Délmagyarország, 1992. szeptember (82. évfolyam, 205-230. szám)

1992-09-08 / 211. szám

Jótékonysági gálaest A határokon túli magyarokért A csatakiáltás következményei A The Times a Csurka-tanulmányról (2. oldal) Parlag lesz-e Deszkből? Felszámolás közben (4. oldal) Egy iskola újraindítására Ismét a Miasszonyunkról (5. oldal) Mókuskerék Már figyeltem egy ideje. Zabált. Önfeledten, két pofára. És a nemzet kérdéseiről értekezett, mintha egy hasfájós lordot akarna kétségbe ejteni. Csak erős nemzet fia eszik így. A vendéglői asztal terítékéről már elvitték a szerb-magyar és a szlovák-magyar konfliktus maradékait, amikor Erdély következett. És a nagy vicc, a többször, hangosan megismételt grandiózius szellemesség: „ami marad, vigyék el Tőkés Lászlónak, ne éhezzen szegény". Az asztaltársaság: nevetés. A szomszéd asztalok: ki ahogy. A külföldiek mindenesetre lefordíttatják maguknak, amit Tőkésről hallanak, hiszen László számukra egy másik kor hőse. Olyan kort már kevés helyütt ismernek, melyben valódi a kényszerhelyzetbe került ember ereje, s nem csupán választási szólam. Nézzük a gurgulázó honfit, és látom az arcokon, hogy ki ki a maga módján megpróbálja elképzelni, amint napokig nem eszik semmit. Csak próbaként. Egyszerű fizikai erőfeszítéssel, lelki terhek nélkül. Igaz, minek is próbálná bárki? Itthon nem szükséges, és akinek más mód már mit sem ér, oly távol van: lehet több mint száz kilométerre is. Jó autóval alig több mint egy óra. Mit szólna, ha valaki megmondaná neki (ne adj' isten nekik)?. Azt, hogy én megdolgoztam a panelllakásomért, a Trabantomért, és azért, hogy ne folytassak éhségsztrájkot? Vagy: ha enne nem lenne éhes? S ha az éhségről meg is feledkezik, mit tenne amúgy? Elfordítaná a fejét? Tőkés László nem vakmerőségéért nyerte nimbuszát. A sokak közül a beleérzés emelte ki, mellyel nem tudta szótlanul nézni tovább a kényszerű aljasulást. Nem miniszterelnök, akiről viccet gyártanak, vagy uralkodó, akit ferencjóskáznak. Szabad, persze. De a vicc is beleérzés. A többi csak mókuskerék, melyben egy országnyi honfi szalad saját boldogulása felé. Panek József A Körképnézőben Opusztaszeren FOTÓ: NAGY LÁSZLÓ A Szegeden megrendezett nemzetközi panorámakonferencia második napján a résztvevők az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkba látogattak, ahol, mint felvételünkön látható, megtekintették a Fesztykörkép restaurálásának munkálatait^ Tömeges letartóztatások Irakban Több ezer embert tartóztattak le a közelmúltban Irak déli részén. Az a vád ellenük, hogy segítséget nyújtottak a bagdadi kormány ellenzékének. A letartóztatásokról az AP amerikai hírügynökség számolt be vasárnap, egy iraki síita ellenzéki rádió jelentésére hivatkozva. Az Iraki Nép Hangja elnevezésű síita rádiói szerint a kormányzat - puccskísérlettől tartva - Bagdadból és a nagyobb városokból összevonta a reguláris katonai erőket valamint a Forradalmi Gárda egységeit. Mint az Iraki Nép Hangja rádióadásában elhangzott, az iraki hatóságok csupán az ország egyetlen tartományában mintegy 2000 embert vettek őrizetbe, s a jelentés szerint a letartóztatottak között igen sok a nő. Az ellenzéki rádió azt is közölte Nicosiában vett adásában, hogy a bagdadi kormány elvágta a fővárost a dél-irakivárosokkal összekötő telefonvonalakat, a bü 'dadi nyilvános telefonállomásokat pedig kiTöbb mint két esztendeje, 1990 májusában a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola kezdeményezésére létrejött a Juhász Gyuláról elnevezett alapítvány, melynek támogatásával azóta több száz erdélyi, felvidéki, kárpátaljai és vajdasági magyar diák jutott ahhoz a lehetőséghez, hogy Magyarországon, az anyanyelvén tanulhasson, vagy szakmai továbbképzést kapjon. Tegnap este az alapítvány javára rendeztek jótékonysági gálaestet a Szegedi Nemzeti Színházban, a nemes célhoz méltóan neves művészek fellépésével, illetve tekintélyes védnökök támogatásával. Az est két fővédnöke Sütő András író, aki zött szerepelt valamennyi szegedi felsőoktatási intézmény. A jótékonysági gálaestről bővebben holnapi lapszámunkban tudósítunk. (Képünkön a Juha?- Gyula Tanárképző Főiskola Bartók kórusa látható.) Miből lesz a tűz, avagy: A sztereotip csikk Sajnálatos velejárója volt ennek a nyárnak a lángoló erdő. A helyenként száz hektárt is meghaladó természetpusztulást lehet rideg tényszerűséggel forintban meghatározott kárral jellemezni, s lehet a környezeti kataszrófát érzelmileg, a látványbéli tapasztalással is társítani. Talán nem kevesekben merül fel a kérdés: a gondatlanságból, akár csupán az eldobott csikk miatt keletkezett tüzet lehet-e ejnye, ejnye módon elkönyvelni. Annyit mondva, hogy lám, tessék vigyázni, mert a szárazság miatt fokozott a veszély. Ugy vélem többeket foglalkoztatnak a kérdések, amelyekkel Pesztránszky Albert tűzoltó őrnagyhoz, megyei tűzoltó parancsnok-helyetteshez fordulatam. - Az igen sűrűn előforduló erdőtüzeknél, avartüzeknél szinte mindannyiszor elhangzik a híradás kapcsán, hogy micsoda veszély az eldobott csikk. Már szinte sztereotip hivatkozási alap az eldobott cigarettavég, nem gondolja ? - Leggyakrabban tényleg ezt a veszélyforrást véli a tűzoltóság a szabad természetben keletkezett füzeknél és nem alaptalanul. A száraz avarnak, gaznak a gyulladáshoz elég a 300 celsius körüli hőfok, s talán csak kevesen tudják: a cigarettacsikk parázs hőfoka 800 fok körüli. Teljesen indokolt arra gondolni, hogy látogatottabb. tehát több ember által járt környezetben figyelmetlen dohányos okozhat tüzet. Őszintén megmondom viszont, az esetek túlnyomó részében feltételezés marad a csikk, nem bizonyított, hogy valamely tüzet ténylegesen az elhajított, parázsló cigarettavég okozta. - Adódik a kérdés, egyáltalán milyen bizonyossággal lehet kideríteni egy. a kívülálló által mindent pusztító hatalmas erejűnek látott erdőtűzről, hogy mi okozta ? - Erre egyértelmű választ adni igen nehéz. Mindig a konkrét eset dönti el, hogy a vizuális jelektől kezdve a helyszíni tapasztalatok legtágabb köre és a tüzoltásban-tűzvédelemben járatos szakember korábbi tapasztalataiból következő vizsgálati mozzanatok mennyi eredményt hoznak. A szemlebizottság, amelyben csupán részes a tűzoltó is, immáron a hatósági jogkörrel nem rendelkező tűzoltóság képviselőjeként, minden talált nyomot, lényegesnek ítélhető mozzanatot, a tűz közelébe elsőnek érkezettek megfigyeléseit. jegyzőkönyvben rögzíti. Részben tehát a megfigyelhető jelek, égésnyomok, a tűz keletkezésének környezete jelenthetnek alapot a további vizsgálódáshoz. másrészt pedig a helyszíni meghallgatások adnak támpontokat. Amennyiben mindezek alapján esetleg a szándékos tűzokozás feltételezhető. próbálunk az indítékokra (Folytatás a 3. oldalon) ÁRA: 10,10 FT egyébként az alapítvány tiszteletbeli elnöke is, és Andrásfalvy Bertalan kultuszminiszter voltak. A védnökök köMegyénk és a szomszédok Kevesebb beruházás A dél-alföldi régió fejlődésének lehetőségeit vizsgáló szakemberek megállapításaiból idézve legutóbb azokból az adatokból böngészhettek olvasóink, amelyekből kiderült, hogy a beruházásokat tekintve Csongrád megye az utóbbi kéthárom évben sajnos lemaradt az országos átlaghoz és a szomszédos megyékhez képest. A visszaesés az iparban a legszembetűnőbb (53 százalékos), de a közlekedés és a hírközlés, az építőipar, továbbá a mezőgazdaság területén is közel ekkora (50,50 és 44 százalékos), s csak a kereskedelmi jellegű beruházásokban mutatkozott (átmenetileg) jelentős fejlődés (1985-90 között 33 százakékos). (írásunk a 3. oldalon) KEDD, 1992. SZEPT. 8., 82. ÉVF. 211. SZÁM