Délmagyarország, 1992. szeptember (82. évfolyam, 205-230. szám)

1992-09-15 / 217. szám

KEDD, 1992. SZEPT. 15. IVlít gondol a nép? — a Nemzeti Kisgazdapárt szerint BELPOLITIKA 3 „A magyar médiákban baloldali színezetbe öltöztetett ideológiai irányzatok tűnnek fel, amelyek szerint ma Magyarországon szélsősé­ges nézetek, antiszemitizmus terjed széles kör­ben. Az ilyenfajta propaganda hamis képet alkot az országról, a nép felfogásáról, mert a magyar embert ma sokkal inkább az érdekli, hogy miként lenne könnyebb az élete, hogyan for­dulhatna jobbra a sorsa, mikor lesz az, hogy a gazdaság emelkedő tendenciát mutat." - kez­dődik a Nemzeti Kisgazda és Polgári Párt orszá­gos elnöksége pénteken elfogadott állásfogla­lása. Az egyetlen szegedi központú országos ha­tókörű politikai párt elnökét, Szeghő Istvánt kérdeztük az állásfoglalás hátteréről. - Akaratuk érvényre juttatása érdekében a baloldali pártok blokkba tömörülnek, s minden olyan, sajtóban megjelent nyilatkozatra, mely a nemzeti érzést vagy a kisebbségek iránti elkö­telezettséget hangsúlyozza, rásütik a bélyeget: „szélsőség". Példaként említhetem a Csurka­dolgozatot, melyről elnökségünk és tagságunk úgy vélekedik, nincs olyan színezete, ami miatt egy egész országot lehetne fasisztának, neonáci­nak, fajgyűlölőnek nevezni. Ezért jelentettük ki a dokumentumban, hogy „a fals szemléletű tájékoztatások mind a külföldi, mind a hazai közvéleményt tévútra vezetik, ami káros hatás­sal lehet a nemzetre". Állítjuk, hogy az ország gazdaságára jelentős terhet ró a munkanélküli segély. E helyett például az infrastruktúrát fejlesztő állami mun­kák azonnali beindítását javasoljuk, mert így jelentős teljesítmény nélküli kifizetéstől men­tesülne az ország. Kezdeményező készségünket hangsúlyozzuk azzal is, hogy ifjúsági lakásépítő programot dolgoztunk ki. Ennek lényege, hogy - állami és önkormányzati támogatással - jelöl­jenek ki az ifjak számára ingyenes építési telke­ket. Pártunk pedig tervezőgárdát és kivitelező csoportot biztosítana, hogy segítségükkel a te­lektulajdonosok olcsóbban építhessék föl há­zaikat. Programot dolgoztunk ki a hulladékok építőanyaggá való feldolgozására is, hogy konk­rét javaslattal támogassuk a környezetvédelem ügyét. A kétkulcsos adórendszer bevezetése el­len pedig tiltakozunk, mert meggyőződésünk: méltánytalan terheket róna a társadalom tag­jaira. A gazdaságot érinti az a javaslatunk is, hogy szüntessék be a földárveréseket. Eke Károly országgyűlési képviselőt fogjuk meg­keresni, hogy tárja a Parlament elé észrevé­telünket: a licitálás szembe állítja egymással a földművelőket, ezért törvénymódosítást javas­lunk. A Nemzeti Kisgazdapárt önállósodását is az indokolta, hogy ennek a pártnak a tagjai az ország érdekében való együttmunkálkodást, s nem egyéni vagy csoportérdekek érvényesítését tekintik céljuknak. Ezért hangsúlyoztuk állás­foglalásunk végén: „Értelmetlen és öncélú párt­viták helyett alkotó munkát és összefogást kö­vetelünk az országgyűlésben, az önkormány­zatokban és a médiákban egyaránt. " úT Két hét múlva Szegeden is: Hatjegyű telefonszámok Miskolcon már februárban átálltak, s az egész országban jövő év májusától válik egysé­gessé a hatjegyű hívószám (ez a vidékre vonatkozik, Buda­pesten már most hétjegyűek a telefonszámok). Ferenci Ri­chárd, a Szegedi Távközlési Vállalat üzemtechnikai cso­portjának vezetője elmondta, miért szükséges ötről hatje­gyűre módosítani a hívószámo­kat: a hagyományos techniká­val fölszerelt telefonközpontok nem tudnák fogadni az ötjegyű rendszer bővítését, és nem lehetne bekapcsolni az új digitális központ előfizetőit sem. A hármas számjegy hasz­nálata más előnnyel is jár: ön­magában ettől a lépéstől tíz­ezer előfizető bekapcsolása válik lehetségessé. A hármas szám előtárcsá­zása a lehető legkisebb kényel­metlenség a telefonhasználók számára, mert elkerülhető a Szeptember 25-én, pontban éjfélkor hatjegyűvé változnak a szegedi telefonszámok. Ijedelemre nincs ok, mert senkinek sem kell új számot tanulnia: minden hívószám marad a régi, csak ezután a 3-as számot kell előtte tárcsázni. teljes hívószám megváltozta­tása. Fontos tudni, hogy a nul­lával kezdődő különleges tele­fonszámok változatlanok ma­radnak. Aki 1992. szeptember 25-e után mégis a régi számot tár­csázná. tájékoztatóhangot hall majd, amely fölvilágosítja a változásról. A külföldről érke­ző hívásoknál angol nyelven hangzik el a figyelmeztetés. Nem közömbös, hogy a régi szám föltárcsázásáért nem kell fizetni. A szeptember 25-i dátum Szeged, Kecskemét és Békés­csaba életében jelenti a tele­fonszámok hatjegyűre változá­sát, valamint a 22-es, 36-os, 56-os, 62-es, 66-os, és 76-os körzetbe tartozó településeken hasonlóképpen a 3-ast kell a régi telefonszám előtt tár­csázni. A telex-számok nem változ­nak, a telefax-számokat vi­szont ugyancsak meg kell toldani a 3-assal szeptember 25-e után. Az átállás nehéz­ségeinek csökkentése végett nem szabad elfeledkezni a ké­szülékekbe programozott hí­vószámok kiegészítéséről sem. A „nevesített" telefaxok átírá­sát - kivéve, ha nem a MA­TÁV helyezte üzembe, és még érvényes a garanciális idő - a távközlési vállalat szakemberei díjtalanul elvégzik. NY. P. Sorok az otthonról Bútorszerelés, világítás Nézzünk be mégegyszer a konyhába (ebben a sor-sorban utoljára, de később még vissza­térünk egy-egy korábbi té­mánkhoz). Ne zárjuk dobozba a konyhát azzal, hogy minden túl szimmetrikus. A felső ele­mek magassága változtatható. Vásárolhatunk néhány kisebb elemet is. A tűzhely fölött az elszívó mérete is különbözik például az elemekétől. Apropó, tűzhely: legyen az villany vagy gáz, közte és a konyhabútor között 10 centi távolságot kell tartani. Szige­telő anyagnak a tűzhelyhez a következőt ajánljuk: Betolit lap két oldalát hőszigetelő Ther­woolinnal fedjük be l-l cen­timéteres vastagságban , s ezt szükség szerint lássuk el fa­burkolattal is. Nem javasolt semmilyen azbeszt anyag hasz­nálata, egészségkárosító hatása miatt. Elszívó berendezés vásárlá­sakor jó, ha tudjuk, hogy a ké­ménybe köthető vagy kivezet­hető elszívónak lényegesen jobb a hatásfoka, mint a szű­rős-ventillátorosnak. A felső elemek vásárlásakor ellenőrizzük az illesztési pon­tokat. Gyakori hiba, hogy a fel­függesztés nincs szinkronban a várható megterheléssel, ezért megfelelő túlbiztosítás szük­séges. Több polcos elemnél minimum 6 pontos legyen a felfüggesztés. Nem mindegy az sem, hogy milyen falra sze­reljük a bútort. Betonfalba mi­nimum 6 milliméteres csavar­ral rögzítsük az elemeket. Ha ez nem sikerül és kiszakad a falból, akkor legalább 2 milli­méterrel nagyobb csavarral fúrjuk újra. Dűbel csavart is használhatunk ehhez a műve­lethez. Téglafal esetében meg­különböztetünk lukacsos és tömör téglát. Itt olyan tipusú csavart és tiplit válasszunk, ami megbízhatóan megtartja a várható súlyt. Érdemes erről csavarüzletben dolgozó szak­ember véleményét kérni. Ha gipszkartonra vagy más vé­kony választófalra szereljük a bútort, akkor átmenő-csavarral, mindkét oldalon megfelelő alátéttel dolgozzunk. Van egy téma, ami felett gyakran elsiklunk, amikor lakberendezésről beszélünk: ez a világítás. Nagyon helytelen az a gyakran látott módszer, miszerint egy pontból, álta­lában középről világítjuk meg a teret. Használjunk inkább helyi világítást, például a munkalap fölött a tetőlapba épített halogén lámpákat vagy vonalizzót. Ezek takaréko­sabbak és kevésbé szemet bán­tók, mint például a neon vagy hagyományos izzók. Továbbra is várják a Be­cker-Bayer üzletekben lakbe­rendezéssel kapcsolatos kér­déseiket, ötleteiket. S a kö­vetkező kérdésünkre a választ. A lapból kivágott, bekeretezett részben a helyes feleletet aláhúzva juttassák el névvel, címmel a Becker-Bayer bolt­jába (Szegeden a Mars téri M pavilonba), hogy részt vehes­senek játékunkban. Aminek fó díja - ne feledjék - egy 300 ezer forintos ülőgarnitúra. 4. Milyen világítás al­kalmas leginkább a konyhában? a) Neonvilágítás b) A helyi megvilágí­tás halogén- vagy vonal­izzóval c) A középen gyűjtött világítás. FOTÓ: NAGY LÁSZLÓ Senki sem tudja mi lesz, ha jön egy nagy eső: a mérget a víz egyszerűen belemossa majd a Tiszába. Méreggyár a Tisza partján (1.) A halál ötven órája Békésen sütkéreznek néhányan az algyői Tisza-híd lábánál. Az indián nyár bágyadt napsugarait élvezik az évek óta itt megbúvó naturisták. A táj már-már idilli. Vagy mégsem? Néhány száz méterrel arrébb, a Tisza árterében méreggel teli hordók ezrei bújnak meg csendben. Igazából csak a jóisten vigyáz rájuk, mert ha a nyakunkra küldene egy kiadós felhőszakadást, már be is következhetne a katasztrófa. A Fémszelekt Kisszövetkezet Farki­réti telepén kétezer tonna veszélyes hulladékot, zömében galvániszapot tárolnak - festői összevisszaságban. Hordók tele és üresen, egyenes derékkal és földre rogyva. Sok már nem bírta a mostoha kö­rülményeket és kirepedt, vagy felborult: ki tudja mióta csordogál belőlük a veszélyes lé. A föl­dön mindenfelé tócsa, mintha rozsda úszna a ví­zen: gyilkos rozsda. A kisszövetkezet felszá­molása már megindult, néhány hét és jogutód nélkül megszűnik, s akkor már a telep őrzésére sem futja tovább. A bomba itt ketyeg a kertek alatt... - Közel kétezer tonna veszélyes hulladékot vettünk leltárba - mondja a felszámoló cég, a Délprodukt megbízottja, Szőcs Lajos - A gal­vániszap első osztályba sorolt veszélyes hulla­dék, de az itt tárolt anyagok jórészt már meget­ték a fémhordókat, s most senki sem tudja, mi lesz, ha jön a tél, vagy egy nagy eső. A mérget a víz egyszerűen beleniossa majd a Tiszába, a környezeti katasztrófa előre felbecsülhetetlen. Nekem akár hányszor kimegyek a telepre, min­dig A halál ötven órája című film jut az esze­mbe. Csak ott benzin volt a hordó-hegyekben, itt pedig a méreg áll halomban. A Fémszelekt galvániszap-botránya nem új keletű. Öt évvel ezelőtt a környezetvédelmi fel­ügyelőség már kiszabott tizenhárom millió fo­rint bírságot, mert akkor szabálytalanul, egy kö­zeli tanyában tárolták a mérgeket. Azóta a Szűcs-tanyát megszabadították a halálos ve­szedelemtől, csak egy kettéhasadt kék hordó marad ott - mementóként. A ciánt is tartalmazó hordókat pedig ideszállították a Farki-rétre. - Öt év alatt nem történt semmi! - háborog az év elején megválasztott elnök, Pópity János. — Időről-időre összeült egy-egy egyeztető bi­zottság, annak idején még a pártbizottság is kép­viseltette magát, de eredmény semmi. Január­ban, amikor megválasztottak, nekem már csak egyetlen dolgom maradt: bejelenteni a csődöt. A Környezetvédelmi Minisztériumba is írtam, de a fülük botját sem mozdították. Nem maradt más hátra, mint kérni a felszámolást. De ezzel semmi sincs megoldva, hiszen a méreggel teli hordók továbbra is ott állnak a Tisza-párton. Ha befeje­ződik a felszámolás, mi nem tudunk mást tenni, mint leadjuk a kulcsot a szegedi önkormány­zatnak, mivel az ő területükön felszik a telep. Öt évvel ezelőtt néhány kalandor vállalkozó­nak jó üzletnek látszott a veszélyes hulladék feldolgozása. A legtöbb nagyvállalat gálánsán fizetett érte, ha elvitte valaki, ritkán firtatta, mi lesz a hordók sorsa. Baráth István, a Fémszelekt akkori elnöke pedig nem volt szívbajos ember. Tonna számra vásárolta fel a veszélyt és szállít­tatta a Tisza partjára. Győrből, Pestről, Székes­fehérvárról érkezett a galvániszap, olyan hordók is, amelyekben cianid lapult, amit pedig a tör­vények szigorúan tiltanak, hogy feldolgozzák. Zöld utat kapott az elnök által kidolgozott, de a szakemberek szerint fadabkát sem érő, galván­iszap feldolgozási technológia. A veszélyes hul­ládékok feldolgozását még a hivatalok is tá­mogatták, a környzetvédelmi hatóság pedig egyet tehetett, a törvény hiányossága miatt lát­ványosan tapsolhatott a veszélyes vállalko­zásnak. Azután jött az összeomlás. Mára kiderült a kisszövetkezet végérvényesen csődbe ment, a hulladék viszont itt maradt. Ennyi lenne az egész? Bocsánat, tévedtünk, elszámoltuk magunkat. De mi legyen a komoly veszélyt jelentő hulladékokkal? A felszámolás végén mindenki vigyen haza egy-egy vödörrel? (Folytatjuk.) RAFAI GÁBOR Még lehet jelentkezni! Makkosházi tervpályázat Az illetékes szakminiszté­rium és a városi polgármesteri hivatal idén nyáron hirdetett tervpályázatot Makkosháza vá­rosrész központjának rendezési és építészeti kialakítására. Az önkormányzat olyan pályamű­veket vár, amelyek korszerű ja­vaslatot kínálnak a Makkos­házi körút József Attila sugárút és Csongrádi sugárút közti sza­kaszára szánt szolgáltató- és bevásárlóközpont fölépítésére. A kiírók a tervezők figyel­mébe ajánlják, hogy vészesen közeleg a beadás határideje: 1992. október 5. A polgármes­teri hivatal városrendezési iro­dájában még hozzá lehet jutni a pályázati kiírás feltételeihez. A pályázat országos (többek között Budapestről is érkeztek munkák), nyilvános és titkos. S ami ugyancsak nem mellékes a mai pénzszűkös világban: összdíjazása egymillió forint. Az elsó helyezett akár 400 ezer forint jutalmat is kaphat, és minden megvásárolt tervanya­gért legkevesebb 60 ezer forint jár majd. Az önkormányzat korszerű városrészközpontról vár terve­ket, amelynek tömeglakítá­sában, előadásmódjában nagy szabadságot élvezhetnek a ter­vezók. Van ugyan egy ajánlott program, de ettől el lehet térni. A cél: vonzó és városias kör­nyezet kialakítása, amely a la­kókörnyezethez is illeszkedik. A pályázóknak azt sem árt tudniuk, hogy a legjobb mun­kákból bemutató kiadvány ké­szül. Ezt a potenciális befekte­tőknek szánják, akik nyilván­valóan együttműködnek majd a tetszésüket megnyert tervek készítőivel. A kiírók azzal te­szik még vonzóbbá a részvé­telt, hogy a terület részletes rendezési tervére szóló meg­bízás odaítélésekor előnyben részesítik majd a díjnyertes pályázót. NY. P. KÖZÉLETI NAPLÓ MA DOBÓ JÁNOS, 2l-es vá­lasztókerület képviselője 17 órától a Kodály Téri Álta­lános Iskolában fogadóórát tart. PAPP ZOLTÁN, a 15-ös választókerület képviselője a kecskési (volt Ságváritelep) Művelődési Házban 18-19 óráig fogadóórát tart. HOLNAP AZ MDF Római körút 31. szám alatti székházában 17 órakor, az ingyenes számí­tástechnikai tanfolyamon Kelemen Gábor program­tervező matematikus elő­adása: A PATHMINDER­SZÖVEGSZERKESZTŐ.

Next

/
Thumbnails
Contents