Délmagyarország, 1992. szeptember (82. évfolyam, 205-230. szám)

1992-09-18 / 220. szám

2 KÜLPOLITIKA DÉLMAGYARORSZÁG PÉNTEK, 1992. SZEPT. 18. Tegnap, 39 év után először nem jelent meg a legnagyobb pél­dányszámú jugoszláv kormánypárti napilap, a Vecernje novosti (Esti hírlap), mely hajdan közel fél millió példánnyal dicseked­hetett. Az ok: papír és pénzhiány. Viszont, figyeljünk fel a szkep­tikusok véleményére is. Csemege: a legnagyobb kormánypárti napilapot a legnagyobb ellenzéki napilap nyomdája készttette. Talán politikai jelentősége lenne az ügynek? Nem fiiszem, ugyanis a nyomdák jelenleg olyan gyalázatos állapotban vannak, hogy valószínű: a problematikának anyagi háttere van. Szinte azonnal felvetődött bennem a kérdés: erre a sorsra jut­hat-e az egyetlen vajdasági magyar napilap, a Magyar Szó? A fel­tett kérdésre a lap főszerkesztője, Bálint Sándor válaszolt. - Csupán reménykedhetünk... Viszont az objektív körülmé­nyek, azok az anyagi gondok, melyek a Magyar Szót sújtják, ta­lán még tragikusabb következményekkel járhatnak, mint a Ve­cernje novosti esetében. Ez azt jelenti: ha csupán az állami dotá­cióra számítottunk volna, akkor napilapunk már rég nem létezik. A vajdasági parlament által nekünk juttatott összeg az összkölt­ség 3-4 százalékát teszi ki. - Tudtommal a Magyar Szó tulajdonosa az állam. Ha a vajdasági parlament, a „gazda", a költségek töredékét fedezi, milyen jogcímen viseli a tulajdonos nevet? - Ezt senki sem tudja, hiszen a lapot önköltségesen, saját ter­hünkre adjuk ki. Az állami dotáció két napra lenne elég. Az el­adott példányszámból befolyt összegből a terjesztési és a nyomdai költségeket tudjuk fedezni. Ami a szerkesztéspolitikát illeti, kö­vetkezetesek maradtunk, bizonyos függetlenséget harcoltunk ki, habár a jelenlegi hatalom megtett mindent, hogy ezt megakadá­lyozza. - Úgy értesültem, több nyugati kiadó érdeklődött a Magyar Szó iránt? - Érdeklődni érdeklődtek, csupán tárgyalásra nem került sor, hiszen egy nyugati cég addig nem ül tárgyalóasztalhoz, még napilapunk állami kézben van. A hivatalos fórumok kilátásba helyezték egy esetleges Magyar Szó Rt. megalakítását. - A Magyar Szónak kultúrpolitikai jelentősége van. Ez a tény közrejátszik-e a lap megmaradásában? - Természetesen közrejátszik, hiszen ha felsőbb utasításokra megszűntetnék, azzal minden nemzetközi törvényt (melyek a ki­sebbségre vonatkoznak) megsértenének, nem beszélve a jugosz­iáv alkotmányról, mely kimondja, hogy a nemzeti kisebbségek­nek joguk van saját anyanyelvű napilapra, s egyéb tájékoztatási médiumokra. - Bizonyos nyomást csak gyakorolnak a szerkesztőségre? - Eddig az embergóra, a papírhiányra, s egyéb anyagi gondok­ra hivatkoztak... de szövetségi szintről (géretet kaptunk, hogy a Magyar Szó nem juthat a Vecernje novosti sorsára... - Mégis, Ön milyen jövőt jósol az egyetlen vajdasági magyar napilapnak? - Talán egy statisztikai adatot közölnék legelőször: a Magyar Szó eladott példányszámának az átlaga 20 000. Ez a példányszám csökkenőben van, hiszen aktfv olvasóink zöme külföldre költö­zött. Manapság csupán az idősebbek, s az amúgy is szegény föld­művesek veszik napilapunkat. Ha a Vajdaságból eltávozott több tízezer lelkes olvasónk nem tér haza... Olvasótábor nélkül egy napilap agonizálhat egy ideig, de utána kíméletlenül kimúlik... FARAGÓ ATTILA A riport elkészítését a MATAV Rt. Szegedi Igazgatósága szponzorálta VM Csien-min szóvivő kije­lentette pekingi sajtóértekezle­tén: „A volt Jugoszlávia minden köztársaságának helyet kellene kapnia az ENSZ-ben, s egyetlen országot sem lenne helyes elha­markodottan kizárni." Vu úgy vélekedett, hogy ez a lépés „aligha könnyítené meg a volt Jugoszlávia területén kialakult válság igazságos és ésszerű rendezését." Japán is támogatja azt az amerikai és angol törekvést, hogy kis Jugoszláviát fosszák meg ENSZ-beli jogaitól - közöl­te a japán kormány főtitkára csü­törtöki sajtóértekezletén. Kato Koicsi kifejtette, hogy Tokió nem tekinti a Monteneg­róból és Szerbiából álló kis Ju­Vu velemenye Peking ellenzi kis Jugoszlávia kizárását a világszervezetből - tűnt ki a kínai külügyminisztérium szóvivőjének szavaiból csütörtökön goszláviát a volt Jugoszlávia utódállamának, és támogatja azt, hogy Belgrádot fosszák meg az ENSZ-beli felszólalások, szava­zások lehetőségétől. Japán jelen­leg a Biztonsági Tanács tíz nem állandó tagországának egyike. Pekingi - és moszkvai - tár­gyalásait követően, hazaérkezé­sekor. Milán Panic kormányfő a belgrádi repülőtéren szerdán este megerősítette, hogy Jugoszlávia (Szerbia és Macedónia) kérni fogja felvételét az ENSZ-be és szervezeteibe, s ehhez megnyer­te a kínai és az orosz vezetés tá­mogatását is. Kijelentette, hogy a brit és a francia kormánynál is eljárnak ennek érdekében, to­vábbá reményét fejezte ki, hogy a BT ötödik állandó tagja, az Egyesült Államok is támogatni fogja a jugoszláv kérelmet. Panic csütörtökön javasolja majd a belgrádi kormánynak, hogy ­mint új államalakulat - űj tagfel­vételi kérelmet adjon be a világ­szervezethez. Hágai ködfüggöny A Národná Obroda csütörtöki számának kommen­tárja szerint Jeszenszky Géza csehszlovák partneréhez intézett levelét - néhány héttel a Duna elterelése előtt - annak kísérleteként is lehet értelmezni, hogy a ma­gyar fél ködfüggönyt akar kialakítani a bösi probléma körül. „Ezt nem is elsősorban a környező világ, hanem inkább a bősi erőmű hazai ellenzői miatt tenné, akik könyörtelen álláspontjukból egy fikarcnyit sem akar­nak engedni. Ezek a szó szoros értelmében a bősi per túszává tették a magyar bet- és külpolitikát" - íija a lap. Megítélése szerint a Hágáig vezető indítvány, illetve a háromoldalú bizottság létrehozását célzó ja­vaslat nem új, hiszen azzal a csehszlovák fél már évekkel korábban előállt. .. Budapest közben cselezge­tett és elfogadhatatlan feltételeket szabott" - állítja a Národná Obrodá, hozzátéve, hogy a magyar fél a végén „ az egész ügyet lesöpörte az asztalról." „ Míg Szlovákia számára az erőmű kizárólag ener­getikai kérdés, addig Magyarország messzemenően túlpolitizálja azt. ezért aztán nagyon nehezen találja meg a helyzetből kivezető ésszerű utat" - vélekedik a lap. Lebeg a font Lamont brit pénzügyminiszter szerda este beje­lentette, hogy felfüggesztette az angol font tagságát az EK pénzügyi rendszerének átváltási mechaniz­musában. Ennek következtében a font árfolyama további intézkedésig szabadon lebeg a többi valutához képest, a brit központi banknak pedig nem kell további fontvásárlásokkal vagy kamatintézkedésekkel, esetleg hivatalos leértékeléssel beavatkoznia védelmére. A brit pénzügyminiszter egyszersmind azt is kö­zölte, hogy a második, központi kamatlábemelést visszavonják, vagyis az irányadó kamatláb 12 százalék marad. Csütörtökön tovább csökkentették a keddi 10 százalékra. A fontválság miatt egyébként a brit kormány bejelentette, hogy jövő csütörtökre rendkívüli intézkedéssel összehívják a parlamentet. A Közös Piac pénzügyi bizottságának csütörtök reggeli rendkívüli értekezletén ideiglenesen fel­függesztették az olasz líra részvételét is az európai átváltási mechanizmusban. A bizottság egyben 5 százalékkal leértékelte a spanyol pesetát. A líra szabadesése miatt egyébként csütörtökön három munkanapra bezárták az olasz valutatőzsdét. Valamennyi vezető francia politikus, köztük a két legfőbb politikai ellenfél, Valéry Giscard d'Estaing és Jacques Chirac is jókívánságait tolmá­csolta, gyors javulást kívánt Francois Mitterrand köztársa­sági elnöknek, aki prosztata­műtétjét követően szerdán hagyta el a kórházat. Az elnök kezelőorvosai - újdonságként a francia politikában - Mitter­rand felhatalmazásával nyilvá­nosságra hozták, hogy az eltá­volított szervben rákos sejteket találtak. Annak idején a közvéle­mény elől elhallgatták Georges Mitterrand betegsége Pompidou elnök súlyos beteg­ségét, Ronald Reagan amerikai elnök viszont hasonló esetben azonnal közölte, hogy bélrák­kal kellett megműteni. Az orvosi közlemény nem szólt arról, találtak-e rákos át­tételeket Mitterrand szerveze­tében. Azt viszont egyértelmű­en közölték - s ezt más orvo­soknak a rádióadásokban és a televíziókban elhangzott szak­véleményei is megerősítették hogy sem a betegség, sem a szükséges kezelés nem befo­lyásolja az elnök munkaképes­ségét. A jókívánságok és a szakvé­lemények ellenére politikai kö­rökben azonnal megindult a találgatás az elnök jövőjéről. Mitterrand mandátuma 1995 tavaszáig tart, s az elnök, amint ezt a kórházbői kijövet ismét megerősítette, nem kíván idő előtt távozni tisztéből. FÓKUSZ ^\ A WASHINGTONI FE­HF.R HÁZ üdvözölte az orosz-kubai csapatkivonási meg­állapodást. amelynek értelmében jövőre távozik a szigetországból a még a rakétaválság idején Ku­bába vezényelt „szovjet" gé­pesített lövészdandár. SZEPTEMBER 27-1 HA­TÁLLYAL feloszlatják az angolai kormány hadseregét, s hasonló sorsra jut az UNITA, az ellenzék katonai szárnya is. Az erről szóló döntés a két had­sereg vezérkari főnökének szer­dai találkozóján született. A két haderő feloszlatása a jövő hét végén esedékes első többpárti választásokkal összefüggésben történik. ^\ A 64 ÉVES Pl ERRE MAUROYT, volt francia miniszterelnököt választották a Szocialista Internacionálé új el­nökévé csütörtökön Berlinben, a szervezet 19. kongresszusának utolsó napján. Elődje, Willy Brandt 16 éven át töltötte he ezt a posztot. ~\ ELINDULT Japánból a békeerők kötelékébe tar­tozó katonák első csoportja az ENSZ kambodzsai békeerőfeszf­téseinek támogatására. A má­sodik világháború óta most első fzben vesznek részt japán kato­nák külföldi akcióban. ^N A VOLT SZOVJET ÁL­LAMFŐNEK módjában állt volna megakadályozni a puccsot és a rendkívüli állapotot, amennyiben még augusztus 18­ikán (egy nappal a hatalom­átvétel bejelentése előtt) vissza­tért volna Moszkvába - jelen­tette ki Anatolij Lukjanov. A volt szovjet parlamenti elnök ez­zel együtt a hatalmi ambíciókat tápláló orosz vezetést és személy szerint Borisz Jelcint tette fele­lőssé a Szovjetunió felbomlá­sáért. **N LEMONDOTT GEORGES HAUI, a li­banoni kommunista párt fő­titkára, aki 1979. óta töltötte be posztját - jelentette be csütör­tökön a párt központi bizottsága. A lemondás oka feltehetően a párt jelöltjeinek látványos bu­kása volt a legutóbbi választá­sokon. Ezekben az országokban a korábbi struktúrák foglya min­den: nemhogy önkormányzat­ról nincs szó, de az etatizmus és a szupercentralizált döntési mechanizmusok olykor még a kommunista gyakorlatot is fe­lülmúlják. Ezek pedig a hata­lom oldalán a paternalizmus, az állampolgárin pedig a szer­vilizmus kialakulását segítik elő. Vagyis csaknem lehetetlen az autonóm állampolgár öntu­datos cselekvése. Rendre kor­látokba ütközik, amelyek ­legalábbis Romániában - tör­vények, az alkotmány adta ha­talmi jogosítványok közvetlen következményei. Harc Mi ellen harcolhat elsősor­ban az ellenzék, mint ezen ­kommunista típusú és minta­ként egyértelműen örökölt ­struktúrák ellen, a társadalom valós átalakításáért. Amikor egyének és közösségek való­ban kibontakozhatnak, amikor a személy szellemi és gazdasá­gi ereje nem csupán szólamok szintjén nyilvánulhat meg. Az eddig elsoroltak kivétel nélkül kisebbségi követelések is. A kisebbség is személyes autonómiát és közösségi cse­lekvési jogosítványokat, lehe­tőségeket keres-követcl, ezek hiányában a közösség útja. mondjuk fejlődése nem lehet öntörvényű, nem követheti saját - választott-választandó ­útját. Mindközönségesen ki­szolgáltatott. Átmenet Az átmenet, az átalakítás ideje alatt ezért sodródik egy­más mellé az ellenzék és a ki­sebbség, ezért lehetnek egy­Temesvári levél hősök vannak 1989 decembere után, bűnösök nincsenek. Ellenzék és kisebbség Erö Ellenzéknek lenni Európának ezen a felén mást jelent, niint a működő demokrácia országaiban. Gondolok elsősorban Romániára, Kis-Jugoszláviára, Bulgáriára, azokra az országokra, ahol a korábbi kommunista erők • nacionalista köntöst öltve - a hatalom gyakorlói maradtak. mást erősítő társadalmi ténye­zők. Miként ez Romániában történt, a februári helyhatósági választások okán, amikor a de­mokrata konvenció pártjai kö­zött ott volt, teljes értékű tag­ként a magyarok demokrata szövetsége is. Most, az általá­nos választási törvény előírá­sai tették lehetetlenné az együtt indulást, illetve ennek okán állt elő az a helyzet, hogy csak az elnökjelölt közös, a parlamenti helyekért az RMDSZ külön vál­asztási csatát vív. Ez, mondjuk és okkal, nem változtat az alaphelyzeten, mi sem természetesebb, mint a kampány során kihasználni, kölcsönösen erősíteni azon megnyilvánulásokat, amelyek a korábbi hatalmi struktúrák ellen hatnak. Mint például a Tőkés László által kezdemé­nyezett éhségsztrájk. Céljai, követelései világosak, össztár­sadalmi szinten olyan tételek, amelyek igazságtartalmát el­lenzéki nem vitathatja. Nem is tették ezt, ennek ellenére az el­lenzékiek többsége megfogal­mazta és ismételten hangoztat­ta véleményét, hogy a Tőkés­kezdeményezés időpontja tel­jességgel nem megfelelő, vagyis az akció kampány ide­jén inkább káros, mint hasz­nos. Nem utasíthatták vissza a célok felől, kifogást emeltek az időpont okán. Vizsga Ma már nyilvánvaló, a ro­mániai társadalom - is - meg­érett annyira, hogy egy ilyen tiltakozást helyesen (téljen meg, hogy ne alakuljon oda a helyzet, hogy utcai megnyilvá­nulásokat indítványoznának egyesek, aminek okán valóban megbélyegezhető lett volna a tiltakozás. A román társada­lom egészéhen jobban vizsgá­zott, mint az ellenzék. Amely ezt nem mérte fel, amely mint­ha kevésbé érettnek tudja a tár­sadalmat, mint amilyen... De talán másféle magyará­zat is adódik. Például tételez­zük fel, hogy az ellenzék lát­ván a kezdeményezés propa­gandisztikus erejét és ugyan­akkor békés, támadhatatlan jel­legét, teljes apparátusával mel­lé és hogy választói szavaza­tokban megmutatkozó ered­ményt érjen el. Mert Temesvárt és máshol az országban 1350 személyt tartanak számon ál­dozatként, s ezek hozzátartozó­inak, rajtuk keresztül az or­szágnak senki nem szolgálta­tott igazságot. Csak mártírok, Roppant erő van az ilyen jellegű erkölcsi kiállásokban. S a beletörődés, belefáradás szimptómáit mutató társada­lom ma mindinkább az anyagi­akról szól, s a gazdasági válság okozójaként azonban sokkal nehezebb valakit pontosan megjelölni. Az erkölcsi szó a legmegrázóbb. Ezt nem tudták volna, ne tudnák ellenzéki politikusok? Minden bizonnyal tudják. De ha Tőkést támogatják, akkor alighanem megismétlő­dik 1989 decembere, az a hely­zet, amikor a kisebbség, éppen a sokat vádolt-szapult magyar kisebbség egyik képviselője kerül reflektorfénybe, válik a várhatóan pozitív eredmény egyik fő kovászává. Ezt vi­szont el akarták kerülni. 1990 elején véres etnikai konfliktust kellett(?) Vásárhelyen kirob­bantani, hogy jóérzésű romá­nokat is a nacionalista vonal hatása alá vonhassák. S ez a vonal az ellenzéket nyilván tá­madja. Amely ilyen közösséget a kisebbséggel már nem vállal. Győzni akar a választáso­kon, de egyedül. Hiba A kisebbség helyzete? Az egy következő kérdés. Szerin­tük a demokráciától elválaszt­ható és elválasztandó. Hibás álláspont. Ez az a kérdés, amelyről minden - illetve a fentebb említett országokban főleg széles körű politikai eszmecserére volna szükség. BODÓ BARNA l il vol SÍIJ tótól A kínai hadsereg egységei új parancsot kaptak nemrégiben arra nézve, hogyan kell kezelniük a jövőben az országban esetleg kirobbanó politikai tüntetéseket, zavargásokat - vált ismeretessé nem hivatalos forrásból a hét közepén Pekingben. A parancs értelmében minden lázadást „embrionális szakaszában" el kell fojtani, mégpedig a lehető legkisebb erő bevetésével és a külföldi sajtó távoltartásával. MODUL-BAU ite TETOCSEREPEK Csabai hófogós mázas natúr Holland mázas natúr FALAZÓTÉGLÁK Körös 36 36x19x24 Körös 30 30x19x24 Ft/db áfa nélkül 21,60 20,70 22,50 21,60 Ft/db áfa nélkül 46,00 38,00 Thermoton, 4 nikecell betéttel, 30x19x19 Uniform 30x19x19 FÖDÉMBÉLÉSTEST FB 60/>9 I. o. II.o. VÁLASZFALTÉGLÁK 36,00 25,00 Ft/db áfa nélkül 47,00 45,00 10-es válaszfallap, 10/19/30 6-os válaszfallap, 6/19/49 Ft/db áfa nélkül 15,00 20,00 Nyolc raklap vásárlása esetén ingyenes házhoz szállítás! MEGRENDELHETŐ: MODUL-BAU KRT. Szeged, Csongrádi sgt. 27. Tel'./fax: 62/24-033.

Next

/
Thumbnails
Contents