Délmagyarország, 1992. augusztus (82. évfolyam, 181-204. szám)

1992-08-08 / 187. szám

2 KÜLPOLII KA DÉLMAGYARORSZÁG SZOMBAT, 1992. AUG. 8. Szerbiában Csőd előtt a gazdaság Siccsei Mihály szüfíidküi népképviselő a Szerb Parlamentben, ismert gazdasági szaktekintély, aki testvérvárosunk küldöttségének tagjaként vett részt a minapi szegedi békerendezvényen. Ezt az alkalmat használtuk kiarra, hogy nyilatkozatot kérjünk tőle a délvidéki magyarság helyzetéről, a gazdaság alakulásáról a mostani embargós időkben, valamint az egésznek a függvényeként a további kilátásokról. - A magyarság helyzete úgy alakul Szerbiában, illetve Jugoszláviában, ahogyan a gazdasági helyzet. Ez pedig nem áll messze az összeomlástál. Nemcsak azért, mert a termelés annyira alacsony szintre csökkent, hogy ettől már csak egy lépés a csőd, hanem azért is, mert az elszegényedést nem lehet megállítani, illetve annak a rohanó ütemét nem sikerül fékezni. így hamarosan szociális feszültségek keletkeznek, még nagyobbak, mint a mostaniak. - Vajdaság tipikusan mezőgazdasági- élelmiszeripari környezet. A magyarság zöme is itt keresi a kenyerét. - Igen. Ennek a területnek az a feladata, hogy amennyire ez lehetséges, biztosítsa az életszínvonalnak azt a szintjét, amely a szociális békét megteremti, vagyis azt a szintet , amelyben a rendszer még képes a túlélésre. - S ez a rendszer képes erre? - Szerintem: nem. Egyfelől a rendszer maga annyira elavult, annyira ellenszenves a nép számára, hogy nem képes a túlélésre. Másfelől, az emberek most már nem hisznek senkinek, nincs az a parola, amely őket újításra, új akciókra serkentené! Külön gond az, hogy a növekvő munkanélküliséggel mindezek a szociális gondok fokozódnak. Tudniillik vannak olyan gyárak, amelyekben a hatezer fős alkalmazotti állományból csak kétezret tudnak foglalkoztatni, s ők is csak az elrontott termékeket javítják... A többi nem dolgozhat. S ez a legmegalázóbb egy ember számára, egy munkaképes ember számára! Ezt a tömeg nem fogja elviselni, s attól tartok, hogy ez vezet majd robbanáshoz. - A jelenlegi Panic- és Bozovic - kormány ezt nem tudja megoldani ? Van egyáltalán valamilyen gazdasági program, vagy a szociális háló kiépítésére valamilyen elképzelés? - Kérem szépen, a Bozovic-kormány valamilyen programról beszél ugyan, de a parlamentnek nem nyújtott be semmilyen programot! Az egész kormányt egyébként nagyfokú gazdasági "koncepcióhiány" jellemzi, s az az általános megyőződés, hogy e kormány nélkül ugyanúgy alakulna gazdaság helyzete, mint nélküle...Véleményem szerint a kormánynak a reálfolyamatokra semmilyen ráhatása sincs.A pénzügyi folyamatok pedig már régen leszakadtak a reálfolyamatokról.Ezek már csak a pénzverde munkabírásától függnek. - A szerb kormány azt vallja, hogy nincs gond az ellátással. - Persze, ugyanakkor nincs az üzletekben liszt, cukor, étolaj, s egyéb létfontosságú árucikk. De ez nemcsak Vajdaságra, hanem az egész Jugoszláviára vonatkozik. Ugyanezt teszi a terméshozamokkal kapcsolatban is. A "jó" termés 1 150 000 tonna búza. Ennyit szoktak minden évben felvásárolni a termelőktől, most alig négyszázezret vásároltak fel... Ebből is látszik, hogy milyen napok várnak a lakosságra. - A fentiek alapján mit jósol: meddig marad(hat) a helyén a Bozovic-kabinet ? - Körülbelül négy hétig... -És zak-Bácskában egyes falvakat a jugoszláv hadsereg tankokkal kerített körül. Szükség van erre? - Nem indokolt ez a katonai erőfitogtatás. Semmi szükség erre. Arra lenne inkább szükség, hogy az embereknek munkalehetőséget biztosítsanak, kenyeret adjanak, akkor a szorgos bácskai nép nem elégedetlenkedne és nem érezné veszélyeztetve a jövőjét KISIMRE FERENC A NATO Boszniáról ENSZ-katonák sebesülése Négy francia kéksisakos sebesült meg péntekre virradó éjszaka, amikor „szándékos" támadás érte az ENSZ védelmi erőinek szarajevói központját közölte pénteken az ENSZ-erók szóvivője. A négy sebesült egyike súlyos állapotban van. Mik Magnusson szóvivő az AFP szerint elmondta, hogy az ENSZ-erók szarajevói központjának épületét négy 122 milliméteres ágyúlövedék találta el. Hozzáfűzte, hogy szándékos támadásról van szó, de azt még nem sikerült tisztázni, hogy melyik fél hajtotta végre a tüzérségi támadást. El kell juttatni a segélyeket! A 16 NATO-taeorszáa magas beosztású diplomatáinak brüsszeli ülésén született meg ez a döntés - jelentette a Reuter hírügynökség NATO-forrásokra hivatkozva. A NATO katonai szerveit hivatalosan a jövő héten kérik fel a különböző tervek kidolgozására, köztük annak lehetőségére, hogy szárazföldi folyosót nyissanak az Adria és Szarajevó között a segélyszállítmányok eljuttatása érdekében. A nyugati katonai szövetség szerint egy ilyen akció akár 100 000 katona részvételét is szükségessé teheti. A Reuter értesülései szerint a NATO katonai tervezői három lehetőséget vizsgálnak A NATO-tagországok csütörtök, este megegyeztek abban, különböző terveket készítenek, egyebek mellett arról, hogyan alkalmazhatnak nyugati katonai egységeket a humanitárius segélyek eljuttatásának biztosítására a volt Jugoszláviában. majd meg: 1. megállítási és kutatási jogot adnának az Adriai-tengeren járőröző, nyolc fregattból és rombolóból álló NATO-haditengerészeti egységnek (ez egyelőre a gazdasági szankciók betartását ellenőrzi); 2. a nehézfegyverek — lövegek, tankok és vadászgépek - ellenőrzésének kérdése, amennyiben valóban tartós lesz egy tűzszünet és a szembenálló felek hajlandóak alávetni fegyvereiket az ellenSzankciósértés a Dunán Teljesen zavartalanul folyik a tömeges áruszállítás Szerbiába a Dunán, az ENSZ egyételmű tiltó szankciói ellenére jelentette pénteken a helyszínről a The Guardian. A brit napilap a román vámhatóságok illetékeseit idézve megírja, hogy naponta háromnégy megrakott uszályszerelvény hajózik fel Szerbiába a régi sarlós-kalapácsos vörös zászló alatt, amiből nem derül ki a járművek nemzetisége, de a román vámosok szerint kétségtelenül orosz szállítmányokról van szó. A megszólaltatott romániai illetékesek elmondták: nincs joguk feltartóztatni a hajókat, mert a Duna nemzetközi víziút, s megállítási joguk csak a vízi közlekedés veszélyeztetése esetén lenne. Ellenőrzési jogosítványukat az ENSZ-határozatok után sem bővítették ki, s a világszervezet jelenleg sem felügyeli a dunai szállításokat - mondták a román vámosok. A giurgiui kikötő vezetője szerint ennek megfelelően a kapitányok nem is titkolják a szankciósértés tényét, s készséggel beszámolnak a szállítmányokról: legtöbbször vasércet, acélt, foszfátot, szenet és gépkocsikat visznek Szerbiába, ahonnan rendszerint gabonával megrakva indulnak vissza. A román feltételezések szerint a tiltott fuvarok az ukrajnai Izmail kikötőjéből indulnak. Románia ebben a helyzetben csak azt tudja tenni, hogy bizonygatja: nem részese a BT-határozatok megszegésének. Ennek érdekében ENSZmegfigyelők kiküldését kérte, sót, az Egyesült Államok bukaresti nagykövetének helikopterről mutatták meg a szankciósértő „szovjet" hajókat - írja a The Guardian pénteki kiadása. Magyar-szlovák kapcsolatok MMMMMMMMNI „Vitathatatlan, vannak bizonyos feszültségek, de a legtöbb szomszédunkkal normálisak a kapcsolataink" - nyilatkozta a pozsonyi Új Szó pénteki számában Joó Rudolf, a magyar honvédelmi minisztérium helyettes államtitkára. A magyar-szlovák kapcsolatokat részletesen is boncolgató beszélgetésben Joó elmondta, hogy a katonai diplomácia területén „kifejezetten jó" együttműködés fényében „megdöbbentő volt számunkra minden olyan felelős vezető szájából elhangzó kijelentés, amely valamiféle fokozott magyar haditevékenységet, magyar fenyegetést sejtet. Ennek semmi alapja" - nyilatkozta Vladimír Meciar korábbi kijelentésével kapcsolatban. Mint ismeretes, a szlovák kormányfő néhány héttel ezelőtt a magyar légierő fokozott gyakorlatozásairól szólva a magyar katonai fenyegetettség veszélyét sugallta. A magyar honvédelmi államtitkár-helyettes meghatározónak rhinősítette Imrich Andrejcák csehszlovák szövetségi miniszter álláspontját, aki a viszonyokat katonai szakértőként is ismerve azóta többször megnyugtatóan nyilatkozott a magyar védelmi erőkről. Joó Rudolf elmondta, hogy „a magyar légierő alulfejlett és Magyarország még a bécsi szerződésben meghatározott limiteket sem használja ki, sem a harci helikopterek, sem a katonai repülőgépek számát és minőségét illetően." Az új magyar védelmi doktrínáról szólva hangsúlyozta, hogy annak alapelve szerint a magyar hadsereg csakis az „ország határain belül alkalmazható az ország védelmére, utolsó eszközként. A határon kívüli bevetésnek egyetlen formáját engedi meg: az ENSZ által szervezett békeakciók keretében" Uj horvát kormány Franjo Tudjman horvát elnök aláírta azt a dokumentumot, amelynek értelmében felmenti tisztségéből a jelenlegi kormányt, Franjo Greguric miniszterelnökkel az élén. Erre a lépésre az egy héttel ezelőtti választások kötelezik az államfőt. Tudjman már ki is jelölte az új kormányfőt, Hrvoje Sarinic személyében. A politikus, aki augusztus 12-ikén veszi át a tisztséget Gregurictól, eddig az elnöki hivatal vezetője volt. őrzésnek; 3. a humanitárius segélyek eljuttatásának biztosítása - ez magába foglalhatja a szarajevói repülőtér ellenőrzését, de jelentheti szárazföldi folyosó megnyitását az Adriától is. Az idézett források szerint a csapatok alkalmazásával kapcsolatos politikai döntést még azelőtt meghozzák, hogy bármelyik tervet alkalmaznák, illetve szükség lesz az ENSZ ezzel kapcsolatos mandátumára is. Előzetes NATO-becslések szerint legalább 12 ezer, nehézfegyverekkel felszerelt katonára lenne szükség a szarajevói repülőtér biztosításához, ugyanakkor néhány tisztségviselő úgy véli, az összecsapások annyire ellenőrizhetetlenné váltak, hogy egy ilyen akció esetleg meg sem valósítható. A bosnyák főváros repülőtere egyelőre zárva van a környéken zajló heves összecsapások miatt. A NATO becslései szerint közel 100 ezer katonára és azok szoros légi támogatására lenne szükség egy szárazföldi folyosó létrehozása és a humanitárius segélyeket szállító konvojok védelme esetében. Jugoszláv-horvát tárgyalások Budapesten Jelentős késéssel kezdődtek meg pénteken, Budapesten a Hotel Kempinsky Regina termében a tárgyalások Milán Panic, Kis-Jugoszlávia miniszterelnöke, Franjo Greguric Horvátország miniszterelnöke és a Nemzetközi Vöröskereszt képviselői között. A késedelmes kezdés oka az volt, hogy a két miniszterelnököt különkülön megbeszélésre fogadta Antall József miniszterelnök. Mint Miodrag Perisic KisJugoszlávia információs minisztere az MTI munkatársának a tárgyalások megkezdése előtt elmondta: már maga a találkozó ténye is rendkívül fontos esemény. A tárgyalásokon egyrészt a fogolycserérőő, másrészt a Zágráb és Belgrád közötti autópálya újbóli megnyitásáról lesz szó. Ez utóbbi mint a miniszter fogalmazott szimbolikus jelentőségű lehet a két ország kapcsolatai szempontjából. Bár Perisic szavai szerint meg kell várni, hogyan alakulnak a tárgyalások, a jugoszláv fél reményei szerint megkezdődhetnek a megbeszélések Kis-Jugoszlávia és Horvátország kölcsönös elismeréséről is. A tárgyalások előreláthatólag napokig, sőt hónapokig is eltarthatnak, habár a budapesti megbeszélés csak egynapos. A pénteki napon megegyezés várható a hadifoglyok cseréjéről és az autóútról. Mint az információs miniszter fogalmazott: ha Budapesten megállapodás születik, akkor akár szombaton kiszabadulhatnak a hadifoglyok; mégpedig azon elv alapján, hogy ijújden hadifogoly kicserélésrc kerüljön. Ugyanakkor a háborús bűnösöket nemzetközi bíróság elé kívánják állíttatni. A koncentrációs táborokról pénteken Budapesten nem volt szó, mivel ezekről csak sajtójelentések vannak. Ugyanakkor Miodrag Perisic hangsúlyozta: Panic miniszterelnök olyan energikus egyéniség, hogy egy napon még Bosznia-Hercegovinába is elviszi a békét. Ganic beavatkozást követel Ejup Ganic boszniai alelnök nemzetközi katonai beavatkozást sürgetett és az országa elleni fegyverembargó feloldását követelte - jelentette a Reuter pénteken. - Mi nem kérünk arra senkit, hogy haljon meg értünk. De miért nem védhetjük meg magunkat? - kérdezte a CNNnek Londonban adott interjújában a bosnyák vezető. Ganic megítélése szerint a konfliktusnak nemzetközi beavatkozással kell véget vetni: „egy, a tüzérségi állásokat légi csapásokkal megsemmisítő, korlátozott intervenció igen hatékony lenne". A boszniai vezető szerint az attól való félelem, hogy az intervenció a délszláv konfliktus kiszélesedéséhez vezetne, egyszerűen csak a tehetetlenséget leplezi, ráadásul az agreszió folytatására bátorít. A boszniai hatóságok közlése szerint a köztársaság területén a harcokban eddig 8272 személy vesztette életét, s csaknem 35 ezer megsebesült. További 40 ezer ember szerepel az eltűntek listáján, akik valószínűleg szintén meghaltak. Horvát elnökválasztás - hivatalos eredmény Zágrábban közzétették a múlt hét végén tartott horvátországi elnökválasztás hivatalos végeredményét. Eszerint a leköszönő - s egyben újraválasztott - államfő, Franjo Tudjman a szavazatok 56,73 százalékát szerezte meg. A szavazáson a választásra jogosult 3 millió 575 ezer lakos 74,9 százaléka vett részt, s közülük 1 millió 519 ezren szavaztak Tudjmanra. A másod k helyen a horvát Szociál-liberális Párt jelöltje, Drazen Budisa végzett 21,87 százalékkal. Az AFP közlése szerint az elnökválasztással egyidőben tartott parlamenti választások hivatalos végeredményeit szombaton hozzák majd nyilvánosságra.