Délmagyarország, 1992. október (82. évfolyam, 231-256. szám)

1992-10-09 / 238. szám

P ALAPÍT^ DELMAQY PÉNTEK, 1992. OKT. 9., 82. ÉVF. 238. SZÁM ALAPÍTVA: 1910-BEN Nyugaton még nem látják a veszélyt... Dr. Bratinka József küldöttségvezető az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének munkájáról ORSZAQ ARA: 10,10 FT fHZF*' FOTÓ: SCHMIDT ANDREA Tegnap délután tért vissza Strasbourgból. az Európa Tanács parlamenti közgyűléséről dr. Bratinka József országgyűlési kép­viselő, a magyar küldöttség vezetője, s azonmód beszámolt a saj­tó képviselőinek az ott végzett munkáról. Elmondta, hogy a testü­let (előbb a megfelelő bizottság) véleményezte a nemzetiségekről és etnikai kisebbségekről készült magyar törvénytervezetet, amelyről az volt a véleménye, hogy ez a tervezet : történelmi és kor-/.akalkotó jelentőséggel bír. Az embeijogi bizottság, majd a parlament is nagyra értékelte azt a tényt, hogy már a törvényter­veztet is nemzetközi nyilvánosság, tehát fórum elé vittük. Termé­szetesen kritikai észrevételek is elhangzottak a dokumentummal kapcsolatban, de többqp azt is megjegyezték, hogy rendkívül kö­rülményes kezelni egy nehezen körvonalazható kisebbség prob­lémáját, mint például a cigányság. Ennek ellenére a magyar tör­vényhozás heroikus erőfeszítéseket tesz , hogy egy általános keretben tárgyalja ezt a kérdést. A fentieken kívül a közgyűlésen olyan időszerű kérdések sze­repeltek, mint például a voit Jugoszlávia területén kialakult helyzet, a humanitárius segély eljuttatása, az embargó betartása, a légtér ellenőrzése, a csehszlovák szétválás ügye, környezetvé­delem, menekültkérdés, kisebbségi jogok kodifikálása és a stras­bourgi emberjogi bíróság munkájának korszerűsítése. A Délmagyarország kérdésére, amely arra vonatkozott, hogy lord Owen, a Jugoszlávia-értekezlet társelnöke, aki felszólalt az összejövetelen, miként vélekedett a szerb kormánynak a vaj­dasági magyarlakta területek szerbekkel való betelepítéséről, a küldöttségvezető a következőket válaszolta: Lord Owen is aláhúzta, hogy meg kell akadályozni az etnikai tisztogatást! Úgy tűnik azonban a nyugatiakban még nem tudatosodott igazán a balkáni konfliktus veszélye, nem érzik igazán ezt a veszélyt, tgy a lépések, az intézkedések is késnek. Bratinka József szerint az a baj, hogy Európának tulajdon­képpen nincs megelőző és elhárító mechanizmusa a problémák megoldására! Ezt a szerepet a jövőben valószínűleg az EBEÉ -nek kellene átvennie és olyan válságkezelő mechanizmust kiépí­tenie, amely nem kullog az események mögött. KE Elelmiszersegély szövetkezeti munkanélkülieknek Robbanásszerűen súlyosbodó szociális helyzetet tárt fel a Kis­kunsági Mezőgazdasági Szövetség tagi érdekvédelmi bizottsá­gának legutóbbi reprezentatív felmérése. Az érdekképviselethez tartozó mintegy hetven gazdaságban a még aktívan dolgozó húsz­ezernyi szövetkezeti tagnak több mint fele, a csaknem huszonöt­ezer nyugdíjasnak, járadékosnak pedig 95 százaléka a számított létminimum alatti jövedelemből él. A minimálbér a mezőgazda­ságban ezer, az átlagkereset négyezer forinttal marad él más ága­zatokétói. A Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetség megpróbál se­gíteni a rászorulókon. A Népjóléti Minisztérium gyorssegély ala­pítványától a közelmúltban elnyert kétmillió forint értékű támo­gatást is felhasználva e napokban szervezik például másfélezer­nyi csomag szétosztását. Az alapvető élelmiszereket tartalmazó küldeményt - a szövetkezetek szociális bizottságainak közremű­ködésével - házhoz viszik minden rászorulónak: azoknak a csalá­doknak, ahol már mindkét szülő munkanélküli, a sokgyermeke­seknek is, illetve a külterületeken élő idős embereknek, akikről eddig is csaknem kizárólagosan a szövetkezet gondoskodott, akiknek túlnyomó többsége sajnálatosan ma is kiesik az önkor­mányzatok látószögéből. Wörner a NATO-segítségről A NATO múlt héten Bielefeld­ben életre hívott és 1995-ben száz­ezezer embert számláló gyorshad­testét nem kifejezetten azért hozták létre, hogy beavatkozzon a balkáni háborúba, de alapvetően erre is alkalmas - közölte Manfréd Wör­ner, a NATO főtitkára a Bild című német napilapban. A csütörtöki kiadásban olvasható interjúban Wörner leszögezte: „felajánlottuk az ENSZ-nek, hogy segítünk Jugo­szláviában: a konvojok biztosítá­sánál, a nehézfegyverzet, a légtér ellenőrzésénél. Amennyiben az ENSZ holnap úgy döntene, hogy ott (a volt Jugoszláviában) csak a katonai beavatkozás segít, elkép­zelhetetlennek tartanám, hogy a NATO-tagállamok közömbös ma­gatartást tanúsíthatnának az ENSZ-szel szemben." Iránból Boszniába Az iráni forradalmi gárdisták, a paszdaránok készek Bosznia­Hercogovinában fegyveres harcot vívni a szerbekkel, hogy megvé­delmezzék a helyi muzulmánokat. Az AFP által idézett nyilatko­zatukban, amelyet szerdán a tehe­ráni lapok közöltek, bejelentették: Ali Hamenei ajatollahnak, az iráni forradalom vezetőjének a parancs­nokságával „készen állnak a védte­len nők, gyermekek és férfiak ellen végrehajtott mészárlások megtor­lására ". Ali Hamanei elózó napi meg­nyilatkozása szerint a nyugati or­szágoknak meg kell engedniük, hogy fiatal muzulmánok és iráni harcosok menjenek leverni a szer­beket. - Ma ismét egy résszel több. Az Opel-Rupesky Szalon és A DÉLMAGYARORSZÁG izgalmas nyereményjátéka. (Opel-Rupesky Szeged, Fonógyári út 2-4 T.: 324-800) Tf Mai mellékletünk: TVA-DEL Bizottság a balesetek megelőzéséért „Közelebb kerülni a lakossághoz" A nemrég megszűnt Orszá­gos Közlekedésbiztonsági Ta­nács helyébe - várhatóan no­vemberben. az országos köz­pont létrejötte után - megyei balesetmegelőzési bizottságok szerveződnek. A helyi adottsá­goknak megfelelően működő szervezetek teljes önállóságot élveznek majd, többek között a propagandatevékenység terén is. „Célunk, hogy a rendőrség közlekedési szolgálata köze­lebb kerüljön a lakossághoz. Ezért tartottuk például ezt a be­mutatóval egybekötött előadást is, mely az első a maga nemé­ben, a megyei nyugdíjasklubok vezetőinek. (Folytatás a 3. oldalon) Két örökség Megnyílt a Sík Sándor Egyetemi Kollégium M, mint monopólium Huszonnégy Szegeden tanuló egyetemi hallgató kap mostantól kollégiumi helyet a Lechner téren egy hangulatos házban, ahol teg­nap este Jeleníts István piarista tartományfőnök köszöntő szavaival és Gyulay Endre püspöki ál­dásával megnyílt a Piarista Egyetemi kollégi­um. A házat elhunyt tulajdonosa, Tábi Tibor végakaratából kapta meg a rend, a benne kiala­kított kollégium pedig a hajdani piarista költő és egyetemi tanár Sík Sándor nevét és eszmei ha­gyatékát választotta leendő szellemi jegyéül. Je­lenits István szavaival, e két örökség egy célt szolgál majd: a közösségteremtését, amelyben a jövőjük előtt álló fiatalok rátalálhatnak a jövőjét kereső ország igényeire, s ahol magukkal hozott gyermeki vallásosságukat harmonikussá tehetik az intellektuális fegyelemmel. (Folytatás a 2. oldalon) Akár ünneprontásként is értékelhető, ha egy újságírónak éppen a Postai Világnapon jut eszébe a monopólium. Azon lehet vitatkoz­ni, hogy az elmúlt néhány évben megtörtént-e, egyesek szerint elkezdődött-e a gazdasági rendszerváltás, azon viszont nem, hogy ez a mozgás a hazai monopóliumok többségét lé­nyegében érintetlenül hagyta. Posta csak egy van, ami ma már nem keverendő össze a Táv­közlési Vállalattal, amiből egyébként ugyan­csak egy van. És még sorolható: MÁV, Malév, Műsorszórás - lásd moratórium -, hogy csak az „m" betűseket említsem. Tudom, ez nálunk fejlettebb, piacgazdaság­ként kezelhető országokban sem kivételes eset, ott azonban legalább léteznek monopóliumel­lenes törvények. Ellentétben a hazai gyakor­lattal. ahol nem csak ezek, hanem általában a törvények, pontosabban az új törvények is hiányoznak. Egyebek között például a posta­törvény. Még senkinek sem volt olyan fontos, hogy megszülessen. így azután megy minden mint régen, alapvető változások nélkül. Nekem egyébként kicsit személyes indítta­tású bajom is van ezekkel a nagy szervezetek­kel, és ez az érzés időnként nem mentes az irigységtől sem. Azt például soha sem értet­tem, miért költenek olyan cégek milliókat ­hogy miből, azt annál inkább -, nemritkán tíz­és százmilliókat reklámra, amelyekből külön­ben is csak egy van. Világos, hogy őket vá­lasztom, ha véletlenül vasúton akarok utazni, vagy telefonálni támad kedvem, függetlenül attól, látom-e az emblémájukat a Friderikus Show előtt, vagy a focimeccsen. A monopóliumot egyszerűen nem lehet ér­tékelni, nincs mihez hasonlítani, azaz meg­mérhetetlen. Telefonkészüléket ezer cég árul az országban, vonalat csak egy, újságkészí­téssel számos kiadó foglalkozik a kézbesítés egyetlen cég feladata. A készülékek technikai paraméterek alapján összehasonlíthatók, a la­pok színvonalán lehel vitatkozni, egy közül azonban nem lehet választani. Utoljára talán az öreg Ford mondhatta büntetlenül a külön­ben nagy sorozatot megélt, sikeres, de konzek­vensen egyszínű autója, a T-modell kapcsán: „nálunk a vevő választhat, feketét". Kovács András FOTÓ: GYENES KÁLMÁN

Next

/
Thumbnails
Contents