Délmagyarország, 1992. október (82. évfolyam, 231-256. szám)

1992-10-08 / 237. szám

CSÜTÖRTÖK, 1992. OKT. 8. BELPOLITIKA 3 A kábel és az Északi Kizárva a HBO-ból? Fölháborodott úr telefonált a Sárosi utcából: azt állította, hogy a Kábeltévé Rt. nem fogadta el előfizetési igényét (és pénzét!) a hamarosan induló HBO-mozicsatornára, pusztán azért, mert az Északi lakásszövetkezet tagja. Magyarázatul a kábeltévések és a lakásszövetkezet közti rendezetlen viszonyokra hivatkoztak. A telefonáló nem értette - s vele mi sem -, mi indokolhatja fizetőképes állampolgárok kizárását egy olyan szolgáltatásból, amelynek célja, hogy minél több ember vegye igénybe. Dr. Csorna Lajos, az Északi Lakásfenntartó Szövetkezet elnöke arról számolt be, hogy ez a panasz legalább az ötvenedik a sorban. Elmondta, hogy képtelenek megállapodásra jutni a Kábeltévé Rt-vel, pedig egy mindkét fél által már korábban aláírt megállapodás megfelelő jogi alapot biztosít a szolgáltatás zavartalan igénybevételére. Megalapozatlannak nevezte a kábeltévések kifogását, amely szerint a lakásszövetkezet adósuk lenne. Sem jogi, sem pénzügyi akadály nincs tehát. Akkor mégis mi a baj? Gulyás Gyula, a Kábeltévé Rt. igazgatója fölvilágosított minket arról, hogy a mozicsatorna működését egy amerikai cég készíti elő, s az általuk megszabott szabályok szerint csak érvényben lévő alapszerződés birtokában köthető az egyes ügyfelekkel olyan megállapodás, amely lehetővé tenné a HBO filmjeinek vételére alkalmas dekóder kiadását. Az ügyfeleket viszont úgy kell megválogatniuk, hogy biztosak legyenek fizetőkészségükben. Ehhez szükségük lenne a lakásszövetkezet listájára, amely havonként pontosan megmondja, tagjaik közül ki fizeti a kábeltévé 80 forintos alapszolgátatásáért járó díjat, s ki nem. A HBO filmjei ugyanis havonta 535 forintba kerülnek (aki hosszabb távra fizet elő, kedvezményt kaphat). Ezért indokolt a megbízható ügyfelekről szóló fizetési nyilvántartás ismerete. Ha ezt kézhez kapják - mondta Gulyás Gyula - semmi akadálya, hogy az Északi Lakásfenntartó Szövetkezet tagjaival is megkössék a szerződéseket. Mit mondhatunk erre? Talán annyit, hogy ezt a nem túlságosan bonyolult akadályt talán a mi közvetítésünk nélkül is leküzdhették volna... NY. P. Az európai fejlesztési bank „átvilágítása " Munkanélküli szakemberek munka nélkül? Jószerével munka nélkül maradtak azok a külföldi szakemberek, akik tegnap jártak Szegeden, a Csongrád Megyei Munkaügyi Központban. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank három tagú külföldi delegációja ugyanis jó példáért látogatott el a Dél-Alioldre, lám így is lehet csinálni, ha pénz és szakértelem van! - Sokkal jobb technikai felszeretséget és munkakultúrát találtunk itt, mint reméltük - jelentette ki Michel Gaspard. s ezután már az sem meglepő, hogy bevallotta, a volt szocialista országok közül Magyarországnak jut majd a legkevesebb anyagi segítség a munkanélküliséget segítendő technikai bázis kialakításához. Vladiszavlyev András igazgató elmondta, hogy a szakértők felmérik a jelenlegi helyzetet, s azután nyilatkoznak majd, miben tudnak segíteni. Természetesen pénzügyi támogatást és szakmai iránymutatást is várhatunk az EBRD-team felmérése nyomán. Hiszen jelenleg csak Szegeden ilyen idális a helyzet, Hódmezővásárhelyen már kevésbé - erről ma meg is győződhetnek a külföldi szakértők. - A munkánknak nem célja, hogy recepteket adjunk a magyar gazdaság bajaira, mi kizárólag a munkanélküliek ellátásának javításában tudunk, s akarunk segíteni - mondotta Gaspard úr - De az is egyértelmű, hogy így közvetve a magyar gazdaságot is segíteni tudjuk. Hiszen a munkanélküliség felszámolása és a gazdasági növekedés szorosan egymáshoz rendelt és hat egymásra. A delegáció finn tagjai elmondták azt ip, hogy hazájukban most dönt rekordot a munkanélküliség, hiszen elérte a 13 százalékot. S hazai tapasztalataik alapján bizton állíthatják, hogy informatikaiszámítógépes háttér nélkül nem lehet eredményesen segíteni a munkanélkülieken. A delegáció egy Pest megyei látogatás után összegzi majd tapasztalait, s tesz javaslatot arra, milyen segíséget lát szükségesnek a magyar munkaügyi szervezet korszerűsítéséhez. R G KOZELETI NAPLÓ MA AZ SZDSZ küldött jelölőközgyűlést tart 17 órakor a Köldváry utca 3. szám alatti székházában. DR. SALLAI MIKLÓS párttámogatás nélküli független jelölt - a többi jelölttel - Tápé jövőjével kapcsolatos kérdések megvitatására személyes beszélgetésre hívja a választólgárokat, 17.30 órára, a Heller Ödön Művelődési Házba. HOLNAP A MUNKÁSPÁRT (MSZMP) Szeged városi koordinációs bizottsága nyilvános pártgyú'lést tart időszerű belpolitikai kérdésekről, délután 4 órai kezdettel a Bálint Sándor Művelődési Házban (Újszeged, Temesvári krt. 42.). Előadó: THÜRMER GYULA pártelnök. AZ MDF székházban (Római krt. 31.) 17 órától dr. Kiss Lajos ügyvéd jogi tanácsadást tart. SOÓS KÁROLY ATTILA országgyűlési képviselő az 1993as költségvetési tervről beszél 18 órakor, az SZDSZ Köldváry utca 3. szám alatti székházában. A rendezvény nyitott. MÉDIUM-E A MÉDIA? Médiatörvény vagy médiaháború? A szegedi Fidesz vendége: Molnár Péter országgyűlési képviselő, a Kulturális Bizottság tagja 19 órától a Fidesz-székházban, Victor Hugó utca 5. * DR. BRATINKA JÓZSEF országgyűlési képviselő irodája (Szeged, Rákóczi tér 1., megyei önkormányzat épülete, 617-es szoba) hétfőn, szerdán és pénteken 13-15 óra között tart fogadóórát. Telefon: 321622/267. Keleti, az öregkatona Tápé a második kört futja Az est házigazdája, Szemők Árpád szocialista önkormányzati képviselő három szegedi vendéget is üdvözölt, dr. Tichy-Rács Csabát, a közgyűlés független frakciójának vezetőjét, az ugyancsak MSZP-s Básthy Gábort és a függetlenek táborába tartozó Dobó Jánost. Valamennyien Mészáros Attila, az MSZP támogatását élvező független jelölt mögött sorakoztak fel. Keleti, a kisbéri győző személyes hangot ütött meg, maga és családja bemutatásával kezdte, így megtudhattuk, hogy az egykori, fölöttébb fegyelmezetten és pedánsan fogalmazó honvédelmi minisztériumi szóvivő otthon igazi öregkatona - takarításból fel van mentve (a sors iróniája, hogy ő maga hivatásának gyakorlása közben éppen e tevékenység áldozata lett kitakarították a minisztériumból), s íróasztalát sem rendezi be elvágólag, inkább a zseniális rendetlenséget szereti. A személyes, párbeszédre hívó stílus ügyesen álcázta az est folyamán a politika programszövegét. Keleti mint országgyűlési képviselő, Tápén úgy nyilatkozott, hogy igazán Forintfolyam Noha június vége óta nem volt hivatalos forintleértékelés (felértékelés), mégis jelentősen megváltozott az egyes konvertibilis valutákhoz képest a forint árfolyama. A külföldre utazóknak a számos európai valutáért 6-8 százalékkal több forintot kell fizetniük, mint három hónappal ezelőtt. (Az idén kétszer volt forintleértékelés, má[ciusban 1,9, június végén pedig 1,6 százalékos.) így a forint például a német márkával és az osztrák schillinggel szemben 7,2, a svájci frankhoz képest pedig 10,9 százalékkal leértékelődött. Ugyanakkor az angol fonthoz képest 10, az olasz lírához viszonyítva 12,5, a spanyol pezetával szemben 9,4 százalékkal felértékelődött. A dollárhoz képest pedig 1,5 százalékkal nőtt a forint értéke. Jo hírnév sérelme - részben (Folytatás az 1. oldalról) A több oldalas ítéletből melynek ismertetésére visszatérünk - kiderül, hogy a bíróság csak részben állapította meg a személyiségi jog sértését. A felperes, Gyimesi Kálmán sajtócikkekre hivatkozott keresetében: nyolc esetben elutasították, viszont hat esetben megállapították a jó hírnév sérelmét. A bíróság kötelezte az alpereseket - Gregor József, Juhász József és Réti Csaba operaénekeseket -, hogy 30 napon belül ugyanazokban a sajtóorgánumokban, amelyekben a jogsértő cikkek megjelentek, hozzák nyilvánosságra az ítélet rendelkező részét. Alperes volt az ügyben Nagy László, a Szegedi Nemzeti Színház volt igazgatója is, ám őt nem találta jogsértőnek a bíróság. Gregor Józsefet és Juhász Józsefet 2-2 ezer. Réti Csabát másfélezer, Gyimesi Kálmánt pedig 4 ezer forint perköltség térítésére kötelezték. * Hamarosan, október 23-án egy éve lesz, hogy a szerencsétlen háborúskodás kitört a színházban, illetve a városházán. Az ünnepi Bánk bán előadás előtt köszönteni szerették volna a jubiláns Juhász Józsefet, ám a városházáról dr. Ványai Éva alpolgármester telefonált a színház akkori igazgatójának, Nagy Lászlónak, hogy nem szerencsés összekeverni a kétféle ünnepi alkalmat, s kérte, a művészt a színfalak mögött köszöntsék. Időközben azonban nyilvánosságot kapott, hogy talán Gyimesá Kálmán önkormányzati képviselő - és akkor még kulturális bizottsági elnök figyelmeztette az alpolgármestert, hogy kollégáját, egy „volt ávóst" (Juhász Józsefet) mégsem éppen október 23-án kellene ünnepelni... Az éppen az USA-ban vendégszereplő Gregor József, akkori operaigazgató önkényes beavatkozásnak tekintette a „letiltó" telefonbeszélgetést és rágalomnak Gyimesi állítását. Az ügy kapcsán megjelent számos újságcikk - melyekből a többi között az is kiderült, hogy Juhász nem volt ávós - szolgált aztán Gyimesi márciusban benyújtott keresetének alapjául. SULYOK Megyénk és a szomszédok Nehezen társulnak A dél-alföldi régió gazdasága sajnálatos módon lényegesen lassabban halad a szerkezeti és szervezeti átalakulás útján, mint kívánatos lenne. A gazdasági (s vele összefüggésben a társadalmi) megújulásban a főváros és a Dunántúl előnye az Alfölddel szemben igen nagy. A tavalyi esztendő utolsó napjáig az országban bejegyzett 63 010 gazdasági társasághói az Alföldnek mindössze 11 759, azaz 18,6 % jutott, s ez az itt élő népességhez (ami 28,6 %-a az ország lakóinak) viszonyítva alacsony részarány. Az ország más térségeihez viszonyítva az alföldi megyék a perspektivikus és leggyorsabban fejlődő gazdasági társasági formák, a kft-k, az rt-k, a bt-k alapításában maradtak le (annak ellenére, hogy tavaly a társaságok száma megkétszereződött).Az Alföld alulképviselt a külföldi tőkebefektetéssel alakult vegyes vállalatok tekintetében is, tavaly ezek közül mindössze minden kilencedik volt alföldi székhelyű. A tények azt mutatják, hogy a gazdasági társaságok térnyerése a mi régiónkban leginkább Bács-Kiskunban előrehaladott (tízezer lakosra 53 társaság jut), s itt alakult a legtöbb vegyesvállalat is. Csongrád megye a múlt évi gyorsuló fejlődéssel közelíti a szomszédot (tízezer lakosra nálunk 41 társaság jut), mfg Békésben csak 34. A régióhoz sorolható Jász-NagykunSzolnok megyében 37, de itt a legkisebb az alakulási dinamika. Az összes gazdasági társaságok száma 1991. decemberének végén BácsKiskun megyében 2871 volt, Csongrádban 1797, Jász-Nagykun-Szolnokban 1579, Békésben 1389. A legtöbb gazdasági társaság a városokban alakul (Csongrád megyében például 90% felett van a városi székhelyűek aránya). A decentralizáltság Bács- Kiskunban a legnagyobb, máshol a társaságalakítás hulláma nem ért még el a kisebb településekre. (A községi székhelyű gazdasági társaságok száma a hat alföldi megyében mindössze 1680 volt tavaly, azaz átlagban falvanként 3-3 jutott.) A társaságok száma szűkebb pátriánkban mindössze Sándorfalván haladta meg a. tízet. Békésben öt községben, JászNagykun-Szolnokban pedig kettőben. A domináns forma ezekben a kft. Mindez szorosan összefügg jellegzetesen alföldi társadalmi tényezőkkel. (Ezekről sorozatunk következő részében szólunk.) SZABÓ MAGDOLNA Folytatódik a politikai fölvonulás a Szegedhez csatolt településrészen. Az időközi önkormányzati választás első fordulójának eredménytelensége alkalmat teremtett a jelöltek hátországainak arra, hogy neves személyiségeket vonultassanak fel a győzelem érdekében. A fideszes Fodor Gábor után az MSZP-s Keleti György jelent meg tegnap este a Budai Nagy* Antal utcai Heller Ödön Művelődési Házban. nem valami okos dolog a kormányzat részéről bezárni a bányákat, mert nem biztos, hogy örökké olcsó lesz az import szén, eladni a magyar gyárakat, a dohány- és a szeszipart is beleértve, noha ezek az ágazatok a világon sehol nem veszteségesek, Magyarországon sem. Egyetértett azzal, hogy aki kéri, kapja vissza a földjét, a mezőgazdaság privatizációját a szocialisták sohasem ellenezték, csupán azt kifogásolták, hogy a kormány nem teremti meg az ehhez szükséges feltételeket (még mindig nagyon magasak például a banki hitelkamatok). Eközben pedig - kritizált - a magyar áru, a magyar mezőgazdasági cikk szinte teljesen eltűnt a belpiacról, de dömping van a külföldiekből. Ám ehhez már jobban ért Mészáros Attila emelte föl szavát Keleti György -, s így, ritka kivételként, mezőgazdasághoz értő ember kerülhet a szegedi közgyűlésbe. Szavazzanak rá a tápaiak, szólította föl a művelődési házat szinte teljesen megtöltő hallgatóságot, amely agrárkérdésekben mindvégig partnere volt a budapesti vendégnek. Ól A HÉT KÉRDÉSE Szükség van-e a Szegedi Szabadtéri Játékokra? Az utóbbi években meglehetősen sok vita volt a Szegedi Szabadtéri Játékokkal kapcsolatosan. A művészeti és pénzügyi kérdéseket a legtöbb polgárnál, cs nemcsak a városvédőknél, megelőzte az elöregedett, a Dóm térre rozsdás fémszörnyként rátelepedő nézőtér megoldásra váró problémája. E heti mini közvéleménykutatásunkban erről kérdeztük a szegedieket. Dienes Árpád, a megyei bíróság dolgozója: - A szabadtéri játékokra mindenképpen szüksége van a városnak. Amellett, hogy nemzetközi hírnevet is biztosít a városnak, fellendíti idegenforgalmát, az itt élő polgároknak is évről évre szórakozást jelent. A színpad ügyét viszont évek óta nem tudják megoldani. Nekem volt szerencsém a vaskolosszus nélkül is ismerni ezt a gyönyörű teret. Nem vagyok gazdasági ember. Nem tudom, pénzügyileg megoldható-e, hogy évente egy szétszerelhető nézőteret állítanának fel a játékok idejére, majd azt követően lebontanák. Optimista vagyok, azt hiszem, ennél nagyobb problémát is megoldottak már... Balla Angéla, nyugdíjas: - Az előadásokra szüksége van a városnak, de arra, ami a téren van, nincs. A Dóm tér közelében lakom, nagyon sokat járok arrafelé. Elcsúfítja a teret a nézőtér. Kezdetben még tűrhető volt az állványzat, mára már meglátszik rajta az idő múlása. Le kellene bontani. Szentendréről kellene példát venni, ahol alkalmasint felállítják a színpadot, néhány nagyon jó, színvonalas előadást tartanak, amely mindig vonz egy adott réteget. Azt hiszem. Szegeden már nemigen lehet a jelenlegi színpad adottságait kihasználni, mert az érdeklődés megcsappant. Változtatni kellene, olyan művészeti különlegességeket, csemegéket kínálni a nézőknek, amely kisebb nézőtérrel is megoldható lenne, és az biztos telt házat vonzana. Fodorné Szúcs Ildikó, röntgenasszisztens: Minden évben elmegy a család valamelyik előadásra, fontos volna nekünk is, ha a szabadtéri játékok a jövőben is lennének. A színpad nem néz ki valami jól, de úgy hallottam, talán kicserélik egy mozgathatóra. Kicsi gyerekkel vagyok otthon, nemigen van módon színházba, moziba járni, a szabadtéri azonban mindig a nyár érdekes színfoltja számomra. Nemcsak mi szegediek szeretjük, hanem, a műsortól függően, elég sokan jönnek a szabadtéri alatt a városba. Az állványzat problémájáról sokat hallottam. Azt hiszem, ennek megoldásában az önkormányzatnak is szerepet kellene vállalnia. P. T. P. engedményes vására 1 30 és 200 cm széles méretben, amíg a készlet tart. Tisztelettel várjuk vásárlóinkat! Vasbolt, Makó, Szegedi út 178. Telefon: 65/12-562