Délmagyarország, 1992. szeptember (82. évfolyam, 205-230. szám)

1992-09-30 / 230. szám

SZERDA, 1992. SZEPT. 30. GAZDASÁGI MELLÉKLET III. Az állam rossz tulaj donos" FOTÓ: GYENES KÁLMÁN Hideg Gábor: Borul a dominósor Hideg Andrást Békéscsabáról ismerem. Akkor végezte el Budapesten a közgazdasági egyetemet és ment vissza a városba, amikor én eljöttem Szegedre, 1985-ben. A múlt héten, a közgazdasági napokon találkoztunk újra, előadást tartott, mint a Kossuth Holding területi igazgatója. Kiderült, hogy több szegedi nagyvállalat gazdasági vezetője is jól ismeri, mert cége Csongrád megyében is végez privatizációs tanácsadást és felszámolást. - Mivel foglalkozik a Kossuth Holding? - A vagyonkezelő részvénytársaság 1990 július 1-én alakult 20 százalékos kanadai tulajdonnal. A tevékenység egyik ága gazdasági társaságok alapítása, nagyvállalatok átalakítása és privatizálása. Az átalakulással létrejött gazdasági társaságok vagyonából az államnak megmaradó vagyonrész kezelésével, hasznosításával is foglalkozunk. A békéscsabai központú területi iroda privatizációs tanácsadást lát el, csődegyeztetést és felszámolást végez a dél-alföldi régióban, főleg az élelmiszeripar, a közlekedés és a könnyűipar területén, és pályázatokat nyújtottunk be az Állami Vagyonügynökséghez vagyonkezelésre. - Pályázni olyan cégek vagyonkezelésére lehet, amelyeknek - feltehetően gazdasági nehézségeik miatt - nem sikerült a privatizációja. Miért éri meg ezek vagyonkezelésévet foglalkozni? - Azért, mert az állam nagyon rossz tulajdonos, vagyis olyan kézbe kell adni a vállalatot, amely érdekelt a vagyon minél jobb működtetésében. A vagyonkezelő kvázi-tulajdonosként, teljes jogosítványi körrel és felelősséggel irányítja a vállalatot addig, amíg nem sikerül privatizálni. Olyan cégek esetében érdemes pályázni a vagyonkezelésre, amelyeknek pillanatnyi helyzetük rossz ugyan, de jó piaci és gazdasági lehetőségekkel rendelkeznek. A vagyonkezelő dolga éppen az, hogy a vállalat átalakításával javítsa annak helyzetét, felkészítse a céget a privatizációra és ezzel hasznot realizáljon az államnak. - Az AVÜ által kinevezett privatizációs biztosoknak nem ugyanez a dolguk? - De igen, és az állam, úgy tűnik, szivesebben választja ezt a megoldást. Ez azért nem szerencsés, mert a privatizációs biztosokat nem a piac választja ki. - A felszámolói tevékenység mennyire lehet sikeres? Hiszen a hitelezők érdekeit kell képviselni, de azt tartják, ha az adóst felszámolják, a hitelező soha nem látja viszont a pénzét. - A felszámolásokra szükség van, hogy a piac megtisztuljon. Valójában a piac mond értékítéletet, ennek csak a jogi realizálása a felszámolás. Ilyen körbetartozós helyzetben természetes, hogy egy felszámolás hatására borul az egész dominósor. De csak addig, amíg egészséges részhez nem ér. Tapasztalatom szerint a felszámolások döntő többsége valóban megérett a felszámolásra. Az persze igaz, hogy a hitelezők legfeljebb a pénzük 20-30 százalékához jutnak hozzá; a tanácsadó dolga éppen az, hogy ez lehetőleg ne 20, hanem 30 százalék legyen, és azt is tudomásul kell venni, hogy a hitelezők is saját korábbi hibás döntéseik miatt kerültek ebbe a helyzetbe. - Milyennek találja egy privatizációs tanácsadó a privatizációt szabályozó törvényeket? - A tanácsadónak nem dolga, hogy minősítse a törvényeket, de az tény, hogy a jogi szabályozás kissé bonyolult, és nem konzisztens. Vagyis ugyanazt a jelenséget eltérő módon szabályozzák a különböző jogszabályok. Részben ellentmond például egymásnak a társasági és a számviteli törvény, az AFA-ról szóló és a privatizációra vonatkozó jogszabályok. - Ha valaki jogszabályokkal dolgozik, kapcsolatba kerül a törvényhozással. Testvére, Gábor indult a békéscsabai időközi választáson. Soha nem vonzotta a politika? - Érdekel a politika, de nem szándékozom aktívan foglalkozni vele. Szivesebben foglalkozom a szakmai, gazdasági dolgokkal. Keczer Gabriella A Füszért takarója A kereskedelem takarója igen rövid manapság, hisz az általános recesszió rányomja bélyegét a forgalomra. Ráadásul még e takaró alá is sokan szeretnének bebújni. így alapos körültekintést igényel, ha valaki nyújtózkodni szeretne. A Tisza Füszért Csongrád és Bács-Kiskun megyei lerakataiból az idén előreláthatóan 8 milliárd forintnyi értékben ad el élelmiszereket és vegyiárukat. Ebből még mindig 90 százalék körüli a nagykereskedelmi tevékenység. E nagyságrend megtartása nagyfokú rugalmasságot feltételez. Ennek legújabb megnyilvánulási formája az a vevőankét, amit a napokban tartottak a szegedi raktárházukban. A vállalat élén privatizációs biztosként álló Jójárt Miklós és munkatársai olyan újonnan alakult cégek vezetőinek ajánlották szolgálataikat, melyek vélhetően e cikkcsoportban kívánnak külkereskedni. A nyolcvan meghívottból ugyan csak tucatnyian jelentek meg, de köztük is ott lehetett a jövendőbeli, komoly partner. Az üzleti ajánlat alapja a 870 milló forintos árukészletük, melyet kiteijedt szállítítói kapcsolataik révén az adott cikkcsoportban még ki is egészíthetnek. A forgalom növelésének elképzelt irányában, délen és keleten épp e napicikk kategóriában várható robbanásszerű igénynövekedés. Az embargót kiváltó okok is csak rendeződnek egyszer... Annak is fültanúja lehettem, milyen gyorsan reagálnak a gazdasági élet friss változásaira. Mivel most csökkennek a banki kamatok, s lehet, hogy vevőik között épp akad, akinek időlegesen plussz pénze van, a Füszért ennél kedvezőbb feltételekkel fogad tőlük kereskedel-í mi hitelt. Érdekes változás, hogy míg korábban a licensz és márkavédett termékek harmadik piacon való értékesítése nehézségekkel járt, most a multinacionális cégek zöme ezt jónéven veszi, s terméke bevezetésének első állomásának tekinti. Az átalakulás és privatizáció előtt álló vállalat kondíciója megtartásához a Standard raktáráruház rendszer nagyban hozzájárul. De a nap mint nap felbukkanó újabb lehetőséget sem szabad elszalasztani. Nemrégiben a Vöröskeresztnek és a Vörös Félholdnak szorítottak helyet raktárukban. A bértárolás mellett egyes segélyszállítmányokra kiírt tendereket is megpályáznak. A folyamat következő állomása a külkereskedelem felélesztésére tett kísérlet. A hallottak alapján a Füszért nyújtózkodik, de igyekszik ehhez megszerezni a saját takaró részét is. T. Sz. I. Csökkenő ipari termelés Az ipari termelés értéke július végén 1078,5 milliárd forint volt, s ez összehasonlító árakon 15,6 százalékkal kevesebb az előző év héthavi termelési értéknél - közli a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb kiadványa. Az 1992. július havi termelés 0,7 százalékkal elmaradt a júniusitól, és az 1991. decemberi szintet csupán 0,6 százalékkal haladta meg. Ez azt jelenti, hogy az idei termelés lényegében a múlt év végi alacsony szintnek, illetve az 1989. évi termelés kétharmadának felel meg. :Az idei év termeléscsökkenése elsősorban a belföldi kereslet mérséklődéséből adódik, bár június-július hónapban enyhült a keresletcsökkenés. A belföldi ipari értékesítés ez év első hét hónapjában a három év előtti szint kétharmadának felel meg, az export az 1989. évi szint 60 százalékát teszi ki. Az iparon belül a gépipar és a kohászat termelése maradt el leginkább az előző évhez képest. Az 1989. évi szintnek harmadát állította elő e két ágazat, köztük a közlekedési eszköz- és a mőszeripar csupán egyötödét. Az ipari termelői árak ez évi növekedése a tavalyihoz képest lényegesen lassúbb, december óta 9,4 százalékkal nőttek az árak. Július végén a termelői árak 11,7 százalékkal voltak magasabbak az 1991. július végi áraknál. A Budapesti Értéktőzsde ezen a héten sem cáfolta meg a pesszimista jóslatokat, és meglehetősen lanyha üzletmenet mellett alacsonyra sikeredett mind a részvény, mind a kötvényforgalom. Az 1992. szeptember 21 -25-ig tartó héten 147,47 MFt értékben cseréltek gazdát az értékpapírok. A részvényforgalom ebből 5,78 MFt-ot tett ki, ami 4,07 százaléknak felel meg. A tőzsdeindex a hét közepi visszaesés után visszaállt a hétfői szintre, és jelenleg 833,92n található. A hét legforgalmasabb részvénye a Fotex volt, több mint 47 százalékkal részesedett az összforgalomFellendülésre várva ból. Ezt annak köszönheti, hogy hétfőn és kedden összesen 8915 részvény cserélt gazdát. A hét második felében már jóval ritkább vendég volt a tőzsdeteremben, de az első kétnapi hatalmas forgalom után ez nem is volt csoda. Árfolyama csökkenő tendenciát mutat. Hétfőn 286 forintért volt beszerezhető, 'de a hét végére már 284 forintért is kapható volt. Ez a kétforintos csökkenés nem nevezhető jelentősnek, és a cég adatai ismeretében nem valószínű egy nagyobb áresés. Az első félévben profitjuk meghaladta a 400 MFt-ot, ami majd 100 MFt-ról több mint a tavaly ilyenkor elért eredmény. Ezen a héten is sokat szerepelt az IBUSZ és a SkálaCoop. Az IBUSZ árfolyama a hét közepi fellendüléstől eltekintve szilárdnak mutatkozott, és péntekre visszaállt a hétfői árra, ami 2800 forintnak felel meg. A Skála papírja ismét jó hetet tudhat maga mögött. Bár árfolyamemelkedése nem mondható túlzottan nagynak (0,7 százalékos), azért világosan látható már hetek óta egy felfelé irányuló trend. Jelenleg 825 forintért kapható egy részvény. A hét negatív szenzációjával a Sztráda-Skála szolgált. Árfolyama több mint 13 százalékot esett vissza. Ez a jelentős árfolyamcsökkenés annak köszönhető, hogy féléves eredménye negatív előjelet kapott. Meglepetésre tovább esett a Styl is, amely minden szempontból a tőzsde mintacégének tekinthető. Féléves eredményeik imponálóak, így nem valószínű, hogy hosszú ideig ezen a szinten fog maradni. Ágoston Róbert A vagyonnyilatkozatról - A vagyonnyilatkozat célja kizárólag a jövedelemadó ellenőrzése. Két elkülönült időpont vagyoni állapota közötti különbséget abból a szempontból vizsgálhatja az adóhatóság, hogy a jövedelem felhalmozása mögött adóügyi értelemben legális adókötelezettség húzódott-e meg. Ha a vagyonhalmozódás részben vagy egészben nem adózott (illetőleg nem adómentes) jövedelemből képződött, a jövedelemkülönbségre - bár annak forrása nem ismert - az adóhatóság személyi jövedelemadó-hiányt állapíthat meg, azaz segítséget nyújt az eltitkolt jövedelmek feltárásához. A vagyonnyilatkozat a törvény szerint kizárólag jövedelemadóellenőrzésre használható fel, tehát egy esetleges vagyonadóztatásra nem, erre egyébként is alkalmatlan. Feldolgozása során az APEH a legszigorúbb adatvédelmi eljárást alkalmazza, arról illetéktelen személy nem szerezhet tudomást. - Hogyan kell vagyonnyilatkozatot tenni? - A vagyonnyilatkozatot az adóhatóság által erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell megtenni, mely három részből áll: személyi adatlapból; ingatlantáblából (lakás, lakóház, telek, üdülő); ingóságok tábláiból (gépjármű, műtárgyak, gyűjtemények stb.). Részletes útmutató segíti a kitöltést, valamint az egységcsomag válaszborítékot is tartalmaz. - Hol kapható a vagyonnyilatkozathoz szükséges formanyomtatvány? - A nyomtatványt az adóhivatal - az adatai szerint megállapítható — családoknak postai úton küldi ki. Aki ilyen nyomtatványt nem kap, de köteles vagyonnyilatkozatot tenni, az az adóhatóság ügyfélszolgálati irodájánál november 30ig folyamatosan beszerezheti az egységcsomagot. A nyomtatvány ingyenes, amennyiben a A kormány 1992. szeptember 17-i Ülésén az általános vagyonnyilatkozat benyújtási határidejét 1992. november 30-ban határozta meg. A vagyonnyilatkozatok begyűjtését, illetve feldolgozását az APEH megyei igazgatóságai végzik. Az adóreform 1988-as indulásakor - a személyi jövedelamadótörvény - már létrehozta az önkéntes vagyonnyilatkozat intézményét. Mintegy 67 ezer magánszemély nyújtott be ekkor kb. 38 ezer vagyonnyilatkozatot (az együtt élő házastársak és kiskorú gyermekek közösen adták be). Ugyancsak ettől az időponttól kezdődően az adóhatóságnak esetenként joga volt egyes magánszemélyeket vagyonnyilatkozat-tételre kötelezni. Mi a célja, illetve mi tette szükségessé a vagyonnyilatkozatot? - kérdeztük dr. Ványai Lászlót, az APEH megyei igazgatóját. magánszemély az egységcsomagban található válaszborítékban adja postára nyilatkozatát, a postaköltség is az államot terheli. - Kik kötelesek vagyonnyilatkozatot tenni? - Vagyonnyilatkozatot elsősorban az a belföldi magánszemély köteles tenni, akinek 1988. január 1. után adóköteles bevétele keletkezett és olyan vagyonnal rendelkezik a nyilatkozat benyújtásának időpontjában, amely a bevallási kötelezettség körébe esik. A két feltételnek együttesen kell fennállnia. Az adóköteles bevétel fogalma tágabb, mint az adófizetési kötelezettség. Nem csak a hagyományos értelemben vett jövedelmeket kell ide sorolni, hanem a kamatot, a nyugdíjat, a kis összegű kifizetést stb. is. Az adómentes jövedelmek (pl. családi pótlék) viszont ebből a szempontból nem tartoznak az adóköteles bevételek közé. Kötelező feltüntetni az ingatlantulajdont, az úgynevezett vagyoni értékű jogokat, a lakásbérleti jogot, a nagy értékű ingóságokat, a 200 ezer forintot meghaladó követelést vagy tartozást, a legalább ekkora készpénzt, az üzleti részesedést (pl. kft. üzletrészt), valamint mindazt a vagyont, amit a magánszemély nyilatkozatában szerepeltetni akar. - Hogyan kell nyilatkozni takarékbetétekről, illetve egyéb megtakarításokról? - A devizaszámla és a takarékbetét feltüntetése nem kötelező. Amennyiben a magánszemély a takarékbetétet fel akarja tüntetni, a betétkönyvre pénzintézeti igazolással kell rendelkeznie és ezt meg kell őriznie. A vagyonnyilatkozatban nem szereplő vagyont az adóhatóságnak úgy kell kezelnie, mintha azt a magánszemély a vagyonnyilatkozat benyújtása után szerezte volna. Ezzel szemben utóbb a magánszemély ellenbizonyítással élhet, ez azonban nehézkes és bonyolult. Ezért azt tanácsoljuk, hogy az adófizető polgár tényleges vagyonát tüntesse fel nyilatkozatában, annál is inkább, mert az adóhivatal a most feltüntetett vagyon eredetét nem kívánja vizsgálni. - Mi a vagyonnyilatkozat-tétel határideje? - A vagyonnyilatkozat egységcsomagja minden űrlapból két példányt tartalmaz, melyekből egy példányt kell kitöltve az egységcsomagban található borítékban postán feladni, legkésőbb 1992. november 30-án éjfélig. Az együtt élő házastársak, valamint kiskorú gyermekeik együttesen tesznek vagyonnyilatkozatot. Fő szabályként az állandó lakóhely szerinti APEH megyei igazgatóságához kell a nyilatkozatot postára adni, illetőleg személyesen benyújtani. Az APEH Csongrád Megyei Igazgatóságának címe: Szeged, Bocskai u. 10-14.