Délmagyarország, 1992. szeptember (82. évfolyam, 205-230. szám)

1992-09-02 / 206. szám

A DM KFT. ÉS A DMGK GAZDASÁGI MELLÉKLETE BANK Hiba A fagyot hibázott a kormány - mondotta volt nemrégiben egy 1Yismerősöm, aki egy állami vállalatnál dolgozik vezető beosztásban. - Nagyot - fűzte hozzá -. mert messze nem lenne olyan nagy a költségvetési hiány, mint most, ha eszükbe jutott volna az illetékes minisztériumoknak, hogy a vezetőket jobban érdekeltté tegyék a nyereségben. Akkor ugyanis igencsak szép nyereségeket mutatna ki az állami vállalatok egy része, s ami ebből következik, igencsak szép összegek csurognának be az adóhivatalnak. Akár néhány tucat milliárddal is több. mint manapság. - így meg - tette hozzá ismerősöm - a pénznek akad bőven helye. Nem véletlen hát, hogy a vállalati eredmények jobban összezsugorodtak, mint ami a helyzetből föltétlenül következne. Hogy így van-e, nem tudom igazán megítélni. Legföljebb az ötlet, a gondolat gondolkodtat tovább, hogy eszembe jussanak mondjuk az utóbbi húszegynéhány év „össznépi" játékai, amikoris mindig körömszakadtáig menő harcok folytak atekintetben, hogy a képződő jövedelmekből mennyit tarthatnak meg a cégek s mennyi vándorol az akkortájt is mind feneketlenebbé váló állami zsebekbe Igaz, akkoriban ez jószerével mindegy volt, hisz az ésszerűtlen gazdasági-politikai modellben bárhová is került a jövedelem, nagyrészt pocsékba ment, elveszett. Manapság azonban úgy tűnik, a magánszektor (beleértve a privatizáción átesett cégeket is) meglehetősen jól és épeszűen tudja forgatni a nyereségadózás elől fölhasznált pénzeket, nagyrészt a cégek vagyonosodása és fejlesztése érdekében. M egtörténhet, hogy éppen ez lesz az állami szektor­maradvány sírba eresztő kötele hosszabb távon. Mert az egyértelműnek tűnik, hogy az állam mind szorultabb helyzetében egyre inkább kénytelen lesz keményebb föltételeket szabni vállalatainak, hogy saját bevételeit növelje. Akkor viszont azok ismét csak lemaradnak abban a versenyben, ami minálunk is indulni látszik. Lehet, hogy itt is megismétlődik az Ausztria-szindróma'.1 Rendeléshiány az iparban FOTÓ: SCHMIDT ANDREA • Állásidő. Gépek egy műszakban A gazdaság a megváltozott kiil- és belföldi feltételek, kö­rülmények között jelentősen visszaesett. Ezt jelzi az ipari termelés alakulása, amely 1990-ben 8,2, 1991-ben 17,7, 1992. I. félévében 16,6 száza­lékkal csökkent. Ez termé­szetesen együtt járt a kapa­citások kihasználásának rom­lásával. A megyében a gépek több mint héttizedére kiterjedő felmérés alapján a fontosabb alapüzemi gépek, - beren­dezések 1991. év 11 hónap­jában - a két évvel korábbi 44.5 százalékkal szemben ­átlagosan a naptári időalap 36.6 százalékában üzemeltek. Ez azt jelenti, hogy a külön­böző okok miatti állásidőket figyelembe véve a gépek alig több mint egy műszakot tel­jesítettek, ténylegesen napi nem egészen 9 órán át termeltek átlagosan. A kapacitások kihasználása - a két évvel korábbihoz képest - az ipar valamennyi főbb ágazatában csökkent. Áz egyes ágazatok időalap-hasz­nosítása a technológiai sajá­tosságokból adódóan megle­hetősen eltérő. A naptári idő­alap kihasználása a megyében a folyamatos üzemelésű építő­anyagiparban volt a legma­gasabb, a boriparban és a kohászatban pedig a legala­csonyabb. A gazdaság feszültségei jelentősen befolyásolták a gépek különböző okok miatti állásidejének alakulását is. Mérséklődött a nagyjavítás, váratlan meghibásodás, vala­mint az anyag- és energia­hiány okozta állás, csaknem teljes egészében megszűnt a munkaerőhiány miatti idő­kiesés, ugyanakkor több mint háromszorosára emelkedett a rendeléshiány miatti állás. A nagyjavítás, a váratlan meghi­básodás miatti állás azokban az ágazatokban volt nagyobb arányú, amelyekben jelentős nagyságrendben üzemelnek elavult, teljesen letrt gépek, berendezések; így pl. a kohá­szatban, a textiliparon belül a len-, kender- és jutaiparban, valamint az élelmiszeripar egyes ágazataiban. A rendelés­hiány a gép-, a len-, kender-, juta-, a malom-, a sütő- és tészta-, valamint a boripart sújtotta, de emellett jelentős volt a tartósító- és a tejiparban, valamint a kohászatban. A kereslet alakulása a közeli jövőre nem valószínűsít még fellendülést. A megkötött szer­ződéseiről jelentést adó megyei szervezetek 1992. III. negyed­éves rendelésállománya 12,5 százalékkal kisebb, mint az elózó negyedévben volt. Dr. Fekete Istvánná (KSH) Történelmi esztendő Az Általános Fogyasztási Szövetkezetek az új szö­vetkezeti törvény szellemében befejezték az átalakulást. A másfél milliós tagság döntött az új szervezeti formáról, megválasztotta vezetőit. Jú­liustól - a szövetkezeti ága­zatok között elsőként - legitim, a tagság valós érdekeit kiszolgáló áfészek gazdál­kodnak országszerte. Az új szövetkezetek decemberben tartják kongresszusukat. Az idei esztendő történelmi jelentőségű az áfészek éle­tében. Erre tekintettel az Ál­talános Fogyasztási Szö­vetkezetek Országos Szövet­sége (ÁFEOSZ) fotópályázatot hirdet profi és amatőr fo­Fotópályázat tósoknak. Valamennyi pályá­zótól azt várják, hogy mutassa be a megújult szövetkezetek gazdálkodását, a falusi ellátást, a tagság szövetkezeti kö­tődéseit. A pályamunkákat szak­emberekből álló zsűri értékeli, s a díjakat a decemberi kong­resszuson adják át. A pályázatok feltételei: A profi pályázóktól legalább három darab, 13 x 18 cm méretű, színes vagy fekete­fehér fotót várnak, melyeket július 1-je után közöltek a lapokban. Az amatőr fotósoktól ugyancsak legalább három darab 13 x 18 cm méretű színes vagy fekete-fehér fotót várnak. A legjobb alkotásokat a decemberi kongresszuson kiállítják, ezért a beküldési határidő: 1992. október 30. Pályadíjak: mindkét ka­tegóriában 5-5 díjat adnak át. I. díj 30 ezer forint, II. díj 25 ezer forint, III. díj 20 ezer forint, IV. díj 15 ezer forint, V. dfj 10 ezer forint. A pályázati anyagokat ÁFEOSZ Elnöksége 1054 Budapest, Szabadság tér 14. címre kell beküldeni, „Pá­lyázat" jelzéssel. Csökkent a MEH forgalma Csökkent a MÉH Tröszt forgalma az elózó évihez képest - közölte az MTI-vel Balatoni Henrik, a vállalat vezérigazgatója. A csökkenés részben a növekvő kon­kurenciának, részben a magyar ipari termelés visszaesésének és a felhasználó üzemek válságának tudható be. Az idei év első felében ­1991 hasonló időszakához képest - a vashulladék­értékesítés 242,3 kilotonnáról 195,4 kilotonnára, a színes­fémhulladéké 19,4 kilotonnáról 16,7 kilotonnára, a papír­hulladéké 370,9 tonnáról 297,2 tonnára csökkent. A három termékfajta értékesítésében bekövetkezett együttes • vissza­esés mintegy 506 millió forint. A belföldi eladások ne­hézségei miatt az utóbbi években a vállalat értéke­sítésében egyre inkább az export vált meghatározóvá, a vashulladékot 70-80, a szí­nesfémet 30-40, a papírt 30 százalékban veszik meg olasz, svájci, német, holland part­nerek. A vállalatok belső struktúrájában az utóbbi idő­ben jelentős átszervezéseket hajtottak végre. A tröszt mind a hat tagjánál jelentós volt a létszámleépítés. A dolgozók száma a tavalyi 4174-ről idén 313l-re csökkent. A termelés­visszaesés ellenére a tavalyi veszteséges működés után idén a tagvállalatok nullszaldó és 5-10 millió forint közötti nyereségre számítanak. A cég különböző egységeit — valószínűleg külön-külön — várhatóan a közeljövőben privatizálják. A privatizációs tanácsadással megbízott cég, a londoni Morgan Grenfell Co. Limited most dolgozik a privatizációs memorandumon, amelyet a potenciális befek­tetőkhöz fognak majd eljut­tatni. / Uj, kedvező kamatozású rövidlejáratú hitelt kínál az OTP BANK Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Búnk Rt. Egyéves lejárat esetén havi 1,75 százalék, a maximális futamidőnél, másfél évnél havi 1,6 százalék a személyi és áruhitelre fizetendő kamat, s ez már a kezelési költséget is magában foglalja. OTP Bank, mint mindig

Next

/
Thumbnails
Contents