Délmagyarország, 1992. szeptember (82. évfolyam, 205-230. szám)

1992-09-17 / 219. szám

Bukfencet vet * ji'm ok nélkül emlegetjük kegyes évszakként az őszt. A dér­1V csípte levelek esztétikai élvezetet nyújtanak. Jó esetben kellemes az idő, nem fázunk, s nem izzadunk. A mezőgazda­ságban dolgozók sok-sok növény termését takaríthatják be ilyenkor. Zöldségfélék, kukorica, szőlő, gyümölcsök fizetnek most a törődésért, a temérdek munkáért. Csakhogy a termé­szetnek sosem volt sajátja, hogy túl sok időt adjon az elmélá­zásra, a visszatekintésre. Aki jövőre is szüretelni akar, annak már most számba kell venni a tennivalókat. Sietni illik, mert az ősz rögvest bukfencet vet, s télbe fordul. A paraszti vénába alaposan beivódott e gondolatmenet, s ez a társadalom egészére megnyugtatóan hat. A dolgok men­nek a maguk kerékvágásában, s jövőre sem kell nélkülöznünk friss kenyeret, édes szőlőt, ízletes barackot. Az árutermelő azonban nem andalodhat el e lírai gondolatoktól. Ha nem számol, s kalkulál folyton, akkor előbb-utóbb neki kopik fel az álla. Műtrágyát, gépet, üzemanyagot világpiaci áron kap a me­zőgazdaság, s termékéért idehaza annyit kaphat csak, amit még meg tud fizetni a szegényedő fogyasztó. Az export árak­ból azért lehetetlen kijönni, mert a gazdag konkurenciának nem drága a támogatás, ha saját termelőit védve ki kell szo­rítani a betolakodót. Nálunk efféle istápolás jóidéig el­képzelhetetlen. Mostanság is előfordul, felfele kúszik valamely termék ára. Rögvest csípőből tüzelnek a termelőre: árdrágító, spekuláns, közbékét rongáló. S már be is ígérik neki az árat letörő, azon­nali importot. Ebből világlik ki leginkább, a vádaskodók nem számoltak utána, hogy mit, mibe kerül megtermelni. Már nemcsak a gyengék hullanak ki jövedelmezőség kegyetlen ros­táján, hanem a tömegtermelést jelentő középmezőny is. Hamarosan vetni kéne, s hallani, hogy készülgetnek az ezt elősegítő pénzügyi intézkedések. Kézi vezérléssel talán sikerül elérni, hogy nemcsak bukfencet, hanem magot is vető lesz még ez az ősz... Tóth Szeles István CSÜTÖRTÖK, 1992. SZEPT. 17. MELLÉKLET Telepítés - haszon Olyan időket élünk, amikor a kistermelőnek, a kertészke­dőnek arra kell elsősorban fi­gyelnie, hogy tevékenysége mi­nél gazdaságosabb legyen. A földből(től) való haszonszerzés a jó telepítéssel kezdődik. Az ősz az ültetés, telepítés ideje - vagyis a későbbi ha­szon alapozásáé. Nem mind­egy, milyen gyümölcsfákat, szőlőtőkéket ültetünk el. A szaporítóanyag jó minősége az alapja a majdani eredményes termesztésnek. A helyi terepen nevelt kisfa biztonságosabban ered meg; első tanácsunk tehát az, hogy lehetőleg a területileg közel eső faiskolában vásárol­janak, közvetlenül a termelőtől. Hogy mit és mennyit? E kér­désekre válaszaikat jól gondol­ják át, s a célszerűség legyen a döntő szempontjuk (második tanács). A gyümölcsfaklnálat a bőséggel zavarba ejtő - hacsak nem tudjuk, hogy a korai cse­resznyétől a birsalmáig „foly­tonérő kertet" tanácsos „üze­meltetni. " A kedvelt Germens­dorfi cseresznye mellett kiváló új korai fajta a francia Bigar­reau Burlat nevű. A közismert meggyek mellett szíves figyel­mükbe ajánljuk az önterméke­nyülő Érdi bőtermőt. A Sze­gedi mamut és a Ceglédi óriás kajszibarackok mellett pedig a bőtermő Budapestet, s a két új „slágert:" a Bergeront és a Mastart. A mintegy negyven őszibarack választékából érde­mes telepíteni a Babygold-ot, ami betegségeknek ellenálló, bőtermő, kemény húsú fajta ­befőzésre kiválóan alkalmas. A klasszikus almafajták (a nyári Éva, az Asztraháni piros, a Jo­natán, a Starking és a Golden Delicious) mellett az újabb kedvenc az Idared, ami sokat terem, mutatós piros, jóízű és jól tárolható. Szilvák közül a legzamatosabb a Besztercei muskotály, a nagyszemű és bő­termő Blue fee. A szőlőoltványok közül a folyamatos éréshez a csemege­szőlők kedvelőinek a követke­zőket ajánljuk: Csabagyöngye, Saszla, Pannónia kincse. Sző­lőskertek királynője, Hamburgi muskotály, Cegléd szépe, Er­zsébet királyné emléke, Afus­Ali. Érettségi vizsga" Es akkor szüret... A fáradságos munkákhoz, a kapáláshoz, permetezéshez ké­pest sokszor nem is könnyebb szüretre szívesebben gondol vissza az ember. S ennek leg­főbb magyarázata, hogy azon­nali látszata van annak, amit csinálunk. A jó hangulat sem feledtetheti, hogy ebben az utolsó fázisban is ronthatunk azon, amit eddigi szorgalmunk és a természet együttesen te­remtett. Nem mindegy, hogy piacra,vagy bornak szedjük azt a szőlőt, a körtéből is készülhet gyümölcslé befőtt, aszalvány, de azonnal is gusztusunk tá­madhat rá, nemcsak télen. A borszőlőt csak akkor ér­demes szedni, ha utána azon­nal megkezdhető a feldolgozás. Az idő előtti betakarítás a minőség kárára megy, a kései szüretet a mennyiség bánja. A bogyók színeváltozásával egy­időben nő a cukorfok, s csök­ken a savtartalom. Az érési időszakban érdemes próbaszü­retet végezni, s ennek eredmé­nyétől függővé tenni a valódi szüretet. Csapadékos időszak­ban több fajtánál nem várható meg az optimális időpont, mert közben a rothadás megtizedel­heti a termést. (A fém szedő­edények használata a részecs­kék kioldódása miatt nem sze­rencsés.) Mivel a szőlőnek nincs utó­érése, az étkezésre szánt für­töket csak teljesen érett álla­potban érdemes leszedni. Amennyiben van rá idő, a vá­logatás, a végleges csomagolás műveletét is célszerű ott és azonnal elvégezni. így az áru tetszetősebb, piacképesebb. Egyes szőlőfajták - mint pél­dául a Csiri-csuri, a Kövidinka, vagy a Chasellas - télen is tá­rolhatók, de csak akkor, ha száraz és derült időben szü­retelik. (Folytatás a II. oldalon) Mit vessen, ültessen ősszel? Kora ősszel a termelő nemcsak faültetéssel, talajjavítással gondol a jövő évi termésre, ha­nem már vet, duggat is. Az áttelelő zöldségfélék közül a saláta, a spenót vetésének szeptember az ideje. A kora tavaszi felhasználásra szánt pet­rezselyem magját ugyancsak most kell a földbe tenni. A téli sarjadékhagvma duggatásának is ez az ideje, csakúgy, mint a korai fokhagymáénak. Szeptember végén ültessük a Téli vajfej salátát. Most és októberben kell palántázni a Mohácsi áttelelő kelkáposztát. Attelelésre a zöldborsók közül a Glória de Quimpert, a spenótok közül a Matadort és az Eszkimót ajánljuk. A petrezselymek közül a késő ősszel vetett Hosszú és Félhosszú a legjobban téltűrő fajta. Esedékes a rebarbara tőosztása is szeptember­ben (egy tövet 6-8 felé szedhetünk szét). A haszonnövények mellett a virágokra is gondoljunk: a kora tavasszal nyíló hagymásokat tegyük földbe (hagymaméretüknek és a fajtának megfelelő mélységbe). A díszkertekbe most telepítsünk örökzöldet, s a kitaposott, kiégett fű­foltokat is pótoljuk. Gyeptelepítéssel szep­temberben még eredményesen lehet próbál­kozni. FOTÓ: GYENES KÁLMÁN „A gyümölcsöskert nemcsak a kertkedvelő családtag tulajdona, hanem az egész családé. Napfényt és levegőt, szabad mozgást talál itt a gyermek, egészséges időtöltést az idős ember, hasznos szórakozást a család felnőtt, dolgozó tagja és barátja. „Zöld orvosság", szokták mondani a kertre. Gyógyír a bánatra és ok az örömre!"

Next

/
Thumbnails
Contents