Délmagyarország, 1992. augusztus (82. évfolyam, 181-204. szám)

1992-08-08 / 187. szám

HAB SZOMBAT, 1992. AUG. 8. Nyári terefere a női klubban Egy brosúrával később kezdték Pásztiné Mészáros Eva Dr. Wolford Erzsébet Ha nem hívatom meg magam a női menedzser klufiba, sosem tudom meg, milyen hangulatos belső udvara van a Somogyi Béla utcai SZAB-székháznak. A kánikulára való tekintettel ugyanis a szabad ég alatt tartotta meg nyári szünet utáni első összejövetelét a nők klubja. (Később a bőr ülőgarnitúrákkal és faragott tárgyalókkal berendezett MTA-klubot is megnéztem, ahol majd zord téli estéken találkozgathat ugyanez a csapat.) - Szerintem ez jó hely, jobban illik a női klub stílusához, mint a Zöld Szalon, avagy a Lagúna - állapítja meg Pásztiné Mészáros Eva titkár, s beszédességéből következően fő szóvivő. - Emlékszem, amikor megalakultunk, s 43 nő jött össze egyszerre a Zöld Szalonban - meséli dr. Wolford Erzsébet -, belépett egy gyanútlan férfi, aki szabályosán visszatántorodott a látványtól. S máris ott tartunk a beszélgetésben, amire a leqeiejetől fogva kíváncsi voltam, hogy mi is ez a női menedzserklub, s hogy miért és mikor hozták létre. Szóval, szeptember 2-án ünneplik a gynegébb nem képviselői az egyéves születésnapot (előreláthatóan tortával), s várják lapunkat is a nevezetes eseményre. A szegedi női klub különben az ország legnépesebb ilyen jellegű társasága, 54 tagot számlál, elnöke Ordóghné dr. Kotogán Ilona, a Mezőbank Rt. szegedi igazgatója. S ha már a foglalkozásoknál tartunk, Mészáros Éváról tudni kell, hogy a G-2000 alapítvány titkara, másodállásban vállalkozó, közös bt.-t alapított a férjével. Dr. Wolford Erzsébet pedig egyéni ügyvéd. De a többiek is zömmel vállalkozók, ráadásul kezdők, a legidősebb közülük alig kétéves praxist tudhat a háta mögött. - Érdekes, hogy a vállalkozások mind másodállásban születnek - megint Éváé a szó a biztosat még mindig nehezen adják föl az emberek a bizonytalan kedvéért. - Es milyen a női vállalkozók sorsa? - Erre volt kíváncsi nemrégiben egy angol vendégünk is - válaszolja Petri Lászlóné számítógépes szervező -, Kathleen Towler, az Economic Planning Associates munkatársa, aki a magyar vállalkozó nőkről készít tanulmányt. - Mit válaszoltatok rá? - Hogy a női vállalkozók sorsa nenezebb, mint a férfiaké, egyrészt azért, mert egy brosúrával később kezdtek, másrészt mert bírniuk kell a nagyobb megterhelést. Igazat adunk dr. Fodor Katalin pesti pszichológusnak, aki itt a klubunkban fejtette ki: amikor az emberi teljesítőképesség 100 százalék, akkor abból a férfi 80at a munkájára tud fordítani. A nőknél elvben a 60 lenne az ideális (20-20 százalék jutna még a féjnek és a gyereknek), ehelyett azonban 200-at vállal. - Szükség van-e egy ilyen klubra? - Főleg azoknak jelent sokat a klub - válaszolja Éva - , akik a vállalkozásuknál egész nap egyedül, vagy maximum egy társsal ketten dolgoznak, és vágynak arra, nogy másokkal is beszélgessenek. Ráadásul segítjük egymást az üzleti életben, a jogászoktól, adótanácsadóktol pedig rengeteg hasznos tippet kapunk. - A férfi menedzser klubokkal tartjátok-e a kapcsolatot? - A Talent-klub mintájára alakultunk meg - így Erzsi Kapás Feriék lattak el bennünket jótanácsokkal. Az alapszabályunk is hű utánzata az övékének. Szerintem mindegy, hogy nő vagy férfi az a bizonyos vállalkozó, szüksége van a segítségre. - Kísérte-e a pályafutásotokat néminemű rosszindulat? - Hallottuk, hogy itt biztos mást se csinálnak a nők, csak pletykálnak - veszi át a szót Éva. - Nem így van, ez nem az emancipalt nők gyülekezete, sok a program, mellesleg a zöme női. Járt nálunk Zwack Péter, Pataki Agi, de meg kell mondjam, egyszer elmentünk az Átváltoztatjuk klubba is. - A férfiak szerintem pletykásabbak - ez mellesleg Erzsi véleménye. - Egyszer összehívtunk egy közös találkozót a Talenttel, na, az olyan volt, mint amikor a katonákat összeeresztik az apácákkal. De végül is nagyon jól sikerült. Közben megtudom, hogy aki be szeretne lépni, annak három ajánlót kell felmutatnia. Az eves tagdíj 12 ezer forint, s hogy nói klubok mindig voltak, vannak, lesznek. A szegedi nőklubosok 90 százaléka férjezett, a zöm két-három gyereket nevel. Hogy őszinte legyek, azért az is kiderült ezen a hétfő esti tere-terén, hogy a férfiakkal kapcsolatban tudnak bíráló szavakat is mondani. Fehérné Tóth Ildikó például, aki a Zepter senior menedzsere, s 22 embert igazgat, valamint foglalkozásából eredően egy nagy bőrönddel járkál, elmesélte: egy férfinak se jut eszébe, hogy a csomagot kivegye a kezéből. Ezért azt vezette be, hogy amint egy bemutatóra megérkezik, az első hímnemű kezébe nyomja a kocsikulcsot. S hozzáteszi: ugyan, hozza már be a csomagtartóból azt a hatalmas bőröndöt... Fekete Klára Gyorsfénykép A duplán jubiláns Agárdy Gáborról Fotók: Nagy László Bármennyire hihetetlen, Agárdy Gábor augusztus 2-án 70 éve látta meg a napvilágot és 55 esztendeje áll a reflektorfényben. Nemrég azt mondta: mindig alig várta, hogy öreg lehessen. De minden jel arra mutat, hogy amennyire korán érett - tizenöt évesen már a Szegedi Nemzeti Színház deszkáin téblábolt - éppoly későn-öregedő típus. A repertoár felsorolhatatlanul gazdag, csak kapásból néhány selma, csavaroseszű, fifikás, betyár figura: Bicska Maxi Brecht Koldusoperájában, Katz tábori lelkész Hasek Svejkjében, a Tersánszkymegálmodta Kakukk Marci, nem szólva az egészen más jellemű alakok soráról, a tömérdek film- és tévéalakításról. Hányatott színészsors. akart és kényszerű vándorlások, a hatalomtúltengésdiktálta „színházpolitika" új meg új terelőutai évtizedekig földönfutássá degradálták a színész-pályafutást. A Szegedi Nemzeti Színházban tanult morált, kötelességtudatot, hivatásszeretetet, de amikor elhurcolták az intézményt fémjelző Sziklay Jenő igazgatót (az idős korában újrafelfedezett Patkós Irma férjét), az a színház már nem volt ugyanaz a színház. Vándorévek következtek, a már felnőttkorú Agárdy más városban, más darabban hódított meg mindig más közönséget. Az ő számára ez az időszak bármily fáradságos is, érdekes, romantikus és tanulságos volt. Az ötvenes évek elején szerződtetette a Miskolci Nemzeti Színház. S mert ez időben vidékre száműzték az osztályidegennek bélyegzett, remek fővárosi színészeket, Agárdy életre szóló példaképekkel ismerkedett, barátkozott. És játszott. A váltogatott albérletek, ágybérletek sora után következett az óriási fordulat: szerződtette a Fővárosi Operett Színház, majd a Petőfi Színház. Dajka Margit, Peti Sándor és a remek, kulturált színész-rendező, Apáthy Imre egyazon társulatban: önmagában is ihlető erő. Következtek Agárdy első átütő sikerei, Katz.tábori lelkész a Svejkben, Molnár Ferenc Üvegcipőjének főszerepe, főszerep az első magyar musicalban, Vas István-Hubay-Ránki: Egy szerelem három éjszakájában. Pompás szerepek, elismerő fogadtatás. Aztán Apáthyt mindenünnen kitúrták, a Petőfi Színházat, a „burzsoá szellem melegágyát" megszüntették. 1964-ben szerződtette a budapesti Nemzeti Színház. Amelyet csakhamar felrobbantottak, a társulatot átmenetileg átterelték a volt Magyar Színház Hevesi Sándor téri épületébe. (Két év múlva lesz ennek az ideiglenességnek a harmincadik évfordulója.) Agárdyt személyében sosem üldözték; elismerés, kitüntetések sora jelzi a tehetsége hivatalos elismerését. De a színháznál eltöltött több mint fél évszázad alatt szüntelen hozzá nem értő, okvetetlenkedő, hátramozdító mozzanatok ellenében játszott Játszott klaszszikusokat. kabarét, operettet, musicalt, színházban, filmen, képernyőn maradandó élményt nyújtva. Ha volna, aki nem ismeri, ennyi dicsérő jelző alapjan döngőléptű legendahős-alkatnak vélne. Dehogy ilyen, inkább törékeny, derűs, minden nagyképűséget, patétikumot nélkülöző alkat. Miskolcról ismeretlenként került Pestre (akkoriban még tévéközvetítésből sem tudtak a vidéki színészekről). Igazgatója egy délután felhívta: este ugorjon be egy Latyiszerepbe. Órák alatt beugrani a frenetikus, népszerű. Latabár Kálmán helyett, öngyilkosság! És sikerült. Beugrás volt az első Katz-alakítása is. A szerepet a közkedvelt, kitűnő Benedek Tiborra osztották, de megbetegedett, hát Agárdyra testálták. Ő pedig egy meghökkentően újszerű, ellenállhatatlan figurát teremtett a részeges tábori lelkész alakjából. Tomboló siker. A Halleluja című Korniss-darabban Páger nem vállalta a 92 éves zsidó szerepét - Agárdy eljátszotta, zseniálisan. A darabot betiltották. Ilyen pályafutás, ilyen akadályverseny közepette, sokszor fizikai-lelki igénybevételt követel. És Agárdy mindeközben megőrizte a tehetségét, természetét: volt és maradt remek karakterszínész, és karakter a színfalak mögött, a privát életben is. A jelen színházi zűrzavarai, csődjei és kétes igyekezetei között ezt mondta: - Csalódás? Ahhoz remény is kéne! De teljes erőbedobással dolgozik. Ezen a nyáron a Budai Várban ismét ő lesz a francia király Kacsóh Pongrác-Heltai Jenő János vitézében, ősszel ugyanezt folytatja a Nemzetiben, ahol a Nem élhetek muzsikaszó nélkül című Móricz Zsigmonddarabban alakítja Lajos bácsit (mint régen). Túl egy kilencnapos erdélyi és egy rövid Aachen-i vendégszereplésen, ismét rendezni is akar. Mellesleg megfestett egy csodálatos ikon-kollekciót, dicséretére válna egy múzeumnak is. Bizonyára nagyon sokak nevében kívánom, hogy a szó szerinti öregség - amire ifjúkorától vágyott - még várasson magára egy-két évtizedig. Péreli Gabriella A kártyajósok titkai Kártyavetület (példaként) Van, amikor ragyogó kártyaterítékünk van. Első látásra azonnal értelmezhető fordulatot mutat. Azt mondjuk erre: sikeres időszak elé nézünk. Máskor semmitmondó kártyák kerülnek egymás mellé. Ilyenkor arra kell gondolnunk, hogy a mindennapjaink üresen telnek. Rajtunk múlik hát, hogy valamit változtassunk az életünkön jó irányba. Van, amikor kifejezetten rossz kártyateríték kerül elénk. Ettől egyáltalán nem szabad elkeserednünk, valamely biztató kiindulópontra bizonyosan rátalálunk. Tehát, ha a jövőbe akarunk látni: nem szabad megelégednünk a kirakás mechanikus értelmezésével. Próbáljunk többféleképp értelmezni. Dolgoztassuk meg beleérző képességünket. Talán sikerül mindhárom megállapításom igazolása - egy-egy példa nyomán. A leggyakrabban igénybevett jóslási mód: A pakli megkeverése után a kérdező, a páciens 3 fele emeli a csomagot. A három részre bontott csomag felső kártyái most így festenek: piros piros zöld nyolcas felső tizes Jóslat: házasság, szerető nővel, nagy szerencse. A vak is láthatja: e kirakás kiválóan állt össze. Most rakjunk le négy sort, s mindegyik sorban szerepeljen 4 lap. (Négy kártya maradt talonban.) Letakarom az egyik talonban maradt kártyával a „szerető nőt". A mellette lévő „hosszú utat" dettó. Majd a fölötte lévő sorban a „hivatalos ügyet' mivel a páciens ezekre kíváncsi. A negyedik kártyával letakartam a „házasság"-ot. Fölemelem a négy letakart lapról a takarásul szolgált lapokat. Megállípíthattam: az út feltétlenül sikeres lesz, de egy be nem kalkulált levél miatt komplikált lesz a lebonyolítása. Ha átlósan nézem kirakott kártyáimat, azt is meg kell állapítanom: az idegen városban történő utazása páciensem nagy szerencséjével fog végződni. Mindig figyeljük meg az átlós elhelyezkedést - a szerető nő és a szerető férfi helyzetét illetően egyaránt. Szintúgy nézzük meg az átlós elhelyezkedést a fordulatot ígérő kártyáknál is. - Jóslat: Házasság, utazás, hivatalos ügy, szerencse, szerető férfi vagy rokon. Ha ezek értelmezésével készen vagyunk, összeszedjük a negyedik sort, alulról. Összekeverjük a fölvett lapokat, s letakarjuk azokat a kártyákat, amelyekre különösen kíváncsiak vagyunk. Letakflrtam a „szerető nőt", tehát a piros felsőt. Értelmezésem szerint: a hosszú utat egy idősebb nő boldoggá alakítja. Letakartam a „halált" az „idegen, város" mellett. (A makk ászt - ugyanis e konstellációban folytonosságot mutat.) A „szerető nő" helyzete qagy szerencsét mutat. Letakarom meg a „házasságot" (a piros nyolcast). Kiderül: „a szerető férfi,, hazasságon kívül fogja érezni magát, elszakad érzelmileg a „szerető nő"-től. Ez kissé ellentmond az emeléskor tapasztaltaknak. Hiszen a „szerető nő" számára ott a „szerencse" volt a domináns. Ez az ellentmondás részint azzal magyarázható, hogy a „szerető nő" hosszabb utazást végez ef, másrészt azzal, hogy a „szerető férfi" más társaságban fogja jól erezni magát. Ezzel a terítéssel kezdjük minden alkalommal a kártya vallatását; helyes minden értékelhető szempontból megnézni az összefüggéseket. Á leggyakrabban a páciens itt már megnyilatkozik és kertelés nélkül kérdez rá az őt izgató legfőbb problémára. Jó, ha ezt a föltevést is vizsgalat tárgyává tesszük. A módszer szinte kínálja magát, a kártyavető beleérzése és a páciens érdeklődése szinkronba került. Dér Endre