Délmagyarország, 1992. augusztus (82. évfolyam, 181-204. szám)

1992-08-31 / 204. szám

ALAPÍTVA: 1910-BEN HÉTFŐ, 1992. AUG. 31., 82. ÉVF. 204. SZÁM Jókedv és virág Még nem virul igazán ORSZÁG FOTÓ: GYENES KÁLMÁN A még este hét körül is harmincfokos hőségben - megvallom - nem valami virágos jókedvemben autóztam ki a röszkei úti új piacplaccra. De jókedvű virágosokkal reméltem találkozni. Nagyban. Huszonötezer négyzetméteres, aszfaltozott, megvilágított, közművesített, bekerített, őrzött téren, 2160 négyzetméteres csarnokban, 600 négyzetméternyi pavilonsorban, 150 szabadtéri árúsítóasztalnál. Ami harmadik hete nyújt vásárteret a délalföldi régióban virágot termesztő közel kétezer kertésznek és a kereskedőknek. A kétezernyi termelőből a múlt hét csütörtök estéjén kétszáz se kínálta szálas és cserepes virágait. A szabadplaccon az aszfalt ontotta meleg levegőt nyitott hátsó ajtókkal harapták a kombikocsik. Lankadt bennük a szegfű, a gerbera, a kardvirág. Élénknek az irántuk tanúsított érdeklődés se volt nevezhető. Pedig a rózsa szálát (igaz, a rövis szárúét) már öt forintért is kínálták, a szebbnél szebb gerberát pedig adták 12-16-ért. Nekem, a szegedi virágüzletek aznapi áraihoz viszonyítva ( a rózsa 30. a gerbera 25 forint volt a belvárosi boltokban) olcsón. A termelő szerint: - Nekünk így még hoz valami hasznot mondta a szőregi Bányai Istvánné. - De nagyon megdrágultak a termesztés költségei. Jó lenne, ha ez a nagybani piac itt felfutna, ha több kereskedő ideszokna az országból és nem kellene az árúnkat Pestre vinni. Benzinpénzt és fáradtságot takaríthatnánk meg. Csak jobban kéne reklámozni ezt az új piacot, mert még nemigen tudnak róla és kevés a vevő. Ezért aztán Bányainé és termelőtársai továbbra is viszik a budaőrsi piacra is a virágot. Míg a kettős strapáról, az új piac igazi beindulásához fűzött reményeikről beszélgettünk néhány temelővel ismerős virágkereskedők jövés-menése (Folytatás a 3. oldalon) Szeptember végén: önkormányzati közmeghallgatás Uj oktatási koncepció készül Értesülésünk szerint a szegedi önkormányzat októberi közgyűlése már végleges formában tárgyalhatja a város új oktatási koncepcióját, amely a jövőben meghatározza majd a szegedi önkormányzati iskolarendszer működését. Az előterjesztő, a Moldován Judit képviselő vezette oktatási bizottság, szeptember 9-én rendkívüli ülésen tárgyal a témáról, s ezt követően városi szintű szakmai egyeztetésre tűzik a témát. A koncepcióról, mielőtt közgyűlés elé kerülne, valószínűleg szeptember végén közmeghallgatást is tart az önkormányzat. Kinyomtatott anyagához a tervek szerint az érdeklődők idejében hozzájuthatnak az ügyfélszolgálati irodán. Az új oktatási koncepció alapelképzeléseiről Moldován Judit nyilatkozott lapunknak. (Interjúnk az 5-ös oldalon.) ARA: 10,10 FT Kormánypártok hétvégéje - Csurka István nagy vihart kavart írásának megjelenésével lezárult egy korszak, amikor az őszinteséget és a tapintatosságot össze lehetett egyeztetni. Most a hosszú, forró nyarat a politikai életben várhatóan egy hosszú, forrongó ősz követi majd - szögezte le Székelyhídi Ágoston, az MDF választmányi tagja vasárnap Cegléden, az MDF kétnapos választmányi ülésének befejezése után tartott sajtótájékoztatón. A zárt ülés munkájában Antall József, az MDF elnöke, miniszterelnök is részt vett. A testület tagjainak többsége szerint elhamarkodott volt Debreczeni József részéről a Csurka-tanulmányt náci szemléletűnek bélyegezni, a nemzeti szocialista eszmekör ugyanis hódító, faji kirekesztő politikára épül, ilyen elemek azonban Csurka dolgozatában nem lelhetők fel. A Csurkadolgozat körüli vita azonban sokak várakozásával ellentétben - nem vezetett a párt kettészakadásához. Az ülésen gazdasági kérdésekről is szó volt. Az illetékes tárcák képviselőinek értékelése szerint - leszámítva a költségvetés hiányát - a gazdasági folyamatok kedvezőek. Mindent összevetve azonban megvan az esély arra, hogy 1993-ban megindulhasson a gazdasági fellendülés. Az ülésen Antall József egészségi állapota is szóba került. A miniszterelnök ezzel kapcsolatban kijelentette: orvosai véleménye szerint évekre megőrizheti egészségét, így hosszú ideig munkaképes politikus maradhat. * Surján László, a Kereszténydemokrata Néppárt eddigi vezetője továbbra is elnökként tevékenykedik a KDNP élén, s egyidejűleg miniszteri megbízatását is ellátja - jelentették be a párt vezetői vasárnap a (Folytatás a 3. oldalon) Veszélyes hulladékok Csak pénz kérdése? (3. oldal) Szegediek tragédiája Féknyom nélkül a halálba A Komárom-Esztergom megyei napilap, a Tatabányán szerkesztett 24 Óra riportere, Dián Tamás járt a helyszínen. A lap szombati számában megjelent dolgozatát szó szerint idézzük. Ők öten már sohasem fognak megérkezni. Ahová elindultak, onnét többé nincs visszatérés. Talán csak a csattanásra riadtak fel, hogy azután magához ölelje őket a sötétség. Az Ml-es autópálya 35-ös kilométerszelvényénél nem először pihent meg a halál. Az út mellett kereszt emlékeztet a régebbi áldozatokra. A kegyelet lassan száradó koszorúja figyelmezteti az erre járókat: ne gyertek utánam! Mégis... pénteken reggel öt órakor ismét életeket követelt a halálszakasz. Sohasem fogjuk megtudni, hogy a tikkasztó forróság tettee, vagy közrejátszott a hosszú, fárasztó út is... Németországból, Braunschweigből utaztak Szegedre a kisbusz utasai. Bóbiskolhattak talán, hiszen egy külföldi tanulmányút után már elfárad az ember... A Budapest felé vezető oldalon egy pótkocsis szénszállító teherautó kaptatott az enyhe emelkedőn, amikor utolérte őt a szegedi ElektroSchumann Villamosipari Kft. Mercedes kisbusza. A vezető, Gémes Ferenc, ekkor már nem volt ura a járműnek. Valószínűleg elaludt... fékezés nélkül rohant az előtte haladó teherautóba. A 40 éves férfi és a többiek - Csányi István 52, Csányi Péter János 26, Felföldi István 43 éves utasok - a helyszínen életüket vesztették. Ötödik társukat, a 26 éves Babinecz Gábort súlyos, életveszélyes sérülésekkel szállították a tatabányai megyei kórház baleseti sebészetére. A baleseti sebészeti, az intenzív és a sebészeti osztály emberei közösen próbálták visszahozni őt közénk. A szakemberek megállapították, hogy túl sok a belső roncsolódás. A harc csupán néhány percig tartott. A test lassan feladta, s bár megpróbálkoztak még egyszer a lehetetlennel, egy idő után már csupán a vízszintes csíkot mutatták a műszerek... A 26 éves fiatalember itthagyott minket. A kórház intenzív osztályán elmondták, hogy ilyenkor, nyáron a nagy kánikulában hetente találkoznak hasonló esettel. A forróság, a figyelmetlenség, a véletlen kaszálja áldozatait. Ezeket a sorokat most még az is olvashatja, aki e napokban indul hosszú útra... Népharag - 2-4 után... Vannak pillanatok, amikor az emberek vért akarnak látni. Fejeket a porban. Mondjuk 2-4 után... Akik még (mindig) hisznek ebben a szegedi labdarúgásnak nevezett valamiben, lehetnek vagy ezren, tegnap este engesztelődni jöttek a Tisza-parti stadionba. A Gödöllő elleni döntetlenért, a kalocsai és a debreceni „négyesért", a 14. helyért, mindenért. Az áldozatnak szánt (két forduló után sereghajtó...) SBTC-Salgglas tökéletesen alkalmasnak látszott a feladatra. Csupán „sztájkolnia" kellett volna a bányászcsapatnak, azaz odatartania a nyakát a kés alá. A Szeged SC-nek meg futballoznia, játszania, szórakoztatnia, csúnyán fogalmazva: „ölnie". A „bárányok" ezt az egészet másként gondolták. Elfelejtették a szerepet. Ők lettek a „gyilkosok". Kivégeztek botladozó, fásult játékosokat, győzelmet ígérő edzőt és örökké optimista elnököt is. Utóbbi már az első félidő végén megelégelte a dolgot. A folytatást már nem a „szokott helyéről" nézte. Bodó Antal talán már a jövőn töprengett. A klubén, a beosztottjaién, a sajátján... Tette mindezt egy szánalmas fociparódia miatt (alatt. után). Ami mellesleg jobban fájt a népnek, mint az élet összes pofonja együttvéve. A fájdalomra pedig, azt mondják a szurkolók, van orvosság: a vér, a porba hullt fejek, vagy egyszerűen a feltartott kéz látványa. Amelyek mindenhol a változás jelképei... Réthi Forró napok A hőség, a forróság, a vízparti nyaralóknak jelentett igazi nyarat. A középkorúak emlékezete szerint hasonló szárazság még nem volt az országban. A személyes emlékek helyett a legmegbízhatóbbak a meteorológusok adatai. HaFOTÓ: ENYEDI ZOLTÁN zánkban a hőségrekordot 1950. július 5-én mérték Pécsen: akkor 41,3 fokra emelkedett a hőmérő higanyszála. Amint Erdei István, a szegedi Bajai úti megfigyelőállomás ügyeletese elmondotta, a szakmában a 35 Celsius-fok fölötti csúcshőmérsékletű napokat „ forró napoknak" számítják. Az idei augusztusi napoknál mintegy 5-7 fokkal volt magasabb az átlagos hőmérséklet a sokévi átlagnál. A levegő relatív páratartalma heteken át 30 százalék között mozgott - ez a száraz időszak egyik objektív mércéje. Az idei szegedi csúcshőmérsékletet pénteken. 1992. augusztus 28-án mérték: 37,5 Celsius-fokot. 1992. augusztus 29-én, szombaton a maximum 36,9 Celsius-fok volt. Tegnap, vasárnap, augusztus 30-án, háromnegyed 3-kor 35,9 Celsius-fokot mértek. Kistelek új iskolája FOTÓ: HÁRS LÁSZLÓ Rendhagyó tanévnyitót tartottak szombaton a kisteleki Petőfi Sándor Általános Iskolában, hiszen a kisiskolások új épületben kezdik az idei tanévet. A 120 évvel ezelőtt épült régi iskola falai közt generációk sora tanulta meg a betűvetés, a számtan és az egyéb tudományok titkait. Jó félévvel ezelőtt kezdték építeni az új épületet, mely az átalakítással és a működési költséggel együtt 28 milló forintba került. (Tudósításunk az 5. oldalon.)