Délmagyarország, 1992. október (82. évfolyam, 231-256. szám)

1992-10-08 / 237. szám

6 SPORT DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1992. OKT. 8. Szombaton ismét birkózó-csb A Fradi „nagyágyúi": Sike, Komáromi, Növényi, Bíró A Rókusi tornacsarnokban 15 órától: SZVSE-FTC-Műfémszer - Amit eddig jósoltam a csapatbajnoki mérkőzéseinkre semmi sem jött be - fogadott tegnap Csikós Ferenc, az SZVSE birkózóinak vezetőed­zője. - Most mit is mondjak az FTC-Műfémszer elleni szom­bati - szokásosan 15 órakor kezdődő - összecsapásunk előtt - folytatta a szakember. - Tehát a csoportelsőségre legnagyobb eséllyel pályázó zöld-fehér együttest látják vendégül a Rókusi tornacsar­nokban. A fővárosiak erejét olyan nevek fémjelzik, mint Sike, Növényi és Komáromi. Ez utóbbi, amint a szerdai Nemzeti Sportot olvasom, időközben a csapat vezető­edzője lett. Egy ilyen együttes ellen lát valami esélyt csapata sikerére? - Szerintem csak a tisztes helytállás lehet a célunk - ebbe még a meglepetés is belefér. Nekünk arra kell koncentrálni, hogy minél kisebb arányú vereséget szedjünk össze, s a visszavágókon használjuk ki a lehetőségeket. Nem szabad, hogy még egyszer elkövessük az UTE elleni hibánkat. Azt hiszem, nem mondok nagyot azzal, hogy amennyiben a Va­sas ellen Márkust a honvédség elengedi, másként alakul az eredmény. - Nem tudom, hogy a Fradi nagy „ászai" közül kit lát­hatunk a Rókusi tornacsarnok­ban? - Komáromi minden eddigi FOTÓ: GYENES KÁLMÁN Baloghra - a képen éppen pörgetik ­várnak... most is nehéz percek első osztályú csapatbajnoki mérkőzésen szőnyegre lépett. Az új funkciója azt jelenti, hogy itt lesz Szegeden, hogy birkózik-e? - az csak a mér­legelésnél derül ki. Sike csa­pata valamennyi találkozóján ott volt, de csak a lelátói fi­gyelte társai teljesítményét. Nem lehetetlen, hogy rendbe­jött a sérülése. Ami Növényit illeti, őt szerződés köti a sze­replésre. - Van-e változás az SZVSE összeállításában ? - Tizenhat versenyző áll készenlétben, hogy kit szere­peltetek az függ az ellenfél összeállításától is. Az FTC a 48 kg-ban ifjúsági világbaj­nokot indít. Egy súlycsoporttal feljebb az Európa-bajnok Bíró szerepel. Tehát ez a két súly­csoport már elment... Az 57 kg-ban Kalcsevicsnek, 62-ben pedig baloghnak nyerési esélye lehet. A válogatott Ubran­kovics ellen a 68 kg-ban Sza­bó:, bagy Bodai veszi fel a küzdelmet. Az eddig nagyon jól szerepelt Kiss Ferinek egy újabb nagy név, Nagy János, ellen kell bravúrral kirukkol­nia. 82 kg-ban vélemyényem szerint van keresni valónk: Tóthot vagy Ambrust szerepel­tetem. Gyuris is nyerhet a junior vb-bronzérmese, Nagy Attilával szemben. A két felső súlycsoportban Sándor, Szél, Márkus és Galambos vár tő­lünk bevetésre - mondta Csikós Ferenc. A szombati, nem minden­napi látványosságot ígérő, birkózóesemény 15 órakor az SZVSE karatecsoportjának bemutatójával kezdődik. SÜLI JÓZSEF A Madách és az Arany János iskolában Egész napos sportversenyek Méltóképpen emlékeztek meg az Aradi vértanúkról a Madách Imre Altalános Isko­lában. Az 1988 óta hagyomá­nyosan megrendezett diák­önkormányzati nap keretében emlékeztek a magyar szabad­ságharc hőseire, majd vendé­gül látták a Dózsa, a Rókus I.,az Arany János, a Tarján III. és a zákányszéki általános iskolák diákcsapatait. Az egész napos rendezvény keretében délután mérték össze erejüket a diákok, mégpedig utcai futóversenyen, kispályás fociban (fiúk és lányok egy­arán), kézilabdában, kosárlab­dában és kötélhúzásban. A legnagyobb sikerrel a házi­gazda iskola csapata szerepelt, négy versenyszámban lettek elsők és vehették át a győz­teseknek kijáró szép faragott Fakupát. A kellemes őszi időben egyaránt jól szórakozott tanár , diák, vendég, versenyző. Összesen mintegy hatszázan szurkolták végig az izgalmas erőpróbákat. Rókuson sportpályaavató sportnapot tartottak az Arany János Altalános Iskolában. A sportpályák - salakos atlétikai, aszfalt burkolatú kézilabda ­létrehozásában a Petrolszervfz Kft., a Szegedi VSE és a Taurus SE sportolói segítettek. A diákok és a meghívott városi sportegyesületek versenyzői atlétikában, leány kézilabdában és fiú kispályás labdarúgásban mérték össze felkészült­ségüket. A színvonalas ver­senyeken a házigazdák két sportágban - atlétikában és leány kézilabdában - a leg­jobbnak bizonyultak. A kis­pályás fociban a Móra Ferenc szakmunkásképző együttese vitte el a pálmát. A „kicsiknél" a Szeged SC volt a jobb Az országos junior, ifjúsági és serdülő vízilabda-bajnokság legutóbbi fordulójában a sze­gedi pólósok az újpestiekkel találkoztak. A legnagyobbak­nál az UTE, a „kisebbek" csatáiban viszont a Szeged SC volt a jobb. Országos junior bajnokság. Szeged SC-UTE 7-9. A hazai gólokat Molnár T. (3), Apjok (2), Mód és Do­nauer szerezte. Országos ifjúsági bajnok­ság. Szeged SC-UTE 8-7 A Szeged SC-ből Donauer, Király, Németh (2-2), Bibity és Kuczora volt eredményes. Országos serdülő bajnok­ság. Szeged SC-UTE*6-5 A szegediek közül Eszter­gomi, Csörgő (2-2), Kiss és Varga talált a hálóba. Négy SZVSE-s gyalogló nyert Németországban A Szegedi VSE gyaloglóinak egy csoportja Szögi Lajos edzó vezetésével most ért vissza a németországi Meldorfból, ahol nagy nemzetközi versenyen vettek részt. A nehéz, dombos útvonalon megrendezett eseményen 117-en álltak rajthoz a különböző korcsoportokban. A szegedi gyaloglók, a népes mezőnyben, kitűnően szerepeltek, hiszen négy első helyet szereztek. Győzött a felnőtteknek kiírt 10 kilométeres versenyben a nőknél Szászi Beáta 50:54, a férfiaknál Dudás Gyula 43:59 perccel. Az ifjúsági férfiak 10 kilométeres vetélkedésében pedig Lengyel Gábor ­49:12 - nyakába került az aranyérem. Az ifjúsági leányok 5 km­es távjának végén két SZVSE-s állt a dobogó első két fokán: Kószó Szilvia (26:27) győzött Szabó Tünde (27:32) előtt. A serdülő leányoknak szintén 5 km-t kellett megtenniük, s Nagy Krisztina (30:51) a második, míg Szögi Eszter (32:16) a harmadik lett. Idegenben győzött a Szegedi Postás A Szegedi Postás férficsa­pata az elmúlt hét végén Bé­késre látogatott, ahol 100 néző előtt a hazaiak ellen fölényes győzelmet aratott. Az össze­csapáson a sérülések és be­tegségek miatt erősen tarta­lékos szegediek „repülőrajtot" vettek, hiszen már a 4. percben 10 ponttal vezettek. A későbbi­ekben is a végig fölényben játszó Postások akarata ér­vényesült, így a bajnoki rajton megérdemelten jutottak a két ponthoz. Békési Áfész-Szegedi Postás 46-86 (28-51) Férfi mérkőzés, Békés, 200 néző. Vezette: Darida, Kuli. Szegedi Postás: Vitaszek (14), TISZAI (10), THUMA (21), Varga (1), BÚZÁS (25/9). Csere: Antal (4), Kónya (11/3), Velcsov (-). Edző: Valackai József. A játékvezetők (is) gólínségben szenvednek Néhány nappal ezelőtt Csong­rád megyei játékvezetők a szentesi örcgfiúkkal játszottak barátságos mérkőzést. Sportszerű összecsa­páson a bírók válogatottja szinte kapujához szegezte ellenfelét, de egyetlen egyszer sem sikerült meg­zörgetniük ellenfelük hálóját. Csongrád megyei játékvezetők-Szentesi öregfiúk 0-0 Vasutas sporttelep, 100 néző. Vezette Kiss A. (Csóti, Somogyi) Játékvezetők: Tóth I. Sándor ­Madácsi, Szilágyi D., Ludvig ­Zsemberi (Kérdő) - Kovács J., Serfőző, Sarkadi - dr. Jármai (Bodó), Veress, Bokor, Gábor. Edző: Köböl Sándor. Öregfiúk: Rozman - Boros, Garai, Hevesi. Bige (Paczali). Koncz, Dékány 1. (Balogh), Kecskés. Lengyel (Dékány II.) ­Márté, Héri.'Edző: Balogh Sándor. „Az NB I-nél is fontosabb a sport, a mozgás szeretete" Elbúcsúzik a pályától sok szegedi kosaras „atyja" (Gyerekkoromban, ha pedagógusportrét láttam az újságban, mindjárt tovább is lapoztam. Mégpedig azért, mert valahogy mindig azokról lehetett olvasni, akiket mi, iskolások a legjobban utáltunk. Ha végig­gondolja az olvasó; az utálat és a köz­szereplés szorosan hozzátartozott a rend­szer jellegéhez. Hogy ez mára megvál­tozott volna? Még ebben sem vagyok biztos. Csak abban: jelen esetben nem ez a helyzet. S erről tanítványok ezreinek szeretete tanúskodhat.) Véletlenül voltam tanúja egy beszél­getésnek. A pedagógus kollégák azt vették számba, még tavasz végén, hogy ki marad ki ősztől a csapatból... meg Kónya Feri ­értek a sor végére. Már e pontnál el­csodálkoztam, amikor pedig közölték, nyugdíjba megy Feri bácsi - végleg elcsodálkoztam. Tudom, udvariasságból is szokás ilyet mondani, de komolyan gondolom, ha azt mondja magáról, 50 éves, nem lepődöm meg egyáltalán. De nem ötven, hanem hatvan. Eljött a búcsú ideje. S a visszagondolásé. 39 év a tanári pályán, ebből 27 a Juhász Gyula (később Béke utcába költöző) általános iskolában, aztán 11 a kereskedelmi és vendéglátóipari szakközépben. A hiányzó egy év még a kezdet kezdetén, Mórahal­mon telt. „Ott még éneket is tanítottam" ­mondja, s amikor ezen jót nevetek, a dolog történetébe kezd. 1950-ben a frissen érettségizett Kónya Ferenc pár hónap tejeskanna mosás után bérelszámoló lesz a kenderben. Akkoriban, a szocialista hőskor első éveiben a munkásosztály vasárnap nem a hasát süttette a nappal, hanem falura járt, agitálni. Ez nem nagyon tetszett az ifjú Kónyának, így hát ­kibúvóként - a vasárnap próbáló ének­karba „igazolt." S milyen haszna lett ebből? Később, amikor azt kérdezték tőle a főiskolán, milyen szakot választana a testnevelés mellé, azt mondta: éneket. „És zongorázni tud?" „Nem." „És szolmizál­ni?" „Azt sem." „Akkor mit tud?" „Énekelni..." „ Úgy elénekeltem nekik a Dohányon vett kapitányból a 'Szabadság' dalt, hogy a szomszéd szobából is beszaladtak csodálkozni." Azért az első év kivételével végig a testnevelésé, a sporté a főszerep. A leg­nagyobb szerelem a kosárlabda, de más sportágakban is országos döntőkre vezé­relte tanítványait. Lang Elemérrel, az éppen alakulgató sportiskola igazgatójával közösen rakják le a kosárlabda alapjait Szegeden. Megszámlálhatatlan első- és másodosztályú játékos kerül ki a keze alól. „Neveket nem mondok, mert óhatat­lanul kifelejtenék valakit, és senkit nem akarok megbántani. Nekem amúgy sem az jelentette a legnagyobb örömöt, hogyha valaki a tanítványaim közül NB l-es játékos lett. Hanem az, amikor évtizedek m múlva is láttam valamelyik pályán, s azt éretem, végleg beleplántáltam a sport, a mozgás szeretetét." Igazán sikeres, élményekben gazdag időszakának azt tartja, amikor még általános iskolában tanított. Nemcsak a rengeteg díj, elismerés miatt, amit az iskolának szereztek tanítványaival, hanem, mert fogékony korban oltotta sok-sok gyerekbe a sport szeretetét. „A mai középiskolás gyerekek már nem ilyenek. Mondom neki játék közben: küzdjél! Erre visszaszól: küzd a fene!" Arra törekedett, hogy a rendelkezésre álló időt minél jobban kitöltse az órán. Egyszer egy vizsgálat során megmérték, hány percet mozognak tanítványai a 45­ből. Volt, akinél 33-at mértek. Húsz fölött már jónak számít... A pedagógus társadalom mai helyzetét nézve az lenne a csoda, ha valakiben nem gyűlne össze keserűség is. Kónya tanár úr sem kivétel ebben. „ Úgy érzem, amit kosárlabdában ­több kollégámmal - az alapoknál beindítottunk, azzal mások a későbbiekben rosszul gazdálkodtak. Szegedi játékos itt nem kerülhetett az NB l-es csapatba. " Egyik legfájóbb pontja, hogy Zoli fia sem, pedig az ifjúsági válogatottal pár éve Saboniséknak voltak partnerei. Most pedig - hanyatlóban a szegedi férfi kosárlabda. „Pedig újrakezdeni, újraszervezni sokkal nehezebb. Mert ha újból akar valamit felépíteni az ember, már nincs meg az első építkezés lelkesültsége." A gyerekeknek példakép kell - mondja, amikor beszélgetésünk visszatér arra a korosztályra, akiknél legsikeresebbnek érezte magát. Bólogatok, s közben arra gondolok, ő maga is sokaknak példaképe, amit az is mutat: sokan az ő példája hatására lettek testnevelő tanárok. Hogy hányan csalódtak közülük? Más kérdés, s ez nem a példakép „bűne"... „Megbántam-e, hogy tanítottam? Lehet, ha értenék az ács, vagy kőműves szakmához, most elégedettebb lennék. De én ehhez értek, a gyerekeket szeretem, s ha azt látom, hogy tanult, becsületes, sport­szerető emberek válnak a tanítványaimból, az nekem mindennél többet ér." BALOGH TAMÁS Az „aktív tanári pályafutástól visszavonuló" Kónya Ferencet tanitványai egy kosárlabda-mérkőzés keretében búcsúztatják holnap, pénteken 18.30-tól a régi rókusi (Pacsirta utcai) tornacsarnokban. (Aki játszani is akar a régi kosarasok . közül, felszerelést vigyen magával.)

Next

/
Thumbnails
Contents