Délmagyarország, 1992. szeptember (82. évfolyam, 205-230. szám)

1992-09-26 / 227. szám

SZOMBAT, 1992. SZEPT. 26. A HELYZET 11 A minőség tanulható, tanítható - Fel a kezekkel, ide a pénzt! - lépek elő a kapualjból. - Ne tagadja, most kapott 386 vezer dollárt, és 14 millió 200 ezer forintot. A manöken külsejű, elegáns hölgy mosolyogva mutatja a táskáját. - Az összeg pontos, de megnyugtatom, egy fillért sem adtak most át nekem. Három éven át, meglehetősen bonyo­lult szabályok szerint, küld­hetem a különféle számlákat ide, a FEFA-hoz, amelyeket, ha elfogadnak, kiegyenlítenek. Pallaginé dr. Bánfalvi Emese tanszékvezető egyetemi docenssel beszélgetünk az egykori Politikai Főiskola előtt, amelynek épületében helyet kapott a már említett Felzárkózás az Európai Felső- ' oktatáshoz Alap is. Előzetes pályázatát elfogadva, ennek az alapnak kuratóriuma ítélte oda ezt a mai viszonyok között irigylésre is méltónak mond­ható összeget a Szegedi Elel­miszeripáfi Főiskolának. - Nagyon szigorúan a fel­tételek, a legkisebb kiadásra is tendereket kell kiírni. Szeren­csére, egy mai kisiparos nem­csak kalkulációt szokott adni, hanem vele együtt szállítja két konkurensének elfogadhatatlan ajánlatát is. Legalábbis ezzel biztatnak. - A dokumentum szerint együtt nyerték el a hódme­zővásárhelyi állatenyésztési főiskolával és a Szegedi Ga­bonatermesztési Kutatóinté­zettel a pályázati összeget. - Az ő támogatásukra azért volt szükség, hogy elbírálóink világosan lássák, Szegeden ad­va van a regionális összefogás lehetősége. A jelenlegi felső­oktatás széttagoltsági állapo­tában ez nem természetes. Mi a budapesti Kertészeti és Élel­miszeripari Egyetem vidéki kara vagyunk, a hódmező­vásárhelyiek Debrecenhez tartoznak. Ilyen helyzetben óhatatlanul fölösleges párhuza­mosságok oszthatják meg az erre fordítható támogatásokat. - Mire kapták ezt a támo­gatást? - Szeretnénk létrehozni itt a mezőgazdasági export szem­pontjából olyan fontos Dél­Alföldön egy regionális mi­nőségügyi oktató-, kutató-, továbbképző bázist. Ez olyan szép lenne, mint egy álom. - De mire jó? Ha nem haragszik a kérdésért. - Már hozzászoktam. A minőséget nem most találjuk föl. Ha a saját területünkön maradunk, a régi gabona- vagy paprikamalmok, a Pick szintén pontosan tisztában voltak a minőség értékével. De náluk ez néhány paraméter betartását jelentette. Az áru íze, tartós­sága... - Miért? Ma más is fontos? - Még nagyon sok minden fontos. Szigorúan előírják a gyártási folyamatban használ­ható adalékanyagok, eljárások lehetőségeit. Olykor talán számunkra fölöslegesnek tűnő dolgokat is követelnek. De ez a piac. Az éles kokurenciaharc­ban a nyugati cégek újabb és újabb minőségi követelmények vállalásával próbálják egymást kiszorítani. Velünk sajnos könnyű dolguk van. - Többnyire be sem en­gednek bennünket. - Ebbe nagyon kényelmes dolog beletörődni. Minden­esetre ha 1993. január l-jétől az EGK létrehozza teljesen egységes piacát, oda csak az ő követelményeiknek minden szempontból megfelelő élel­miszerek juthatnak be. A többi árut az árgus szemekkel fi­gyelő konkurencia rövid úton diszkvalifikálhatja. A mi gyártó cégeink pedig sokszor azzal sincsenek tisztában tel­jesen, milyen próbáknak kell megfelelniük. - Meg kell őket tanítani rá... - Ennek az igénynek a felismeréséhez is szemlélet­váltásra van szükség. A minőség ugyanis közvetlen költséget jelent, amelynek megtérülése már nem olyan konkrétan mérhető. Pedig nemcsak azt kellene tudni, hogy milyen követelmények állnak előttünk, hanem milyen újabb szigorítások várhatóak. Aki ezt udja, az akár előnybe is kerülhet egy időre. - Nagyon lelkesen, meggyőzően adja mindezt elő. Ön, ha jól tudom, a kémiai tudományok kandidátusa. Miért orientálódik most egy másik tudomány felé? - A családom szerint fel­nőttek a lányaim, és így ve­zetem le felszabadult anyai energiáimat. A valóság termé­szetesen más. Ma még a szak­emberképzés területén is bizo­nyos tudományos presztízs alapján választjuk ki, mit ok­tatunk. Pedig rég bele kellene nyugodnunk, ezt a területet is a piac törvényei szabályozzák. Azt kell oktatnunk, amire gyakorlati igény van. És ehhez hozzátartozik a marketing is, meg kell győznünk a cégeket, a szakembereket, hogy amit mi kínálunk, arra nekik szükségük van. - És hogyan állnak ezzel a meggyőzéssel? - Rosszul. Most például egy kétéves posztgraduális szakot indítunk be októberben. Élel­miszer minőség-menedzsereket képeznénk. Hála ennek a tá­mogatásnak, a ma Magyar­országon található legjobb szakembereket hívnánk meg előadónak, de még az Egyesült Államokból is kaptunk okta­tókat, akiket saját kormányuk támogat, hogy segítséget nyújtsanak nekünk. - És nagy az érdeklődés? - Nem lehet mondani. Legtöbben a 35 ezer forintos tandíjtól ódzkodnak, pedig magas óraszámban oktatunk, az óradíj alacsonyabb, mint mondjuk, egy nyelviskolában. - A cégeknek nincs ma pénzük. - Tudjuk. De ha csak egyet­len szállítmányukat vissza­küldik minőségi hibák miatt, az jóval többe kerül, mintha a teljes szakembergárdájukat hozzánk küldték volna tanulni. Persze, a szemlélet lassan változik. De ebben maguk is segíthetnének. RIGÓ BÉLA Munkástanácsok tájékoztatója Légy tulajdonos! A Munkástanácsok Csongrád Megyei Szövetsége fontosnak tartja a munkavállalók minden eddiginél jobb tájékoztatását az érdekképviseleti ügyekben, és ezért a jövőben az Eszperantó utcai székházában szerdánként tájékoztató szolgálatot tart. ahol kiváltképp az üzemi tanácsok választásával, és az új Munkavállalói Résztulajdonosi Programmal (MRP) kapcsolatos kérdésekre kaphatnak választ az érdeklődők. E témában a megyei munkástanács­szövetség székházában tartott sajtótájékoztatón tegnap ismertették az MRP-re vonatkozó legfontosabb tudnivalókat. Mint elhangzott, a munkás­tanácsok már alakulásukkor felvállalták a munkavállalói résztulajdonszerzés tervét, s erre most érett meg az idő, amikor a kormány a külföldi tőkével szemben a magyar állampolgári tulajdonlás for­máit részesíti előnyben. Az MRP csekély térítés ellenében tenné lehetővé a dolgozók tulajdonlását (részvényességét) a privatizálandó állami vál­lalatokban és intézményekben, valamint mindazon vállakó­zásokban, ahol a tulajdonos hajlandó munkavállalói tulaj­dont létesíteni. Ehhez előbb az illető vállalaton belül MRP szervezetet kell kialakíatani. Alakuláskor a dolgozók leg­alább 25 százalékának meg­bízására, majd a tulajdoni forma bevezetése előtt a dolgozók 40 százalékának résztvételére van szükség. Az új tulajdonforma előkészítését három fős MRP-bizottság végzi, amelynek munkájához a vállalati' vezetés köteles információkkal szolgálni. Az MRP-bizottság dönti el: a privatizálandó vállalat eléggé életképes-e, érdemes-e a mun­kavállalói résztulajdon beve­zetésére. A kész MRP-tervvel jelentkező részvényescsoport az Állami Vagyonügynökség előtt az esetleges külföldi vagy belföldi magántőkével együtt pályázhat a vállalat privati­zálásáért. A sajtótájékoztatón elhang­zott még, hogy a Csongrád Megyei Munkástanácsok Szö­vetsége közvetlen egyéni tag­felvétel formájában is vár jelentkezőket azokról a mun­kahelyekről, ahol nincs érdek­képviseleti szerve. Csurkáról a Rudé Právo A Rudé Právo című prágai lap szerint a Magyar Demok­rata Fórum azért nem hatá­rolhatja el magát Csurka Ist­vántól, mert akkor elveszítené szélsőjobboldali támogatóit. A lap pénteki számában „A ma­gyar Le Pen?" címmel közölt írást a Csurka-ügyről. A Rudé Právo munkatársa a jelenlegi magyar belpolitikai helyzetet az MDF számára is kritikusnak minősíti. Ezt azzal támasztja alá, hogy a legutóbbi közvéleménykutatási adatok szerint ha most tartanák a vá­lasztásokat, az MDF csak nyolc százalékot kapna. Medgyasszai László, a Fórum szóvivője azt mondta a cseh újságírónak: Csurka sok kijelentésével nem ért egyet, de szerinte nem lenne értelme annak, hogy a kormánypárt elhatárolja magát saját alel­nökétől. - Az MDF nagy fe­lelősséget visel az ország stabilitásának megőrzéséért, s ebben a pillanatban nem lehet megosztani a pártot - ismer­tette a Rudé Právo Med­gyasszai véleményét. A Dugonics Társaság centenáriumi pályázata A Dugonics Társaság, Szeged Város Önkor­mányzatának Közmó'velődési és Közoktatási Irodája, valamint a Dugonics András Tollforgató Társaság a Dugonics Társaság fennállásának 100 éves ju­bileumára centenáriumi pályázatot hirdet a szegedi és a Szeged környéki középiskolás tanulóknak. A pályázat témái: 1. Szépirodalmi a) líra: 5 vers, ebből egy óda klasszikus mértékben vagy Arany János Szé­chenyi emlékezete formá­ját követve Dugonics di­cséretére (a többi szabad). b) epika: 2 elbeszélés, ebből egy történelmi tárgyú, Dugonics életéhez kapcsolódjon (a másik szabad). 2. Kritika: egy Dugo­nics mű értelmezése maxi­mum 10 gépelt oldal ter­edelemben. 3. Színjátszói: Dugo­nics egyik drámája vagy annak keresztmetszete (le­het dramatizálni epikus művet is!). A pályázat az 1.-2. témában jeligés. A gépelt pályázatokat, illetve a színjátszói jelentkezést 2 példányban a Dugonics András Tollforgató Társa­ság címére kérik eljuttatni (dr. Árpás Károly 6723. Szeged, József Attila sgt. 118-120, Deák Ferenc Gimnázium). A pályázatok beküldési határideje: 1992. október 15. A Dugonics Társaság fenntartja magának a zsűri kijelölésének a jogát, valamint, hogy színvonal alatti, igénytelen pálya­művek esetében díjakat ne adjon ki. A pályadíjakat kategóriánként 1000-1000 forint közötti értékben adják. Vasárnaptól Új vasúti menetrend Idén a korábbi évek gyakorlatától eltérően nem májusban, hanem most szeptember 27-én, vasárnap 0 órakor lép életbe a MÁV ój belföldi menetrendje. (Mint ismeretes, május 31­től csak a nemzetközi menetrend változott, amelyhez most l-es jelzéssel pótlékot adtak ki, amely az azóta bekövetkezett változásokat tartalmazza.) Vasárnaptól új szolgálta­tásként a Budapest-Cegléd­Debrecen-Nyíregyháza-Záhon y vonalon bevezetik az IC (Inter City) rendszert. A me­netrend érdekessége: meg­szűnnek a távolsági személy­vonatok és helyettük kisebb távolságra, kisebb befogadó­képességű és gazdaságosabban üzemeltethető szerelvények közlekednek. Csongrád megyében a kö­vetkezők a változások. (Mivel Szeged és Budapest között a gyorsvonatok menetrendje bevált, a 2 órás gyakoriságon nem változtattak.) A távolsági személyvonatok megszűnnek, helyettük Szeged és Cegléd között az igényeknek meg­felelő kisebb vonatokat köz­lekedtetnek, a jelenlegi csat­lakozások biztosításával. Meg­valósul egy régi igény: hétvégi napokon (szombaton és va­sárnap) Szeged-Bp.- Nyugati között új sebesvonat közle­kedik, amely Szegedről 20.ló­kor indul és 22.51 órakor ér a fővárosba. Útközben Szaty­maz, Kistelek, Kiskunfélegy­háza, Városföld, Kecskemét, Nagy kőrös és Cegléd állo­másokon áll meg. Visszafelé Budapestről a jelenleg 19.05-kor induló távols.ági személyvonat helyett új sebesvonat közlekedik na­ponta Szegedre. A vonat a Nyugati pályaudvarról 19.40­kor indul és Szegedre, 22.23 órakor érkezik. Változás történt a sze­ged-miskolci vonatok közle­kedésében oly módon, hogy közvetlen összeköttetéssel a Miskolcról reggel induló és Szegedig közlekedő, illetve a Szegedről 15.20-kor induló és Miskolcig közlekedő vonat közvetlen vonatrészt továbbít. A Miskolcról délután induló, valamint a Szegedről 5.20 órakor induló gyorsvonatról Cegléden át kell szállni, a köz­vetlenül csatlakozó vonatra. Szeged-Békéscsaba között pénteken és vasárnap a Sze­gedről 13.50-kor induló sze­mélyvonat közvetlenül Bé­késcsabáig közlekedik, ezáltal mentesítik a 14.53-kor induló személyvonatot. Vasárnaponként Hódme­zővásárhelytől Szegedig és vissza új személyvonatpár közlekedik. A vonat Hódme­zővásárhelyről 20.45-kor indul és Szegedre 21.12-kor érkezik, Hódmezővásárhelyen csatlako­zása van a Budapest-Makó közötti sebesvonattól, vissza­felé Szegeden csatlakozása van a Szegedre 21.06-kor érkező budapesti gyorstól. Ez a vonat Szegedről 21.30-kor indul és Vásárhelyre 22.06-kor érkezik. A Hódmezővásárhelyről jövő vonattal megoldódik Szentes és környéke diákjainak vissza­utazása a szegedi kollégiu­mokba. Szeged-Röszke-Szabadka közt változatlanul 4 pár sze­mélyvonat közlekedik, a május 31-én bevezetett rend szerint. A reggeli, Makó-Budapest és az esti, Budapest-Makó közti sebesvonatot Nagytőke és Kengyel állomásokon - a több éves igény kielégítésére ­megállítják. A Szentesről 20.35-kor induló és jelenleg Martfűig közlekedő személyvonattal Szolnokig lehet utazni. (Ér­kezik: 22.20-kor). Szolnokról új személyvonat indul 23 órakor, csatlakozása van a Budapest-Nyíregyháza közötti sebesvonattól. Szentesre 0.40­kor érkezik. A vasárnaptól érvényes változásokat bővebben a Hivatalos Menetrendkönyv tartalmazza, amelynek ára 130 forint. Kiadják a területi menetrendeket is 40 forintos áron.

Next

/
Thumbnails
Contents