szegedi kábeltévé-nézők képernyőjén, és a Telin csatornán is az eddigieknél színesebb, változatosabb műsorok jelentek meg. Lapunkat Pavlovits Miklós, a Telin TV vezetője informálta az újdonságokról. - A Szegedi Kábeltévé Rt. célja továbbra is a nézői igényeknek a lehető legsokoldalúbb módon való kielégítése. Ennek érdekében indul be a másutt már oly népszerűvé vált fizető mozicsatorna: a HBO (Home Box Office) a 12-es csatornán. Ám, hogy a francia nyelvű műsorok se hiányozzanak, a TV-5 adásaira kíváncsiak továbbra is megtalálják a népszerű frankofón adásokat, ha egy kicsit „följebb" hangolják készülékeiket. A filmműsorokat kedvelő előfizetők naponta 18.30-tól (hétfő-csütörtök), illetve 17.30-tól (péntek-vasárnap) nézhetnek majd érdekesebbnél érdekesebb alkotásokat október 9től. A»HBO jóvoltából - kedvcsinálónak - tíz napon át valamennyi szegedi kábeltulajdonos láthatja a HBO-filmeket, de október 19-től már csak azok, akik az ügynököktől vagy a Kábel Rt. Tisza Lajos körút 2-f. sz. alatti irodájában megvásárolják a speciális csatlakozókat, amelyek hiányában a kódolt adás nem lesz élvezhető. A Telin TV adásai és átszerveződtek. Reggel jelentkezik a képújság, kora este a kisvásárlók tájékoztatására szolgáló reklámsáv. Ezt követően a SZÍV TV, AGRO TV, valamint a TV tévé magazinjai jelentkeznek. Szombaton és vasárnap egész napos lesz a program. A Telin TV bekapcsolódott a Szegeden meghirdetett iskolák közötti játékos szellemi vetélkedőbe, s ennek fordulóit október végétől, hétről hétre közvetítjük kameráinkkal - a kábeltévé előfizetők műsorkínálatát színesítve. Médium-e a média? Tegnap este 7 órai kezdettel a Victor Hugó utcai székházban Molnár Péter, a Fidesz országgyűlési képviselője, a Parlament kulturális bizottságának tagja tartott médiavitát. Vajon médium-e a média, menynyire képes a sajtó betölteni feladatkörét, bemutatni társadalmunk bonyolult érdekviszony-rendszerét és a mozgató rugókat? Molnár Péter szerint ma a sajtó nem olyan rossz, mint amilyennek azt egyesek igyekeznek beállítani, és részben képes megfelelni feladatának is. Igaz, nem a kívánt színvonalon - folytatta a fideszes képviselő. Ennek fő oka, hogy a társadalmi jelenségeket csak egy sokszínű és egy versenyhelyzetben működő sajtó képes visszatükrözni. A vidéki és országos írott sajtó, valamint a lapterjesztés gondjainak elemzése után Molnár Péter annak a véleményének adott hangot, hogy az elektronikus sajtó sokkalta kedvezőtlenebb helyzetben van, hiszen a frekvencia-moratórium korlátjai mellett gazdasági nehézségek is sújtják. Utóbbi média jelentősebb, mint az összes többi sajtótermék együttvéve, ezért is folyik kiélezett küzdelem a birtoklásáért. A médiaháború oka. hogy frusztrálja a kormányt a jobbára ellenzéki írott sajtó, és ezért igyekszik minél nagyobb befolyást szerezni a monpolhelyzetben lévő televízióban és rádióban. A médiatörvénnyel kapcsolatosan a Fidesz álláspontja, hogy egyszerre kell tárgyalni a törvényről és a személyi kérdésekről, és mihamarabb megoldást kell találni a Hungária TVprogramra is. Molnár Péter úgy vélte, mind a kormány, mind az ellenzék részéről a mértéktartó erők fognak felülkerekedni, akik Csurka István ellenében józan döntést hoznak majd médiaügyben. P. T. P. Katasztrófa a könyvesboltban Akárhogyan is igyekszünk enyhíteni a szavak keménységén, a hír igaz. Tegnap délelőtt ugyanis a Medicina Könyvkiadó új könyvesboltjának megnyitóján, vagyis az egykori Tömörkény könyvesbolt helyén dr. Juhász Árpád dedikálta Katasztrófák évtizede című könyvét. Egyúttal némi elképedésre is oka volt a tudósítónak. Egyfelől az, hogy könyvesbolt helyén könyvesbolt maradt, másfelől - amire azért titkon számítani lehetett - hogy tudniillik igen nagy érdeklődéssel történt, ami történt. A Medicinában - Tisza Lajos körút 48. - nemcsak orvosi szakkönyveket, tudományos kiadványokat, szótárokat kaphatnak az érdeklődők. Van friss szépirodalom, gyermekkönyv, az emeleten pedig nagyobb tervek elé néző klubhelyiség. DAL Tegnap délután ünnepélyes külsőségek között avatták föl a József Attila Tudományegyetem Kalmár László Kibernetikai Laboratóriumának előcsarnokában Vinkler László 1938-ban festett diptichonjának második darabját. Megnyitó beszédet dr. Csákány Béla prorektor, egyetemi tanár, a restaurálás kezdeményezője mondott. Öt esztendővel ezelőtt, rektorsága idején, kezdődött el az a nagyszabású munka, amelynek nyomán Szabó Tamás restaurátorművész több réteg festék alól kibontotta a Tisza-parti Parnasszus címet viselő jobb oldali festményt, melyet 1990-ben adtak át, majd most megújította a második faliképet, melynek címe A művészek hódolata Máriának. Csákány Béla utalt arra, hogy e két mű restaurálásával jelentősen járultak hozzá a város történelmi emlékezetének hitelességéhez. Dr. Csirík János egyetemi tanár-rektorral közösen leplezték le az alkotást. Szuromi Pál művészettörténész méltatta az érdeklődők előtt Vinkler e két művének sajátosságait és értékeit. A műtörténeti műformaként ismert kettős kép vagy diprichon tanúlságos darabja ez az alkotás. Magán hordozza a reneszánsz örökség élményeit éppúgy, mint az alkotó világszemléletét, filozófiai tájékozódását. 1938-ban, a Szent István évfordulóhoz kapcsolódva, nagyszabású kiállítást rendeztek az épületben, s Vinkler akkor, 26 évesen, 22 nap alatt festette meg a két nagyméretű faliképet. Szuromi utalt arra, hogy a festő milyen nagyszerű érzékkel helyezte lokális közegbe figuráit: a Tiszapart, az Alföld természeti közegébe. Alakjai korának jól ismert szegedi művészei s tudósai (jó volna, ha az immár látható alkotások nyomán kiderülne, pontosan kiket is ábrázolnak a figurák). A történelmi emlékezés apropóját Vinkler tehát nagyon Freskoavatas 1 s korszerű mondanivaló szolgalatába állította. Részint mitológiai érdeklődésének és vonzódásának megfelelően a tudomány és művészet életszeretetét, a tehetség kibontakozásának szárnyalását, a folyóról fölszálló pegazus szimbolikus alakjában a város szellemi életének nagy lehetőségeit fogalmazta meg. A másik, most felavatott képe pedig angyalok invitálják a város művészeit, a gyermekét tartó Máriához. A római iskolán evelkedett Vinkler vallásos érzülete letisztultán és ünnepélyesen jelenik meg a figurák csoportjaiban, gesztusaiban, az alkotás nagyon is emberi áhítatában. Annak idején, amikor többen fölvetettük az emlékezetből és korabeli tudósításokból kibányászott mű létét, nemigen hittünk abban, hogy egyszer valaha eredeti szépségében, új látványosságot kínálva, előttünk áll majd. Kellett hozzá az egyetem értékorientált vezetése, tisztes szándéka és pénze és szükség volt egy olyan alázatos és szakmáját magas szinten képviselő alkotóra, mint Szabó Tamás restaurátorművész. Két tabló színes fotódokumentációi illusztrálják azokat a stációkat, amelyeken mintegy fordított úton a semmiből újra előkerült Vinkler munkája. Aprólékos, több évig tartó precíz feltárás, konzerválás és újrafestés nyomán született meg a megújult falfestmény. Szabó Tamás nem először igazolta, hogy mestere hivatásának, hogy kiváló szakmai ismeretekkel, magas fokú empatikus képességgel és bámulatra méltó kitartással rendelkezik. Nagy nyeresége városunknak, értékmentése egyúttal értékteremtés is. Remélhetjük, hogy ezen faliképek restaurálása gazdagítja a Vinkler-életművet, igazolja pályakezdésének eredetiségét. Ugyanakkor a szegedi Belváros nagyszerű látványossága is. FOTÓ: GYENES KÁLMÁN T. L. HALKÓ GABRIELLA HARGITAI ZSOLT FOTÓ: SCHMIDT ANDREA