Délmagyarország, 1992. szeptember (82. évfolyam, 205-230. szám)

1992-09-10 / 213. szám

CSÜTÖRTÖK, 1992. SZEPT. 10. A tb szabad jelzésére várva Lesz-e diagnosztikai központ Szegeden? BELPOLTIKA 3 Tegnap adták postára - a város alpolgármesterének, dr. Ványai Évának és a Csongrád Megyei Közgyűlés elnökének, Lehmann Istvánnak aláírásával - az Egészségbiztosítási Felügyelő Bizottság elnökének szóló levelet, amelyben a tervezett diagnosztikai központ tb-finanszfrozásának biztosítását kérik. Nevezetesen, hogy a tb a centrumban végzendő vizsgálatok költségét fedezze. Áz indoklásban a többi között az szerepel, hogy a korszerű orvosi diagnosztikát felvonultató központ létesítésével a lehető legrövidebb időn belül lehetőség nyílna a/, egészségügyi ellátás színvonalának emelésére. A létesítmény kiszolgálná az egyetem, a kórMár „csak" a társadalombiztosítás áldása hiányzik ahhoz, hogy megvalósuljon az izraeliamerikai tőkéből létesítendő diagnosztikai központ terve Szegeden. házak, a szakorvosi rendelőintézetek és a háziorvosok radiológiai és izotópdiagnosztikai vizsgálatok iránti igényét. Tegnap előtt írt alá - a népjóléti miniszter elvi egyetértése alapján - együttműködési szerződést a SZOTE rektora, dr. Fráter Loránd és az izraeli-amerikai pénzügyi csoport által megalakított A HÉT KÉRDÉSE Ki tartsa el a sportegyesületeket? Vannak városok, ahol szeretik a sportot, és áldozni is hajlandóak rá. Akáj; milliókat is. Szeged nem tartozik ezek közé a városok közé. A város költségvetéséből ugyanis kihagyták a sportegyesületek, a diáksportkörök finanszírozását. (A testület egyszer már megszavazta azt a javaslatot, amely szerint a városnak nem feladata a sportegyesületek támogatása.) A tavasszal megindult sportolói levelezés hatására ugyan kiosztott a költségvetés 12,5 milliót a tartalékalapból. Viszont elgondolkodtató, hogyan aránylik ez az összeg a Szegedhez képest harmadakkora Zalaegerszeg 40 millió forintos sporttámogatásához? Ki tartsa el a sportegyesületeket, ki finanszírozza a sportot - tettük fel a kérdést az utca emberének: Lódri Sándor, szabadúszó: - Ha ha lesznek nagylelkű szponzorok Az új vállalkozók, a talpon maradt nagyobb cégek talán áldoznak majd valamit a sportra. Véleményen zerint ma is lehet önellátó egy sportág Amit változtatni kellene: alapspor'aggá volna jó tenni például a kajak-kenut, és még néhány más kitűnő, nevelő hatású sportágat, amelyek amellett, hogy egészséges életre nevelnek, még nagyszerű élversenyzőket is képesek adni. Az alapsportágak azután nagyszerű „nyersanyagot" adnának a többi sportágnak is, így focistáknak, vízilabdásoknak, kézilabdásoknak. De támogatni is kell a sportot, hiszen eltérő kategóriába tartozik a futball és a kajak-kenu. Utóbbi egyáltalán nem nevezhető a reklámhordozó sportágak közé, támogatás nélkül rövid úton elhalna. Nagyon fontosnak tartanám az egyetemi sport megteremtését, a sportolók támogatásának megoldását, hisz ők adják majd a város sportjának alapját. Elekes Zoltán, munkanélküli: - Az önkormányzat biztosan nem ad pénzt. Nem tudom, ma ki is tudná kézbe venni az ügyet. Szegeden volt egy olyan sportvezetés, amely igazán jól végezte feladatát. Ennek ellenére „megköszönték" a munkájukat. Ezek után feltehető a kérdés, mikor lesz Szegeden olyan városi vezetés, amelyik megint érti majd a dolgát. A maiaknak le kellene vonniuk a megfelelő konzekvenciát. Amíg ilyen emberek vannak a vezetésben, egyszerűen nem lehet megmondani, honnan lesz pénz a sportra. Limpek József, gépkocsivezető: - Ki adhat pénzt? Csak a jó ég tudja! Ebben a városban soha nem volt élsport, bár lehetett volna. A környező kisebb városokban, Vásárhelyen, Szolnokon mindig jobb eredményeket voltak képesek produkálni, mint mi. Nem tudom, miért. Náluk mindig volt rá pénz... Ha a szegedi futballcsapatot nézzük, itt Pusztaiék óta nincs csapat, és nem is lesz. Nem tudom megérteni, hogy a vezetői szinten miért nem törődik ezzel senki. Ebbe a városba soha nem jött senki a kiemelkedő sportolók közül, innen csak mindig kiáramlottak a tehetségek. Szegeden meghalt a tömegsport is. Ki emlékszik már az egykori városi négytusa bajnokságokra? Mindenki úgy készült rá, mint az istentiszteletre... Ma pedig? Van nekünk például egy sakkzsenink, Lékó Péter. Kérem szépen, ha még az ő támogatására sem volt pénz, akkor mire lesz egyáltalán? P.T. P Nemzetközi Egészségügyi Központ Kft. elnöke, Joseph Priel. A szerződésben leszögezik, hogy az egészségügyi ellátás és az egyetemi oktatás fejlesztése érdekében együttműködnek a diagnosztikai központ létesítésében és működtetésében, a művese állomás felújításában és működtetésében, valamint a SZOTE épületeinek és szolgáltatásainak szükség szerinti korszerűsítésében. A SZOTE és NEK Kft. közti szerződés az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatósággal kötendő finanszírozási szerződés aláírásának napján lép életbe. K. K. V mm MA SZDSZ-TAGGYŰLÉS lesz 17 órakor a Földváry utca 3. szám alatt. HOLNAP DR. BRATINKA JÓZSEF országgyűlési képviselő délután 3 órától fogadóórát tart választópolgárai számára Tápén, a községén. AZ MDF székházban (Római krt. 31.) 17 órától dr. Kiss Lajos ügyvéd jogi tanácsadást tart. Visszatérnek a tábori lelkészek A tábori lelkészi szolgálat bevezetéséről szóló elgondolást szerdán vitatta meg a Honvédelmi Minisztérium Kollégiuma - tájékoztatta az MTI munkatársát Edélyi Lajos alezredes, a HM szóvivője. Für Lajos honvédelmi miniszter alapvető követelményként fogalmazta meg, hogy a lelkészi szolgálat működése során, az általa szervezett rendezvényeken a katonák szabad akaratukból, önként vehetnek majd részt, és számukra ez semmiféle előnnyel vagy hátránnyal nem járhat. Az új intézmény majdani teljes körű működéséhez szükséges a lelkiismereti- és vallásszabadságról szőlő törvény módosítása is, ami e tekintetben az alkotmányhoz képest jelentős korlátozást tartalmaz, mivel jelenleg csak egyénileg engedélyezi a laktanyákban a vallásgyakorlást. A tábori lelkészi szolgálat bevezetése hosszú távon, több ütemben a minisztérium és az egyházak lehetőségeinek figyelembevételével történik majd. A tárca reményei szerint az előkészítés alatt álló további jelentős intézkedésekkel együtt - mint a humánszolgálat megszervezése, a csapatpszichológusi rendszer bevezetése, a szociális gondoskodás erősítése, az élet- és munkakörülmények javítása - hozzájárulhat a Magyar Honvédségnél szolgálatot teljesítő sor- és hivatásos állomány életfeltételeinek javításához, az előforduló feszültségek, konfliktusok forrásainak felismeréséhez, megelőzéséhez és elhárításához, szükség esetén kezeléséhez. Ma közgyűlés Szeged 76 milliót költ a sportra A cím befejezett tényre utal, ezért a közgyűlés mai ülésén - amely szokásosan reggel 9 órakor kezdődik a városháza dísztermében - nem is foglalkozik sportügyekkel. A 76 millió forintra dr. Lippai Pál polgármester csupán azért hívta fel a figyelmet a tegnapi előzetes sajtótájékoztatón, mert az utóbbi napokban kisebb vihart kavart - lapunkban is - a városi sportegyesületeknek az önkormányzat költségvetéséhez képest túlméretezett anyagi természetű kívánsága. Mit mutatnak a számok? A közgyűlés 16 millió 950 ezer forintot különített el az egyesületek támogatására (tavaly 7 milliót). A városi sportigazgatóság (az önkormányzat intézménye) költségvetése 68 millió 752 ezer forint, ebből tartja fenn a sportlétestményeket, amelyek használatáért az egyesületek egyetlen fillért sem fizetnek. (Ez is a támogatás egyik sajnos, sehol nem jegyzett - formája, húzta alá mondandóját a polgármester.) A két szám összege már tekintélyes: 75 millió 702 ezer forint, a városi költségvetés 0,9 százaléka. Mi a helyzet az ország többi nagyvárosában? A közgazdasági iroda ennek is utánanézett. Ami Szegeden közel 76 millió, az Miskolcon 63 millió 700 ezer (az ottani költségvetés 0,7 százaléka), Debrecenben 52 millió 184 ezer. Kecskeméten 59 millió 229 ezer. A vállalati finanszírozás összeomlása után senki nem várhatja el az önkormányzatoktól, hogy teljes egészében magukra vegyék a sport gondját, jegyezte meg a polgármester, az állami normatív támogatás pedig nem tartalmaz olyan rubrikát, amelyet sportcélra kellene fordítani. Mindazonáltal a közgyűlés elnöki-titkári értekezlete (Egyeztető Tanács) úgy döntött, hogy a pénzügyi ellenőrző bizottság tartalékából 11 millió 650 ezer forint gyorssegélyt utal az egyesületek kasszájába, a 76 millió tehát tovább hízik, s ki merné azt mondani, fűzte hozzá dr. Tóth László-jegyző, hogy a tornaterem-építés nem sporttámogatás, mert ha igen, akkor ez a szám máris 150 miilóra Ugrik. Tavaly 4 általános iskola, az idén 3 középiskola tartozik a szerencsések közé. Ma a Déri Miksa Gépipari Szakközépiskola beruházási programjának beindításáról döntenek a városatyák. Rendeződik a Juhász Gyula utcai óvoda sorsa is (a református egyház igényelte vissza); s megállapítják az önerős csatornaépítési program teherviselési részarányát a város és polgárai között. Ól Kit engedünk be a házunkba? Ezért a „bejáratott" nyugati demokráciákat is megrázta a h :grációs folyamatban bekövetkezett fordulat. A rendszerváltozással egy időben jelentkező problémakört a magyar kormány el .merésre méltóan .ezelte. A, eróteszttést tükrözi, hogy míg 10 ezer lakosra Európában átlagosan 7 menekült jut, addig Svájcban 56, Magyarországon 50 (!), Svédországban 36, Németországban 32, Ausztriában 30. Ha az ország teherbíró képességéhez mérjük a menekültekre fordított összeget, akkor a világ országai között első helyen állunk. Ugyanakkor - hangzott el a szegedi Liberális Találkozón - az intézkedések csak események után kullogtak, a problémakör szabályozásában a kormány követő taktikát alkalmazott. Itt az ideje - mondta Mészáros István, a Liberális Találkozó egyik előadója -, hogy tudomásul vegyük: Magyarország - akarva-akaratlan - bekapcsolódott a migrációs folyamatba. Ezért az utóbbi 3 év tapasztalatai alapján kell szabályozni e folyamatban felvállalható szerepünket, hogy felkészülten álljuk a „FAK árnyékából" várható áradatot. Első tennivalónk - a szabad „Átjáróház lett ország. Az utóbbi 3 évben tízszeresére nőtt a gazdasági menekültek száma. A jelenség háttere, hogy Kelet-Em ópában a politikai indítékú migráció átfordult tömeges méretű népvándorlásba, pontosabban a polgárháborús veszély. az éhség elől való menekülésbe. Ennek az emberáradatnak a fogadására nein alkalmas a politikai menekültekre szabott szisztéma." demokraták szakértője szerint hogy a közvélemény számára is tisztázzunk olyan fogalmakat, mint például menedékjog, menedék, bevándorlás, letelepedés, ideiglenes itt tartózkodás. Továbbá: az országot érintő migráció nem egységesen kezelendő. Az érintkezési pontok ellenére másképpen kell foglalkozni az idegennel, aki csak turistáskodik vagy azért „viharzik át" országunkon, mert más államban kíván letelepedni. Ez az „idegenpolitika" felségterülete. A „bevándorláspolitika" a véglegesen Magyarországon letelepedni szándékozókkal foglalkozik. E két területtől külön kell választani a menekültügyet és a környező államok magyar kisebbségének itteni jogait. A migráció résztvevőihez való viszonyunk meghatározásakor arra a kérdésre válaszoljunk: kit miért engedünk be a házunkba. Az SZDSZ stratégiájának kiindulópontja: a menekültek és a magyar kisebbség helyzetének rendezésében a szolidaritás, a bevándorlás és idegenpolitika esetében viszont a haszonelvűség. Magyarországon a Romániából való „áramlás" kezdete óta 112894 személy érkezett, de közülük csak 5174 kapta meg a menekült státuszt• Mi a többiek jogállása? Mészáros szerint menedékes státusz, amit a polgárháború vagy természeti katasztrófa elől menekülő szerez meg. Ez azt jelenti, hogy a menedékesnek a menekülését kiváltó ok megszűnte esetén vissza kell térnie hazájába. Vijzont garantálni kell, hogy senkit nem küldenek oda vissza, ahol életét veszély fenyegeti, továbbá a befogadó táborok „rendészeti" jellegét szociális, szolgáltató jellegre kell átalakítani. Bevándorló-politikánkban a haszonelvűség alapján kialakított preferencia-rendszer meghatározott kategóriái szolgálnának tájékozódási pontul. Az alepelvek meghatározásához az izraeli vagy a német gyakorlat ad mintát. Azaz a magyar nemzetiségű előnyt élvez, a más nemzetiségűek pedig például foglalkozás, korcsoport alapján „versenyeznek" a letelepedésért. Az idegenpolitika kérdésköre Magyarországon alacsony szinten és alkotmányellenesen szabályozott. E területet a nemzet önvédelmi igényeinek, de nem csupán rendészeti, biztonsági szempontoknak kell uralnia. Az illegális határátlépők ügyeinele szövevényében úgy lehetne rendet vágni a szabad demokraták szerint, hogy az emberi jogokat szem előtt tartva a korlátozó lehetőségek tárházát növelik. Az átfedések és az egymásnak ellentmondó intézkedések megszüntése, a hiányosságok pótlása sürgető, mert a migrációs kérdéskör jelenlegi szabályozása az egymásra torlódott jégtáblákhoz hasonlatos: ÚJSZÁSZI (Folytatás az 1. oldalról.) e közben emelkedett a föld- és nyereségadó, a tb- és munkanélküli járulék mértéke, bevezették a helyi adókat és a vfzkészlethasználati díjat, nőttek az energiaárak, megszűnt a kedvezőtlen adottságú téeszek támogatása, és még sorolhatnánk. A kormány intézkedései közül ugyanakkor üdvözlendő, hogy a gázolaj árában lévő 5 forintos útalapból hármat visszaigényelhet a termelő, aki öntözött, az vízdíjának a felét megkaphatja, valamint hogy a tavalyi veszteséges gazdálkodó az előző évi nyereségét visszakérheti. Jelenleg a megyében 13 gazdaság ellen csőd-, 3 ellen felszámolási eljárás van folyamatban. A termelés visszaesése 28 százalékos 1991-hez képest. Az aszály kiütötte a mezőgazdaságot A vetetlen terület nagysága 5 ezer 600 hektárról 13 ezer 400-ra nőtt (az összes ^vetésterületnek a 6-7 százaléka maradt parlagon). A kilencedik éve tartó aszály idén a szó szoros értelmében kiütötte a mezőgazdaságot. Csongrád megyében augusztus 20-ig 207 milliméter csapadék esett, miközben 370 az átlag. A 207-ből is 125 júniusban, Medárd után hullott, aminek nagy része nem tudott hasznosulni, s el is párolgott. Ennek következtében a búza hektáronkénti átlagtermése a tavalyi 5,4 tonna helyett 1992-ben 3,35, a kukoricáé 7,3 tonna helyett várhatóan 4,2. Búzából 646 millió forint a terméskiesés, a kukoricánál másfél milliárdra számítanak. Cukorrépából a kár elérheti a 2,5 milliárd forintot, de almából is tönkrement a várható termés 70-80 százaléka. S, hogy mit kér az agrárkamara a kormánytól? Annak érdekében, hogy az őszi munkákat elkezdhessék a gazdaságok, pénzhez kell jutniuk. Tehát jó lenne, ha 3 millió tonna, vagyis 25 milliárd forint értékű búza és kukorica fölvásárlásáról gondoskodna a kormány, olyan cégeket megbízva, amelyek raktárakkal rendelkeznek. Jó lenne, ha elengednék a régebbi, aszálykárokra fölvett hiteleket. Azok a gazdaságok, amelyek öntöztek, kapják vissza annak teljes költségét, ne csak a vízdíj felét. Az aszálysújtotta megyék valamennyi termelője automatikusan mentesüljön a földadó befizetése alól. Az agrárkamara elgondolása tartalmazza még azt is, hogy 20 százalékponttal kedvezőbb kamatozású hiteleket vehessenek föl a gazdaságok, s amennyiben nem tudnak tb-járulékot fizetni, engedjék el a kirótt büntetőkamatokat. Az élelmiszeripari vállalatok átalakulásával kapcsolatban az agrárkamara sérelmezi, hogy termelő (mint például a Pick Szeged Rt. esetében) még a felügyelő bizottságba se jutott be. FEKETE KLÁRA