Délmagyarország, 1992. augusztus (82. évfolyam, 181-204. szám)

1992-08-05 / 184. szám

Amerikai spanyolviasz Szegényeknek már a harmadik napon a fejükhöz vágtuk a Dallast. Volt nemrég egy újságírótábor Seregélyesen, félig amerikai, félig magyar pénzből, Egyesült Államok-béli előadókkal, hogy lássuk, hogyan működik ott, ahol általában működnek a dolgok, a média. Nem tudom, volt-e ezekben az amerikaiakban bévül valami olyasmi, amikor idejöttek, hogy most majd megmondják nekünk, akik még nem tudjuk, hogyan készül a spanyolviasz, de az biztos, hogy kissé megzavarodva tértek vissza az államokba. Mert megkapták bizony, hogy mi azért nem most akaijuk tőlük megtanulni az ABC-t, meg hogy van itt is kultúra, sokkal régebben, mint odaát, csakhát jön az amerikai kultúrszenny, a reklámok, meg a Dallas és ez veszélyes, mert kiszorítja a színvonalas magyar művészetet. Szegény marylandi újságíró-tanárok, először csak kapkodták a fejüket, mire föl ez a nagy szenvedély, ez az ellenséges hang. Hiszen mást sem hallanak a mi rendszerváltásunk óta, mint azt, hogy kell a segítség, a pénz is, de leginkább a tapasztalat. Jöttek hát nagy lelkesen, hozták a pénzüket meg a tapasztalatukat Seregélyesre, kifizették a táborozás kétharmadát, elmondták, hogy a sajtó üzlet, hogy a hír szent, béreltek nekünk Macintoshokat, hogy ismerjük meg a hi-tech-et. De hamar lefagyott arcukról a keep smiling, amikor azt látták, hogy a magyar táborozók és a magyar szervezők a második napon egymásnak, a harmadikon pedig nekik, amerikaiaknak esnek. Vissza is vágtak: ha nem kell a Dallas, hát ne vegyük. Azután persze lecsillapodtak a kedélyek, megint mosolyogtunk reggeltől estig, minden good volt, a tábor kölcsönösen hasznos és érdekes. Talán még az is megfordult ezeknek a töretlen lelkesedésűeknek a fejében, hogy jövőre megint csinálnak egy tábort, remélve, hogy ott ahelyett, hogy civakodnánk és sanda amerikai kultúragressziót emlegetnénk, esetleg már lehetőség lesz a valódi diskurzusra. Ha így lenne, valaki azt is elmondhatná nekik; a Dallasszal nem az. a baj, hogy amerikai és kommersz, hanem az, hogy lévén a fél világnak eladott termék - jóval olcsóbb, mint egy magyar alkotás. Hogy Dallas van, vagy valami más, nem ízlés és kultúra kérdése, hanem egyszerűen a pénzé. Tehát a gond nem az, hogy jön az amerikai kultúra, hanem, hogy a magyar gazdasági okok miatt - versenyképtelen. Amiről persze végképp nem az amerikaiak tehetnek. Perzselődő termés A mezőgazdasági szakemberek, gazdák ezidáig abban reménykedtek, hogy a kalászos gabonák gyenge hozamát az ígéretes fejlődődésnek indult kukorica ellensúlyozhatja. A Medárd utáni csapadékos időszak után azonban ismét a májusihoz hasonló szárazság köszöntött be, perzselő hőséggel párosulva. Most épp a kukorica az, ami leginkább megsínyli a krónikussá váló vízhiányt. Kötött talajon és homokon egyaránt láthatók olyan táblák, ahol a termésképződést gátló folyamatok visszafordíthatatlanná váltak. Egyelőre a rossz vízháztartású, elnagyoltan előkészített és a tápanyagutánpótlást nélkülöző területekre jellemző ez az állapot. Amennyiben tovább késnek az áztató esők, a többi növényt is utol érheti a sorsa. Megyénkben az idén 75 ezer hektár kukoricát vetettek, a tavalyihoz képest 13 ezer hektáros növekmény annak is köszönhető, hogy a magánkézbe visszakerült földek legegyszerűbb hasznosítására ez tűnt alkalmasnak. A város új ruhája Van egy-két dolog, amit külföldön járva irigyelhet az ember. Martonosi Istvánnak, a KISOSZ Csongrád megyei titkárának leginkább a nyugati vásárlóutcákat látva fájdult meg a szíve. - Még a Szegednél jóval kisebb német, osztrák, francia városok is úgy néznek ki tavasztól őszig, mint mi az ipari vásár idejére felöltöztetve. Csongrád megyében két városnak már most megfelelő adottságai vannak ahhoz, hogy igazi vásárlóutcái legyenek. Hódmezővásárhelyen ott a Promenád, Szegeden a Korzó és az Oroszlán utca környéke. Félreértés ne essék, nem sátoros-dobozos kirakodóvásárt szeretnék, hanem azt, hogy a belvárosi boltok, vendéglátó egységek kerüljenek ki az utcára is. Természetesen Nyugat-Európában az üzletek kiképzése is ennek megfelelő, szinte észre sem veszi az ember, mikor lép be az utcáról a boltba. Rengeteg ötlettel, Ízléses megoldással találkozni odakint, amelyek szinte elcsábítják a vevőt, a fogyasztót. Hazatérve úgy döntöttünk, kampányba kezdünk hasonló vásárlóutcák kialakítása érdekében. Ehhez egyrészt meg kell nyernünk az ügyben érdekelt vállalkozókat, másrészt az önkormányzatot. Jó lenne, ha a két fél közösen vállalná a város „felöltöztetésének" költségeit. K.G. Privatizáció és piac Az idén is megrendezik a hagyományokhoz híven a délalföldi közgazdasági napokat. A szeptember 24-25-én tartandó előadásokra száznál több vezető közgazdász érdeklődésére számítanak a szervezők Bács-Kiskun, Békés, Csongrád és Jász-NagykunSzolnok megyéből. „A privatizáció és a piac" címmel meghirdetett kétnapos rendezvénysorozat keretében a közgazgaságtan jeles szakemberei, országgyűlési tisztségviselők és tudományos kutatók tartanak előadásokat. Szeptember 24-én délelőtt fél likőr Farkas László államtitkár nyitja meg a rendezvénysorozatot, majd Vissi Ferenc a Gazdasági Versenyhivatal elnöke tartja meg plenáris előadását. A két szekcióban folyó üléséken olyan neves előadók elemzik a privatizáció és a piac témakörét, mint Petschnig Mária Zita a Pénzügykutató Rt. tudományos főmunkatársa. Békési László országgyűlési képviselő, Szabó Tamás miniszter, Soós Károly Attila az országgyűlés költségvetési bizottságának elnöke és Zsíros Géza képviselő. Csongrád földjének 77 százalékán gabona Hitel — vidékre is Az Európai Közösségek ötmillió ECU hitellel kívánják támogatni a vidék agráriparának fejlesztését Magyarországon. Az EK Phare-programja már 1990-ben is hitellel segítette a hazai mezőgazdaságot, annak a 20 millió ECU-nak a fele az agrárhitelgarancia-alapba került. Igaz, még a tavalyi keretet sem használták ki teljes mértékben, a pályázatok egyrészét ugyanis csak most értékelik. Az új hitelből 2 millió ECU-t a mezőgazdasági bankrendszer korszerűsítésére kell fordítani, hárommilliót pedig hitelezésre. Gyepet, erdőt, bioenergiát Hazánkban a nagyüzemi mezőgazdaság „felélte" a bokros-erdős mezsgyehatárokat, az időszakosan vizes réteket, a szikes tavakat és legelőket, a ligeterdőket, s ezzel felborulhat a természeti egyensúly - állapította meg a Világ Természetvédelmi Alap magyarországi képviseletének a napokban közzétett felmérése. Rengeteg növényfaj természetes életfeltétele szűnt meg a hatalmas monokultúrás táblák.a szántók, a műtrágyázás és növényvédőszer túlzott használata miatt. - A monokultúrára jellemző, hogy Csongrád megyében például 1990-ben a földterületnek mintegy 77 százalékát foglalta el a gabona.Több mint kétmillió nektáron megkezdődött a talaj elsavanyodása, kétmillió hektáron az eső mossa le a termőtalajt, 600 ezer hektáron pedig a szél teszi tönkre. A talajvíz az. ország egész területén szennyezett, emberi fogyasztásra alkalmatlan. A talajba kerül évente mintegy 30 szer tonna növényvédőszer, ami komolyan veszélyezteti az élővilágot. Agrársivatag kialakulása, krízishelyzet fenyegethet a szakemberek szerint. A magyar mezőgazdaságnak a mielőbbi földtulajdonviszonyi rendezés, a nyugati tőkeinjekciók mellett arra is szüksége van, hogy megakadályozzuk a környezeti katasztrófát. A WWF a problémák csökkentésére, megszüntetésére számos javaslatot tett. Országos és regionális szinten javasolják új, ésszerűbb földhasználati arányok kialakítását, a művelési ágak közötti átcsoportosítást. Növelni kellene a gyep és az erdő arányát a szántók rovására, védeni a vizes területeket. Az állattenyésztésben a jelenlegi arányokat kívánatos volna a szarvasmarhák, a kérődzők javára megváltoztatni. Műtrágyák helyett a szerves trágyázást kell szorgalmazni, s a növényvédelemnek is környezetkímélőnek kell lennie.A vegyszermentes termelés mellett igen fontos a WWF szakemberei szerint, hogy a mezőgazdasági eredetű bioenergia és melléktermék-felhasználás nagyobb szerepet kapjon. SZABÓ MAGDOLNA KAPCSOLAT A JÖVŐVEL SZEGEDI TÁ VKÖZLÉSIIGAZGA TÓSÁG A DM KFT. ÉS A DMGK GAZDASÁGI MELLÉKLETE HALLÓ! TÁVKÖZLÉSI SZAKÜZLET SZEGED, TISZA L. KRT. 41. TEL: (62) 56-177 SZEGEDI TA VKOZLESI IGAZGATÓSAG ( 62 ) 5 6-177