Délmagyarország, 1992. szeptember (82. évfolyam, 205-230. szám)

1992-09-05 / 209. szám

8 KÖLYÖK T SZOMBAT, 1992. SZEPT. 5. Boszorkánysziget HEINZELMANN EMMA RAJZA Bábi néne nyaralni készült. - Jaj, aranyoskám - sírta nekem, mert már egészen összebarátkoztunk az utóbbi időben -, nem bírom én ám ezt a pokoli meleget. Nem vagyok én olyan fából faragva, mint az a mihaszna. A mihaszna alatt természetesen Patás pajtást értette, aki ádázul gyűlölte a mikrosütőben tett kiránulás óta, és ott igyekezett borsot törni Bábi néne vasorra alá, ahol csak tudott. Félt is a derék boszorka, hogy még megneszeli Patás pajtás, hova igyekszik elbújni a meleg elől, aztán utánamegy és befűt neki. Igaza volt. Patás pajtás hamar rájött, hogy Bábi néne bizonyára valamiféle nyáron is hűvösen tartott hegycsúcsra igyekszik, ahova könnyen fölröppenhet valamelyik seprűnyele hátán, ő meg kutyagolhat szegény, ami igazán nehezére esett, főleg mióta ilyen apróra sült. Hiába kapkodta a lábát, alig haladt előre valamelyest. - Miért nem repül inkább? - piszkáltam a mérges kis ördögöt. - Bezzeg Bábi néne gyorsan odaér. - Túljárok én majd az eszén - fogadkozott Patás pajtás -, már ki is főztem, megbújok a seprűjének a szálai között, aztán mikor azt hiszi, nem is lát többet, gyorsan előugrok. - Micsoda ósdi trükk! csóváltam a fejemet. Modern ördög ilyet nem csinál. Feküdjön rá egy papírlapra, és adja fel telefaxon! Hű, megörült ám Patás pajtás! Rohant a postára, és feladta magát. De sajnos annak a fránya készüléknek pont akkor kellett elromlania. Igy aztán nem tudtuk meg, odaért-e a küldemény, vagy sem. - Mit csináljak, nincs más hátra, mint a seprűnyél dohogott Patás pajtás, és elfészkelődött a seprűszálak között. Nemsokára ott hasította a levegőt Bábi nénivel. Mivel magasan mentek, a magas hegyek felé, egészen összefagyott, mire odaértek. Ahogy kidörzsölte szeméből a zúzmarát, még egyszer nekilátott a dörzsölésnek, mert nem hitt a saját szemének. Bábi néne ugyanis rikácsolva vette észre, hogy titkos rejtekhelyének, egy hegyi fogadónak ajtajában Patás pajtás fogadja. Az a fránya telefax mégis oda ért. Még nagyobb lett a ramazuri, amikor kiderült, hogy két Patás pajtás is van. Az egyik, az igazi ugyan el akarta tépni a másikat, de az meg nem hagyta magát. Talán még most is tépegetik egymást. Bábi néne meg nézte őket nagy gyönyörűséggel. Még sose volt ilyen remek vakációja. Nagy dolog a technika. -góbéMargret Rettich: A csillogó-villogó varázskő Szepi naphosszat kecskét őrzött a hegyekben. Szepi tehát kecskepásztor volt. A kecskék legeltek, legelésztek, lakmározták a jóízű füvet vagy békésen kérődztek. Szepinek nem sok gondot jelentett hát a kecskepásztorkodás, csupán arra kellett ügyelnie: legelés közben ne zuhanjon le kecske a sziklákról. így hát többnyire nótázgatott és ugrabugrált. Olykor még szunyókált is egy nyúlfarknyit, és néha-néha még az is megesett, hogy - unatkozott. Egyszer kőmászás közben megcsúzott Szepi és egy sziklaszakadékba pottyant. „Hej, ez lesz csak a nemulass, ha nélkülem térnek haza a kecskék!" - gondolta keserűen a szakadék alján. Körülnézett, és észrevette, hogy a szakadék sziklafala nem megmászhatatlanul sima, hanem erősen repedezett és tele kiszögellésekkel: könnyen felkapaszkodhat rajta. Vizsgálgatni kezdte a repedéseket, és az egyikben hirtelen egy csillogva csillogó, villogva villogó kövecskét pillantott meg. „Szép kis kő, csinos jószág - gondolta -, örülni fog neki az anyám!" Nekibuzdult és kikapirgálta a csillogó-villogó követ a repedésből. Zsebre vágta, és utána már könynyűszerrel, szerencsésen kijutott a szakadékból. Nótázva tért haza este a kecskéivel. Apjának-anyjának tátva maradt a szája a nagy csodálkozástól: látták a kecskéket és hallották Szepi víg nótáját is, de őt magát, a fiukat nem látták! - Hol vagy, fiam? - kérdezte az anyja. - Hol lehetnék, ha nem itt! - válaszolta Szepi hangja. - És hoztam is neked valamit! Valami nagyon szépet! Ezt mondta Szepi, azzal belenyúlt a zsebébe, előhalászta belőle a csillogóvillogó kövecskét és az anyja markába nyomta. Nosza, egyszeriben láthatóvá vált Szepi, viszont eltűnt az anyja. Eltűnt mindenestül: kontyostul, kötényestül, szoknyástul, ingvállastul, papucsostul! Szepi az apjával együtt csak a hangját hallotta, amint lelkesen kiáltozta: - Óh, be szép, be gyönyörű ez a csillogó-villogó kövecske! Máris viszem a házba, beviszem a szobába, és leteszem a nagy asztalra, hadd lássa, csodálja kedvére mindenki! Az asszony ott állt a szobában a maga teljes valóságában, viszont a nagy asztal eltűnt! Eltűnt, és ott, ahol mindig is állt, most csak a puszta padló látszott. - Hová lett az asztal?! - kiabálta az apa, és vele együtt a fia is. - Hová lett, hová tűnt?! • - Hát persze! - csapott homlokára az apa. - Persze, persze, persze: ez a csillogó-villogó kövecske egyedül csak a Láthatatlanok Hegyéről származhat! Aki magánál hordja, maga is láthatatlanná válik. Bizony, nem szerencsehozó varázskő ez: legjobb, ha gyorsan megszabadulunk tőle. Azzal bátran kinyújtotta a kezét, tenyerével végigsepert a láthatatlan asztal láthatatlan lapja felett, és így kiáltott fel: - Megvan! Ám ahogy megmarkolta, önmaga vált láthatatlanná. Szepi fülelt, az anyja is fülelt. Távolodó lépteket hallottak. Ismerősek voltak a léptek: az apa léptei. A láthatatlanná vált apa a kúthoz igyekezett. Ahogy odaért, belehajította a követ a kútba, és azon nyomban újra láthatóvá vált. A kút mélyéből viszont szörnyű morajlás hallatszott. Aztán a föld mélye is morajlani kezdett. Félelmetesen morajlott. Talán még a földfelszín is belerengett! Clteráztak a falak, citeráztak a kémények és a kecskék az ól tetején táncoltak. Aztán csend lett. És a csendben boldogan borultak egymás nyakába. Visszafordítható mondatok Legújabb nyelvi játékunk laian cyy KICÖLI i ICI ictcuu lesz, mint az eddigiek. Okos és ötletes megfejtéseitek alapján azonban úgy gondoljuk, ez sem foghat ki rajtatok! Feladatotok: olyan szavak, mondatok gyűjtése, amelyeknek visszafelé olvasva is van értelmük! íme néhány példa: A sah kerek hasa. Csak a mama makacs. E teke fekete. Goromba rab morog. Megfejtéseiteket szeptember 9-éig küldjétek be címünkre: Sajtóház, Stefánia 10., Kölyökoldal. (Nyerteseinknek a jutalmat postán küldjük el.) Megfejtések Nyertesek Két héttel ezelőtti Angol rejtvényünk helyes megfejtése: ticket 'jegy'. Nyerteseink: Dékány Márta, Kübekháza, Dózsa György u. 501.; Fodor Margit, Szeged, Oskola u. 18.; Horváth Mónika és Gábor, Szeged-Mihálytelck, Fehérpart u. 58.; Bősze Brigitta, Szeged, Hullám u. 7.; Ordögh Elvira, Kübekháza, Rózsa u. 559. Aug. 29-ei Angol rejtvényünk megfejtése: packet 'csomag'. Nyertcseink: ifj. Csillik László, Szeged, Madách u. 2.; Ertsey Gábor, Szeged, Gutemberg u. 28.; Képrejtvényünk nyertesei: Teleki Péter, Szeged, Iglói u. 4.; Gyuris József, Szeged, Kátay u. 21., Dorstadter Atila és Tamás, Szeged, Vajda u. 22/A.; Maróti Ágnes, Szeged, Gát u. 11/A. II/6.; Papp Tamás, Szeged, Alföldi u. 4/A. Gratulálunk! Az ajándékutalványokat postán küldjük el. Ezer piszkos zokni Egy bíróság 100 ezer dollárra bírságolt egy texasi vállalkozót,akinek gyára a piszkos zoknikéhozhasonló bűzt árasztott, és megkeserítette a környéken lakók életét. A kibocsátott szennyezőanyag nem mérgező, de elég kellemetlenahhoz, hogy az emberek bezárkózzanak lakásaikba - mondta az ügyvéd, a gyárat körüllengő szagfelhőt pedig egy olyan tornatereméhez hasonlította, amelyben ezer piszkos zoknit vetettek le. Országjáráson a kincskeresők A Finga-tó - Jó napot kívánok! - Adj' isten, aranyoskám! - Mióta pásztorkodik, bátyám? - Hát bizony elég régóta. Már a nagyapám is pásztor volt. - Gyönyörű vidék, csupa domb. Melyik a legmagasabb? - Látod, az ott jobbra, az a Finga-tó. - Micsoda?? - Jól értetted, kislányom. Tudod, réges régen, amiko' még nem vótak zetorok, az emberek szekerekkel hordták be a kukoricát. A szekereket jól megrakták, hogy az állatok alig bírták húzni hegynek fölfelé. Szegények az erőlködéstől csak úgy durrogtattak a farkuk alól... Barangolás Csökmőn Csökmő Ukrajna határától 10-15 km-re található. Ez a kicsi falu tele van természeti kinccsel. Amikor megérkeztem, találkoztam egy erdész bácsival. Elvezetett a közeli erdőbe, ahol ő felel az állatok biztonságáért. Láttam bozontos farkú mókust, amelyik a fán szokott makkot enni, szúrós hátú sündisznót, és nagyon kedves vaddisznót. S egy jámbor lovat. Előfordult az is, mesélt, hogy egy vaddisznólábnyomra lett figyelmes, s ugyanekkor zajt hallott a közelből. Fogta a puskáját, a levegőbe lőtt, s a bozótból egy róka ugrott ki. Kevevári Zsolt Ercsi Előszállási templom Aki befelé jön a falu felé, már messziről láthatja a templom tornyát. Merengésemből néha az esti harangszó ver fel. A templom barokk stílusú, a falu központjába épült. Valamikor a Zirci apátsághoz tartozott, ma már több mint kétszáz éves. Ahogy elhaladtam mellette, felfigyeltem az orgona hangjára. Bementem. A csodálatos falfestmények, az oltár egyszerű szépsége, a faragott padok és az orgonamuzsika nagy hatást tett rám. Czum Márta Előszállás Sok állat szeme „világít" sötétben. Valójában azonban nem a szem világít, hanem a szemfenéken levő retina festékes rétegének egy része, az úgynevezett tapetum veri vissza a fényt. Az ember szeméből is viszszaverődik a fény, és ezt a megfigyelő láthatja is, ha a fényforrás a füle mellett van, sőt legjobb a fényforráson át nézni. Ez úgy lehetséges, ha a fényforrás fényét tükörrel vetítik a szembe, a megfigyelő pedig a tükör közepén levő kis nyíláson át néz a fénysugár irányába. 1704-ben végzett kísérletek kimutatták, hogy a macska szeme többé nem világít, ha vízbe merítik az állatot. Ezt a változást az okozza, hogy a szaruhártya fénytörő szerepe ilyenkor jelentősen megváltozik.