Délmagyarország, 1992. október (82. évfolyam, 231-256. szám)

1992-10-10 / 239. szám

SZOMBAT, 1992. OKT. 10. Csongrádot megszállták a városvédők a Átadták a Podmaniczky-díjakat BELPOLITIKA 3 Ismét országos rendezvény színhelye Csongrád. A Város- és Faluvédő Szövetség örömmel tartotta közgyűlését és tagegyesületeinek országos talál­kozóját a megye legkisebb és legősibb városában, Csongrádon, mert ez a település (szerintük is!) mintapéldája lehet az alföldi mezővárosoknak, mivel itt sok mindent megőriztek a múltbeli értékekből. A rangos rendezvény csütörtökön délután kezdődött a Galéria nagytermében. A város vendégeit Losonczi Zoltánné, a város polgármestere köszöntötte meleg szavakkal, majd S. Hegedűs László, a szövetség elnöke tartott beszámolót az elmúlt esz­tendőben végzett sokirányú munkáról, az ered­ményekről és a feladatokról. Ezt vita követte. Az esti órákban pedig az Erzsébet étteremeben adta át Ráday Mihály országgyűlési képviselő, a szövetség alelnöke, tévéműsor által jól ismert városvédő a (szövetség és az MTV által közösen alapított) Podmaniczky-díjat tizenhárom arra érdemes személynek, köztük Ocsovszky Lászlónak, a Dél­világ vásárhelyi szerkesztősége vezetőjének. A baráti hangulatú fogadáson Lehmann István, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke is gratulált a kitün­tetteknek. Tegnap reggel 9 órakor a Galéria nagy­termében plenáris ülésen folytatódott a munka. Először Csongrád polgármestere ismertette a Belváros (újabban Belsőváros) népi építészeti együttesének a maga nemében páratlan értékeit, a megőrzésükért tett erőfeszítéseket, melyekhez a város anyagi erői eddig sem voltak elégségesek, ezután is igénylik az országos figyelmet, vagyis a pénzbeli támogatást. Az előadást a város videoklubjának filmje egészítette ki, mintegy illusztrálásképp. Tíz órától szekcióüléseken folytatódott a tapasztalatcsere a következő témakörökben: az alföldi mezővárosok védelme és fejlesztése, az ifjúság részvétele a város­és faluvédelemben, a település- és műemlékvédelem problémái a piacgazdaságban. Pénteken délben sajtótájékoztatón értékelték a városvédők a tapasztalatokat. Ráday Mihály egyebek közt elmondta: legszellemesebben Radó Dezső által modottakkal tudnám összefoglalni, mi is történik mostanság. „A kor, amelyben élünk, az a gyermeteg kapitalizmus és a pártállam keveréke." Ez igen találó, s a város- és faluvédelem területén ennek számos jelével találkozunk. Ma is sokan valami központi utasításra várnak, föntről, mint régen; ugyanakkor kitört a „gyermeteg kapitalizmus", csaknem mindenki gyorsan akar haszonhoz jutni...Ennek eredménye pedig az, hogy jó épületeket lerombolnak és rossz épületeket gyorsan fölhúznak... Vagyis: ma nem csökkenek, hanem nőnek a városépítő, -szépítő és -védő egyesületek feladatai. A hatalom mozgolódásunkat hol segíti vagy legalább eltűri, hol meg nem. Ha kell, akkor bírálni sem féljünk - mondotta egy kérdésre válaszolva S. Hegedűs László. • Az országos találkozó résztvevői ma, szombaton ópusztaszeri programon vesznek részt. B. GY. GY. Mezőgazdasági környezeti károkból Mínusz 25 milliárd Magyarországon a szakértők napjainkban a környezeti károk éves mértékét a nemzeti össztermék 10 százalékára becsülik. Azaz mintegy 100 milliárdos a károsodás minden évben, s ebből kb. 25 mil­liárdot tesznek ki a mezőgaz­dasági eredetű környezeti károk. Számtalan formában (talaj, víz, élővilág rombolás­sal) évtizedek óta károsítjuk életterünket. Azt a környezetet, a mezőgazdaságilag hasznos térséget, ahol az ország népességének többsége, közel 7 millió ember él. A Világ Természeti Alap magyarországi képviseletének szakemberei a közelmúltban felmérték, a mezőgazdasági termelés eddigi formái, módszerei vajon alkalmazha­tók-e még tovább anélkül, hogy veszélybe sodorják a természeti erőforrásokat és a lakosságot. Végkövetkezte­tésük egyértelmű: nem! Az, hogy az intenzív mező­gazdaság eddigi gyakorlatának fenntartása agrársivatag ki­alakulásával, krízishelyzettel fenyeget. Elsősorban termé­szetesen a legnagyobb mező­gazdálkodó területeken - így a dél-alföldi régióban is. Közvetlen környezetünkben a monokultúrás termelés, a túlzott műtrágyázó és növény­védőszerező gyakorlat, a rétek és lápok kiszárítása, a legelők mindenáron szántóvá tétele, a mezőgazdasági jellegű bio­energia- és melléktermék felhasználás elhanyagolása' intenzíven hatottak abba az irányba, hogy termőterületeink „leépüljenek", az életterek zsugorodjanak, a genetikai erőforrások pusztuljanak. A fenti veszélyek a régióban különösen Csongrád megyében fenyegetőek, mert itt a mező­gazdasági földhasználatot a gabonatermelés és a gyepte­rület határozza meg, lévén részaránya 96%, míg a válto­zatosabb földművelési kultúrát kínáló zöldség- és gyümöl­cstermelésnek mindössze 4 % jut. Az új, racionálisabb földhasználatra (pl. a nagy­táblás gabonatermelés vissza­szorítására) szűkebb pátriánk­ban sürgetően ugyanolyan nagy szükség van, mint a vizes területek mennyiségi és minőségi védelmére. Ehhez hasonlóan hangsúlyos feladat az állattenyésztés és a növény­termesztés anyag- és energia­áramlásának visszaállítása. Például a szerves trágya,„a szár- és szalmamaradványok felhasználása. Mostanában, amikor a kukorica- és napra­forgószárak szabadföldi tüze­lésének heteit éljük, nem ár­tana, ha a szárkúp, a szal­mabála lángralobbantása előtt elgondolkodnánk azon, mennyi kárt okozhatunk vele! SZABÓ MAGDOLNA A pártelnök szegedi MSZMP-tagokkal. (Fotó: Schmidt Andrea) Thürmer Gyula sajtótájékoztatója Külpolitikából elégtelen Tegnap délután a Sajtóház vendége volt Thürmer Gyula, az MSZMP elnöke. Saj­tótájékoztatóján kifejtette a jelenlegi kormány munkájáról alkotott véleményét. Elmondta, hogy a munkáspárt célja hazánkat korszerű, demokratikus, független országgá tenni. Mindebből a mostani kormány semmit sem látszik megvalósítani. Thürmer Gyula szerint az a kormányközlemény, amely szerint „Magyar­ország a béke és a szabadság szigete", nem felel meg a valóságnak. A munkáspárt elnöke szerint ennek el­sődleges oka az Antall-Jeszenszky-féle kül­politika, amely egyoldalúan csak a nyugati orientációra koncentrál, s ezzel nem a magyar nemzeti érdekeket szolgálja. Thürmer Gyula „károsnak, veszélyesnek és amatőrnek" nevezte külpolitikánkat. Indoklásul leendő EK-tagságunk tervét említette. Belátható ideig nem leszünk tagjai az Európai Közösségnek, vám- és iparpolitikánkat mégis úgy irányítják, mintha máris tagok lennénk, s a munkáspárt megítélése szerint ez rendkívül káros. A keleti piacokról kiszorultunk, a nyugatiakra be sem jutunk, még (a véleménye szerint kimerülőben lévő) exportnövekedés ellenére sem. Thürmer Gyula kifejtette, hogy a Nyugat mellett legalább olyan fontos lenne közvetlen szomszédainkkal „jóban lenni", és szorosabb kapcsolatot tartani Kínával, valamint az arab világgal. Külpolitikánk csődjeként értékelte a Bős-Nagymaros körül kiakalult konfliktus­helyzetet is. Úgy látja, hogy hazánk elszi­getelődött: e kérdésben senki sem támogat bennünket. Mindezért a kormányt és az ellenzéket egyaránt elmarasztalta, mert utóbbi - a kon­szenzus érdekében - nem bírálja kellőképpen a hatalmon lévőket. Az MSZMP véleménye szerint reális külpolitika kell, új miniszterrel. A pártelnök arról is beszélt, hogy egységes Európa nincs, és nem is lesz, ezért védeni kell a piacot, és másfelé irányítani a külpolitikát. Egy kérdésre válaszolva a vagyon­nyilatkozatról kifejtette, hogy a munkáspárt ­egyetértésben a Független Jogászfórummal - az Alkotmánybírósághoz fordul tiltakozásával. Le kell rántani a leplet a kormány szándékairól: a vagyonnyilatkozat ugyanis alkalmatlan a fekete pénzek kimutatására, viszont újabb szorító gyűrűt von a kisemberek, az ellenőrizhető jövedelműek köré. A pártelnök véleménye szerint a kormánynak az Alkotmánybíróság döntéséig le kellene állítania a vagyon­nyilatkozatok kinyomtatását, mert egyedül e munkafázis 400 millió forintba kerül. NY. P. Kitüntetett postások Az 1992. évi Postai Világnap alkalmából csütörtökön a szegedi Tantusz Művelődési Házban tartottak ünnepséget. A szegedi postaigazgatósághoz tartozó három megye (Békés, Bács-Kiskun, Csongrád) dolgozói közül harmincan vezérigazgatói dicséretben, kilencvennyolcan pedig igazgatói elismerésben részesültek. HMHI Pelikán patika Röpke közvélemény­kutatásunkból ama következ­tetést vontuk le, hogy az Északi városrész lakói öröm­mel üdvözlik körzetük új magángyógyszertárát. Régóta várták ugyanis, hogy köz­vetlen közelükben válthassák be receptjeiket. A Csongrádi sugárúton, az egykori író­szerbolt helyén nyílt meg csütörtökön, dr. Kránitz Jó­zsefné Pelikán nevű magán­patikája. A 140 négyzet­méteres alapterületű gyógy­szertárban a tulajdonossal együtt 3 gyógyszerész és 2 asszisztens fogadja a vá­sárlókat, hétköznap 8-20 óráig, szombaton 8-12-ig. A Pelikánban a gyógyszereken kívül, gyógyhatású szerek és gyógykozmetikumok kapha­tók. Miután sokan abban a tévhitben élnek, hogy a ma­gángyógyszertárakban a re­ceptet nem fogadják el, írjuk: a magánpatikákban a vényekre éppen úgy kiadják a gyógy­szert, mint az állami gyógy­szertárakban. Toyota-centrum nyílt Vásárhelyen Tegnap délelőtt ünnepélyes külsőségek között adták át Hódmezővásárhelyen a Mikrotechnika Kft. Toyota centrumát a Kutasi úton. Az eseményen megjelent dr. Rapcsák András polgármester, több országgyűlési képviselő, valamint a Toyota ma­gyarországi igazgatója, Yoshita úr is. Maksa Imre ügyvezető igazgatótól megtudtuk, hogy a cég nem csak autókkal, hanem vendéglátással is foglalkozik. A Toyotával egyébként akkor kerültek kapcsolatba, amikor ilyen márkájú autót vásárolt sport­egyesületük, majd a cég Magyarországra érkezésekor jelentkeztek dealemek. A hódmezővásárhelyi szalon ma egy a húsz hazai márkakereskedő közül, de mint a japán vendég az udvariasságon túl kijelentette, a legjobbak között van. Ezt az az adat is alátámasztja, hogy már eddig, rövid működésük alatt negyvenhat autót értékesí­tettek. A szám akár nagyobb is lehetne, de volt min­dig elég autójuk. A nyitás napján egyébként a legújabb, először idén nyáron bemutatott Corollákat és Carinákat csodálhatták meg a vendégek, több változatban is. A reprezentatív, irodával és tárgyalóval felszerelt szalon mellett egy négy kocsiállásos szervizt is kialakítottak, természetesen a legmodernebb autó­diagnosztikai felszerelésekkel. A lakatosműhely kapacitása két autó, ha véletlenül úgy dönt a polgár, hogy tördeli a kocsikat. A számítógépes adat­nyilvántartással támogatott cseppnyi raktár több mint három millió forintos árukészletet rejt, s ami itt nem található meg, azt rendelésre szállítják. A tizenötmilliós beruházáson túl további ötöt köl-töttek a műhelyek felszereléseire és akkor még nem beszéltünk az autókról amelyeket tíznapos határ­idővel kell kifizetni. Ha ezután túl sokáig csillog a szalonba magát kelletve, romlik az üzletmenet. A dealer árrése, amitől csak lefele, valamint kizárólag bejelentett akciók keretében szabad eltérni, sze­mélyautónál tíz, haszongépjárműnél hét százalék. Az eladásokat lízingkonstrukciókkal segítik, s ebben a Lombard Rt. a Mikrotechnika partnere. KA. Bánfy György és Grezsa Ferenc képviselőknek is tetszik a Toyota. (Fotó: Nagy László) KÖZÉLETI K NAPLÓ MA SZABADELVŰ ALTERNA­TÍVA címmel kétnapos pódiumvita - a délkelet-magyarországi Liberális Társas-körök rendezvénye - a Szegedi Akadémiai Bizottság székházá-ban (Somogyi u. 7.), Megnyitót Lippai Pál, Szeged polgármes-tere mond háromnegyed 10 órakor. TÖLGYESSY PÉTER, az SZDSZ elnöke Szabadelvű jö-vőkép címmel tart előadást 18 órakor, az Akadémiai Bizottság székházában (Somogyi u. 7.). A rendezvény nyitott HÉTFŐN RÖSZKE KÖZSÉG kár-pótlási érdekegyeztető fóruma tájékoztatót tart 16 órakor, a művelődési házban azok szá-mára, akik a röszkei Kossuth Tsz területén kárpótlási je­gyükért termőföldet kívánnak vásárolni. A SZOCIALISTA PÁRT iro­dáján (Tisza Lajos krt. 2-4. I. em. 123.) dr. Bálint János in-gyenes jogi tanácsadást tart, 15-16 óra között. JOGSEGÉLYSZOLGÁLAT az SZDSZ Földváry utca 3. szám alatti irodájában, 16-17 óráig. Tartja: dr. Pesti Gábor ügyvéd. A ML'NKÁSPÁRT (MSZMP) Csap utca 62. szám alatti pártházában 16-17 óráig ingyenes jogi ta­nácsadást tartanak. A DUGONICS TÁRSASÁG délután 5 órai kezdettel tartja soronkövetkező felolvasó ülését a városháza klubtermében. Molnár György író Sinka István költé­szetének gyöngyszemei címmel tart előadást, a költő születésének 95. évfordulóján. Összekötő szöveget mond Bátyai Jenő, a Társaság alelnöke, Monoki Lajos főiskolai tanár, citeraművész népdalokat ad elő. Az előadás nyitott.

Next

/
Thumbnails
Contents