Délmagyarország, 1992. augusztus (82. évfolyam, 181-204. szám)

1992-08-31 / 204. szám

ALAPÍTVA: 1910-BEN HÉTFŐ, 1992. AUG. 31., 82. ÉVF. 204. SZÁM Jókedv és virág Még nem virul igazán ORSZÁG FOTÓ: GYENES KÁLMÁN A még este hét körül is harmincfokos hőség­ben - megvallom - nem valami virágos jóked­vemben autóztam ki a röszkei úti új piacplaccra. De jókedvű virágosokkal reméltem találkozni. Nagyban. Huszonötezer négyzetméteres, asz­faltozott, megvilágított, közművesített, beke­rített, őrzött téren, 2160 négyzetméteres csar­nokban, 600 négyzetméternyi pavilonsorban, 150 szabadtéri árúsítóasztalnál. Ami harmadik hete nyújt vásárteret a délalföldi régióban virágot termesztő közel kétezer kertésznek és a kereskedőknek. A kétezernyi termelőből a múlt hét csütörtök estéjén kétszáz se kínálta szálas és cserepes virágait. A szabadplaccon az aszfalt ontotta me­leg levegőt nyitott hátsó ajtókkal harapták a kombikocsik. Lankadt bennük a szegfű, a ger­bera, a kardvirág. Élénknek az irántuk tanúsított érdeklődés se volt nevezhető. Pedig a rózsa szá­lát (igaz, a rövis szárúét) már öt forintért is kínálták, a szebbnél szebb gerberát pedig adták 12-16-ért. Nekem, a szegedi virágüzletek aznapi áraihoz viszonyítva ( a rózsa 30. a gerbera 25 forint volt a belvárosi boltokban) olcsón. A termelő szerint: - Nekünk így még hoz valami hasznot ­mondta a szőregi Bányai Istvánné. - De nagyon megdrágultak a termesztés költségei. Jó lenne, ha ez a nagybani piac itt felfutna, ha több kereskedő ideszokna az országból és nem kellene az árúnkat Pestre vinni. Benzinpénzt és fáradtságot takaríthatnánk meg. Csak jobban kéne reklámozni ezt az új piacot, mert még nem­igen tudnak róla és kevés a vevő. Ezért aztán Bányainé és termelőtársai tovább­ra is viszik a budaőrsi piacra is a virágot. Míg a kettős strapáról, az új piac igazi beindulásához fűzött reményeikről beszélgettünk néhány te­melővel ismerős virágkereskedők jövés-menése (Folytatás a 3. oldalon) Szeptember végén: önkormányzati közmeghallgatás Uj oktatási koncepció készül Értesülésünk szerint a sze­gedi önkormányzat októberi közgyűlése már végleges formában tárgyalhatja a város új oktatási koncepcióját, amely a jövőben meghatározza majd a szegedi önkormányzati isko­larendszer működését. Az elő­terjesztő, a Moldován Judit képviselő vezette oktatási bi­zottság, szeptember 9-én rend­kívüli ülésen tárgyal a témáról, s ezt követően városi szintű szakmai egyeztetésre tűzik a témát. A koncepcióról, mielőtt közgyűlés elé kerülne, valószí­nűleg szeptember végén köz­meghallgatást is tart az önkor­mányzat. Kinyomtatott anya­gához a tervek szerint az ér­deklődők idejében hozzájuthat­nak az ügyfélszolgálati irodán. Az új oktatási koncepció alapelképzeléseiről Moldován Judit nyilatkozott lapunknak. (Interjúnk az 5-ös oldalon.) ARA: 10,10 FT Kormánypártok hétvégéje - Csurka István nagy vihart kavart írásának megjelenésével lezárult egy korszak, amikor az őszinteséget és a tapintatos­ságot össze lehetett egyeztetni. Most a hosszú, forró nyarat a politikai életben várhatóan egy hosszú, forrongó ősz követi majd - szögezte le Székelyhídi Ágoston, az MDF választ­mányi tagja vasárnap Ceglé­den, az MDF kétnapos választ­mányi ülésének befejezése után tartott sajtótájékoztatón. A zárt ülés munkájában Antall József, az MDF elnöke, mi­niszterelnök is részt vett. A testület tagjainak többsé­ge szerint elhamarkodott volt Debreczeni József részéről a Csurka-tanulmányt náci szem­léletűnek bélyegezni, a nem­zeti szocialista eszmekör ugyanis hódító, faji kirekesztő politikára épül, ilyen elemek azonban Csurka dolgozatában nem lelhetők fel. A Csurka­dolgozat körüli vita azonban ­sokak várakozásával ellentét­ben - nem vezetett a párt kettészakadásához. Az ülésen gazdasági kér­désekről is szó volt. Az ille­tékes tárcák képviselőinek ér­tékelése szerint - leszámítva a költségvetés hiányát - a gaz­dasági folyamatok kedvezőek. Mindent összevetve azonban megvan az esély arra, hogy 1993-ban megindulhasson a gazdasági fellendülés. Az ülésen Antall József egészségi állapota is szóba került. A miniszterelnök ezzel kapcsolatban kijelentette: orvosai véleménye szerint évekre megőrizheti egészségét, így hosszú ideig munkaképes politikus maradhat. * Surján László, a Keresz­ténydemokrata Néppárt eddigi vezetője továbbra is elnökként tevékenykedik a KDNP élén, s egyidejűleg miniszteri meg­bízatását is ellátja - jelentették be a párt vezetői vasárnap a (Folytatás a 3. oldalon) Veszélyes hulladékok Csak pénz kérdése? (3. oldal) Szegediek tragédiája Féknyom nélkül a halálba A Komárom-Esztergom megyei napilap, a Tatabányán szerkesztett 24 Óra riportere, Dián Tamás járt a helyszínen. A lap szombati számában megjelent dolgozatát szó szerint idézzük. Ők öten már sohasem fognak megérkezni. Ahová elindultak, onnét többé nincs visszatérés. Talán csak a csattanásra riadtak fel, hogy azután magához ölelje őket a sötétség. Az Ml-es autópálya 35-ös kilométerszelvényénél nem először pihent meg a halál. Az út mellett kereszt emlékeztet a régebbi áldozatokra. A kegye­let lassan száradó koszorúja figyelmezteti az erre járókat: ne gyertek utánam! Mégis... pénteken reggel öt órakor is­mét életeket követelt a halál­szakasz. Sohasem fogjuk megtudni, hogy a tikkasztó forróság tette­e, vagy közrejátszott a hosszú, fárasztó út is... Németor­szágból, Braunschweigből utaztak Szegedre a kisbusz utasai. Bóbiskolhattak talán, hiszen egy külföldi tanulmány­út után már elfárad az ember... A Budapest felé vezető oldalon egy pótkocsis szén­szállító teherautó kaptatott az enyhe emelkedőn, amikor utol­érte őt a szegedi Elektro­Schumann Villamosipari Kft. Mercedes kisbusza. A vezető, Gémes Ferenc, ekkor már nem volt ura a járműnek. Valószí­nűleg elaludt... fékezés nélkül rohant az előtte haladó teher­autóba. A 40 éves férfi és a többiek - Csányi István 52, Csányi Péter János 26, Felföldi István 43 éves utasok - a hely­színen életüket vesztették. Ötödik társukat, a 26 éves Babinecz Gábort súlyos, élet­veszélyes sérülésekkel szállí­tották a tatabányai megyei kórház baleseti sebészetére. A baleseti sebészeti, az intenzív és a sebészeti osztály emberei közösen próbálták visszahozni őt közénk. A szakemberek megállapították, hogy túl sok a belső roncsolódás. A harc csupán néhány percig tartott. A test lassan feladta, s bár meg­próbálkoztak még egyszer a lehetetlennel, egy idő után már csupán a vízszintes csíkot mu­tatták a műszerek... A 26 éves fiatalember itthagyott minket. A kórház intenzív osztályán elmondták, hogy ilyenkor, nyáron a nagy kánikulában hetente találkoznak hasonló esettel. A forróság, a figyelmetlenség, a véletlen kaszálja áldozatait. Ezeket a sorokat most még az is olvashatja, aki e napokban indul hosszú útra... Népharag - 2-4 után... Vannak pillanatok, amikor az emberek vért akarnak lát­ni. Fejeket a porban. Mondjuk 2-4 után... Akik még (mindig) hisznek ebben a szegedi labdarúgás­nak nevezett valamiben, lehetnek vagy ezren, tegnap este engesztelődni jöttek a Tisza-parti stadionba. A Gödöllő el­leni döntetlenért, a kalocsai és a debreceni „négyesért", a 14. helyért, mindenért. Az áldozatnak szánt (két forduló után sereghajtó...) SBTC-Salgglas tökéletesen alkalmasnak látszott a feladatra. Csupán „sztájkolnia" kellett volna a bányászcsapatnak, azaz odatartania a nyakát a kés alá. A Szeged SC-nek meg futballoznia, játszania, szórakoztatnia, csúnyán fogalmazva: „ölnie". A „bárányok" ezt az egészet másként gondolták. Elfelejtették a szerepet. Ők lettek a „gyilkosok". Kivégeztek botladozó, fásult játékosokat, győ­zelmet ígérő edzőt és örökké optimista elnököt is. Utóbbi már az első félidő végén megelégelte a dolgot. A folytatást már nem a „szokott helyéről" nézte. Bodó Antal talán már a jövőn töprengett. A klubén, a beosztottjaién, a sajátján... Tette mindezt egy szánalmas fociparódia miatt (alatt. után). Ami mellesleg jobban fájt a népnek, mint az élet összes po­fonja együttvéve. A fájdalomra pedig, azt mondják a szurkolók, van or­vosság: a vér, a porba hullt fejek, vagy egyszerűen a feltar­tott kéz látványa. Amelyek mindenhol a változás jelképei... Réthi Forró napok A hőség, a forróság, a víz­parti nyaralóknak jelentett iga­zi nyarat. A középkorúak em­lékezete szerint hasonló szá­razság még nem volt az or­szágban. A személyes emlékek helyett a legmegbízhatóbbak a meteorológusok adatai. Ha­FOTÓ: ENYEDI ZOLTÁN zánkban a hőségrekordot 1950. július 5-én mérték Pé­csen: akkor 41,3 fokra emel­kedett a hőmérő higanyszála. Amint Erdei István, a sze­gedi Bajai úti megfigyelőál­lomás ügyeletese elmondotta, a szakmában a 35 Celsius-fok fölötti csúcshőmérsékletű napokat „ forró napoknak" szá­mítják. Az idei augusztusi napoknál mintegy 5-7 fokkal volt magasabb az átlagos hőmérséklet a sokévi átlagnál. A levegő relatív páratartalma heteken át 30 százalék között mozgott - ez a száraz időszak egyik objektív mércéje. Az idei szegedi csúcshőmér­sékletet pénteken. 1992. augusztus 28-án mérték: 37,5 Celsius-fokot. 1992. augusztus 29-én, szombaton a maximum 36,9 Celsius-fok volt. Tegnap, vasárnap, augusztus 30-án, háromnegyed 3-kor 35,9 Celsius-fokot mértek. Kistelek új iskolája FOTÓ: HÁRS LÁSZLÓ Rendhagyó tanévnyitót tartottak szombaton a kisteleki Petőfi Sándor Általános Iskolában, hiszen a kisiskolások új épületben kezdik az idei tanévet. A 120 évvel ezelőtt épült régi iskola falai közt generációk sora tanulta meg a betűvetés, a számtan és az egyéb tudományok titkait. Jó félévvel ezelőtt kezdték építeni az új épületet, mely az átalakítással és a mű­ködési költséggel együtt 28 milló forintba került. (Tu­dósításunk az 5. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents