Délmagyarország, 1992. szeptember (82. évfolyam, 205-230. szám)

1992-09-22 / 223. szám

KEDD, 1992. SZEPT. 22. GAZDASÁG 5 Privatizáció az energiaiparban •••MH^HMÍHaH^BHHBBBI Az energiaipar terén elsősorban a szénhidrogéniparban és a villamosencrgetikában jöttek létre máris a privatizáció alapvető feltételei. A részben vagy teljesen tartósan állami tulajdonban maradó gazdálkodó szervezeteket felsoroló augusztus 28-i keltezésű kormányrendelet az Állami Vagyonkezelő Részvénytársasághoz tartozó gazdálkodószervezetek között sorolja fel a (MOL) Magyar Olajipari Részvénytársaság Rt.-t, az (MVM) Magyar Villamosmú'vek Rt.-t, valamint a Mineralimpex Rt.-t. Ezen társaságok jegyzett tőkéjének és tartósan állami tulajdonban maradó üzletré­szének legalacsonyabb mérté­ke a privatizáció után is 50 százalék plusz 1 szavazat kell hogy legyen. Az öt regionális gázszolgáltató, tehát az észak­dunántúli, a dél-alföldi, a kö­zép-dunántúli, a tiszántúli, a dél-dunántúli társaságokban az állami üzletrész aránya 25 százalék plusz 1 szavazat. A jogszabály alapján tehát e társaságok is a privatizálandó cégek közé tartoznak. Az állami többségi tulajdon­lás melletti, későbbi tényleges privatizációhoz azonban az esetek nagy részében további lépések szükségesek. így pél­dául elengedhetetlen a vezeté­kes energiahordozók árának átstrukturálása, illetőleg a ve­zetékek igénybevételéhez való szabad hozzáférés törvényi biztosítása. Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium energiapolitikai koncepciója elengedhetetlen­nek tartja, hogy a részben privatizált energetikai válla­latok az össznemzeti érdeknek megfelelően működjenek. Az átalakuló gazdaság nagyfokú rugalmasságot igényel az ener­getikai ipartól. A gazdasági szuverenitás megőrzéséért a szaktárca sürgeti, hogy minden energiahordozónál minél hamarabb teremtődjenek meg a behozatali diverzifikáció tech­nikai feltételei, azaz minél előbb kezdődjenek meg a volt szovjet régión kívüli vezeté­képítések. Az ország földrajzi helyzete esélyt ad arra, hogy Magyar­ország energetikai szempont­ból felértékelődjön, az eddi­gieknél lényegesen nagyobb szerepet töltsön be a tranzitá­lásban. Az energetikai fejlesz­tések tőkeigénye igen magas, a korszerűtlen létesítmények fokozatos felszámolása, az új berendezések telepítése évi 65-75 milliárd fontnyi fejlesz­tést igényel. A finanszírozás részben az energetika belső forrásaiból, részben külső tőke bevonásával biztosítható ­foglal állást az energiapolitikai koncepció. Az energetikai fejlesztések­nél elsősorban a MOL-ra és a MVM-re lehet számítani, ezenkívül a gázszolgáltató tár­saságok képesek jövedelem­termelésre. Á szénbányászatnál viszont csupán a visszafej­lesztés költségei jelentkeznek, ez az ágazat tehát nem képes fejlesztési források előterem­tésére. Az energetikai társasá­gok jelenlegi állóeszköz­állománya mintegy 1000 mil­liárd forint. Az állóeszközök átértékelése után a fejleszté­sekre - az amortizációból - 45 milliárd forint képződik. Ehhez csak néhány milliárd forint további fejlesztési forrás keletkezik az energetikai társaságoknál. Emellett 20-25 milliárd forint külső vállal­kozói tőkebevonás szükséges, ez pedig az ágazat privatizá­ciója nélkül aligha lehetséges. Helyfoglalás négyszáz légitársaság járatára A Galileo Szeged költözött FOTÓ: NAGY LÁSZLÓ A két évvel ezelőtt alakult Morton's Utazási Iroda sajtótájékoztatóra invitálta az újságírókat abból az alkalomból, hogy jogosítványt kaptak a Galileo számító­gépes repülőjegy-helyfoglalási rendszerre. Ennek segítségével a Szeged Petőfi Sándor sugárút 7. szám alatti irodában az utas néhány másodperc alatt megtudhatja, van-e például szabad, nem dohányzó, ablak melletti hely november elsején délelőtt a San Francisco Los Angeles vonalra, illetve mely légitársaságok gépei között választhat. Amennyiben minden megfelelő, jegyet is foglalhat. A Morton's több területen is első. Mint Marton József ügyvezető igazgatótól megtudtuk, az egyetlen olyan magáncég ma Magyarországon, amely repülőjegyet értékesít saját jogon, továbbá az első nem budapesti utazási iroda, amely rákapcso­lódott a Galileora. Ezt az angliai központú, IBM alapú, helyfoglalási rendszert kilenc európai légitársaság alapította, nem titkoltan az amerikai konkurencia kihí­vására válaszolva. A számítógép segítsé­gével négyszáz légitársaság repülőjárataira lehet jegyet foglalni, 145 szállodalánc 25 ezer szállodájának szobáiról adnak infor­mációt, valamint 45 gépkocsikölcsönző céggel tartanak közvetlen kapcsolatot. A Galileo magyarországi képviselője, Foner Károly azt is elmondta, hogy közvetlen kapcsolatfelvételt szeretnének a MÁV-val és a MAHART-tal is. A Morton's nem most kezdett el „repülőjegyben utazni", a Malévvel már három és fél éve állnak kapcsolatban. A magyar légitársaság képviselője, Harmath Ferenc szeretné, ha az iroda a Malév járatait részesítené előnybe a kétségkívül széles választékból. Jászai György, az utazási iroda vezetője hansúlyozta, hogy miközben a Morton's a Malév hivatalos eladója, a cég légitársaságoktól és utazási irodáktól független, s így szabadon árulhatja például a legkülönbözőbb új járatokat, az igen kedvezményes bevezető árakkal. KA. Valutaválság Európában Még a kapcsoló is fából készül Franciaország Az átalakulás előtt álló vállalat - amely rövid időn belül zártkörű részvénytársa­sággá alakul - ezer dolgozó­jával évi 1 milliárd forintos árbevételt produkál. A bevétel 20 százaléka olyan termékek eladásából származik, ame­lyeknek az életkora nem éri el a három évet. A világszín­vonalon álló kapcsolók, elosz­tók, csatlakozók ráadásul az importból származó hasonló cikkeknél 40 százalékkal ol­csóbbak. A termelés 20 száza­lékát a Kontavill nyugati pia-­cokon értékesíti. Folynak ugyan tárgyalások ukrán part­nerekkel, de nehezen haladnak. A cég nyeresége a nulla körül várható, ami a magas bank­kamatokkal, a vállalati terhek emelkedésével, s likviditási Négy év után ez az első olyan BNV a szentesi Kontavill történetében, amikor nem visz haza nagydíjat. De ennek csak az az oka ­tájékoztatott Hajas József, a gyár műszaki igazgatója hogy a cég nem akarja lelőni a poént. Jövőre ugyanis meglepő fejlesztésekkel áll elő a régi Kontakta nagyvállalat szentesi gyára. gondokkal magyarázható. (1991-ben még 80 millió forintos nyereséggel zárta az esztendőt a szentesi vállalat.) Az idei BNV Köntavill­újdonsága a természetes fa borítású kapcsoló-család. A cég alkalmazkodik a nemzet­közi divatirányzatokhoz, ezért a számunkra még szokatlan stílus bevezetése. A nyugati lakáskultúra ugyanis azt dik­tálja, hogy amilyen a bútor, olyan legyen a kapcsoló is. A termék gyártása nem ment zökkenők nélkül, ugyanis a terméknek meg kell felelnie a tűzvédelmi előírásoknaknak. így például speciális lakkré­teggel kell az egészet beborí­tani. Az érdekességek mellett a Kontavill a közízlést is ki­elégíti fényes, színes termé­keivel. Hogy azért technikai újítás nélkül ne teljen el az év és a BNV: a nagyközönség a „C" pavilonban láthatja azt a 6-os dugaljat, amely az üzletekben is kapható. FK Az Európai Közösség valu­tarendszere képes ugyan arra, hogy segítséget nyújtson a rendszer nehézségekkel küzdő tagjainak, de nem művelhet csodákat. A valutarendszer problémáira megoldást csak az egységes európai pénz meg­teremtése hozhat, amely ­összehangolva a dollárral és a yennel - elősegíti majd a gaz­daság fejlődését, megakadá­lyozza a pénzügyi válságokat, és hozzájárul a kamatlábak csökkentéséhez. Ez viszont nemcsak a rendszerben részt­vevő országoknak lesz elő­nyös, hanem a fejlődő és az eladósodott államoknak is, mert stabil kamatokat jelent majd számukra - jelentette ki Jacques Delors, az EK brüsz­szeli bizottságának elnöke a Francé Info rádiónak csütör­tökön adott nyilatkozatában. Pierre Bérégovoy francia miniszterelnök az FR 3 tele­vízió déli híradójában úgy vélekedett, hogy a jelenlegi válságot Nagy-Britannia és Olaszország gazdaságának nehézségei váltották ki, (gy az nem jelenti, hogy ennek valutarendszere nem lenne megfelelő. Bérégovoy szerint a francia frank az ország gazdaságának szilárdsága ellenére is nehéz helyzetbe kerülhet, ha a vasárnapi népszavazáson a választók többsége elutasítaná az európai gazdasági és pénzügyi unió alapját jelentő maastrichti szerződést. Ha viszont a franciák többsége igennel válaszol - és igennel válaszolt (a szerk.) - a szerződés elfogadására, az javíthat a valutaválságon is. kormányfő jóváhagyásával ­bezártnak nyilvánították három munkanapra, tehát szeptember 22. kedd reggelig a hivatalos átváltásokat. Az intézkedést az angol font kilépésével, és a küszöbön álló francia népsza­vazás keltette feszültségekkel indokolta a kiadott közlemény. Gyakorlatilag ez annyit jelent, hogy sem a milánói, sem a római tőzsdén nincs hivatalos jegyzése a valuták­nak, és az olasz bank nem avatkozik közbe, noha az európai pénzrendszer szabályai szerint be kellene, hogy tartsa az árfolyamot. Az üzletkötések ennek ellenére, lassúbb ütem­ben ugyan, de folytak. A már­ka egyre drágábban cserélt gazdát, és árfolyama csütörtök délben elérte, sőt meghaladta a 845 lírát, ami további 3 szá­zalékos leértékelődést jelent szerdához képest, és összesen 10,5 százalékosat az egy héttel korábbi szinthez viszonyítva, amikor még a rögzített árfo­lyam volt érvényben. A líra tehát teljesen szaba­don lebeg, és értékvesztése tükrözi azt a hitelvesztést, amely az olasz gazdaság és pénzügyi helyzet miatt a pi­acokon eluralkodott, és amely tarthatatlanná tette a sávok között kötött árfolyam fenn­tartását. Az olasz bank szer­dán, mint kiderült, további 1,6 millió márkát volt kénytelen feláldozni tartalékaiból, s ugyanígy beavatkozásra kény­szerük a Bundesbank is, annak ellenére, hogy hétfőn már 7 százalékkal leértékelték a lírát a márkához képest. Olaszország Az olasz központi bank nem avatkozik be a líra-árfolyam fenntartásába, a valutapiacokat bezárták Olaszországban ­ennyit jelent gyakorlatilag az a döntés, amelyet az EK pénz­ügyi bizottsága Brüsszelben csütörtök hajnalra virradóan meghozott egy drámai előző nap után, amelyen össze­omlottak a pénzpiacok és a tőzsdék, és az egekig szöktek a kamatlábak Nyugat-Európá­ban. A líra és a font kilépése a nyugat-európai közös pénz­rendszerből bár csak időleges. lényegében ennek részleges megszűnését jelenti közvet­lenül a sorsdöntő francia­országi népszavazás előtt. „Remélem, ennyi elegendő lesz. Azt határoztuk el, amit kellett, és amelyben meg tudtunk egyezni a jelenlegi helyzetben" - közölte szűk­szavúan az újságírókkal Lam­berto Dini, az olasz bank vezérigazgatója, aki Olaszor­szágot képviselte a brüsszeli bizottsági ülésen. Csütörtökön reggel a jegybank kormányzója és a kincstárügyi miniszter - a tvMoovn. AKOZO* FOTÓ: ENYEDI ZOLTÁN

Next

/
Thumbnails
Contents