Délmagyarország, 1992. szeptember (82. évfolyam, 205-230. szám)

1992-09-02 / 206. szám

A DM KFT. ÉS A DMGK GAZDASÁGI MELLÉKLETE BANK Hiba A fagyot hibázott a kormány - mondotta volt nemrégiben egy 1Yismerősöm, aki egy állami vállalatnál dolgozik vezető beosztásban. - Nagyot - fűzte hozzá -. mert messze nem lenne olyan nagy a költségvetési hiány, mint most, ha eszükbe jutott volna az illetékes minisztériumoknak, hogy a vezetőket jobban érdekeltté tegyék a nyereségben. Akkor ugyanis igencsak szép nyereségeket mutatna ki az állami vállalatok egy része, s ami ebből következik, igencsak szép összegek csurognának be az adóhivatalnak. Akár néhány tucat milliárddal is több. mint manapság. - így meg - tette hozzá ismerősöm - a pénznek akad bőven helye. Nem véletlen hát, hogy a vállalati eredmények jobban összezsugorodtak, mint ami a helyzetből föltétlenül következne. Hogy így van-e, nem tudom igazán megítélni. Legföljebb az ötlet, a gondolat gondolkodtat tovább, hogy eszembe jussanak mondjuk az utóbbi húszegynéhány év „össznépi" játékai, amikoris mindig körömszakadtáig menő harcok folytak atekintetben, hogy a képződő jövedelmekből mennyit tarthatnak meg a cégek s mennyi vándorol az akkortájt is mind feneketlenebbé váló állami zsebekbe Igaz, akkoriban ez jószerével mindegy volt, hisz az ésszerűtlen gazdasági-politikai modellben bárhová is került a jövedelem, nagyrészt pocsékba ment, elveszett. Manapság azonban úgy tűnik, a magánszektor (beleértve a privatizáción átesett cégeket is) meglehetősen jól és épeszűen tudja forgatni a nyereségadózás elől fölhasznált pénzeket, nagyrészt a cégek vagyonosodása és fejlesztése érdekében. M

egtörténhet, hogy éppen ez lesz az állami szektormaradvány sírba eresztő kötele hosszabb távon. Mert az egyértelműnek tűnik, hogy az állam mind szorultabb helyzetében egyre inkább kénytelen lesz keményebb föltételeket szabni vállalatainak, hogy saját bevételeit növelje. Akkor viszont azok ismét csak lemaradnak abban a versenyben, ami minálunk is indulni látszik. Lehet, hogy itt is megismétlődik az Ausztria-szindróma'.1 Rendeléshiány az iparban FOTÓ: SCHMIDT ANDREA • Állásidő. Gépek egy műszakban A gazdaság a megváltozott kiil- és belföldi feltételek, körülmények között jelentősen visszaesett. Ezt jelzi az ipari termelés alakulása, amely 1990-ben 8,2, 1991-ben 17,7, 1992. I. félévében 16,6 százalékkal csökkent. Ez természetesen együtt járt a kapacitások kihasználásának romlásával. A megyében a gépek több mint héttizedére kiterjedő felmérés alapján a fontosabb alapüzemi gépek, - berendezések 1991. év 11 hónapjában - a két évvel korábbi 44.5 százalékkal szemben átlagosan a naptári időalap 36.6 százalékában üzemeltek. Ez azt jelenti, hogy a különböző okok miatti állásidőket figyelembe véve a gépek alig több mint egy műszakot teljesítettek, ténylegesen napi nem egészen 9 órán át termeltek átlagosan. A kapacitások kihasználása - a két évvel korábbihoz képest - az ipar valamennyi főbb ágazatában csökkent. Áz egyes ágazatok időalap-hasznosítása a technológiai sajátosságokból adódóan meglehetősen eltérő. A naptári időalap kihasználása a megyében a folyamatos üzemelésű építőanyagiparban volt a legmagasabb, a boriparban és a kohászatban pedig a legalacsonyabb. A gazdaság feszültségei jelentősen befolyásolták a gépek különböző okok miatti állásidejének alakulását is. Mérséklődött a nagyjavítás, váratlan meghibásodás, valamint az anyag- és energiahiány okozta állás, csaknem teljes egészében megszűnt a munkaerőhiány miatti időkiesés, ugyanakkor több mint háromszorosára emelkedett a rendeléshiány miatti állás. A nagyjavítás, a váratlan meghibásodás miatti állás azokban az ágazatokban volt nagyobb arányú, amelyekben jelentős nagyságrendben üzemelnek elavult, teljesen letrt gépek, berendezések; így pl. a kohászatban, a textiliparon belül a len-, kender- és jutaiparban, valamint az élelmiszeripar egyes ágazataiban. A rendeléshiány a gép-, a len-, kender-, juta-, a malom-, a sütő- és tészta-, valamint a boripart sújtotta, de emellett jelentős volt a tartósító- és a tejiparban, valamint a kohászatban. A kereslet alakulása a közeli jövőre nem valószínűsít még fellendülést. A megkötött szerződéseiről jelentést adó megyei szervezetek 1992. III. negyedéves rendelésállománya 12,5 százalékkal kisebb, mint az elózó negyedévben volt. Dr. Fekete Istvánná (KSH) Történelmi esztendő Az Általános Fogyasztási Szövetkezetek az új szövetkezeti törvény szellemében befejezték az átalakulást. A másfél milliós tagság döntött az új szervezeti formáról, megválasztotta vezetőit. Júliustól - a szövetkezeti ágazatok között elsőként - legitim, a tagság valós érdekeit kiszolgáló áfészek gazdálkodnak országszerte. Az új szövetkezetek decemberben tartják kongresszusukat. Az idei esztendő történelmi jelentőségű az áfészek életében. Erre tekintettel az Általános Fogyasztási Szövetkezetek Országos Szövetsége (ÁFEOSZ) fotópályázatot hirdet profi és amatőr foFotópályázat tósoknak. Valamennyi pályázótól azt várják, hogy mutassa be a megújult szövetkezetek gazdálkodását, a falusi ellátást, a tagság szövetkezeti kötődéseit. A pályamunkákat szakemberekből álló zsűri értékeli, s a díjakat a decemberi kongresszuson adják át. A pályázatok feltételei: A profi pályázóktól legalább három darab, 13 x 18 cm méretű, színes vagy feketefehér fotót várnak, melyeket július 1-je után közöltek a lapokban. Az amatőr fotósoktól ugyancsak legalább három darab 13 x 18 cm méretű színes vagy fekete-fehér fotót várnak. A legjobb alkotásokat a decemberi kongresszuson kiállítják, ezért a beküldési határidő: 1992. október 30. Pályadíjak: mindkét kategóriában 5-5 díjat adnak át. I. díj 30 ezer forint, II. díj 25 ezer forint, III. díj 20 ezer forint, IV. díj 15 ezer forint, V. dfj 10 ezer forint. A pályázati anyagokat ÁFEOSZ Elnöksége 1054 Budapest, Szabadság tér 14. címre kell beküldeni, „Pályázat" jelzéssel. Csökkent a MEH forgalma Csökkent a MÉH Tröszt forgalma az elózó évihez képest - közölte az MTI-vel Balatoni Henrik, a vállalat vezérigazgatója. A csökkenés részben a növekvő konkurenciának, részben a magyar ipari termelés visszaesésének és a felhasználó üzemek válságának tudható be. Az idei év első felében 1991 hasonló időszakához képest - a vashulladékértékesítés 242,3 kilotonnáról 195,4 kilotonnára, a színesfémhulladéké 19,4 kilotonnáról 16,7 kilotonnára, a papírhulladéké 370,9 tonnáról 297,2 tonnára csökkent. A három termékfajta értékesítésében bekövetkezett együttes • visszaesés mintegy 506 millió forint. A belföldi eladások nehézségei miatt az utóbbi években a vállalat értékesítésében egyre inkább az export vált meghatározóvá, a vashulladékot 70-80, a színesfémet 30-40, a papírt 30 százalékban veszik meg olasz, svájci, német, holland partnerek. A vállalatok belső struktúrájában az utóbbi időben jelentős átszervezéseket hajtottak végre. A tröszt mind a hat tagjánál jelentós volt a létszámleépítés. A dolgozók száma a tavalyi 4174-ről idén 313l-re csökkent. A termelésvisszaesés ellenére a tavalyi veszteséges működés után idén a tagvállalatok nullszaldó és 5-10 millió forint közötti nyereségre számítanak. A cég különböző egységeit — valószínűleg külön-külön — várhatóan a közeljövőben privatizálják. A privatizációs tanácsadással megbízott cég, a londoni Morgan Grenfell Co. Limited most dolgozik a privatizációs memorandumon, amelyet a potenciális befektetőkhöz fognak majd eljuttatni. / Uj, kedvező kamatozású rövidlejáratú hitelt kínál az OTP BANK Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Búnk Rt. Egyéves lejárat esetén havi 1,75 százalék, a maximális futamidőnél, másfél évnél havi 1,6 százalék a személyi és áruhitelre fizetendő kamat, s ez már a kezelési költséget is magában foglalja. OTP Bank, mint mindig