Délmagyarország, 1992. szeptember (82. évfolyam, 205-230. szám)

1992-09-22 / 223. szám

ALAPÍTVA: 1910-BEN KEDD, 1992. SZEPT. 22., 82. EVF. 223. SZAM ARA: 10,10 FT A francia igen Európába A vártnál is szorosabban alakult az eredmény a maastrichti szerződés ratifikálásáról vasárnap megtartott franciaországi népszavazáson: az igen szavazatok 51 százalékot értek el. Bár közvetlenül a szavazás lezártakor a közvéleménykutató intézetek első előrejelzései meg az igen szavazat 51,5 százalékos győzelmet jósoltak, s ennek nyomán Francois Mitterrand elnök - a francia politikai gyakorlatban szokatlan módon - röviddel 22 óra után már köszönetet is mondott a francia szavazóknak a kedvező döntésért, ekkor a hivatalos összesítésekben még a nem szavazat vezetett, s csak minimális előnyre tett szert a későbbiek során. Mitterrand rövid televíziós és rádiós beszédében azt mondotta, hogy a népszavazás „Franciaország történetének egyik legfontosabb napja" volt. Show az ifjúsági házban FOTÓ: GYENES KÁLMÁN Szakmabeliekkel, vagyis fodrászokkal telt meg tegnap, hétfőn este a szegedi ifjúsági ház nagyterme. A nagyérdeműnek a Wella Magyarország Kft., egy új, szegedi érdekeltségű vegyesvállalat szakemberei, ' mesterfodrászai adtak elő látványosságokban is bővelkedő bemutatót hajvágásból, hajfestésbői, s az 1992-93-as őszi-téli frizuradivatból. A Wella Magyarország különben ezekben a napokban hazai turnén vesz részt, miközben szondázza a piacot. A szegedi est a negyedik volt a sorban. (Cikkünk 3. oldalon.) Osztrák irodalom 1945 után Szimpózium a SZAB-székházban A budapesti Osztrák Kulturális Intézet, a szegedi József Attila Tudományegyetem és a Szegedi Akadémiai Bizottság szervezésében Osztrák irodalom 1945 után címmel szimpózium kezdődött hétfőn Szegeden, az akadémiai bizottság székházában. Az ötnapos tanácskozáson neves külföldi és hazai előadók adnak áttekintést a jelzett időszak osztrák irodalmában uralkodó tendenciákról, elemzik a kiemelkedő írók munkásságát. Az intézet a magyar és az osztrák szakemberek mellett meghívott előadókat Temesvárról, Brünnből és Újvidékről is. A szimpózium pénteken fejezi be munkáját. Városházi állásfoglalás Közoktatás és közlekedés Hányan voltak? Pongrácz Gergely, az '56-os Magyarok Világszövetségének elnöke még a hétfői „Reggel"-ben is azt állította, hogy szombaton 80 ezren tüntettek Budapesten a három elnök (tévé-, rádió- és köztársasági) lemondatása ügyében. A többi szervező is 70-80 ezres tömegről beszélt, a rendőrség becslésére hivatkozva. A kormányhoz közel álló lap tényként említi e számot, ezzel szemben az ellenzéki napilapok a 15 ezres adatot fogadják el, két különböző, név szerint említett illetékes rendőr közlése alapján. A Népszava a szokásos arctalan megoldást választotta: „többezres" tömegről Irt, ebbe mindkettő, sőt még sok más is belefér. Őket igazolandó: egy matematikai szakszövegben a „néhány" szó jelenthet ötöt-hatot, de esetenként akár ezret is. Mi tagadás, ahogy a televízióból látszott, ama tömeg igencsak dúsan hömpölygött a Parlamenttől a rádió székházáig, ám hogy minek alapján becsülhető meg akár csak tízezres pontossággal is a konkrét létszám, el nem bírom képzelni. Tudtommal nem szedtek belépőjegyet. „Néhány" éve, amikor a március 15-i ellenzéki ünnepségről tudósítottam, meg kellett saccolnom, mekkora is a múzeum előtt Király képviselő urat hallgató, majd éltető tömeg. Nemcsak a parkban és a Tisza-parton álltak heringekként az emberek, de a hídon is, tömött sorokban. Megpróbáltam egy labdarúgó stadionba beleképzelni a jelenlévőket, s - életemben először - szabályosan irigyeltem a sportújságíró kollégákat. Nekik ugyanis semmi problémát nem jelentett a hetvenes években leírni a teltházas magyarszovjet selejtező után (2:1 ide), melyen kifütyülték a szovjet, s teli torokból zengték a magyar himnuszt, hogy „Népstadion, 80 ezer néző". Édesapám csendben meg is jegyezte: a magyarok idén május elsejét másodikán ünnepelték... A meccset ugyanis a munkásünnep másnapján játszották. S ha már a kommunista időkhöz kanyarodtunk: hivatalos forrásból tudni lehetett, hogy ama párt fénykorában mintegy 830 ezer tagot számlált. Érdekes módon akkor az ellenzéki szamizdatokban nem írták azt, hogy ugyan már, humbug az egész, nincsenek „ezek" még 150 ezren sem! Pedig a történelem - az 1990-es választások képében őket igazolta volna. Sandi István Az önkormányzati törvény rendelkezik arról, hogy a települési önkormányzatoknak évente legalább egy közmeghallgatást kell tartaniuk. Célszerű ezzel úgy. gazdálkodni, hogy a különösen nagy horderejű kérdésekben Jcérjék ki a lakosság véleményét, mintegy társadalmi vitára bocsátva készülő rendeleteiket. A választott testületek és a polgárok így együttesen kereshetik problémáikra a megoldást, a népképviselők a szavazók véleményének ismeretében dönthetnek. A szegedi közgyűlés egyeztető tanácsa (a volt elnökititkári értekezlet) tegnap a városházán úgy foglalt állást, hogy a közmeghallgatás témája a közoktatási koncepció és a város közlekedése legyen utóbbi tárgykörben különös tekintettel a belvárosi közlekedési rendre, a kerékpárutak és a sétálóutcák iránti igényre, az autóbuszpályaudvar „kihelyezésére", a tömegközlekedés átszervezésére és az egységes lebonyolító vállalat létrehozására. Az önkormányzatnak az a szándéka, a vitaanyagot megjelenteti lapunkban is, hogy Szeged város polgárai valamennyi információ birtokában partnerek legyenek a közmeghallgatáson. A színhely az Ifjúsági Ház, a tervezett időpont október 19-e 17 óra. (Nem lesz témája a közmeghallgatásnak Szeged közbiztonsága így döntött - minimális különbséggel - az egyeztető tanács.) Száz munkanélkülire öt állás Megyei munkaügyi helyzetkép (3. oldal) Farkassal jön az UTE Az SZVSE és ellenfele (8. oldal) A csetepatéra készülve Fortunato: Czintos József (7. oldal) Pozsonyról a Parlamentben Vita - hajtépéssel Ismét napirend előtti felszólalások vezették be az Országgyűlés őszi ülésszakának hétfői munkanapját. Az indulatokat a múlt heti pozsonyi labdarúgó-mérkőzésen történtek taglalása váltotta ki. Elsőként Boross Péter kért szót. A belügyminiszter tárgyszerű légkörben foglalta össze véleményét a szlovákiai atrocitásokról. Úgy vélekedett, hogy összességében jogszerűtlen és indokolatlan volt a szlovák kommandósok megtorló jellegű rohama a magyar szurkolók ellen. A magyar félnek tudomása van arról, hogy a szlovák rendőrség csaknem 8 órányi felvételt rögzített az eseményekről, ám ennek ellenéré a belügyminiszter szerint nincs túlzott remény arra, hogy valaha is tisztázódjanak a rendőr-roham indokai. Az eset általános tanulsága, hogy az állandó nacionalista izgatás amely Szlovákiában folyik effajta kisülésekben nyilvánul meg. Boross Péter emlékeztetett arra is, hogy Magyarország is együttműködik a labdarúgóvandalizmus visszaszorítására alakult nemzetközi szervezettel. Ennek megfelelően magyar rendőrök Pozsonyban a mérkőzés előtt előterjesztették javaslataikat az útvonalbiztosításra, az alkoholárusftás tilalmára, a szektorok elválasztására, és polgári ruhás rendőrök utaztak ki a mérkőzésre. A belügyminiszter ezzel együtt elismerte: hiba volt, hogy alacsonyabb beosztású munkatárs képviselte a magyar rendőrséget Pozsonyban, aki nem tudott kellő súllyal beavatkozni. Hiba volt az is, hogy a magyar rendőrök hazaérkezve azonnal nyilatkoztak. Boross Péter ugyanakkor bírálattal illette a honi tájékoztatást is*amely, véleménye szerint, túlzó, indulatkeltő híreket is közzétett a történtekről. Végezetül a belügyminiszter kérte, hogy a budapesti visszavágó alkalmával nyugodt légkörben fogadják a szlovák vendégeket. Torgyán József, kisgazdavezető a magyarság ellen elkövetett pogromnak, jól előkészített politikai akciónak minősítette a Pozsonyban történteket. A szónok követelte, hogy az események hibás kezelése miatt mondjon le a belügyminiszter, a külügyminisz• (Folytatás a 6. oldalon) űvészetek Háza Szegeden? FOTÓ: NAGY LÁSZLÓ Ha ez az újszegedi ház amelyet már csak per Csanádi utcának mondanak szóba kerül szegedi kulturális élet berkeiben járatosabbak között, jellegzetes grimasz, amolyan fancsali kép kíséri a szöveget. Mert túl hosszasnak ítéltetik a vajúdás egy életképes terv megszületéséig. A kérdésre, hogy mi legyen a volt óvoda épületével, azért sem lehetett gyors választ adni, mert mindig kevésnek bizonyult a pénz, amit rá kellett volna szánni a rekonstrukcióra. Most új terv született, s valamennyi - persze nem elég - forintokat is megszavazott a közgyűlés. Hogy valójában mire és mennyit a 7. oldalon olvashatják.