Délmagyarország, 1992. augusztus (82. évfolyam, 181-204. szám)

1992-08-27 / 201. szám

CSÜTÖRTÖK, 1992. AUG. 27. BELPOLITIKA 3 A HÉT KÉRDÉSE KÖZÉLETI NAPLÓ Nagy László, tanuló: - Nehéz vá­laszolni a kérdésre, hogy sikeriil-e a sze­gedi színházat az elsővé tenni. Nem is­merem a társulatot közelebbről, bár elég sokat járok színházba. Ha a színház­igazgató tényleg így gondolja, bizonyára van konkrét elképzelése is. Amennyiben ­gondolom különféle anyagi forrásokból finanszírozva - megvalósul a terve, úgy az igen kedvezően hat majd a városra. Talán új színészekre is szükség lesz Szegeden, de én azt hiszem, az anyagiak a legfontosabbak. Antall József fogadta Horthy István özvegyét Antall József miniszterelnök augusztus 18-án dolgozószobájában fogadta Horthy Istvánnak, az egykori kormányzó-helyettesnek az özvegyét és fiát, ifjú Horthy Istvánt. A találkozón jelen volt Kéri Kálmán vezérezredes. A találkozó során természetesen szóba került Horthy Miklós kormányzó és felesége hamvainak hazahozatala, illetve újratemetése a kenderesi családi sírboltban. Gubanc a kompon (Folytatás az 1. oldalról) Kiköt a komp, és fölmennek a legények a révházba. Az egyetlen finn megteheti, hogy akkor eszik, amikor nincs fuvar, de Tápén, a kis csapatnak jár a reggeli-idő. Nyolc után pár perccel jöttek át, fél kilen­cig lélek a kompon se té, se tova. Jól jár az órájuk, szó se róla, na­gyon pontosak, de majdnem fél órát várni, iszonyatos veszteség annak, aki azért jött erre, mert nagyon sietne. Használjuk ki az időt. beszélgessünk. Mert jó dolog a komp, mindig akad néhány tápai ismerős. Aki ugyanúgy vár. Könnyű a tápaiaknak, ők már ezt is megszokhatták. Vissza­idéződik azonban a Dombos Kó­nya Józsi bácsi szelleme, és ez töb­bet ér, mintha emlékművet avat­nának neki a lejáróba. Lehet, hogy Finnországban soha nem járt, olyan nagyszerű és korszerű kom­pot se láthatott, mint a mostani, de egyesegyedül volt a révész. Nap­fölkeltétől napszentületig járt a lélekvesztője, csak akkor állt meg, ha nem volt utasa. Az pedig min­dig volt, mert legalább százötven tanya volt odaát. Azok onnan ide akartak jönni, a falubeliek meg innen oda. Azt is mondják, ha To­kajnál megjelenik a jég. Tápén már leáll a komp, bezzeg akkor, de ezt hagyjuk, most nyár van, döglesztő meleggel. Néhány szó elveszejtő­dik a palotánál is nagyobb rév­házra is. Olyan panorámás ablaka van, repülőtéri irányító torony ter­vezője vethette papirosra annak­idején. Azt is hozzá teszik az iz­gágábbak, amikor az építésébe belefogtak, már rendelet tiltotta az irodaházak építését, ennélfogva nem is elsősorban irodáknak ké­szült ez, bár egy kompnak külön­bejáratú hivatal is dukál, inkább az érdekeltek üdülőjének. A szociális gondoskodás nagyobb volt akko­riban, ezt eltagadni nem lehet, mint ahogy azt sem, hogy úgy voltunk ezzel is, mint a konyakkal. Az is a dolgozók itala volt, amit a munkás­osztály és a dolgozó parasztság vá­lasztott képviselői útján fogyasz­tott. Ide is a főnökök jártak legin­kább üdülni, a tápai ember, ha ide­je maradt, kapálta a krumplit. Azóta már rájött az ország, hogy se a konyakot, se a képviseleti üdülést nem győzi pénzzel, nem akarok kuvikolni, de egyszer majdcsak dobra verik ezt a palotát is. Fél kilenc, itt vannak a legények, beszállás, indulás. Aki nem fér föl. az váljon a következő fordulóig. Aki viszont fölfér, megnézheti a hiva­talos menetrendet is, iktatószámmal együtt. Láthatja, rend van Tápén ak­kor is, ha egy sereg népet a nyavalya töröget közben. Ennél többet egyet­len rendszer se adhat Tápénak. . HORVÁTH DEZSŐ Ungvári kereskedelmi napok Több száz érdeklődő üzlet­ember jelenlétében nyitották meg szerda délelőtt a kárpátaljai Ungváron a magyar kereske­delmi napokat és üzletember-ta­lálkozót. A megnyitón ott voltak az ukrán és a magyar gazdasági élet vezető szakemberei, a mi­nisztériumok képviselői. A most elsőként, hagyományteremtő céllal megrendezett kiállításon az Ukrajna áruházban ezer négyzetméteren mutatja be több mint 100 magyar cég termékeit, szolgáltatásait. Az ország legjobb színháza? A Szegedi Nemzeti Színház idén 109. évadját kezdi. Rengeteg az új arc, mind a színészek, mind a vezetőség tagjai között. A februárban kinevezett igazgató, Kormos Tibor, úgy tűnik, szó szerint a maximumot igyekszik kihozni csapatából: „Azt akarom, hogy Magyarország legjobb színháza legyen a Szegedi Nemzeti Színház". Nézzük, mi erről a szegedi polgárok véleménye: P. T. P. MA DR. TICHY-RÁCS CSA­BA, a 14-es válatszókerület képviselője 17-18 óráig tart lakossági fogadóórát a Rákóczi u. 11. szám alatt. HOLNAP PONGRÁCZ GERGELY, az 1956-as forradalom, és sza­badságharc hőse, a Korvin köz legendás parancsnoka tart előadást a Független Kisgazda­párt Teleki u. 3. szám alatti székházában 17 órakor: Az 1956-os forradalom és szabad­ságharc eszméisége és ennek ha­tása a mai politikára címmel. (Ugyanekkor dedikálja az újonnan megjelent könyvét is.). AZ MDF Székházban (Római krt. 31.) 17 órától dr. Kiss Lajos ügyvéd jogi ta­nácsadást tart. Kucsora Ernőné, eladó: - Örülnék, ha sikerülne. Biztos vagyok benne, hogy a szépen felújított épületben rendszeresen szépszámú közönség is összegyűlne. A színészgárdát is elég jónak tartom, néhá­nyat ismerek is közülük. Azt hiszem, ehhez a nem könnyű vállalkozáshoz elsősorban anyagiak kellenek, és egy kis aktivitás. Aktivitás a közönség, a városi vezetés, az önkormányzat részéről. Örülnék neki, ha a megfelelő helyeken megnyílnának a pénztárcák, hisz jómagam is szeretem a színházat. Bánki Katalin, műszerész: - Szeret­ném, ha sikerülne az igazgató terve. De mi is kellene hozzá? Nagyon jó elképzelések, sok pénz és rengeteg bizalom. Mostanában ritkábban járok színházba, így azt nem tudom, hogy a jelenlegi társulat megfelelő lesz-e a jövőben is. De úgy hallottam, sok új név van. Azt hiszem, a műsort viszont színesebbé, változatosabbá tehetnék, hogy mindenki találhasson az ízlésének meg­felelőt. Végül is elsősorban a közönséget kell megnyerni. Balástyai polgárőrök Mennyit ér a nyugalom? (Folytatás az I. oldalról) - Úgy gondoljuk, van értelme az idén március 30-án létre­hozott, bejegyzett közbiztonsági alapítványnak. Vannak akik ezt elismerik, mások viszont inkább gúnyolnak bennünket. Holott éppen hivatalból segíteniük illene. - Kissé kesernyésre fordul Bárkányi István hangja, és a láthatólag rendíthetetlen nyugalmú Virág István is panaszossá válik. A Móra tsz-től kaptak használatra két cb-rádiót, a Rákóczi tsz el­nöke, Vozár László pedig a szövetkezet Lada gépkocsiját, s az éjszakánkénti járőrözéshez szükséges üzemanyagot biztosította. A magyarázat igen egyszerű: Ahogy a polgárőrök említik, nem kevés embernek kell megmagyarázni, hogy jóllehet a tsz földje az övék is, de a termést éppen nem hordhatja senki haza önhatalmúlag. Pedig mintha ez mostanra virtus lenne némelyeknél. A Rákóczi tsz csődeljárás alá kerül,a gépkocsit a polgár­őröknek a továbbiakban, már szeptember elejétől nem tudja hasz­nálatba adni. Mivel a lakosság ezidáig kevéssé érezte szükségét, hogy anyagilag is áldozzon a nyugalmasabb, biztonságosabb életre, talán nem ártana a polgárőrség tizennégy-tizenöt tagjának áldozatvállalását valami módon megismerni, s a munkájukat támogatni. Az alapítvány számlaszámára bárki befizethet, akár­mily kevés összeget is: MTB Rt Szeged, Balástya közbiztonsá­gáért alapítvány, 289-98936 számlaszámon. Igen sajnálatos lenne, ha a megkezdett munka kárbaveszne. Az önkormányzat viszont láthatólag ezzel nem törődik. Az alapít­vány támogatást kérő igényére az önkormányzat júniusi ülésén elutasító határozatot hozott. Indoklásul azt válaszolta, hogy nem csökkent a bűnözés, a lopások száma (miként a Kisteleki Hír­mondó visszamenőleges helyzetet regisztráló adataira hivatkozott a testület). Ezért, ha munkájával bizonyít a polgárőrség, akkor újból tárgyalnak az igényről. A logika megbicsaklott. Lassanként dereng valami, amint meg­tudom, hogy a polgárőrség tagjai közül hárman anno tagjai voltak a vegyes érzelmeket keltő munkásőrségnek. A helybéli önkormányzat épületében az alpolgármester, Erdélyi Sándor kijelenti: - A nevüket, kilétüket ide nem hozták, a képviselőtestületnek viszont joga van tudni kiket, miért támogat. Ha a polgármesteri hivatal, illetve a testület hagyja jóvá, kik vannak a polgárőrs­égben, akkor akár pénzbeni támogatást is el tudok képzelni. Néz­ze, én nem akarok mostan politizálni, de a bátyám abba halt bele, hogy a munkásőrök nagyon megverték. Az alpolgármester sokat már nem szól, hivatkozva a testület elutasító döntésére. Hangsúlyosan mondja, hogy azt legfeljebb a bíróságon lehetne megtámadni. ' átva, hogy jómagam korántsem érkeztem kötözködő szándékk.1' még megsúgja: érkezett panasz a polgárőrök ellen, hogy azt le. k ki iszik meg egy fröccsöt, vagy pohár sört, hogy aztán a rendőrnek szóljanak gyorsan, fülelje le az illetőket italos járművezetés miatt. Tudomásul veszem az információ jelentőségét, s azt is, mely szerint az önkormányzat netán létrehozza a testület igényei szerinti polgárőrséget. Miként az alpolgármester mondja: „ nem tudom ugyan, de biztos vagyok benne, vagyis minden valószínűség szerint." BECSEI PÉTER Szakítópróba ,yA tál nem egyenes vagy a íeves a görbe?" Szokatlan levél érkezett a minap szerkesztőségünkbe. Egy termelőszövetkezeti vezető kívánja igazságát e hasábokon tagtársaival megismertetni. A legutóbbi közgyűlésen, melyen nem tudott résztvenni, erőteljes kritika érte, méghozzá vezetőtársa jóvoltából. Az üzenetváltás e formája, egy munkahelyi perpatvar közhfrré tétele igen elmérgesedett helyzetre enged következtetni. A helyszín a jobb időket megélt, hírneves téesz, a forráskúti Haladás. A sértett fél a közgazdasági elnökhelyettes. Sáfrány Mihály. Levélben megszólított „vitapartnere", Tóth János, termelési elnökhelyettes. A kivonatos közlés oka kimondottan terjedelmi. „Az 1992. július 31-i közgyűlés összehívásának dátuma az ő kezdeményezésére szándékosan lett úgy időzítve, hogy ne lehessek ott. Ugyanis ebben az időpontban halaszthatatlan elfoglaltságom. akadt, melyet előre közöltem. Tóth János közgyűlési hozzászólására, mint 1500 tag egyik választott ve­zetője kötelességemnek tartom a válaszadást. A személyemmel kapcsolatban felvetetteket, alap­talan rágalmakat visszautasttom. Az elmúlt öt évben a külső el­lenőrzések során hiányosságot nem találtak, a közgazdasági mun­kát elismerték. Mi a termelés által összehozott produktumot tudjuk rögzíteni, s az a termelésnek jó vagy rossz tükörje. A törvény értei­méhen minden választott vezető mandátuma lejár. A közgyűlésnek joga van, hogy e határidő előtt megvonja a bizalmat. Erre annyit tudok mondani: velem csak jót tesznek. Abban én döntök, hogy mikor kérjem a felmentésemet, s ehhez a termelési elnökhelyettes­nek semmi köze. Ez nekem nem kenyér kérdése, kötelességemnek érzem az átmenet rám háruló fel­adatainak elvégzését. Nem akarom azt az intrikát kapni: lám lelépett a süllyedő hajóról. A termelési elnökhelyettes saját felmentésével kapcsolatos bohóc­kodás csak olcsó taktika. Lényege, hogy mentsék fel az elnököt és en­gem, s akkor ó lesz az elnök, mert visszavonja a saját felmentési szán­dékát. Itt vagy a tál nem egyenes, vagy a leves a görbe. Kötelességemnek tar­tom a tagságot tájékoztatni arról, hogy a július 31-i közgyűlés összehívása kizárólag Tóth János felmentésével kapcsolatban történt, a többi napirendi pont mondvacsinált volt. Erkölcstelennek tartom azt a személyeskedést is, amit Szabó Imre elnökkel szemben megenged magának. Ezzel a magatartásával egy jól szervezett gazdaságban maximum udvaros, vagy utcaseprő lehetne. Üdvös lenne ehelyett arról beszámolnia a tagságnak, hogy mit tett az elmúlt öt évben a gazda­ságos termelés, a munkafegyelem megszilárdítása és a növényter­mesztés által produkált 20 millió forintos veszteség csökkentése érdekében. Vállalkozásellenes kinyilvánulásaival csak a barom­fitelepet tekintve egy év alatt 10 millió forintot vett ki a tagság zse­béből, s száz embert fosztott meg a biztos megélhetéstől." Tekintve, hogy az olvasók nagy­része nem lehetett részese a hivat­kozott közgyűlésnek, így az érthető­ség kedvéért megkértük Tóth Jánost akkori közszereplésének összefog­lalójára. - Az általam elmondott gazda­sági-pénzügyi értékelés nem vádként hangzott el. Egyszerűen felolvastam a pénzügyi osztályve­zető írásos jelentését. Mindezt azért tettem, mert az áprilisi köz­gyűlésünkön a tagság hiányosnak (télte a pénzügyi beszámolót, s kérte annak pótlását. Hidegzuhany­ként érte az embereket, amikor megtudták, közel 40 milliós a jobbára behajthatatlan adósság. Egyébként a többi napirendi pont is érdemi volt. A szervezeti válto­zások helyzetéről időszerű volt be­számolni, a vagyonértékelés mód­jának meghatározása, s néhány szükségszerű selejtezés jóváha­gyása sem tűrt halasztást. Csak ez­után következett az én személyi problémám. Mivel a vezetőségi tagok hozzáállását látva úgy éreztem, hogy gyökeres változtatá­sok nélkül nem leszünk képesek a törvényben előirt határidőig a szervezeti változást lebonyolítani, nem kívántam ezzel a magatar­tással közösséget vállalni. Inkább a lemondást választottam. - Tudtommal ma is a posztján van. - A nulladik napirendi pont folytatásaként én, mint tag kezde­ményeztem két vezetőtársam visszahívását. A jogásznő szerint a személyi kérdésekhez magasabb részvételi arány szükséges, s ez nem volt meg. Ezért az én lemon­dásomra sem került sor. A pénteki közgyűlésre maradt ezeknek a kér­déseknek a rendezése. - Mit szól az önnek felrótt hibákhoz? - Nagyfokú tájékozatlanságot, vagy rosszindulatot látok mögötte. A növénytermesztés gazdaság­talanságának közgazdaságai okai általánosak, s itt a gyenge ho­mokon kivédhetetlenek. Egyébként a szőlő értékesítés befuccsolása önmagában nagyobb veszteség­tétel. A baromfitelep üzemeltetése - a hasonló szinten dolgozó, s a folytatást választó szövetkezetek adataival számolva - több mint negyven milliós mínuszt hozott volna. Az ominózus nulladik napirend tartalmáról magát az előteijesztőt kérdeztem. Illés Mihály növény­védős ágazatvezető nem kertel: - Ügyészségi kivizsgálást indítványoztam a taggyűlésnek a három felső vezető ellen. Ennek oka, hogy a fizetésüket nem a bérszabályzatnak megfelelően vették föl, magyarul nagyobbat markoltak. Elsősorban a közgaz­dasági vezetőt marasztalom el emiatt, hisz neki igazán tudnia kell kinek mennyi és milyen alapon jár. Egyébként erre a kérdésre sem tartották határozatképesnek a közgyűlést. Az egész hercehurca alapja röviden: a kis vagyonrésszel rendelkezők, s nemrégen ittlévők ­ide sorolom az elnököt és a köz­gazdasági helyettesét is - érdeke nem az átalakulás, hanem a fel­számolás. Ha nem kapcsol rá a közgazdasági vonal, élén a veze­tőjével, kifutunk az időből, s akkor jön a felszámolás, a kótyavetye. A többiek érdeke, hogy tisztességgel számoljunk el az egyre fogyó vagyon maradékával. A kiválási szándék magas aránya egyértelműen a bizalomhiányról tanúskodik. Dudásné Halász Olga, szám­viteli osztályvezető szerint a vita kiéleződésére egyszerű a magya­rázat. Az emberek érzik a változ­tatás kényszerét, amit eddig elnéztek, most szóváteszik. Ádám Andrásné, személyzetis véleménye is új megvilágításba helyezik a dolgokat. - A Tóth János által a közgyű­lésen elmondottak nem az ő indu­lalatát, hanem az itteni közérzetet fejezik ki. Egyébként Sáfrány Mihály felháborodásának legnyomó­sabb oka, hogy a felvetett formában történő visszahívása egyben munka­viszonya rendkívüli felmondással való megszüntetését is jelentené, s így elesne a 6 havi átlagkeresettől és a végkielégítéstől. Az idézett közgyűlés Sáfrány Mihály számára kedvezőtlen idő­pontjában való összehívásának körülményeit számtalan megvilágí­tásban hallottam, ennek részlete­zése képtelenség. Egy a tény, ahogy valójában történt. A mos­tani, péntekin remélhetően részt tud venni, s érdemben reagálni. A meghívón szereplő napirendi pon­tok: az elnök és közgazdasági hel­yettesének visszahívásával kap­csolatos indítvány megtárgyalása, a termelési helyettes lemondásának szavazásra bocsátása. Mostani cikkünk folytatásaként feltétlen TÓTH SZELES ISTVÁN

Next

/
Thumbnails
Contents