Délmagyarország, 1992. szeptember (82. évfolyam, 205-230. szám)

1992-09-28 / 228. szám

2 KÜLPOLITIKA DÉLMAGYARORSZÁG HÉTFŐ, 1992. SZEPT. 28. Szenátusi választások Franciaországban Vasárnap ismét szavazást rendeztek Franciaországban, ám ezúttal csupán közvetett úton. A szenátus tagjainak mint­egy harmadrészét választják újra; a szavazóknak azonban nem kellett az urnákhoz járulniuk, mert az alkotmány a nagyválasztókra bízza a szavazást: az egyes megyék nem­zetgyűlési képviselőire, területi és megyei önkormányza­tának tagjaira, illetve a helyi önkormányzatok küldötteire. Összesen mintegy 50 000 nagyválasztónak kellett vá­lasztani a 103 helyre pályázó több mint félezer jelölt közül. A szenátorokat kilenc évre jelölik, háromévenként újul meg a szenátus egyharmada. Mivel a francia törvényhozás e há­zának döntési joga korlátozott a nemzetgyűléshez képest, a szenátus összetétele csak kevésbé befolyásolja a politikai élet alakulását. A lehetséges politikai következmények között említhető viszont az, hogy Pierre Bérégovoy miniszterelnöknek várha­tóan át kell alakítani kormányát, mivel annak két tagja is je­löltette magát szenátornak, köztük a rendkívül fontos posztot betöltő Michel Charasse költségvetési miniszter. Megfigyelők nem tartják kizártnak, hogy a miniszterelnök az alkalmat kihasználva más változásokat is végrehajt kor­mányának összetételében. Ugyancsak kihatással lehet a választás a nemzetgyűlés helyzetére is, mivel több képviselő ugyancsak jelöltette ma­gát szenátornak. Végül a szenátus elnökségéért folyó küzde­lem befolyással lehet a centrum és a jobboldali pártok egy­más közötti viszonyára. A jelenlegi elnök, a tisztet évtizedek óta betöltő Alain Poher ugyanis nem jelölteti magát újra, mivel 84. életévében van. Utódját elvben a legnagyobb po­litikai tömörülésnek, a giscardista UDF pártszövetséghez tartozó pártoknak kellene adniuk, ők azonban egyelőre egy­más között sem tudtak megállapodni a jelölt személyében. Lehetséges, hogy a második legnagyobb csoport, a gaul­leista RPR fog önálló jelöltet állítani. (A szenátus elnökének tiszte az egyik legmagasabb közjogi méltóság: a francia al­kotmány értelmében például az elnök halála vagy lemondása esetén ő az ideiglenes államfő.) Románia Csendben folyt a szavazás... Romániában vasárnap megkezdődtek a parlamenti és elnökválasztások. A 14 611 szavazóhelyiség reggel 6 órától este kilencig tart nyitva, de ahol szükséges, egészen éjfélig fogadhatják a voksolókat. Tóth Lászlónak, az MTI bukaresti tudósítójának a jelentése szerint a 328 képviselőházi mandátumért 84, a 143 szenátusi helyért pedig 66 párt vetélkedik. Az alsóházba 7 253, a felsőházba 3 276 jelölt pályázik. Az RMDSZ 196 képviselő­és 105 szenátorjelöltet állított. Az elnökválasztás hivatalos eredményét október 3-án, a parlamenti választásokét ok­tóber 6-án teszik közzé, a köz­vélemény azonban már köz­vetlenül a szavazás befejezése után megismerheti az erőpróba kimenetelét az Infas német közvélemény-kutató intézet jóvoltából. (Az Infas a román Irsop intézettel együttműködve 252 szavazóhelyiség elótt végez vasárnap felmérést a már leszavazottak körében, és a választások eredményét ígé­rete szerint 1,5 százalékos hibatűréssel jelzi előre leg­később éjfél tájban - de ha va­lamennyi szavazóhelyiség me­netrend szerint zár, úgy már este 9 óra után.) A szavazás menete délelőtt nyugodt körülmények között folyt, különösebb rendelle­nességről nem voltak hírek. A központi választási irodának a rádió kora délutáni híradásában ismertetett adatai szerint or­szágos viszonylatban délelőtt 10 óráig a választópolgárok 16,3 százaléka élt szavazati jo­gával. A legnagyobb arányú részvételt Hargita (23,6), Ko­vászna (23,8), Maros (23,4) és Braiflf (21,5) megyékből, illetve Bukarestből jelezték, ahol az első négy órában a szavazók 20,3 százaléka adta le voksát. A pólus másik ol­dalán Giurgiu megye helyez­kedik el 9,3 százalékkal. Négyezer muzulmán halála s Ujabb szerb atrocitások Boszniában Owen - az AP szerint ­elmondta, hogy tanúvallomá­sokat hallgattak meg 3-4 000 Banja Luka-i muzulmán „szisztematikus lövetéséről", akiket előbb megfosztottak pénzüktől és tulajdonuktól, majd leparancsoltál őket a buszokról, és arra kénysze­rítették, hogy gyalog indul­janak a Szarajevótól 80 kilo­méterre északnyugatra fekvő, és muzulmán kézben lévó Travnik felé. Ezt követően szerb fegyveresek gránáttűzzel árasztották el a menekülési útvonalat. Sokan megsebesül­tek és vannak halálos áldoza­tok is. Owen és Vance Zágrábban nyilatkoztak újságíróknak, mielőtt Genfbe indultak volna. A menekülők ellen irányuló szerb támadások azonnali beszüntetése érdekében akar nyomást gyakorolni a belgrádi vezetőkre, tervezett hétfői látogatása alkalmával a nemzetközi Jugoszlávia-értekezlet két társelnöke, Cyrus Vance és Lord Owen. Owen közölte, Banja Luka-i muzulmán, római katolikus és ortodox papok megerősítették, hogy a szerbek egész konvo­jokat űztek el az ellenőrzésük alatt álló területekről. Szarajevónak szombaton szokatlanul nyugodt napja volt, de a köztársaság más részeiből harcokról érkeztek htrek. A zágrábi rádió jelentése szerint az észak-boszniai Gradacacban három felnőtt, Jajcében pedig egy kislány vesztette életét a tüzérségi tűz következtében. A Tanjug arról adott hírt, hogy a szerb fegyveresek állításuk szerint elfoglalták a délkelet­boszniai Tjentiste városát (Focától 20 kilométerre), és ezzel szabaddá tettek egy fon­tos közlekedési útvonalat Gac­ko felé. A horvát rendőrség pénte­ken nagy mennyiségű fegyvert foglalt le és dokumentumokat kobozott el a szélsőjobboldali Horvát Jogpárt (HOS) zágrábi székházában. Ennek a pártnak a katonai szárnya részt vesz a boszniai harcokban. Az intéz­kedésre egy nappal azután ke­rült sor, hogy a horvát parla­ment amnesztiatörvényt foga­dott el a horvátok és szerbek közötti feszültség enyhítése céljából, amit a Horvát Jogpárt élesen bírált. A párt vezetője, Dobroslav Paraga, aki jelen volt a rendőrségi rajtaütésnél, később egy sajtóértekezleten úgy nyilatkozott, hogy a lefog­lalt fegyverek a Boszniában küzdő horvát népfelkelőkéi voltak. Gorbacsov nagykövet? Románia szavazópolgárai az 1989 decemberi fordulat óta másodszor járulnak az ur­nákhoz, hogy megválasszák az ország törvényhozását és ál­lamfőjét. 1990 májusában a Nemzeti Megmentési Front elsöprő győzelmet aratott, és a parlamenti mandátumok birto­kában több mint kétharma­dának birtokában uralta a tör­vényhozást. Még nagyobb ará­nyú győzelmet aratott a front elnökjelöltje, Ion Iliescu. A vasárnapi erőpróba viszont megosztott parlamentet ígér, amelyben egyetlen pártníik vagy választási szövetségnek sem lesz abszolút többsége. Feltehetően koalíciós kormány alakul. A felmérések a Romániai Demokratikus Konvenció (RDK) győzelmét vetítik előre, amelynek eredményeként az ellenzéki tömörülés relatív többséghez juthat a parlament­ben. A parlamenti mandátu­mok már vasárnap gazdára lel­nek, az államfői tisztségért azonban minden valószínűség szerint újabb fordulót kell tar­tani két hét múlva a két leg­több szavazatot tömörítő el­nökjelölt között. Az első for­dulóban ugyanis a több mint 16 millió szavazásra jogosult állampolgár voksainak abszo­lút többsége szükséges a győ­zelemhez. Mihail Gorbacsov, volt szovjet elnök állítólag vissza akar térni a világpolitika po­rondjára, mégpedig Oroszor­szág washingtoni nagyköveté­nek minőségében. Az ITAR-TASZSZ a Sun­day Express című brit lap va­sárnapi jelentésére hivatkozva közölte, hogy Gorbacsov, akit nem elégít ki jelenlegi szerepe (egy „kis jelentőségű" politikai alapítványt gondoz), munka­társai révén már puhatolózott is az orosz külügyminiszté­riumban, sőt, hogy a kérdést már Jelcinnek is felvetették. Hivatalos személyek Moszkvá­ban már konzultálnak is az el­lenzék vezetőivel az ellent­mondásosjavaslat ügyében. A Sunday Express tudni véli, hogy Gorbacsov decem­bertől kezdve nem vállalt semmilyen közszereplést, csak a legnélkülözhetetlenebb ren­dezvények szerepelnek a prog­ramjában. A lap szerint Gorba­csov alapítványának egy meg nem nevezett felelős munka­társa közölte, hogy Vlagyimir Lukin, a jelenlegi washingtoni orosz nagykövet a közeljö­vőben esetleg visszatér állo­máshelyéről, mert a külügy­minisztériumban kap más beosztást. Harcok Tádzsikisztánban Minden korábbinál élesebb fordulatot vett vasárnap a tad­zsikisztáni belviszály: tádzsik fegyveresek orosz egységek, köztük egy rakétás alakulat el­len intéztek támadást, és hatal­mukba kerítettek 12 légvédelmi rakétát. A Moszkvába érkezett hírek szerint nem sokkal azután, hogy a dusanbei vezetés egy­ségei Lomonoszovo környékén megkezdték a lázadók lefegy­verzését, az ország több körze­tében újult erővel lángoltak fel a harcok. Lomonoszovóban a felkelők körbezárták, majd gránátvetőkkel és gépfegyve­rekkel tűz alá vették az ott ál­lomásozó orosz ezred lak­tanyáját. Egyes jelentések sze­rint a tadzsikok vasárnap délelőtt két tankot és páncélozott harc­járműveket zsákmányoltak. A fő válsággócban, Kurgán­Tübe körzetében tádzsik fegy­veresek rajtaütöttek egy orosz légvédelmi rakétaalakulaton, amely úton volt bázisa felé. A támadók 12 rakétát kerítettek hatalmukba, s túszul ejtették az egység parancsnokát és több katonát. Szabadon bocsátásuk fejében a térségben levő orosz tankok megsemmisítését köve­telik, ellenkező esetre a túszok kivégzését helyezték kilátásba. ••••••••••• Karabah reménytelen? Végérvényesen szertefoszlani látszanak az orosz közvetítéssel Szocsiban megkötött örmény-azeri tűzszünethez fűzött remények. Bakuban vasárnap azt közölték, hogy az örmény hadsereg egységei szombat éjjel tüzérségi támadást indítottak a Karabah közvetlen közelében. Azerbajdzsáni terü­leten fekvő Agdam város ellen, és ezzel szinte egyidejűleg a front­Prevlaka vonal teljes hosszában támadásba lendültek. Az azerbajdzsáni védel­mi minisztérium jelentésére hivat­kozó értesüléseket egyelőre sem örmény, sem orosz részről nem erősítették meg. Szombaton azon­ban mind Bakuban, mind Jere­vánban elhangzottak olyan állí­tások, amelyek szerint a másik fél megsérti a tűzszünetet. Visszavonul a jugoszláv hadsereg A jugoszláv hadsereg első alakulatai megkezdték a visz­szavonulásl a Dubrovniktói délre fekvő partszakaszról és a Prevlaka-félszigetről. A csa­patkivonás tényét hivatalosan nem erősítették meg, ám bel­grádi sajtóértesülések szerint a Vance-tervben megszabott egyik legfontosabb feltételnek végre eleget tesz a belgrádi hadvezetés. A megszállt horvát terüle­tekről való jugoszláv csapatki­vonás az ENSZ-terv egyik leg­fontosabb kikötése volt, de a Konavlinak nevezett területet a kis-jugoszláv hadsereg min­denképpen szerette volna meg­őrizni. Miután horvát részről kategorikusan elutasították az alkudozási kísérleteteket, és a Nyugat ragaszkdott az eredeti egyezményhez, most - több hónapos késéssel - megkez­dődött a terület demilitarizá­lása, amelyet a szerb szocialis­ták és a Seselj-féle csetnikmoz­galom kezdettől fogva hevesen ellenzett. Milán Panic kor­mányfő ellen az egyik legko­molyabb támadási felület ép­pen az volt, hogy Moszkvából hazatérve kijelentette: Prvelaka időlegesen elveszett. A jugoszláv hadvezetés szá­mára azért fontos ez a vidék, mert a déli területre visszaszo­rult flotta egyik báziskörzetét jelenthetné. Nem lesz különleges státus! Radoman Bozovic szerb mi­niszterelnök szombat este közöl­te, hogy kormánya minden olyan elképzelést elutasít, amely kü­lönleges státus megadását java­solja a Vajdaságban élő magyar nemzeti kisebbség számára. A Tanjug jelentése szerint a többségében magyarok lakta Kanizsán a politikus közölte: ­Elfogadhatatlanok ezek az elképzelések. Ehelyett arra kell törekednünk, hogy támogassuk az egymás mellett élés lehető­ségeinek javítását és az embe­rek közötti teljes egyenlőség megvalósítását célzó javas­latokat. Remélem ezt azok is megértik, akik olyan elképze­lésekkel állnak elő, amelyek nem állnak a népek érdekében. Azt is elmondta, hogy min­dent meg kell tenni a nemzeti­ségek közötti tolerancia erő­sítése érdekében, mivel „Jugo­szláviában és az ország hatá­rain kívül is vannak olyan poli­tikai erők, amelyek abban re­ménykednek, hogy a nemzeti­ségi konfliktusok a Vajdaságra is átterjednek ". - Ez azonban a magyaroknak és a szerbeknek is csak kárt okozna - hangsú­lyozta a szerb miniszterelnök. Pályázati felhívás! A Sándorfalva és Vidéke ÁFÉSZ az alábbi ingatlanokat hirdeti meg bérbeadás cél­jából: - Sándorfalva. Szabadság tér 2. központi Iroda egyes helyi­ségeit iroda és üzlet kiala­kítása céljára. - Sándorfalva, Dózsa Gy. u. 1. üzlethelyiség (volt nyomtat­ványbolt) - Sándorfalva, Hunyadi u. 26. Róna Bisztró (III. o.) - Sándorfalva, Alkotmány krt. 22. Kereskedelmi üzletház, több üzlet működésére alkal­mas eladótérrel és raktárak­kal. Az üzletházban részterületek is bérelhetők, működtetésére társulás létrehozható. Jelentkezés és felvilágosítás Sándorfalva és Vidéke ÁFÉSZ, Sándorfalva, Szabadság tér 2. Telefon: 373-511 FIGYELEM! Egy képzés, egy tanfolyamdíj = kél végzettség! A SIKER OKTATÁSSZERVEZŐ BT. folyamatosan indít 50 órás VALUTA­PÉNZTÁROS ­DEVIZAKEZELŐ tanfolyamokat, részletfizetési lehetőséggel. A következő tanfolyam 1992. október 9-én indul. Tandíj: 8200,-Ft Jelentkezés: 1992. október 5-ig Magyar Dénes, Szeged, Rigó u. 22. Telefon: 320-958.

Next

/
Thumbnails
Contents