Délmagyarország, 1992. augusztus (82. évfolyam, 181-204. szám)

1992-08-28 / 202. szám

PÉNTEK, 1992. AUG. 28. BELPOLITIKA 3 Különféle receptek A föld minden gazdagság forrása? Szépülő és épülő tanyákról, gazdára találó földekről, a mezőgazdaság felvirágzásáról és az ország gazdagodásáról vázolt idilli képet augusztus 20-i ünnepi beszédében Szabad György, az Országgyűlés elnöke az ópusztaszeri Árpád­emlékmű lépcsőjén szónokolva. Milyennek látják ma a mezőgazdaságot, milyennek az agrárágazat jövőjét? ­kérdeztük a nagygyűlést követő vásári forgatagban egy parlamenti és egy parlamenten kívüli párt vezetőjétől. Géczi József, agrárügyekkel is foglalkozó országgyűlési képviselő (MSZP): - Nem igaz a kijelentés, hogy ma Ma­gyarországon a föld minden gazdagság forrása. Az viszont bizonyos, hogy amíg a föld­tulajdonviszonyok rendezet­lenek, nemcsak a mezőgazdaság, de az egész falusi társadalom helyzete is bizonytalan. Ez ellen a szocialisták már nem sokat tudtak tenni. Annyit sikerült elérni, hogy a Parlamentben az agrárérdekek iránt elkötelezett képviselők pártoktól független agrárklubját létrehoztuk. Fontos eredménynek tartom, hogy a parlamenti képviselők nyári szabadsága előtt hoztunk egy jogszabályt, melynek lényege: aki kárpótlási jegyéért földet akar, annak ezt a szándékát mielőbb jeleznie kell. így elke­rültük, hogy 5-6 évig elhúzódjon a tulajdon feletti vita. Tehát a rendszerváltás harmadik, vagy negyedik évében eljuthatunk addig, hogy a föld 80 százaléka gazdára talál. Ez önmagában mégsem hoz megváltást. Ugyanis a tulajdonosok nagy része el fogja veszteni a földjét, mert nem tud vele mit kezdeni. Viszont megindul egy gyors földkoncentráció, ami azzal jár, hogy végre kialakulnak a mezőgazdaságban az „induló­állások". De ez sem lendíti át az országot a gazdasági válságon. Azt gondolom: jövőre jutunk a gödör fenekére. A szocialisták álláspontja az, hogy a közeljövőben nem lesz olyan fellendülés, mely egy­szerre átfogja az egész agrár­szektort. Egyenlőtlen fejlődés indul. Az emberek egy része úgy fogja érezni, hogy helyzete kilátástalan. Ezzel szemben mások gyarapodni fognak. De hát az isten sincs a „keresztény rendszerváltással", mert ilyen száraz kilenc év nem tudom, mikor volt utoljára Magyaror­szágon? Az aszály nehezíti a mezőgazdaság amúgy is válsá­gos helyzetét. Nagy-Huszein Tibor, az Ag­rárszövetség elnöke: - Ajánlom Szabad Györgynek, hogy szálljon ki hivatali autójából, s egyszer nézze meg, a tanyán hogyan élnek az emberek. Attól tartok, közelről ilyet még nem látott. De ma nem a tanya helyzete a kérdés, hanem az, hogy meg lehet-e élni a mező­gazdaságból. Az agrárszektorból iszonyatos mennyiségű tőkét vont ki, herdált el az állam, a kormány hozzá nem értő intéz­kedései következtében mélyre zuhant az ágazat. De attól tartok, még nem érte el a mélypontot, a válság folytatódik. Az Agrárszövetség szerint a hatalmon lévő erőknek mielőbb el kellene dönteniük, milyen szerepet szánnak az élelmiszer­gazdaságnak. Lehetséges egy, az országot ellátni képes, a más ágazatok által megtermelt jövedelemből fönntartott és támogatott mezőgazdaság. De lehetne Magyarországon egy modern, Európában és a világ­piacon is versenyképes, az itt­honi terheket viselni tudó me­zőgazdaság is. Csak az utóbbi úton járva juthatunk ki a válság­ból. Ezért ki kell aknáznunk lehetőségeinket, melyek a termé­szeti adottságokban, a gazdaság hagyományaiban, a polgároso­dott mezőgazdasági népesség tudásában és technológiai rendszereinkben adottak. Mező­gazdaságunk ezentúl is képes lehet arra, hogy biztosítsa a hazai kiegyensúlyozott élelmi­szer-ellátást és jelentős részt vállaljon az ország terheiből. ú~F Lehetséges a vélemények szabad ütköztetése Az MDF sajtótájékoztatója Az MDF elnöksége Csurka István dol­gozatát politikai vitaanyagnak tekinti, amelyben a szerző egyéni véleményét fo­galmazza meg. Az elnökség azonban sze­rencsétlennek tartja a tanulmány megje­lentetésének időzítését, és úgy ítéli meg, hogy indokolatlan a miniszterelnök utódlásával foglalkozni. Mindez csütörtökön hangzott el, az MDF sajtóértekezletén, amelyen a párt vezető testületének üléséről tájékoztatták az újságírókat a legerősebb kormánypárt al­elnökei: Medgyasszay László, Farkas Gabriella, Furmann Imre és Csurka István. Medgyasszay László szerint a szerda éjszakába nyúló vitát a kritikai hangvétel jellemezte, részletes, mindenre kiterjedő állásfoglalást azonban az elnökség nem alakított ki, és javasolja: az Országos Választmány hétvégi és a frakció hétfői ülésén is foglalkozzon a tanulmánnyal. Az elnökség véleményét rövid közleményben rögzítette, amelyet az MDF sajtóirodája adott ki. A dolgozat megjelenésének ideje az elnökség szerint azért volt kedvezőtlen, mert az olimpia, a sevillai világkiállítás, az augusztus 20-i ünnepségek, a Magyarok Világtalálkozója olyan közhangulatot alakított ki az országban, ami a magyarság összetartásának irányába mutatott. A vélemények szabad ütköztetését azonban lehetővé kell tenni a párton belül ­hangsúlyozták az alelnökök, akik egybe­hangzóan megerősítették: a tanulmány következtében az MDF-en belül nem várható szakadás. Egy kérdésre válaszul elhangzott: szintén egyéni véleményként fogják fel Debreczeni Józsefnek a csütörtöki Népsza­badságban megjelent levelét is, amelyben Debreczeni azzal vádolja Csurkát, hogy tanulmányában kész náci ideológiát alakított ki. Farkas Gabriella és Medgyasszay László ehhez hozzáfűzték: mindkét említett írás túloz, és a túlzások miatt „éppen a lényegről feledkezünk meg". Csurka István utalt azonban arra, hogy Deberczeni József értekezésének következményei lesznek. Csurka István az újságírók előtt meg­erősítette: az írásában felvetett gondolatokat most is érvényesnek tartja, mert meggyőződése szerint az MDF-nek is, a kormánynak is meg kell újulnia, és határozottabban kellene politizálnia. Ma már sajnálja azonban, hogy kitért a miniszterelnök betegségére is. Antall József és közte emiatt nincs harag. Hibát ugyan elkövetett - vélekedett Csurka István -, ám elérte célját: az MDF és a közvélemény arról beszél, amiről ő akarja. Csurka István ezután kifejezte elkö­telezettségét a magyarság, a parlamentáris demokrácia iránt, megemlítve, hogy egyes rendőri intézkedéseket elkerülhetetlennek tart, ám ez véleménye szerint még belefér a parlamenti demokrácia fogalmába. Csurka István több összefüggésben elítélőleg nyilatkozott a liberális gondolat híveiről, az MDF-en belüli liberálisokról, azt állítva, hogy „olyanok, mint a halak, etetendők." Az elnökség hosszúra nyúlt Csurka vitájának legfontosabb hozadékai Farkas Gabriella szerint azok a gondolatok, amelyeket Antall József fogalmazott meg a testület előtt: nem lehet engedni a „magyarságért való, halálig tartó elkötelezettségből", a jog­államiságból és a parlamenti demokráciából. Ha az MDF tagjai ezt vallják, akkor szó sem lehet pártszakadásrói. Az MDF vezető poltikusai az újságíróknak megerősítették: az elnökségen belül nincs hatalmi harc. Viták lehetnek - a vezetó testületekben is, a létező irányzatok között is -, ám ezeknek nem szabad zavarniuk a politikai stabilitást. Medgyasszay László hangsúlyozta: az ország politikai stabilitását ez a koalíció tudja fenntartani. A szerda esti elnökségi ülés másik témája a Magyar Demokrata Fórum VI. Országos Gyűlésének elő­készítése volt. A november 28-29-én, vidéken megrendezésre kerülő .pártfórumon a legerősebb kormánypárt teljes tisztújítására sor kerül, mert a vezető testületek tagjainak mandátuma lejár. Az MDF-en belüli libe­rálisokhoz tartozó Furmann Imre kilátásba helyezte, hogy az Országos Gyűlésre a liberális fórum is kidolgozza elképzeléseit az MDF további politikájáról. Furmann Imre bejelentette: Bencsik András, a Pesti Hírlap főszerkesztője szerdán - az ő ajánlásával - kérte felvételét az MDF-be. KÖZELETI NAPLÓ MA PONGRÁCZ GERGELY, az 1956-as forradalom, és szabadságharc hőse, a Corvin köz legendás pa­rancsnoka tart előadást a Független Kisgazdapárt Teleki 11. 3. szám alatti székházában 17 órakor: Az 1956-os forradalom és sza­badságharc eszméisége és ennek hatása a mai politi­kára címmel. (Ugyanekkor dedikálja az újonnan meg­jelent könvvét is.). AZ MDF Székházban (Római krt. 31.) 17 órától dr. Kiss Lajos ügyvéd jogi tanácsadást tart. Kedden este azért ült össze az algyői részönkormányzat képviselőtestülete, hogy eldöntse: támogatja-e a Magyar Börtönpasztorációs Társaság kezdeményezését, amely szerint a büntetésüket letöltöttek számára nyitnának otthont a sokat megélt barakkok egyikében. Algyői igen A négyes barakk új lakói Dr. Majzik Mátyás, a agyar Börtönpasztorációs Társaság elnöke, a magyar katolikus egyház börtönpasztorációs szolgálatának vezetóje, és dr. Bartha Tibor, a társaság titká­ra, református lelkész képvi­selte az utógondozás ügyét. Az elnök ismertette a részön­kormányzat képviselő-testü­letével a tervet, amelynek célja, hogy megvédje a vissza­eséstől azokat, akik máshon­nan nem számíthatnak segít­ségre. Az algyői barakkegyüttes 4. számú épületében - amely jelenleg megyei tulajdonú, és a Gyermek- és Ifjúságvédő Inté­zet kezelésében van, de hasz­nálaton kívül - szeretnének egy utógondozásra berendezkedő otthont létrehozni legföljebb 20-25 fő részére. A bevezetőből világosan kiderült: nem akarnak bűnö­zőket hozni az algyőiek nya­kára! Olyan frissen szabadult emberek - többségükben szel­lemileg, vagy fizikailag sé­rültek - kerülnének ide, akik maguk kérik elhelyezésüket, mert nincs hová menniük, és nem akarnak újra bűnös útra lépni. A „kemény magtól", a visszaeső bűnözőktől nem kell tartani, mert csak „első bűn­tényeseket" engednének ide, vagyis olyanokat, akik először kerültek összeütközésbe a törvénnyel. A börtönpasztorációs te­vékenység - amely az elítéltek vallásos szellemű lelki gon­dozását jelenti a börtönéletben és a szabadulás után is ­önkéntességre épül. Kettős szűrő biztosítja, hogy valóban azok legyenek az utógondozó otthon lakói, akik erre a legérdemesebbek. Először is az elitéit nevelőtisztje és börtön­lelkésze dönti el, javasolja-e a szabaduló otthonba kerülését. Mindkettejük egybehangzó támogatása szükséges, enélkül szó sem lehet az elhelyezésről. Erre magának az elítéltnek kell saját akaratából jelentkeznie, s akkor juthat be az otthonba, ha a második szűrőn is átjut: ez maga a börtönpasztorációs társaság vezetőit jelenti. Az otthon referenciahely lenne a börtönpasztorációs társaság számára, mert az országban elsőként itt, Algyőn adnának példát arról, hogy igenis vissza lehet vezetni az egyszer megtévedteket a mindenki által elfogadott er­kölcsi normák által szabá­lyozott életbe. Az otthonba kerüiők mindegyikének mun­kahelyen kellene dolgoznia (a fonalfeldolgozó üzem biztosí­tana számukra munkalehe­tőséget), szabadidejükben pedig szervezett foglalkozta­tással kötnék le őket. Állandó felügyelet mellett, s lelkipász­tor, orvos, pszichológus gondoskodása mellett élnének. Dr. Majzik Mátyás azt is hangsúlyozta, hogy az algyői elhelyezés csak ideiglenes lenne (legföljebb két évre szólna), mert nagyobb és állandó épületet keresnek. A dr. Piri József vezette algyői képviselőtestület végül úgy döntött, hogy megha­tározott időre (két évre) és korlátozott létszámmal (leg­feljebb 30 fő számára) tá­mogatja az otthon létesítésének tervét, hasonlóan a megyei és a városi önkormányzathoz, amelyekkel majd szerződést köt a börtönpasztorációs tár­saság. Még egy fontos kikötése volt a támogató határozatnak: ha a két év lejárta elótt Al­győnek bármilyen érdeke úgy kívánja, fölbontják a szer­ződést, és az otthonnak 30 napon belül ki kell költöznie. A börtönpasztorációs társa­ság elnöke megköszönte a támogatást, és bejelentette, hogy a társaság 100 ezer forintot ajánl föl Algyő részére a legégetőbb szociális gondok enyhítése céljából. NYILAS PÉTER A középréteg „klubja" Autók után lakást is! Lehet-e felezni az inflációt? ^ Ki ne szeretne jó kocsin járni? Nem is csoda, hogy tavaly nagy érdeklődés kísérte a Promo­Indra C'onsorcio szegedi bemutatkozását, ahol azt ígérték, részletre is lehet autót vásárolni. A vásárlói klubok szervezése el is kezdődött, de sokak számára a részleteknél derült ki: szegény einber így sem juthat autohoz, sőt ha fizet is, szerencse dolga, hogy öt év alatt mikor kapja meg. A hatvan havi - kamat mentesnek hirdetett - részlet havi díja ugyanis tíz-húsz ezer forint. Ismerve az átlagfizetést, abból aligha futja a középoszálvnak arra. hogy így vegyen gépkocsit. Ezért is érdekes a hír, szeptembertől már lakást is lehet vásárolni Szegeden hasonló konstrukcióban. Varga László, a Promo-Indra szegedi irodavezetője figyelmeztet, hogy a kocsivásárlást nem íehet összevetni a lakás-akciójukkal: - Az ingatlanpiaci megjelenésünknél még kedvezőbb feltételek alakítottunk ki, mint a gépkocsiknál. - Ki bír havi tizenöt-húszezeret fizetni azért, hogy tíz éven belül lakáshoz jusson? - Egyrészt mi visszavásároljuk a panelt is azoktól, akik belépnek a vásárlói kulbunkba. így őket minőségileg jobb lakáshoz juttatjuk, másrészt a régi otthonukat továbbadjuk fiataloknak, akik szeretnének lakáshoz jutni. De lássuk részletesen, egy példán keresztül, hogyan is működik ez a konstrució. Tegyük fel, hogy van már egy panellakásunk, de szabadulni szeretnénk a betonfalak közül: ajánljuk fel a Promo-Indrának. Felértékelik, majd tíz százalék felújítási költség levonása után, betudják a többit amolyan „törzs­tőkének". Ezután választhatunk: öt, tíz évre, vagy a kettő kombinációjára nevezünk-e be? A leg­kedvezőbb megoldás, ha tlz évi törlesztést választunk, de előre befizetjük a lakás árának negyedét, s akkor öt éven belül kisorsolják az otthonunkat. Pályázzunk egy nyolcvan négyzet­méteres, téglaépítésű háromszobásra, ami úgy cirka két és fél millió. Ezért közel havi tizenkilencezer forintot kell fizetnünk és várni a jószerencsére. Mivel a régi lakást már „bevittük" az üzletbe, ennek az árát visszaszámolják a havi törlesztőrészletből, s így már öt-hatezer forintos havi teher mellett bizakodhatunk. Ha kihúzzák a szerencsést, akkor már csak egy évet kell várnia, mire felépül a Promo-Indra által megrendelt egyedi otthon. - A lehetóségek ennél is sokkal bonyolultabbak. Hiszen a régi, leadott lakásokat is értékesítjük, s a példának sok-sok egyedi változata képzelhető el. Terveink szerint Rókuson és Újszegeden kezdjük el hamarosan az építkezést. A kiadások hamar elkezdődnek . Hiszen egyszeri tagsági dijat is kell fizetni a belépéskor, ami a lakás árának 0,8 százaléka. Ezen kívül kezelési költség, biztosítási díj és tartalék alap is terheli a vállalkozó kedvűek zsebét. Mindent összeadva a 2 millió 400 ezeret erő lakás úgy 3 és fél millióba kerül, mire letörleszti az ember. S persze nem azonnal jut hozzá, hiszen a sorsoláshoz szerencse is kell. - Ez a vásárlási forma azért jó, mert felezi az inflációt! - állítja Varga László. - Hiszen, ha valamelyik banktól venné fel az ember az építési hitelt, akkor a lakás árának legalább három­négyszeresét kifizetné tíz év alatt. Természetesen ez attól is függ, hogy hogyan alakul a - most egyébként csökkenő - infláció és a banki kamatok. Varga úr szerint máris óriási az érdeklődés. A bedugult lakáspiacon ugyanis egyre több fiatal szeretne otthonhoz jutni, egyre több középkorú gondol arra, hogy szabadulna a panelből ­de nincs miből! Hogy éppen a vásárlói klub lenne a gyógyír erre? Ezt ma még senki sem tudja. R G Lakásl részletre is: havi tizenkilencezret fizetni és várni a jószerencsére!

Next

/
Thumbnails
Contents