Délmagyarország, 1992. augusztus (82. évfolyam, 181-204. szám)

1992-08-08 / 187. szám

HAB SZOMBAT, 1992. AUG. 8. Nyári terefere a női klubban Egy brosúrával később kezdték Pásztiné Mészáros Eva Dr. Wolford Erzsébet Ha nem hívatom meg magam a női menedzser klufiba, sosem tudom meg, milyen hangulatos belső udvara van a Somogyi Béla utcai SZAB-székháznak. A kánikulára való tekintettel ugyanis a szabad ég alatt tartotta meg nyári szünet utáni első összejövetelét a nők klubja. (Később a bőr ülőgarnitúrákkal és faragott tárgyalókkal berendezett MTA-klubot is megnéztem, ahol majd zord téli estéken találkozgathat ugyanez a csapat.) - Szerintem ez jó hely, jobban illik a női klub stí­lusához, mint a Zöld Szalon, avagy a Lagúna - állapítja meg Pásztiné Mészáros Eva titkár, s beszédességé­ből következően fő szóvivő. - Emlékszem, amikor megalakultunk, s 43 nő jött össze egyszerre a Zöld Szalonban - meséli dr. Wol­ford Erzsébet -, belépett egy gyanútlan férfi, aki sza­bályosán visszatántorodott a látványtól. S máris ott tartunk a be­szélgetésben, amire a leq­eiejetől fogva kíváncsi vol­tam, hogy mi is ez a női me­nedzserklub, s hogy miért és mikor hozták létre. Szó­val, szeptember 2-án ün­neplik a gynegébb nem kép­viselői az egyéves szüle­tésnapot (előreláthatóan tor­tával), s várják lapunkat is a nevezetes eseményre. A szegedi női klub különben az ország legnépesebb ilyen jellegű társasága, 54 tagot számlál, elnöke Or­dóghné dr. Kotogán Ilona, a Mezőbank Rt. szegedi igaz­gatója. S ha már a foglal­kozásoknál tartunk, Mészá­ros Éváról tudni kell, hogy a G-2000 alapítvány titkara, másodállásban vállalkozó, közös bt.-t alapított a fér­jével. Dr. Wolford Erzsébet pedig egyéni ügyvéd. De a többiek is zömmel vállalko­zók, ráadásul kezdők, a leg­idősebb közülük alig két­éves praxist tudhat a háta mögött. - Érdekes, hogy a vállal­kozások mind másodállás­ban születnek - megint Éváé a szó a biztosat még min­dig nehezen adják föl az emberek a bizonytalan kedvéért. - Es milyen a női vál­lalkozók sorsa? - Erre volt kíváncsi nem­régiben egy angol vendé­günk is - válaszolja Petri Lászlóné számítógépes szer­vező -, Kathleen Towler, az Economic Planning Asso­ciates munkatársa, aki a magyar vállalkozó nőkről készít tanulmányt. - Mit válaszoltatok rá? - Hogy a női vállalkozók sorsa nenezebb, mint a fér­fiaké, egyrészt azért, mert egy brosúrával később kez­dtek, másrészt mert bírniuk kell a nagyobb megterhe­lést. Igazat adunk dr. Fodor Katalin pesti pszichológus­nak, aki itt a klubunkban fej­tette ki: amikor az emberi teljesítőképesség 100 szá­zalék, akkor abból a férfi 80­at a munkájára tud fordítani. A nőknél elvben a 60 lenne az ideális (20-20 százalék jutna még a féjnek és a gye­reknek), ehelyett azonban 200-at vállal. - Szükség van-e egy ilyen klubra? - Főleg azoknak jelent sokat a klub - válaszolja Éva - , akik a vállalkozásuk­nál egész nap egyedül, vagy maximum egy társsal ketten dolgoznak, és vágy­nak arra, nogy másokkal is beszélgessenek. Ráadásul segítjük egymást az üzleti életben, a jogászoktól, adó­tanácsadóktol pedig renge­teg hasznos tippet kapunk. - A férfi menedzser klu­bokkal tartjátok-e a kap­csolatot? - A Talent-klub mintájára alakultunk meg - így Erzsi Kapás Feriék lattak el bennünket jótanácsokkal. Az alapszabályunk is hű utánzata az övékének. Sze­rintem mindegy, hogy nő vagy férfi az a bizonyos vál­lalkozó, szüksége van a se­gítségre. - Kísérte-e a pályafu­tásotokat néminemű rossz­indulat? - Hallottuk, hogy itt biztos mást se csinálnak a nők, csak pletykálnak - veszi át a szót Éva. - Nem így van, ez nem az emancipalt nők gyülekezete, sok a program, mellesleg a zöme női. Járt nálunk Zwack Péter, Pataki Agi, de meg kell mondjam, egyszer elmentünk az Átvál­toztatjuk klubba is. - A férfiak szerintem pletykásabbak - ez melles­leg Erzsi véleménye. - Egy­szer összehívtunk egy kö­zös találkozót a Talenttel, na, az olyan volt, mint ami­kor a katonákat össze­eresztik az apácákkal. De végül is nagyon jól sikerült. Közben megtudom, hogy aki be szeretne lépni, annak három ajánlót kell felmutat­nia. Az eves tagdíj 12 ezer forint, s hogy nói klubok mindig voltak, vannak, lesz­nek. A szegedi nőklubosok 90 százaléka férjezett, a zöm két-három gyereket nevel. Hogy őszinte legyek, azért az is kiderült ezen a hétfő esti tere-terén, hogy a férfiakkal kapcsolatban tudnak bíráló szavakat is mondani. Fehérné Tóth Ildi­kó például, aki a Zepter se­nior menedzsere, s 22 em­bert igazgat, valamint fog­lalkozásából eredően egy nagy bőrönddel járkál, el­mesélte: egy férfinak se jut eszébe, hogy a csomagot kivegye a kezéből. Ezért azt vezette be, hogy amint egy bemutatóra megérkezik, az első hímnemű kezébe nyomja a kocsikulcsot. S hozzáteszi: ugyan, hozza már be a csomagtartóból azt a hatalmas bőröndöt... Fekete Klára Gyorsfénykép A duplán jubiláns Agárdy Gáborról Fotók: Nagy László Bármennyire hihetetlen, Agárdy Gábor augusztus 2-án 70 éve látta meg a napvi­lágot és 55 esztendeje áll a reflektorfény­ben. Nemrég azt mondta: mindig alig várta, hogy öreg lehessen. De minden jel arra mutat, hogy amennyire korán érett - tizenöt évesen már a Szegedi Nemzeti Színház deszkáin téblábolt - éppoly későn-öregedő típus. A repertoár felsorolhatatlanul gazdag, csak kapásból néhány selma, csavaros­eszű, fifikás, betyár figura: Bicska Maxi Brecht Koldusoperájában, Katz tábori lelkész Hasek Svejkjében, a Tersánszky­megálmodta Kakukk Marci, nem szólva az egészen más jellemű alakok soráról, a tömérdek film- és tévéalakításról. Hányatott színészsors. akart és kény­szerű vándorlások, a hatalomtúltengés­diktálta „színházpolitika" új meg új terelőutai évtizedekig földönfutássá degradálták a színész-pályafutást. A Szegedi Nemzeti Színházban tanult morált, kötelesség­tudatot, hivatásszeretetet, de amikor elhur­colták az intézményt fémjelző Sziklay Jenő igazgatót (az idős korában újrafelfedezett Patkós Irma férjét), az a színház már nem volt ugyanaz a színház. Vándorévek követ­keztek, a már felnőttkorú Agárdy más vá­rosban, más darabban hódított meg mindig más közönséget. Az ő számára ez az idő­szak bármily fáradságos is, érdekes, ro­mantikus és tanulságos volt. Az ötvenes évek elején szerződtetette a Miskolci Nemzeti Színház. S mert ez időben vidékre száműzték az osztályidegennek bé­lyegzett, remek fővárosi színészeket, Agárdy életre szóló példaképekkel ismerke­dett, barátkozott. És játszott. A váltogatott albérletek, ágybérletek sora után következett az óriási fordulat: szerződtette a Fővárosi Operett Színház, majd a Petőfi Színház. Dajka Margit, Peti Sándor és a remek, kulturált színész-rende­ző, Apáthy Imre egyazon társulatban: ön­magában is ihlető erő. Következtek Agárdy első átütő sikerei, Katz.tábori lelkész a Svejkben, Molnár Ferenc Üvegcipőjének fő­szerepe, főszerep az első magyar musical­ban, Vas István-Hubay-Ránki: Egy szere­lem három éjszakájában. Pompás szere­pek, elismerő fogadtatás. Aztán Apáthyt mindenünnen kitúrták, a Petőfi Színházat, a „burzsoá szellem melegágyát" megszüntet­ték. 1964-ben szerződtette a budapesti Nem­zeti Színház. Amelyet csakhamar felrob­bantottak, a társulatot átmenetileg átterelték a volt Magyar Színház Hevesi Sándor téri épületébe. (Két év múlva lesz ennek az ideiglenességnek a harmincadik évfor­dulója.) Agárdyt személyében sosem üldözték; elismerés, kitüntetések sora jelzi a tehet­sége hivatalos elismerését. De a színháznál eltöltött több mint fél évszázad alatt szün­telen hozzá nem értő, okvetetlenkedő, hát­ramozdító mozzanatok ellenében játszott Játszott klaszszikusokat. kabarét, operettet, musicalt, színházban, filmen, képernyőn maradandó élményt nyújtva. Ha volna, aki nem ismeri, ennyi dicsérő jelző alapjan döngőléptű legendahős-alkat­nak vélne. Dehogy ilyen, inkább törékeny, derűs, minden nagyképűséget, patétikumot nélkülöző alkat. Miskolcról ismeretlenként került Pestre (akkoriban még tévéközvetítésből sem tud­tak a vidéki színészekről). Igazgatója egy délután felhívta: este ugorjon be egy Latyi­szerepbe. Órák alatt beugrani a frenetikus, népszerű. Latabár Kálmán helyett, öngyil­kosság! És sikerült. Beugrás volt az első Katz-alakítása is. A szerepet a közkedvelt, kitűnő Benedek Tiborra osztották, de megbetegedett, hát Agárdyra testálták. Ő pedig egy meghökkentően újszerű, ellenáll­hatatlan figurát teremtett a részeges tábori lelkész alakjából. Tomboló siker. A Halleluja című Korniss-darabban Páger nem vállalta a 92 éves zsidó szerepét - Agárdy elját­szotta, zseniálisan. A darabot betiltották. Ilyen pályafutás, ilyen akadályverseny közepette, sokszor fizikai-lelki igénybevételt követel. És Agárdy mindeközben megőrizte a tehetségét, természetét: volt és maradt remek karakterszínész, és karakter a szín­falak mögött, a privát életben is. A jelen színházi zűrzavarai, csődjei és kétes igye­kezetei között ezt mondta: - Csalódás? Ah­hoz remény is kéne! De teljes erőbedobással dolgozik. Ezen a nyáron a Budai Várban ismét ő lesz a francia király Kacsóh Pongrác-Heltai Jenő János vitézében, ősszel ugyanezt folytatja a Nemzetiben, ahol a Nem élhetek muzsikaszó nélkül című Móricz Zsigmond­darabban alakítja Lajos bácsit (mint régen). Túl egy kilencnapos erdélyi és egy rövid Aachen-i vendégszereplésen, ismét ren­dezni is akar. Mellesleg megfestett egy cso­dálatos ikon-kollekciót, dicséretére válna egy múzeumnak is. Bizonyára nagyon sokak nevében kí­vánom, hogy a szó szerinti öregség - amire ifjúkorától vágyott - még várasson magára egy-két évtizedig. Péreli Gabriella A kártyajósok titkai Kártyavetület (példaként) Van, amikor ragyogó kártyaterítékünk van. Első látásra azonnal értelmezhető fordulatot mutat. Azt mondjuk erre: sikeres időszak elé nézünk. Máskor semmitmondó kártyák kerülnek egymás mellé. Ilyenkor arra kell gondolnunk, hogy a minden­napjaink üresen telnek. Rajtunk múlik hát, hogy valamit változtassunk az életünkön ­jó irányba. Van, amikor kifejezetten rossz kártya­teríték kerül elénk. Ettől egyáltalán nem szabad elkeserednünk, valamely biztató ki­indulópontra bizonyosan rátalálunk. Tehát, ha a jövőbe akarunk látni: nem szabad megelégednünk a kirakás mechanikus ér­telmezésével. Próbáljunk többféleképp ér­telmezni. Dolgoztassuk meg beleérző képes­ségünket. Talán sikerül mindhárom megállapításom igazolása - egy-egy példa nyomán. A leggyakrabban igénybevett jóslási mód: A pakli megkeverése után a kérdező, a páciens 3 fele emeli a csomagot. A három részre bontott csomag felső kártyái most így festenek: piros piros zöld nyolcas felső tizes Jóslat: házasság, szerető nővel, nagy szerencse. A vak is láthatja: e kirakás kiválóan állt össze. Most rakjunk le négy sort, s mindegyik sorban szerepeljen 4 lap. (Négy kártya maradt talonban.) Letakarom az egyik talonban maradt kár­tyával a „szerető nőt". A mellette lévő „hosszú utat" dettó. Majd a fölötte lévő sor­ban a „hivatalos ügyet' mivel a páciens ezekre kíváncsi. A negyedik kártyával letakartam a „há­zasság"-ot. Fölemelem a négy letakart lapról a taka­rásul szolgált lapokat. Megállípíthattam: az út feltétlenül sikeres lesz, de egy be nem kalkulált levél miatt komplikált lesz a lebonyolítása. Ha átlósan nézem kirakott kártyáimat, azt is meg kell állapítanom: az idegen városban történő utazása páciensem nagy szeren­cséjével fog végződni. Mindig figyeljük meg az átlós elhelyezke­dést - a szerető nő és a szerető férfi hely­zetét illetően egyaránt. Szintúgy nézzük meg az átlós elhelyez­kedést a fordulatot ígérő kártyáknál is. - Jóslat: Házasság, utazás, hivatalos ügy, szeren­cse, szerető férfi vagy rokon. Ha ezek értelmezésével készen va­gyunk, összeszedjük a negyedik sort, alul­ról. Összekeverjük a fölvett lapokat, s leta­karjuk azokat a kártyákat, amelyekre kü­lönösen kíváncsiak vagyunk. Letakflrtam a „szerető nőt", tehát a piros felsőt. Értelme­zésem szerint: a hosszú utat egy idősebb nő boldoggá alakítja. Letakartam a „halált" az „idegen, város" mellett. (A makk ászt - ugyanis e konstel­lációban folytonosságot mutat.) A „szerető nő" helyzete qagy szerencsét mutat. Letakarom meg a „házasságot" (a piros nyolcast). Kiderül: „a szerető férfi,, hazas­ságon kívül fogja érezni magát, elszakad érzelmileg a „szerető nő"-től. Ez kissé ellentmond az emeléskor ta­pasztaltaknak. Hiszen a „szerető nő" szá­mára ott a „szerencse" volt a domináns. Ez az ellentmondás részint azzal magyaráz­ható, hogy a „szerető nő" hosszabb utazást végez ef, másrészt azzal, hogy a „szerető férfi" más társaságban fogja jól erezni magát. Ezzel a terítéssel kezdjük minden alka­lommal a kártya vallatását; helyes minden értékelhető szempontból megnézni az összefüggéseket. Á leggyakrabban a pá­ciens itt már megnyilatkozik és kertelés nél­kül kérdez rá az őt izgató legfőbb problé­mára. Jó, ha ezt a föltevést is vizsgalat tár­gyává tesszük. A módszer szinte kínálja magát, a kártyavető beleérzése és a pá­ciens érdeklődése szinkronba került. Dér Endre

Next

/
Thumbnails
Contents