Délmagyarország, 1992. szeptember (82. évfolyam, 205-230. szám)
1992-09-26 / 227. szám
SZOMBAT, 1992. SZEPT. 26. KÖLYÖK É Boszorkánysziget Heinzelmann Emma rajza Nehezen gyógyultak a szegény, összekarmolt Bábi néne sebei. Mindenféle füvekből kotyvasztott ugyan magának varázsitalokat, csak elfelejtette szegény, hogy az ő boszorkánykenőcsei azért készülnek, hogy valakinek ártsanak. Hát igen, hatékonyaknak is bizonyultak. Bábi néne már rég elfelejtette a macskakaparást, amikor még mindig fájlalta vándorveséjét, meg a rossz máját, az epéjéről nem is beszélve. De aztán mégiscsak fölgyógyult, s mivel hogy senki sem háborgatta, békességben élt kunyhójában. Egy nap rájött, hogy valami hiányzik neki. A környékben olyan szép házak voltak, minden ház ablakában muskátli virított, csak az ő ablakszemei meredtek sötéten az arra járó-kelő kíváncsiakra. Hát ez nagy szégyen, ez ellen tenni kell valamit. Meg is próbált mindent Bábi néne, de hiába. Nemcsak a muskátli hervadt el egy nap alatt a boszorkánykonyha gőzeitől, de még a kaktuszok sem bírták. Csak hordta haza szegény a virágmagot, de hamar láthatta szomorúan, megint pocsékba ment az igyekezete. Egyszer aztán meglátta egy virágmagos staniclin a feliratot: ÖRDÖGLILIOM. Ez az! Gyorsan megvette, hazavitte, elültette. Nyugtalanul leste a cserepet, ebből mi lesz. De a kis növény minden probléma nélkül kikelt, növekedett, szárba-, sőt virágba szökkent. Bábi néne szemét törölgetve gyönyörködött csodaszép szerzeményében. Minden reggel odatipegett az ablakhoz, hogy megvan-e még. Egy reggel döbbenten látja, hogy eltűnt a virág, helyette Patás pajtás kuksol a cserépben. - Hát te, hogy kerülsz ide?! - rivallt rá a néne a váratlan vendégre. - Még hogy én? - méltatlankodott a szegény ördög. - Ronda egy boszorkány kelmed, Bábi néne. Ide ültette a magomat, ebbe a kis szűk cserépbe. Most egészen beledagadt a lábam, nem tudom kihúzni. - De hogy lett belőled virágmag, te, pokolravaló? - Az a rettenetes Náni néne tréfált meg. Altatót kértem tőle álmatlanság ellen, aztán valami olyan kotyvalékot adott, amitől ilyen picire zsugorodtam, mint ezek a magok. Na, mindegy. Most már mennék, ha már kikeltem a meleg ágyból, törje már össze néne ezt a cserepet. - Dehogy töröm, édes fiam! Maradj csak ott, ahol vagy! Úgy sincs virág, amely kibírná az én ablakomban. - De hát milyen virág vagyok én? - siránkozott Patás pajtás. - Randa. - mérte végig a másikat a néne. - De sebaj, legalább vigyázol a házra. Azóta ott gubbaszt Patás pajtás Bábi néne ablakában, fél lábbal a cserépbe szorulva. Bábi néne pedig nyugodtan szunyókálhat éjszaka, nem kell tolvajoktól tartania. Az ördög nem alszik. - góbé Készpénz .helyettes Celsius-fok Körút Az itt látható karikatúrákat még mindig kedvcsinálóként mutatjuk be. A tőletek kapott rajzokat a jövő heti Kölyökoldalon láthatjátok viszont, természetesen névaláírással együtt. A beküldési határidő folyamatos! kóma - eszméletlen jóbarát barikád - ifjú bárányok kockakövekből épített fürdője paróka - műhajú, kopasz róka balfácán - semmirekellő fácán d i M ~ J * » V=NY i a 1 Ez is ősz Találós kérdés Melyik fa ül? Melyik tó van fából? Melyik ár nyitható? Melyik üst száll? Melyik kas veszélyes? Természetesen ennél a játéknál is várjuk ötleteiteket! Jó fejtörést! nHHMMnMnMHMMHHHHMHMHHHHI Angol rejtvény Üt sys * -Iáf vitorlázó repülőgép (szökőkutak) török díszei ^y^ névtábla értékes üzlet (ékszerbolt) (házi feladatok) a rossz diák utálja távbeszélő-készülék lakosztály (titkár) a fönök jobb keze osztálytárs Újabb angol rejtvényünk hiánytalan kitöltése, és az átllósan beírt angol szó fordítása a feladat. Határidő: szeptember 30. A borítékra, levelezőlapra továbbra is írjátok rá „Kölyökoldal". Kelemen László Megfejtések - nyertesek Két hete megjelent képrejtvényünk helyes megfejtése: aprópénz, Kaposvár, tanterem. Nyerteseink: Dornstadter Attila és Tamás, Szeged, Vajda u. 22/A; Nagy Veronika, Szeged, József A. sgt. 22.; Maróti Ágnes Katalin, Szeged, Gát u. 11. A, M/6.; Veszelovszki Andrea, Szeged, Kukprica u. 4.; Szűcs Zoltén, Szeged, Csaba u. 47/A. Angol rejtvényünk megfejtése: picture 'kép, festmény'. Nyerteseink: ifj. Csillik László, Szeged, Madách u. 2. II/5.; Zádori Dénes, Bordány, Zákányszéki u. 10.; Ördögh Elvira, Kübekháza, Rózsa út 559.; Lajkó Zoltán, Üllés, Kossuth dűlő 124.; Dékány Márta, Kübekháza, Dózsa Gy. u. 501.; S végül elrejtett rajzfilmcímeink: Szaffi, Gondos bocsok. Nyerteseink: Fehér Tamás, Szeged, Agyagos u. 24/B III/9.; Nagy Veronika, Szeged, József A. sgt. 22.; Gratulálunk! A beküldött borítékra ne felejtsétek el ráírni saját neveteket és címeteket! A verés, mint nevelőeszköz? Nehéz a válasz, mert a verés a legrégibb időkbe nyúlik visza. írásbeli bizonyítékaink csak a spártai nevelésről vannak erre vonatkozólag. Feltehető azonban, hogy ezt megelőzőleg is használták a verést mint fegyelmezési eszközt. Ezt bizonyítják azok a képek és szobrok, amelyeken a tanítót pálcával a kezében ábrázolják a gyerekek között. Ezek az adatok az ősi Kína, Perzsia és India területéről valók. A rabszolgatartó Spártában azért alkalmazták tudatosan a verést, hogy ezzel a fiatalokat edzetté tegyék a testi szenvedések elviselésére, és így egyrészt kőszívű rabszolgatartókká, másrészt engedelmes alattvalókká neveljék őket. Ennek érdekében minden évben egyszer Artemisz oltára plőtt az ifjakat megveszszőzték. De hát ez nemcsak az ókorban volt így, a középkorban is sokat vertek az iskolában. Ennek mértékéről igen érdekes képet nyújt Háberle német tanító igazi német alapossággal összeállított statisztikája. Háberle büszkén írja le, hogy 50 éves, áldásos tanítói működése alatt húszezer arculcsapást, 911 424 botütést, 124 010 vesszőcsapást, 20 938 vonalzóütést, 7965 pofozást és 1 158 000 fejbeütést osztott ki, azaz összesen 2 223 140 esetben végzett testi fenyítést... A reneszánsz nagy pedagógusai már tiltakoztak a testi fenyítés kegyetlen formái ellen, mégsem szűnt meg az iskolákban. Szomorú igazolása ennek az a tény, hogy még a múlt században is Poroszországban 43 fiú és 23 leány lett öngyilkos a veréstől való félelmében. A régi magyar iskolákban is igen elterjedt volt a verés. Móricz Zsigmond írja életrajzában, hogy az iskolában a gyerekek nem tudták megtanulni a lélekölő, unalmas anyagot. Ezért a tanító a jobb tanulókat a gyengébbek segítésével bízta meg. Egy alkalommal Móricz Zsigmond tanulópárja nem tudott kielégítően silabizálni. Most idézzük az írót: „...így történt, hogy miután őt hiába verte a tanító úr, egyszer csak kivette a vízhordó dézsából a keresztrudat. Hát azzal a kurta rúddal vágott engem fejbe, amiért Dorffi Károly nem tudott silabizálni, hogy én abban a pillanatban ott nyúltam el a vízhordó dézsa mellett." Számtalan példáját lehetne felsorolni még a testi fenyítés különböző formáinak, ehelyett inkább nézzük meg röviden a verés elméleti gyökereit. Az a tény, hogy az osztálytársadalmak pedagógiai elméletében és gyakorlatában mindenkor nagy szerepe volt a verésnek, azt bizonyítja, hogy az elnyomottak fékentartásának egyik leghatásosabb eszköze volt. Mert a mindenkor uralmon levő erősebb alkalmazta a gyengébbekkel szemben. Ez a viszony fejeződött ki az iskolában a gyerekek és a tanító között. A nevelés célja is az volt, hogy a tanító hű és engedelmes alattvalókat neveljen a pálca segítségével.