Délmagyarország, 1992. szeptember (82. évfolyam, 205-230. szám)

1992-09-30 / 230. szám

SZERDA, 1992. SZEPT. 30. KULTÚRA 5 / Uj szimfonikus bérlet, karmesterverseny Bővül a koncertkínálat Szegeden A „Szeged" zenekari bérlet azért született, mert a hagyományos filharmóniai bérletsorozatban ekkora város igényeihez képest túl ritkán kerülhettek műsorra népszerű szimfónikus művek - mondta Acél Ervin. A Filharmóniánál megvásárolható új bérletek koncertjeiről, kedvcsinálóként néhány érdekesség: az első, október 5-i hangversenyen Csajkovszkij: b-moll zongoraversenyét is előadják; a szólista Vásárhelyi születésű, jelenleg Japánban élő művész, Hegedűs Endre, nemzetközi versenyek díjazottja. Ugyanezen a koncerten bemutatják Richárd Strauss ritkán hallható, óriási zenei apparátust igénylő szimfónikus költeményét, a Hősi életet. A következő, november 16-i bérleti hangversenyen a Temesvári Filharmónia Szimfonikus Zenekara lép fel Remus Georgescu vezényletével, s a többi között igazi csemegét tálalnak: Berlioz Fantasztikus szimfóniáját. Januárban az idei karmesterverseny japán győztese. Honná Tetsui vezényel Szegeden, a zenekar koncertmestere, Kosztándi István játékával Hacsatuiján Hegedűversenye, valamint Mahler I. szimfóniája lesz műsoron. Gregor József és Szonda Éva énekel a februári esten; a vállalkozás: Bartók „Kékszakállújának" hangversenyelőadása. Beethoven-est lesz májusban, a Vaszy Kórus és szegedi énekművészek közreműködésével. Műsoron a Coriolan nyitány és a IX. (d-moll) szimfónia. Az „évadnyitó karmesterkurzusnak" a záróakkordjainál tart a zenekar: az elmúlt egy hét alatt 32 művet játszottak a 13, kurzuson résztvevő karmesterrel. A kemény „bemelegítés" részleteit videofelvételek alapján, Acél Ervin irányításával analizálták az ifjú maestrók. A legtöbben Olaszországból jöttek, hárman Japánból, de volt közöttük ír, svájci és dél-afrikai is. A Szegedi Filharmonikus Egyesület szervezésében e mostani immár a harmadik volt a szegedi nemzetközi karmesterkurzusok sorában. S. E. Arnold Bosman hangversenye Arnold Bosman dél-afrikai születésű zongoraművész estje lesz ma 19 órától a Szegedi Konzervatórium kistermében. Az Olaszországban élő művész számos jelentős díj tulajdonosa, rendszeresen koncertezik szólistaként. Bosman a Milánói Scalában koncertmester, jelenleg a Szegedi Szimfonikus Zenekarnál karmesterkurzuson vesz részt. Az esti előadáson Bach, Haydn, Liszt, Rossini és Chopin művei szerepelnek. Kolozsvár egyeteme Pedagógiai előadás-sorozat indul A szegedi egyetemek jogelődje, a kolozsvári M. Kir. Ferenc József Tudományegyetem 120 évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit; fél évszázados történetéről, a tanárképzés sajátos kolozsvári rendszeréről (különös tekintettel a piarista Calasantiummal fennálló kapcsolatra) dr. Kékes Szabó Mihály egyetemi docens beszél október 1-én, csütörtökön este 7-kor, a Szegedi Akadémiai Bizottság Somogyi utcai székházában. Az előadás egy ötrészes sorozat nyitóestje. A Katolikus Egyetemisták és Főiskolások Egyesülete, a SZAB neveléstörténeti munkacsoportja és a Sík Sándor Piarista-Egyetemi Kollégium közösen szervezett pedagógiai sorozatában hallhatnak még az érdeklődők a felekezeti iskolák közelmúltjáról, jelenéről és jövőjéről október 22-én; Egyház és oktatás címmel dr. Mészáros István neveléstörténészt november 5-én; Schneller Istvánnak, a kolozsvári, majd a szegedi egyetem egykori professzorának sajátos filozófiaiteológiai alapozású neveléstani rendszeréről - november 12én; a gimnáziumi zenei nevelésről - december 10-én. Az előadások tehát mindig csütörtökönként lesznek, a fönti helyszínen. Katona Tamás megnyitójával Kiállítás az aradi relikviákból Október 12-én, hétfőn délután 6 órakor a Móra Ferenc Múzeumban nyílik meg az a kiállítás, amelyen az Aradról átszállított 1848-49-es relikviákat tekintheti meg a közönség. A történelmi tárlatot a tervek szerint Katona Tamás, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára nyitja meg. Az eseményre meghívót kapott Magyarország bukaresti és Románia budapesti nagykövete is. A kiállítás megnyitását megelőzően, közönség-csalogatóul a Móra Ferenc Múzeum előtt a MAV Fúvószenekar 48as indulókat játszik majd, s az esemény látogatói Galkó Bencétől, a Szegedi Nemzeti Színház művészétől hallhatnak szavalatot. FOTÓ: NAGY LÁSZLÓ A Fausttal nyitott az Opera FOTÓ: NAGY LÁSZLÓ Részlet a tavalyi előadásból: Airizer Csaba és Leblanc Győző Az operaévad Gounod remekével, a Fausttal indult tegnap, kedden este. Az Apró Attila rendezte, emlékezetes sikerű előadás sztáija az idén is Airizer Csaba (Mefisztó), a címszerepet Albert Tamás mv. énekli. Tegnap este Gyimesi Kálmánt hallotta a közönség Valentinként, a következő, október 1-i, csütörtöki produkcióban pedig találkozik a két Réti, apa és fia: Réti Csaba az öreg Faust szerepét, Réti Attila mv. Valentint énekli; Brander: Altorjay Tamás. A hölgyek: Vámossy Éva (Margit), Szonda Éva (Siebel), Karikó Teréz mv. (Márta). Mindkét előadás karmestere Acél Ervin. Az embernek való hely Lukáts Andor Szegeden rendez - O'Neill Utazás az éjszakába című darabjának miskolci bemutatója alkalmából arról beszélt a tévében, hogy az emberek megint tömegesen fognak járni a színházba. Mitől ilyen optimista? - Nem optimista vagyok, hanem realista. Tapasztalatból tudom, érzem a közönség figyelméből, hogy a színház megint az a hely, ahova szívesen mennek. A tévében - talán nem egészen igazságosan összehasonlítottam a mi mai helyzetünket egy régebbi moszkvai vendégszereplésen szerzett tapasztalatommal. Elképedten láttam, hogy az amúgy szörnyű körülmények között élő moszkvaiak miként özönlenek a színházba... Az egyetlen helyre, ahol róluk volt szó. Mivel egyre kiábrándítóbb, ami a jelenlegi Magyarországon történik, mindent átitat a politika és egyre kevésbé számít az ember - az a személyes benyomásom, hogy nagy szükségünk van a színházra. - Miért választotta a Wesker-darabot ? - Azért, mert az apró, mindennapos emberi dolgokról van szó benné. Nem fikciókról, hanem az életről, ugyanúgy, mint az O'Neill-darabban. - Húsz év után, két esztendővel ezelőtt kimozdult a kaposvári színházból. Összehasonlítaná a kétféle helyzetet? - Természetesen a nagy kaposvári korszakban éreztem magamat a legjobban, amikor az a szerencse ért, hogy Komor Istvánnal, Zsámbékivel, Ascher Tamással, Babarczyval, Ács' Jánossal dolgozhattam. - Mi volt a titka a kaposvári sikernek? - Semmi titok nem volt, csak az, hogy tehetséges színházi emberek kerültek össze. A Komor-Zsámbéki előtti korszakban elég csapnivaló előadások mentek, az évadonkénti 11-12 bemutató közül 9 volt az operett. Amikor Babarczy, Ács, Ascher kezdtek egészen másfajta stílusban operetteket csinálni, a közönség úgy Volt lakatos, dekoratőr, a Pinceszínház színpadmestere és amatőr színésze. Ma profi - színész, rendező, forgatókönyvíró. A kaposvári Csiky Gergely Színház tagja ismét - két év „szabadúszás" után. A Szegedi Nemzeti Színház főrendezője, Árkosi Árpád hívta meg vendégrendezésre. Lukáts Andor úgy döntött, Arnold Wesker Konyha című darabját állítja színpadra. Nem sokkal az október 9-i bemutató után, október 19-én még egy Lukáts-rendezést láthatunk Szegeden: az idei évaddal induló Stúdiószínházba teszi át a tavalyi miskolci O' Neill-produkciót, melynek szereplői jórészt ide szerződtek az új évadra. A Konyha próbái a szezon elejétől tartanak a Kamaraszínházban; az alábbi interjút Lukáts Andor még a nyári szünet heteiben adta. fogadta el az új előadásokat, mintha mindig azt látta volna. Számomra bebizonyosodott, hogy a színház milyensége, minősége semmi mástól nem függ, mint a benne dolgozó művészek tehetségétől. - Mégis azt hiszem, hogy a rendszerváltás előtti években a viszonyok maguk is - talán minálunk némileg másként, mint Moszkvában, de - sztnházteremtő erőként funkcionáltak. A célirányos darabválasztással, az előadásokba tűzdelt politikai utalásokkal határozottan sikert lehetett aratni; mert a jelbeszéd közösséget teremtett, s világos volt, hogy a rendszer, az idegen függőség ellen van a sokak szövetsége. Ez a helyzet megszűnt. Milyen tendenciákat lehet ma fölfedezni a magyar színházi életben ? - Kitört a szabadság, és a helyzet sokkal kevéssé áttekinthető; most a „nagy cél" úgy néz ki - a pénzszerzés. Egyáltalán: a talpon maradás. A színházak mégsincsenek reménytelen helyzetben: megadatik végre a lehetőség, hogy visszatérjenek az emberekhez. Megmutathatják a belsejét, a vért, a gyomrot, a vesét, az agyvelőt. Mindazt, ami ősidők óta változatlan az emberben. Alighanem erre lesz szükség a computerizációs őrületben, az értékzavarban, a gazdasági csődben. Vissza az állandó értékek, az egyszerűség felé ez talán a színház egyik útja. Azért mondom, hogy talán, mert mások másként gondolhatják, és nem lehet tudni, kinek lesz igaza. Mindenesetre mi, a középkorúak már megjártunk egy utat, kitaláltuk és megcsináltuk a magunk színházát, kísérleteztünk, Nyugatra fordultunk, aztán vissza... Már nem rólunk szól a dal, most a fiatalabbaknak kell kitalálni a maguk színházát. Talán ez történik mostanában, erre várunk. Nagyon érdekes lesz, legalábis mindazoknak, akik halálukig képesek fiatalok maradni... Mert kétféle ember van: aki már 30 évesen is öreg, mert lezárt, és aki képes folyton akkumulálódni. - Ezt hogyan kell csinálni? - Nem tudok recepteket mondani. Az ember él, és közben fölfedezi, mennyi minden érdekli. Elsősorban önmaga és a másik ember. A többi nagyjából felesleges! Úgy értem, mindazok a dol~ gok, amelyek sajnos szükségszerűen körülvesznek, mint a bürokrácia, a politika, a pénz, a tárgyaink... SULYOK ERZSÉBET .