Délmagyarország, 1992. augusztus (82. évfolyam, 181-204. szám)
1992-08-06 / 185. szám
CSÜTÖRTÖK, 1992. AUG. 6. KULTÚRA 5 MA: Szabad Színházak Nemzetközi Találkozója József Attila Tudományegyetemen. Nemzetközi Ifjúsági Néptáncfesztivál. Időszaki és állandó kiállítások: Horváth Mihály utcai Képtár - 27. Szegedi Nyári Tárlat Kálvária Galéria: Csongrádi nemzetközi alkotótábor kiállítása Fekete Ház - Bari Károly képverseinek és grafikáinak kiállítása Móra Ferenc Múzeum Az 1950-60-as évek progresszív festészete. Juhász Gyula Művelődési központ - Fontos Sándor emlékkiállítása. Kass Galéria - Kass János és Szántó Tibor kiállítása: A világirodalom 120 ars poeticájához tervezett tipográfiai variációk. (Vár u. 7.) Varga Mátyás Emlékház - Színháztörténeti kiállítás (Bécsi krt. 11/A.) Tápé, Vártó u. 4. - Ifj. Lele József néprajzi gyűjteményes kiállítása. Augusztus 7-én Újszegeden a Los Andinos Igazán színvonalas folklór programot ígér a székesfehérvári Los Andinos együttes augusztus 7-i szegedi vendégszereplése. Az újszegedi szabadtéri színpadon este fél 9-től ismert és ismeretlen perui, ecuadori, bolíviai dallamokat hallgathat majd a remélhetőleg szép számú közönség. A programban szereplő felvételek nagy része az együttes gyüjtőútjának eredménye. A zenekar a '80-as évek közepétől hallat magáról, de igazán csak az 1988-as Ki mit tud?-on kerültek reflektorfénybe. Közönségdíjasok lettek. Az évek során egyre érettebb, kiforrottabb produkciókat hallhatott a közönség. Előadásaik színvonalas népdal interpretációkra épülnek, amelyeket spanyol, kecsua és aymara nyelven adnak elő. 1991-ben Magyarországon is megjelent gyűjteményes felvételük hanglemez és kazetta változata. Ezt megelőzően Spanyolországban készttettek velük stúdiófelvételt 1989-ben. Az együttes nagy hangsúlyt fektet az eredetiségre mind a hangszerelésben, mind pedig a színpadi látványban. Hamisítatlan latin folklór hangulatot árasztanak. Ebben az évben több tűmét is lebonyolítottak, nagyon jó visszhanggal. A közelmúltban Olaszországban koncerteztek, ahol a péntek esti műsor anyagát mutatták be, nagy sikerrel. Amerika felfedezésének 500. évfordulóján nem véletlenül kerül augusztus 7-én műsorra az Andok ünnep, a Los Andinos együttes, hiszen ők az „ Újvilág" népeinek és kultúráinak színes forgatagából adnak ízelítőt. Szabad Színházak Nemzetközi Találkozója Az idei színházi fesztiválon rendkívül változatos, sokszínű programból válogathat az érdeklődő közönség: a már klasszikussá vált dráma szinte szokványos színházi megjelenítésétől a mozgás- és táncszínházakon át a legmegdöbbentőbb színházi kísérletekig. A találkozó első napján némi bonyodalmat okozott a módosult program, a rakoncátlankodó technika, a sorozatos késés, így nehéz volt minden előre kiszemelt előadást megnézni. A JATE auditórium maximumában F. G. Lorca Bernarda Alba háza című drámájának adaptációját mutatta be az Alkalmi Színház (JATE). Öntevékeny csoportként csak idén vették fel ezt a nevet, de már 1987 óta dolgoznak együtt a Próbatársulat égisze alatt, művészeti vezetőjük Nagy Katalin. Az előadás több szempontból ígéretes volt: sikerült a Lorca-dráma atmoszféráját, 1936 forró, fülledt, vészterhes spanyol nyarát megteremteni: sikerült a spanyol falu kíméletlen morális tradícióit vasfegyelemmel őrző matróna, Bernarda Alba, és a rideg szokások ellen, a szerelem jogáért küzdő legkisebb lány, Adela konfliktusát megmutatni; kidolgozott volt a mindenkit megmételyező gyűlölködés, az intrikák, a leskelődések, a mérFOTÓ: NAGY LÁSZLÓ gező féltékenykedések, az összezárt asszonyok poklának bemutatása; voltak jól eltalált karakterek (Adela, Augusta). (Kár, hogy a fesztiválra készült bulletin nem közli a szereplők névsorát, nem segítve ezzel a „kívülről jött" nézők tájékozódását a belterjes alternatív színházi körökben.) Az eredeti dráma görög sorstragédiákra emlékeztető hangulatát az arcfestéssel és az egyenes vonalú, súlyos fekete gyászruhákkal is sikerült erősíteni, de az adaptáció következetlensége, tévedése, hogy Adela nem öngyilkos lesz, hanem az anyja öli meg. A tragédia így nem sorsszerű, hiszen Adelát a boldogságot, a beteljesülést hozó lázadása, kitörése után a spanyol falu, az embertelen, kegyetlen tradíciók, az értelmetlenül merev erkölcsi dogmák fojtják meg. A gyermekgyilkos anya már egy másik dráma... A fesztivál első napján este a Dugonics téren mutatkozott be az 1987-ben alakult szentpétervári D0 Színház is. A tájékoztatóban így vallanak magukról: „A legnagyobb vonzerőt számunkra az életben tabunak számító ideák jelentették: legyőzni az emberi tehetetlenséget, megismerni a most létező és a régi rituális tradíciók, karneválok, misztériumok művészetét. Kezdettől fogva megpróbáltuk elkerülni a következő szavakat: színész, színjáték, színház." Még este 11 óra után is megtelt a nézőtér a színházi teremmé alakított régi zsinagógában, ahol a budapesti Dream Team Színház mutatta be Daliniáda című produkcióját „Salvador Dali írott és festett művei nyomán." A kétszemélyes darab profi szereplői, Balázs Mária és Tóth Imre nagy sikert arattak, ahogy a műsorfüzetben olvastam: „Az erős érzelmi töltéssel bíró zene, a furcsa mozgásvilág, a katalán, francia, orosz szöveg lüktetése, a Dali ihlette díszletek és jelmezek egy nem létező és mégis ismerős világba, egy „dalinista" álomba repítenek. A Daliniáda stílusa meghatározhatallan." HOLLÓSI ZSOLT A nyár eddigi részében szépen, arányosan elosztva találkozhattunk néhány koncerttel. Szombaton azonban a bőség zavara veszélyezteti a rockrajongókat, hiszen egy este két ráadásul hasonló stílusú - rendezvény közül választhatnak. A Countryfesztivál '92 kezdődik korábban a „Laposon", hiszen ott már délután kettőkor a Riverside játszik. Négy órakor a táncbemutató, ötkor pedig a Protect System Kft. önvédelmi bemutatója követkeAugusztus 8-án Egy szombat - két buli zik. Minden bizonnyal nagy sikert aratnak a hat órakor kezdődő sörivó versenyek is. Este hétkor kezdődnek a nagy koncertek, először egy csehszlovák bluegrass band, majd nyolckor Dragan Ruzic-Macan, a szegeden is jól ismert bluesgitáros lép színpadra. A River contryegyüttes műsora este kilenckor kezdődik, majd tíz órakor következik az est fénypontja: a Deák Bili Blues Band fellépése. A másik rendezvény a Riverside-show, mely az újszegedi szabadtéri színpadon este fél kilenckor kezdődik. A műsorban szerepelnek a majorettek, fellépnek a Sasfészek Rock'n'Roll klub tagjai, akik akrobatikus rockyt táncolnak, a Square Dance Group tagjai pedig autentikus, amerikai népi táncokat mutatnak be. A hangszereknél először a Riverside muzsikusai, majd pedig a Takáts Tamás Dirty Blues Band tagjai serénykednek, a hangulattól függően akár hajnalig. Lehet választani! Nizza 1992 üa jazz - Ez dzsessz Cimiez-t az Úr is dzsesszfesztivál színhelyéül teremtette. Illetve a teremtésben volt egy kis részük a rómaiaknak is, akik anno gladiátorarénát építettek a Nizza fölé emelkedő dombra, a ferences barátoknak, akik gyönyörű templomocskát emeltek mellé, majd a provanszálok késői utódainak, akik az arénát és a templomot romantikus kerttel övezték. Amikor húsz évvel ezelőtt a Grandé Parade du Jazz elindult, négyük nyomán már csak a dzsesszfesztivál hiányzott innen. Idén B. B. Kinggel. Dee Dee Bridgewaterrel, Dizzy Gillespie-vel, Lionel Hamptonnal, olyan nagy nevekkel, hogy a fesztivál szervezői joggal nevezhették rendezvényüket A legnagyobbnak. Tíz napot játszottak végig a dzsesszóriások. Aztán A legnagyobbról kiderült, hogy „csak" 85 ezer ember volt kíváncsi rá. A záróest B. B. King - Dee Dee duójára potom 15 ezren. A szervezők mégsem igazán örültek e zarándokseregnek, ők ugyanis többet vártak. A zárás után volt ki a kezdeti közúti blokáddal magyarázta a különben irigylésre méltó nézőszámot, volt ki a borsos belépődíjakkal. Az igazsághoz bizonyára a nizzai fesztiválbizottság tagja járt a legközelebb, aki a helyi Nice Matin kérdésére - a lap jazz címmel napi egy oldalt szentelt a fesztiválra - emígyen sóhajtott fel: Mit tegyünk, ha velünk egy időben a műsoron, Matisse és Dufy kiállítást hármat-hármat, Chagallt és Dalit kettőt-kettőt rendeztek egyszerre, úgy, hogy képeik a nagy gyűjteményből, a Modem képzőművészetek múzeumából sem hiányoztak. Jön az Aida Budapestről Az Aida-botrány nem maradt itthon. Sőt maga az előadás is elindult a Cote d'Azur felé: a francia lapok félkolumnás hirdetéseiben eképpen: „Nem szabad kihagyni! Soha nem látott nagy színházi produkció több mint ezer szereplővel és a legjobb nemzetközi szólistákkal." Az elefántokról és az oroszlánokról már szó sem esik. Megjelent viszont több riport Budapestről. Egyik sem felejti el megemlíteni, hogy a szuperelőadás Nizzában debütált volna, illetve a Cagnes-sur-Mer-beli Hippodromeban, a lóversenypályán, ha a helyi szervezők elfogadják a júliusi időpontokat. Ők azonban a szállítás nehézségeire hivatkozva ragaszkodtak az október 9-i és 10-i dátumokhoz, és alighanem ezzel menekültek meg a bukástól, s lettek - Budapest kárán - gazdagabbak egy tapasztalattal. A franciák most fogadkoznak: a tengerre nyitott versenypálya valóban jobb helyszínnek ígérkezik egy stadionnál, de már ők is tudják, ez még kevés az évszázad operaelőadásának sikeréhez. PANEK JÓZSEF Nem kell hozzá hasonlítani. Nem is lehet. Csak jó megnézni, hogy egy valódi fesztiválvárosban mi történik fesztiválidőben. A francia Cote d'Azur fővárosa, Nizza ebből él - egész jól. A kultúra, a fesztiválok és a tengerpart hangulatának különleges keverékéből. Könnyű életnek tűnik, könnyű adottságokkal, amit azonban meg kell szervezni, hogy - mintegy mellékesen - mindig történjen valami érdekes. Jazz á Jüan fesztiválon viszont Tracy Chapman és a Staples Singers lép fel? Nizza tele lett dzsesszel júliusra. Matisse, Chagall, Picasso - ingyen Nem kis port vert fel - az idegenforgalmi és fesztiválidény kellős közepén - Bellet úrnak, Nizza polgármesterének egyik nyilatkozata. „ Tarthatatlan, hygy na hóik ingyenesek a múzeumok és a kiállttások. Igazodnunk kell Európához." mondotta, és kijelentését baklövésként kezelte mindenki. Nizza az egyetlen olyan város Franciaországban s talán Európában is, ahol az önkormányzat által fenntartott városi múzeumok és kiállítások ingyenesek. Távoli látogatónak mindez kissé hihetetlen, a helyiek számára viszont az ellenkezője lenne az, annak ellenére, hogy olaszországi műemlékközpontokat megszégyenítő számú és rangú múzeummal és állandó kiállítással büszkélkednek, melyek fenntartása nem kevés pénzbe kerülhet. Ha kultúráról van szó, a franciák amúgy soha nem szűkmarkúak: ha dzsesszfesztiválból egyszerre több volt egy időben Holland tánctér Alkalmi nézőközönség előtt néptáncizelttőt adott a holland Raalte táncegyüttese tegnap délelőtt a Dugonics téri szökőkútnál. A negyedik szegedi nemzetközi ifjúsági néptánctalálkozó külföldi részesei ily módon is tudatosítják jelenlétüket a városban. Míg a hollandok a flaszteron, addig az észt együttes a strandon tartott húsz perces néptáncbemutatót. A harmadik együttes, a turkui a pénteken délelőtti utcai táncmozzanat során eleveníti hazája néptáncszokásait a szökőkútnál, az észt együttes társaságában. Akkor a hollandok majd a strandon, hűsítőbb környezetben táncolnak délelőtt háromnegyed tíztől. Raalte együttesének tegnapi mini-kavalkádja sikerrel járt: a járókelőknek tetszett a formagazdag viselet, arra viszont ezúttal hiába vártak, hogy a jellegzetes faklumpa hosszasan csattogjon a kockakövektől, betonlapoktól ékes, de egyenetlen rendhagyó színpadon. Az eredeti táncok feldolgozásával tematikus műsort adó, gyerekekből és serdülőkből álló két korosztályú csoport változatos programot kínált az érdeklődőknek. Hogy mit jelent a táncok egynémelyikének témája, erre álljon itt a hollandok kedves magyar fordításában néhány szó: a táncban minden fiú mutat hogy milyen ügyes, arra hogy neki kegy legyen a lánytól. " FOTÓ: GYENES KÁLMÁN B. B. King 15 ezer nézőt vonzott Nizzában