Délmagyarország, 1992. szeptember (82. évfolyam, 205-230. szám)

1992-09-03 / 207. szám

CSÜTÖRTÖK, 1992. SZEPT. 3. KULTÚRA 5 Oszkár tudja, de nem mondja... Világkiállítási bizonytalanságok A szegedi közgyűlés Világkiállítási Koordinációs Bizottságának kulturális szekciója hívta meg, hogy „Az Expo a kultúra szemszögéből - avagy hogyan kapcsolható be a vidék a világkiállítás kulturális programjába" témáról beszéljenek. Csakhogy pillanatok alatt kiderült: beszélni lehet erről is, mint mindenről, ám az óhajok megfogalmazásának nem sok értelme van, ha majdnem bizonyos, hogy óhajok maradnak. Csörsz Ibolya információi szerint ugyanis a készülő pályázati csomagok, amelyekből megtudják majd a vállalkozók, hogy mire vállalkozhatnak nem foglalkoznak a vidékkel. A Köztársasági Megbízottak hivatalaiban majdan 10 ezer forintokért megvásárolható tender-irányelvek csakis a budapesti beruházásokra vonatkoznak. Valószínűleg egy rpásik pályázat útján lehet majd vállalkozni a honfoglalás ezerszázadik évfordulójához kötődő, s az Expo idején esedékes rendezvényekre, amelyekben Ópusztaszer, A kamara azt az álláspontot képviseli, hogy a világkiállításhoz kapcsolódó vidéki rendezvények egyenértékűek legyenek a fővárosiakkal - mondta Csörsz Ibolya, a Magyar Kulturális Kamara kulturális és idegenforgalmi szervezője tegnap az Ifjúsági Házban. Szeged, Csongrád megye rendkívül érdekelt. Vagy ha mégsem, akkor legjobb követni néhány vidéki város, illetve megye példáját, akik elhatározták, hogy nem várnak senkire és semmire, hanem maguk megtervezik és finanszírozzák, amivel az Expo idején oda szeretnék csábítani a látogatókat. A tökéletes „expós" bizonytalanság ecsetelésével telt-múlt az idő a tegnapi megbeszélésen. (Dr. Ványai Éva alpolgármester például elmondta, hogy az önkormányzat olyannyira komolyan vette a világkillítással kapcsolatos terveket, hogy szeptember l-re összehívták a koordinációs bizottságot; mert úgy tudták, hogy augusztus 31-ig megérkeznek á tenderek, s ha mindössze három hónap áll rendelkezésre a - tervek szerint november 31-ig benyújtandó pályázatok elkészítésére, akkor valóban nincs veszteni való idő. Ám a tendereknek se hírük, se hamvuk.) Arról, hogy a szakvilágkiállítás hogyan „töltekezik" kulturális tartalommal, hogyan jelennek majd meg az ország hagyományai és változásai, arról a kulturális kamara képviselőjének, s a helyi koordinációs bizottság tagjainak is legföljebb személyes elképzeléseik lehetnek. De fzt nem árulják el mindaddig, amíg arra illetékesek nem gondoskodnak - ötletvédelemről. SULYOK Kultúránk az Expo '96-on (Budapesti tudósítónktól.) Egy kisteremnyi szkeptikus ember gyűlt össze Budapesten, a Feneketlen-tó partján, a Flamenco Szállóban. Ők a Társaság a Világkiállításért Országos Egyesület tagjai és Molnár Pál. a VÁT1 osztályvezetője, aki egy pompás kifestőkönyvből ismertette a legeslegújabb, de immár végleges terveket, „melyek sok-sok kompromiszszum árán alakultak ki." Előadása után rögtön el is hangzott a kérdés, hogy a tervezők nem érzik-e legyőzöttnek magukat? Hiszen Csepel északi csúcsa esett az Expo '96 területéből, amely most, mintegy nyolcvan hektárra korlátozódva, lényegében a pesti és a budai egyetemi városrészbe lesz, negyven hektárnyi zárt kiállító területtel. De még ma is úgy tűnik, hogy a kelenföldi hőerőmű maradni fog, a szennyvíz továbbra is beomlik a Dunába, de legföljebb a csicsás sétahajók majd nem mennek el odáig. Valószínű, hogy a lágymányosi öblöt se fogák kitakarítani. És - mondták a vállalkozók - az új terv üzletileg se látszik valami bíztatónak. Sőt, Kurucz D. István festőművész ezekkel a szavakkal kezdte lapunknak adott nyilatkozatát: - Nem lehet egy világkiállítást csak a vállalkozások szintjén elképzelni. Kulturális céljának is lennie kell: hogyan mutatkozik be Magyarország, a magyar kultúra a világnak? Az első világkiállítást 1851ben rendezték Londonban, ebből indult ki a magyar oktatási reform. Ezután alapították meg az iparművészeti és képzőművészeti iskolákat, a Műegyetemet... Úgy látom, hogy a világkiállítás vonzásköre a Dunántúlon erősebb lesz. Majd átjönnek 1996-ban Bécsből, megnézik és visszamennek. De mi lesz az Alföldön? Mi tesz Debrecennel, Szegeddel? Az alföldi városok kulturális szövetségét kell létrehozni, s együttes erővel be kell jutnunk a '96-os expóra. - Csak a vidékkel kalkulálunk - mondja Barcza Egon, a társaság elnöke. - Az a célunk, hogy az expón felépüljön egy méretarányos Magyarország, s aki oda bemegy, például Csongrád megye épületébe, ahol lekicsinyítve ugyan, de a Tisza is folyik, mindent megtudjon arról a vidékről, sőt, kedvet kapjon ahhoz is, hogy meglátogassa, és ott költse a pénzét, oda vigyen üzletet. A tegnapi összejövetelen ennyit tudtunk meg a világkiállításért szerveződött társaság szeptember 11-i, várhatóan igen izgalmas közgyűlése előtt, amit a Néprajzi Múzeum dísztermében fognak tartani, reggel kilenctől. Jótékonysági gálaest Kerti traktor, fagylaltkehely, ofszetnyomás A Juhász Gyula Alapítvány jótékonysági estjének két fővédnöke Sütő András író, aki egyben az alapítvány tiszteletbeli elnöke, valamint Andrásfaly Bertalan művelődési és közoktatási miniszter. Még 1989 decemberében erdélyi magyar családok keresték fel a főiskolát. Kérték, segítsen az intézmény, hogy a hosszú évek kényszerű elzártsága után a határontúli magyar nemzetiségek diákjai is tanulhassanak Szegeden. A Juhász Gyula Alápftvány azonban nem csak ezért jött létre 1990 májusában. Nem csak felvidéki, erdélyi, kárpátaljai és délvidéki magyar hallgatókat támogat. Az alapítvány határontúli magyar nemzetiségű tanárok és kutatók szakmai továbbképzéséhez is segítséget nyújt, s több száz azoknak a száma, akik pedagógus-továbbképzés, hungarológiai kongresszus, vagy éppen nyári akadémia hallgatói lehettek. A következő tanévFontos és nyilván emlékezetes lesz a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola történetében a következő hét első napja, hiszen hétfőn nem csak egy évnyitót tartanak a sok közül, hanem éppen a 120-kat, s e jubileum rangját külön emeli, hogy aznap este a főiskola alapítványának jótékonysági gálaestje miatt kitárják a Szegedi Nemzeti Színház szép üvegajtajait is. ben például mintegy 150 magyar nemzetiségű öszöndíjas tanul az alapítvány jóvoltából a fősikolán. Idén külön esemény, hogy a Csángó-földről is érkeznek hallgatók. Egy alapítvány működéséhez azonban újabb és újabb adományok szükségeltetnek. Ezért rendeztetik tehát e gáleset, melynek háziasszonya a televízió népszerű bemondónője, Endrei Judit lesz. Fellép az esten többek között Gregor József, Airizer Csaba kolozsvári operaénekes, Vámossy Éva szegedi operaénekes és a Salieri Zenekar. Az est külön eseménye az a költői verseny, melyet három egymással kevés rokonságot, annál több támogatási kedvet mutató vállalkozás, a Délmagyarország Kft., a Virág cukrászda, valamint a Excom Kft. hívott létre. Helybéli költőknek Baka István, Simái Mihály, Darvasi László - kell egymásai versenyezniük hatásos reklámszövegek kifundálásában. Úgyhogy nem szabad meglepődni, ha hétfő este hét óra után összebékül a jambus és a sajtróló, a szonett és a kerti traktor, hiszen a nyertes költők az alapítvány javára ajánlják majd fel nyereményük összegét. DAL A menekült gyermekek is megkezdték a tanévet A menekült, egészen pontosan a nem magyar állampolgárságú családok gyermekei is megkezdhették a tanévet városunkban. Minden oktatási és nevelési intézmény vezetője maga dönthette el, hogy a jelentkezőket felveszi-e iskolájába. Az állami normatív támogatást, az úgynevezett fejkvótát a nem magyar állampolgárságú gyermekek után is megkapja a szegedi önnkormányzat, s így biztosítani tudja a működtetés anyagi feltételeit. Az újabb teher nem csekélység, hiszen a létszám közel ötszáz fővel gyarapodott. A legtöbb általános iskolás korú tanuló Erdélyből érkezett (109), s a Vajdaságból (90). További huszonegyen érkeztek a világ legkülönbözőbb tájairól: négyen Vietnamból, háman Hollandiából, ketten Üzbegisztánból, de találtak itt helyet Lengyelországból, Mongóliából stb. A középfokú oktatási intézményekben 255, messziről jött gyermek várta a csengetést (212-en Erdélyből, 40-en a Vajdaságból). Érdekessége a szegedi helyzetnek, hogy vannak Szabadkáról bejáró diákok is: a család még odaát van, a gyermekek itt kértek az iskola mellé kollégiumi elhelyezést is, s hetente hazalátogatnak. A legtöbb tanulót a Móra Ferenc Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola Kollégiuma fogadta (39), a Kossuth Zsuzsa Gimnázium és SzaKKözépiskola és Szakiskola 33-at, a Bebrits Lajos Szakközépiskola 28-at, a Deák Ferenc Kéttannyelvű Gimnázium 27-et, a Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola 26-ot; az általános iskolák között a Fő fasori nyitotta legszélesebbre kapuját: 17, határon túlról érkező kisdiák masírozott be rajta. Gregorián-tanfolyam a főiskolán Élénk érdeklődést váltott ki megyeszerte az általános- és középiskolai énektanárok, karvezetők körében a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola által szervezett alapfokú gregoriántanfolyam. Az 1992. augusztus 31-től szeptember 4-ig tartó rendezvény 25 főiskolai hallgató számára már az alapképzés része, 30 énektanár pedig továbbképzés jelleggel vesz részt a tanfolyam munkájában. Az előadók nem csak a műfaj, hanem a magyar zenei nevelés országos szaktekintélyei. Mohayné Katanics Mária Liszt-díjas karnagy, az ELTE Tanárképző Főiskolai Karának tanára, a gregorián zene előadásmódjára és vezénylésére tanttja a részvevőket. Póczonyi Mária főiskolai docens - aki egyébként a szegedi konzervatórium tanáraként kezdte pályáját -, számos alapvető elméleti munka szerzője a gregorián ének hangnemeivel, műfajaival, történeti kialakulásával ismerteti meg a hallgatókat. Mindketten Bárdos Lajos növendékei voltak a zeneakadémián, s az ő keze alatt sajátították el a gregorián ének gyakorlatát a budai Mátyás templom kórusában. Hován Ágoston plébános, aki egyben a ferences testvérek szkólájának vezetője „A gregorián ének szerepe a liturgiában" címmel tart előadásokat. A tanfolyam hallgatói szeptember 3-án, csütörtökön az este 6 órakor kezdődő szentmisén énekelnek az alsóvárosi templomban. Mediterrán-konferencia Szegeden A JATE új és legújabbkori tanszéke valamint a Nizzai Egyetem újkori mediterrán-kutatási központja kétnapos konferenciát szervez Szegeden. A szeptember 3-án és 4-én lezajló konferencia témája: A XIX.XX. századi modernizáció és annak környezeti, szociális visszahatásai Magyarországon (Közép-Európában), a francia Mediterraneumban és a Maghreb-országokban. Az előadók között neves francia és magyar történészek szerepelnek, Nizzából, Párizsból, Nancyból, Algírból, és természetesen Szegdről. Megnyitó ma 9. 45kor a Szegedi akadémiai Bizottság székházában. ANGOL és NEMET NYEL VTANFOL YAMOK kezdő szinttől a nyelvvizsga-előkészítőig. A tanfolyamok a szeptember 14-ével kezdődő héten indulnak, a félév 12-hetes. Díjaink az első félévre: heti 2x2 órás tanfolyam: 4500 Ft heti 1x3 órás tanfolyam: 3400 Ft Részletfizetési lehetőség! Jelentkezés, szintfelmérés és befizetés (az MTESZ-székház helyett) a SZABADIDŐ GMK irodájában, szeptember 1 -11 -ig, 9-18 óra között. Kihelyezett tanfolyamokat is vállalunk! SZABADIDŐ GMK NYELVISKOLA Takaréktár u. 5. (62) 56-044 mm SZEGED NYÁRVÉGI AFESZ-AKCI0 szeptember 4-5-én vitamindús üdítőitalokból. Most még reklámáron veheti meg őszi szükségletét is az alábbi boltjainkban: 102. ABC Áruház Szeged, Olajbányász tér 3. 103. ABC Áruház Szeged. Temesvári krt. 34. 120. ABC Áruház Szeged, Makkosházi krt. 149. Diszkont Szeged, Szt. István tér 4. Diszkont Áruház Szeged, Pille u. 201. ABC Áruház Kiskundorozsma, Felszabadulás u. 1. Akciós ár: Dobozos üdítők: - Hey-Ho multivitaminos - Karát szamóca - Karát limonádé Szénsavas 2 l-es üdítők: - Mangó - Narancs - Kiwi - Tonic -Szóló 2400 g-os kannás szörpök: - Málna - Mangó -Kiwi 4645,38,91,91.91,91,91,160160160,Aki részt vett korábbi akciónkban, most sem fog csalódni! Ez is megéri! Figyelje hirdetéseinket!