Délmagyarország, 1992. október (82. évfolyam, 231-256. szám)

1992-10-01 / 231. szám

2 KÜLPOLITIKA DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1992. OKT. 1. A mélypont ünnepélye A szlovák-magyar kapcsolatok mélypontra jutottak állapttja meg a bécsi Kurier. A lap szerdai számában Szlovákia külpolitikájának a közöstől eltérő alakulása miatt nagyjából igazolva látja azoknak a csehszlovák politikusoknak a véleményét, akik fölöslegesnek tartják a vitát a szétválás módozatairól. A szlovák-magyar kapcsolat romlásáról Írva megemlíti a lap. hogy a Gabcikovóval kapcsolatos kölcsönös támadások után most a magyarok Meciar szemére vetik, hogy budapesti látogatásakor előbb találkozott az ottani szlovák kisebbség képviselőivel, mint a kormány politikusaival. <4 feszültség ennél is nagyobb mélyülését jelzi a lap szerint a labdarúgó mérkőzés körüli incidens, az, hogy a magyar rendőrség eltanácsolta a pozsonyi rendőr-zenekar részvételét egy magyarországi zenei rendezvényen, mondván, hogy nem tudja szavatolni a szlovákok biztonságát Magyarországon. A bécsi lap úgy fogalmaz, hogy két héttel ezelőtt „ittas magyar szurkolókat" Pozsonyban álarcos szlovák rendőrök brutálisan összevertek. A határmenti feszültségre való tekintettel jelentette ki Klaus miniszterelnök, hogy a közös hadsereg „a szövetségnél egy órával tovább" megmarad. Ro Te Vu befejezte pekingi látogatását Kfna és Dél-Korea képviselői beruházásvédelmi, kereskedelmi és műszaki-tudományos együttműködési egyezményt írtak alá szerdán Ro Te Vu délkoreai elnök négynapos hivatalos látogatásának záróakkordjaként. Ezen kívül megállapodás született egy gazdasági, kereskedelmi, technológiai együttműködési vegyes bizottság felállításáról is. A hivatalos és nem hivatalos kínai és dél-koreai tájékoztatásból annyi megállapítható, hogy Ro igen óvatos formában felvetette kínai tárgyaló partnerei, Jang Sang-kun államfő, Li Peng kormányfő és Csiang Cömin pártfőtitkár előtt: Kína eredményesen nyomást gyakorolhatna Észak-Koreára annak érdekében, hogy tárja fel gyanús nukleáris fejlesztési programjának titkait, tegye lehetővé dél-koreai szakértők helyszíni inspekcióit atomlétesítményeiben, és legyen nyitottabb az újraegyesítés kérdésében. A kínai vezetők még óvatosabb válasza közelebbről meg nem határozott segítséget ígért az újraegyesítés folyamatához, és közvetítést a nukleáris ellenőrzések ügyében, de a kínai vezetők óvták attól Dél-Koreát és más országokat (főleg az Egyesült Államokat és Japánt), hogy nyomást gyakoroljanak Phenjanra, helyette inkább türelmes tárgyalásokat javasoltak. Amerika Iliescu ellen Amennyiben most megadják a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt Romániának, az ion Iliescu, a volt kommunista támogatásának tekinthető - pedig Iliescu kormánya súlyosan megsértette a kisebbségek jogait, s a nemzetiségek elleni brutális erőszakot elleplezte, sőt bátorította. Ez olvasható demokrata és republikánus törvényhozók felhívásában, amelyet kedden megkiildtek a ház valamennyi tagjának s amelyet megkapott az MTI washingtoni irodája. A képviselőházban a tervek szerint szerdán szavaznak a javaslatról, hogy megadják-e - a kormány ajánlatára - a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt (MFN) Romániának. A felhívásban rámutatnak: ha most, a román választások két fordulója között megszavazzák a kedvezményt. azt a látszatot keltik, hogy az egyik elnökjelöltet, Iliescut támogatják. Iliescu viszont kommunista, aki a korábbi kommunista diktátor, Ceausescu alatt vezető posztokat töltölt be és megválasztása, 1990 óta széles körű antidemokratikus cselekedetek részese volt. Ha most adunk kereskedelmi kedvezményeket Romániának. ezzel csak ezeket az erőket támogatjuk - írják. Románia súlyosan megsértette az állampolgári és az emberi jogokat: kormánya csaknem három éven át fellépett a magyar, a német és a cigány kisebbség ellen, nemcsak elleplezte. hanem bátorította is a brutális erőszakot, megtagadta a kisebbségektől az elemi jogokat és korlátozta valamennyi román állampolgár demokratikus jogait. Az egész világ felháborodott, amikor a bányászok a kormány kezdeményezésére - a békésen tüntető diákok ellen erőszakot alkalmaztak - de ugyanez a kormány keveset tett a demokrácia teljes érvényesüléséért. A legnagyobb kedvezmény megadása csak arra bátorítaná a román kormányt, hogy továbbra is megsértse az emberi jogokat - olvasható a felhívásban, amelynek aláírói javasolják: tűzzék napirendre a kérdést hat hónap múlva, az újjáválasztott törvényhozásban. Addigra Románia új kormányának lesz módja bizonyítani elkötelezettségét a demokrácia, az emberi jogok mellett. Horvátország megkétszerezi haderejét Szlavóniában Bosznia-Hercegovina válságterületein szerdára virradó éjjel sem szüneteltek a harcok. A dpa a -szarajevói rádióra hivatkozva jelentette, hogy a köztársaság legtöbb részében változatlan hevességgel tombolt a háború. A szerb tüzérség ismét lőtte Szarajevót, a szerb gyalogság pedig eközben előrenyomult a város több peremkerülete felé. A hónapok óta szerb ostrom alatt álló nyugat-boszniai Jajcét régi szovjet típusú rövid hatótávolságú rakétákkal lőtték. Legalább ketten életüket vesztették. Az észak-boszniai Gradacac ellen intézett újabb tüzérségi támadás következtében legkevesebb öt személy halt meg. A várost védő alakulatok parancsnoksága szerint a körülzárt település ellátási helyzete „rendkívül kritikus". Horvátország átcsoportosítja hadseregét, és friss erőket vezényel Szlavóniába a horvátországi (szerbek megszállta) Baranya, NyugatSzerémség és Kelet-Szlavónia elfoglalása, a horvát menekülteknek az ENSZ-ellenőrzés alatt álló területekre történő erőszakos repatriálása céljából. Ezt közölte a Tanjug a jugoszláv hadsereg vezérkara szóvivőjének keddi bejelentésére hivatkozva. A szóvivő hozzáfűzte, hogy erről tájékoztatták az ENSZ-békefenntartó alakulatok (UNPROFOR) parancsnokságát is. A kelet-horvátországi Szlavóniában a horvát hadsereg kilenc dandárja állomásozik 12-15 ezer fővel, akiket több mint 50 páncélos támogat. Ugyanezen forrás szerint a Horvátország több részét érintő mozgósítás a szlavóniai horvát haderő létszámát 30 ezerre fogja növelni. A jugoszláv hadsereg nyilatkozatban jelentette be. hogy nem fogja tétlenül szemlélni az agresszió előkészületeit, és megteszi a szükséges intézkedéseket, ha rákényszerítik erre. Éles vita az USA törvényhozásában Nemzetközi megfigyelők a délszláv válságról Szabadkán? Az amerikai képviselőház európai albizottságában kedden éles vita bontakozott ki a törvényhozók és a kormány képviselője között arról, miért tesz Washington olyan keveset a délszláv válág megoldására. Lee Hamilton, a külügyi bizottság befolyásos elnöke, a magyar származású Tom Lantos és mások bírálták igen keményen a kormány politikáját, amiért tétlen maradt, s így (eddig) 30 00040 000 halottal, 1-2 millió menekülttel járt a tragédia. Lantos élesen bírálta James Baker korábbi külügyminisztert, aki még tavaly nyilvánosan Jugoszlávia egységéért szállt síkra, nemkülönben az európai hatalmakat, amelyek tétlenek maradtak. Az maradt azonban az Egyesült Államok is, pedig állandóan ismételgeti, hogy az Oroszország: 80 százalék Saposnyikov a nukleáris leszerelésről Saposnyikov elmondta: a hadászati nukleáris fegyverek nyolcvan százaléka Oroszország, tíz százaléka Ukrajna területén van. Hat százalékot állomásoztatnak Kazahsztánban, négyet pedig Fehéroroszországban. különösen az ukrán területen levő fegyverek helyzete kérdéses, mert azok felett az új köztársaság szuverén módon kíván rendelkezni. Ennek ellenére a rendezés megoldható mindenfajta külső beavatkozás, nyomás nélkül, és a marsall nyomatékosan kérte, hogy hagyjanak fel az ilyen jellegű kísérletekkel. A FÁK erőinek főparancsnoka úgy vélekedett, hogy a Szovjetunió széthullásából „számos destabilizáló következmény származott", de ezek Ukrán rakéták: el a Pentagontól? Az új, független államok belső nehézségeik miatt nem egykönnyen tudják teljesíteni azokat a leszerelési kötelezettségeket, amelyeket annak idején a Szovjetunió vállalt magára, de mindenkeppen végrehajtják azokat - mondta Jevgenyij Saposnyikov marsall, a Független Államok Közössége fegyveres erőinek főparancsoka Párizsban. A marsall azon a tanácskozáson szólalt fel, amelyet a Nyugat-európai Unió kezdeményezett az új korszak stratégiája kérdéseinek megvitatására. megoldása is folyamatban van, s „már túljutottak a mélyponton". Folytatják a konfliktusok megakadályozására, illetve felszámolására szolgáló békefenntartó erők létrehozását, annál is inkább, mert a térség stabilitása nagy fontosságú Európa és az egész világ békéje szempontjából. Lewis Libby helyettes amerikai védelmi államtitkár felszólalásában aláhúzta, hogy az Egyesült Államok „stratégiai partneri viszonyt" akar létrehozni Oroszországgal, mert azt kulcsfontosságúnak tartja az európai biztonság jövője szempontjából. Libby bírálta azokat a törekvéseket, amelyek szerinte gyöngíteni kívánják a NATO szerepét, aláássák a transzatlanti együttműködést. Bár az államtitkár csak közvetve említette a francia-német „európai erő" felállításának terveit, azt mondta, „el kell kerülni a biztonsági politika újranacionalizálását", és meg kell maradni a bevált szervezetnél, mert „továbbra is a NATO marad az európai biztonság talpköve". A két érintett fél, a francia és a német védelmi miniszter felszólalásában igyekezett megnyugtatni Washington képviselőjét, hogy a tervezett erő nem lesz az Atlanti Szövetség vetélytársa. Mind Pierre Joxe, mind Volker Rühe közölte: a biztonságot érintő veszély esetében ez az erő a NATO alárendeltségébe kerülne. egyetlen világhatalom, és az is kíván maradni - hangoztatta. Thomas Niles, az európai kérdésekért felelős külügyminiszter-helyettes képviselte a kormány álláspontját, megismételve: a helyzet nem hasonlítható az irakihoz, nem más ország elleni agresszióról volt szó és amerikai katonai beavatkozás a bonyolult helyzetben nem lenne célszerű. Lantos viszont azzal érvelt, hogy már az amerikai katonai erővel való fenyegetés hatásos lehetett volna. Niles közölte, hogy változatlanul tárgyalnak a brit és a francia kormánnyal arról, hogy megtiltják a repüléseket Bosznia felett, de döntés még nincs. Washington azt is szorgalmazza, hogy (az ENSZ) állítsa fel a testületet. amely felelősségre vonja a háborús bűnök elkövetőit. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet megfigyelőivel tárgyalt kedden este Ágoston András és a VMDK vezetői. Rövid megbeszélésük tárgya: a Vajdaságba irányított nemzetközi megfigyelők állomáshelyének a kijelölése volt. A Tore Bógh nagykövet által vezetett és Belgrádban székelő megfigyelőcsoportnak húsz tagja lesz, közülük négy kerül Vajdaságba, a többi Koszovóra és Szandzsák területére. A lakosság erőszakos elköltöztetésére irányuló kísérletekre, az erőszakos mozgósításokra és az egyes településekre vezényelt páncélosok ténykedésére figyelő EBEÉ-misszió a napokban dönt, hogy hova telepíti embereit. A lehetséges székhelyek egyike Szabadka. Szomália - öldöklés az élelmiszersegélyért Legkevesebb 25 ember életét vesztette, és 45 megsérült a Szomália déli részén fekvő Baraawe kikötőjében hétfő óta folyó összecsapásokban, Az ITAR-TASSZ szerdai jelentése szerint az összetűzések az éhezők megsegítésére érkezett ENSZélelmiszersegély megszerzése miatt törtek ki. Mint azt a helyi rádió közölte, egy fegyveres csoport elkezdte a Nemzetközi Vöröskereszt hajóján előző este érkezett humanitárius segély kirakodását, amikor egy másik csoport, amely szintén igényt tartott a szállítmányra, megpróbálta ebben megakadályozni, s a vita fegyveres öszszetűzéssé fajult. Brazília: megy az elnök? A brazil képviselőház kedden elsöprő többséggel úgy döntött, hogy indítsák meg az ország államfőjének leváltási folyamatát. Az impeachment mellett az 503 képviselő közül 441 szavazott igennel, 38 ellenezte, egy tartózkodott. 23 képviselő távol maradt a történelmi szavazástól. Fernando Collor de Mello elnököt egy kongresszusi vizsgáló bizottság bűnösnek találta abban, hogy több millió dollár személyes anyagi haszon fejében, hivatali tisztét felhasználva, védelmet nyújtott egy korábbi közeli munkatársa törvényellenes üzleti ügyeihez. A bizottság jelentését fogadta el most a képviselőház, s ezzel szabad utat engedett az államfő leváltásához. A brazil alkotmány értelmében most hat hónapra felfüggesztik az államfőt hivatalából, s a végleges döntést a szenátus mondja ki. A hírügynökségi jelentések szerint ez a szavazás már csak formalitásnak tekinthető, így eldőltnek látszik, hogy a 103 éve függetlenné vált Brazília történelmében első alkalommal jogi úton fogják eltávolítani hivatalából az ország első emberét. Az államfői tisztet Itamar Franco alelnök veszi át, akinek két napon belül kell nyilvánosságra hoznia új kormánya összetételét. Az eddigi kabinet a szavazás eredményének ismertté válása után testületileg benyújtotta lemondását. Fernando Collor de Mello 1989-ben nyerte meg az akkor 1960 óta első ízben tartott közvetlen elnökválasztást. A győzelem idején 40 éves politikus Brazília legfiatalabb államfője lett, akinek sikerét elsősorban azzal magyarázták, hogy a brazil szavazók elhitték neki: kérlelhetetlen harcot fog folytatni az ország belpolitikai életét mérgező korrupció felszámolásáért.